Megindító vallomás: egy depresszióval küzdő ember leírja, milyen egy napja
Yvette Caster tinédzserkora óta depressziós. Gyakran bezárta magát a fürdőszobába és zokogva dobálta testét a padlón úgy érezve, hogy a reménysugár végleg kialudt az életéből.
Először felnőttkora hajnalán szenvedte el betegségének mániákus epizódját, mely stresszel és téveszmékkel járt. Huszonnégy éves koráig azonban nem diagnosztizálták bipoláris zavarral, és súlyos mélypontokat élt át.
Most, 35 évesen úgy érezte van alapja írni a betegségéről, de fontos leszögezni, hogy a hasonló betegségben szenvedők tünetei eltérhetnek a sajátjától.
Hogy bepillantást engedjen a legáltalánosabb jelenségekbe az életében, Yvette leírta a bipoláris elméjével töltött egy napját. Most viszonylag jobban van, de így is drámai olvasni a sorait:
07:20
Hidegrázással és szorongással ébredek, úgy járja be testemet, mint az elektromosság.
Rögtön mély álomba zuhanok lefekvéskor, és azonnal fel szoktam ébredni reggel. Nincs szükségem kávéra. A munkámra gondolok legtöbbször és múltbéli, vagy jövőbeni dolgokon rágódom.
Michelangelo egyik képe - a művész maga is bipoláris személyiségzavarral küzdött
08:00
Mosakodás után reggelizem, és beveszem az első gyógyszeremet, egy hangulatstabilizálót. A 20-as éveim közepétől szedem, de van aki erre nem szed semmit. Én egy tökéletlenség elfogadásának élem meg az egészet. Segít rajtam, mert évek óta nem volt mániákus rohamom. Szuper képesség birtoklása volt a téveszmém gyakran, de azt is képzeltem, hogy követnek, vagy lefilmeznek. Nem aludtam és elköltöttem az összes pénzem emiatt.
A valóságba való visszatérés sokkal nehezebb, mint a mániákus roham: az őrület tudatosítása, a füstbe ment karrier és a kapcsolatok megszakadása mind a kudarc élményét erősítették bennem. Ezt követte a depresszió és megannyi öngyilkossági kísérlet.
Jelenleg szerencsére rendben vagyok.
08:30
Munkába menet a közösségi oldalakat böngészem, elég jól vagyok, hacsak nem aludtam rosszul. Szoktam az idegességtől és az adrenalintól dúdolgatni időnként. Folyamatosan próbálom legyűrni a negatív gondolatokat, mégis van, hogy beszabadulnak a fejembe, és az kibírhatatlan. Az agyam igen kellemetlen egy szerv időnként.
10:30
Kezdődik a munka az irodában. Eddig 08:30-kor kezdtem, de az nagyon megterhelő volt, és a terapeutám is javasolta, hogy változtassak ezen. Őt két hetente látogatom, aranyat ér. De persze nagyon drága is egyben. Az orvosom által javasolt segélyvonalat hívogathattam volna napestig, nem válaszolt senki.
Ha ez a mentális betegség ház volna, így ábrázolnák
11:30
Megbeszélés a munkahelyen. Féltem a kollégák reakcióitól, amikor először elkezdtem lejegyezni betegségem történetét. Valószínűleg azért, mert amikor hallanak a bipoláris zavarról, általában valamiféle bűncselekményt gondolnak mögé. Ellenben a valóság az, hogy a legtöbb erőszakos jogsértést nem mentális betegek hajtják végre.
Szerencsére a kollégák megértőek.
10:30 - 13:30
Ma betanítok egy új munkatársat. Igazából az újságírás megszállottja vagyok. A napjaim telítettek és folyamatosan változnak. Egyszer Justin Timberlake-et interjúztatom, másszor pedig videókat készítünk az elmekórról.
Mindez eltereli a figyelmem az érzelmeimről, hacsak nem vagyok szabadnapos. Akkor még az ágyból is kínszenvedés kikelnem. Sírok vagy alszom, ha tudok, kimenni az utcára vagy akár felöltözni azonban teljesen feleslegesnek tűnik.
13:30
Ebédre otthoni salátát eszem, miközben az e-mailjeimet olvasom. Persze nem mindig ilyen az étrendem, általában irodai vagy gyorséttermi kajákat fogyasztok, ezeknek nehéz ellenállni. Befolyásolják a hangulatomat is.
14:00 - 20:45
Tréningek, a segédszerkesztők és az Utazás rovat irányítása, találkozók, és beszélgetések lehetséges sztorikról. 6/10-es hangulatban, végig.
20:45 - 23:00
A vonaton vacsorázom valami gyorsat.
Nem volt rossz a nap, de fáradt vagyok és a sírás kerülget. Egészségesebben étkezem, amikor jobban vagyok, de most csipszet, rántott ételeket és csokit kívánok. Ilyenkor hétvégén már öngyilkossági gondolataim támadnak, annyira levert vagyok.
Az unokahúgaim és -öcséim szeretete segít átlendülni ezeken az időszakokon, és ez gyakran sikerül: kitalálom, hogy mit vásároljak holnapra vagy éppen egy ötletem támad a laphoz.
Demi Lovato is bipoláris zavarral küzd
23:00
Beszélek a szüleimmel, most velük élek, hogy spóroljak egy saját lakásra. Igazából tartok az egyedülléttől: sokáig bulizol este, iszol, egész hétvégét az ágyban töltöd...stb. Furcsának tűnhet, hiszen felnőtt nő vagyok, de a túl sok buli és piázás párosítása a kevés alvással és stresszel mániákus epizódokat gerjesztett.
Ekkor veszem be a második hangulatstabilizátoromat is. Azt hiszem ebédkor kellett volna, de emberek előtt szégyellem.
23:30
Félek, hogy a férfiak is lenéznek a betegségem miatt. Gyereket nem szeretnék, mert akkor meg kellene változtatnom a gyógyszereimet, amitől valószínűleg újból megőrülnék.
Ezeket nem szívesen mondod egy randin, igaz?
Az ágyban támad még pár gondolatom, de mivel nagyon álmos vagyok, az éjjeliszekrényemre helyezett noteszba gyorsan lejegyzem őket, és végül nyugovóra térek.
Forrás: Metro
