Meghalt Moldova György író

Titkosszolgálati vizsgálat zajlott a gödi Samsung-gyár ellen 2023-ban, ami arra jutott, hogy a vállalat súlyosan veszélyeztette a dolgozói egészségét, és eltitkolta a valóságot, a kormány mégis úgy döntött, nem záratja be – derítette ki a Telex.

A cikk szerint a gyártáshoz használt nikkel és kobalt koncentrációja már a 2022-es mérések szerint is többszörösen meghaladta a határértéket a gyár több pontján, és dolgozók tucatjai szívtak be az egészségükre súlyosan káros, rákkeltő anyagokat tartalmazó levegőt.

Orbán Viktor szűk köréhez már ebben az évben eljutottak olyan értesülések, amelyek szerint a Samsung-gyárban történt súlyos mérgezésekről a vállalat nem oszt meg minden adatot a hatóságokkal, és semmit sem tesz a veszélyes helyzet felszámolásáért.

A Rogán Antal felügyelete alatt álló Alkotmányvédelmi Hivatal ezért titkos adatgyűjtést indított. Az volt a feladat, hogy kiderítsék, valójában milyen szintű mérgezésnek teszi ki a dolgozóit a cég, tesz-e ezek ellen valódi lépéseket, és őszintén kommunikál-e ezekről a hatósággal és a kormánnyal.

A titkosszolgálat a lap szerint lehallgatta a cég vezetőit, és megszerezte a belső jelentéseket. Ebből kiderült ki, hogy

Bár a hatóságok korábban többször megbírságolták a céget a dolgozókat érő rákkeltő anyagok miatt, a titkosszolgálati anyag szerint a vállalat gyakorlatilag semmit nem tett a helyzet megoldására. Ebben szerepet játszott, hogy a több ezer milliárd forintos árbevételű céget az akkori szabályok szerint mindössze 10 millió forintra bírságolhatták.

A problémákat a gyár nem megfelelő légtechnikai rendszere okozta. A szűrőberendezések nem voltak alkalmasak a gyártás során keletkező, rendkívül kis méretű porszemcsék kiszűrésére. A dolgozók nem kaptak megfelelő védőfelszerelést, a rákkeltő porok pedig nemcsak a kijelölt „mixing” területen, hanem a gyár több más pontján is felbukkantak.

Amikor ugyanis a korábbi tévéképernyőgyárat akkumulátorgyárrá alakították, a régi rendszerre kötötték rá az újat, a csőrendszerek pedig több helyen nem illeszkedtek.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ jelentése 2023 tavaszán került a kormány asztalára. Ekkorra már az akkumulátorgyárak ügye országos vitát váltott ki, a debreceni CATL-beruházás ellen folyamatosan voltak tiltakozások, és a közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy az emberek többsége nem támogatja ezeket a beruházásokat.

Csakhogy a gödi gyárnak óriási szerepe volt a magyar gazdaság akkori növekedésében. A kormányülésen ezért éles vita bontakozott ki.

Más miniszterek, köztük Szijjártó Péter, a nemzetgazdasági károkra és a további beruházások elriasztására hivatkozva ellenezték a leállítást. A kormány végül úgy döntött, nem záratja be a gyárat, hanem őszig adott haladékot a problémák megoldására. Egy későbbi, 2024-es belső vállalati dokumentum úgy fogalmaz, hogy „a helyzetet kiterjedt lobbitevékenységgel és ígérgetéssel oldottuk meg.”

A kormányzati nyomás hírére mindenesetre pánik tört ki a vállalatnál, ahol addig a politikai védettség tudatában kezelték a hatósági eljárásokat.

A cég azonnali intézkedési tervet készített, Dél-Koreából mérnököket és ipari légszűrő berendezéseket hozattak a helyzet gyors orvoslására. Őszre a mérések javultak, de a szabálytalanságok nem szűntek meg teljesen.

A Samsungot azóta többször is megbírságolták, 2025 júliusában például 100 millió forintra, miután kiderült, hogy több tucat dolgozónál nem végezték el a kötelező biológiai vizsgálatokat. Mindeközben a gyár környezethasználati engedélyét a bíróság 2025 őszén megsemmisítette, de az üzem csökkentett kapacitással tovább működhet. Sőt, a kormány a bővítéshez 133 milliárd forint állami támogatást is nyújtott, amiért cserébe a cég nem új munkahelyek létrehozását, hanem a meglévő létszám megtartását vállalta.

„Felfüggesztettet kértek, de az se érdekel, ha letöltendőt kérnek” – mondta hétfő reggel Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője a Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete előtt, ahol hétfőn megkezdődött a pere.

A helyszínen maradt tüntetők „Orbán gonosz” és „mindegy, hogy miért csak bűnös legyen”? feliratú molinókat tartottak a magasba.

Az ügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolja a lelkészt és hat társát, köztük Gurmai Zita MSZP-s parlamenti képviselőt, Donáth Anna és Szél Bernadett volt európai parlamenti, illetve országgyűlési képviselőket, valamint Herényi Károly volt országgyűlési képviselőt.

Iványi Gábor a bíróság épülete előtt rövid beszédet mondott. „Már azért megérte nekem itt lenni, hogy veletek találkozhassak. Én nem regisztráltam a bíróságra, de engem valószínűleg be fognak engedni az ülésterembe” – viccelődött, majd arra kérte a jelenlévőket, hogy szavazatukkal váltsák le a rendszert.

– mondta.

Fekete-Győr András szerint a hatalom azért retteg Iványiéktól, „mert görbetükröt állítanak eléjük”. Azt is mondta, bíznak a felmentésben, mert „két hónap múlva rendszerváltás van”. A demonstráció szervezője szerint az eljárás egy „aljas koncepciós eljárás”, és hozzátette:

Mutatjuk képeken a tüntetést, és ahogy a képviselők bekísérik a lelkészt a bíróságra:

A Magyar Evangéliumi Testvérközösség 2011-ben veszítette el egyházi státuszát, amit 2013-ban peres úton szerzett vissza. Az ítélet szerint az államnak visszamenőleg ki kellett volna fizetnie az elmaradt támogatásokat. Az egyház 2025-ben újra kezdeményezte a bejegyzett státuszt, de a bíróság ezt tavaly decemberben elutasította.

A hajléktalanszállókat, idősotthonokat és iskolákat működtető szervezet helyzete azóta sem rendeződött: a kormányhivatal be akarja záratni a hajléktalanszállóikat, a NAV pedig 2024-ben inkasszálta a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, az Oltalom Karitatív Egyesület és a Wesley János Lelkészképző Főiskola bankszámláit a többmilliárdosra duzzadt adósság miatt.

via Telex

Fidesz-győzelem született vasárnap Balmazújvárosban az időközi önkormányzati képviselő-választáson, amit azért kellett kiírni, mert a Közösen Balmazújvárosért Egyesület (KBE) képviselője, Demeter Pál lemondott. A nem jogerős eredmény szerint a Fidesz–KDNP jelöltje, Nagy Zoltán a szavazatok 47,09 százalékával (397 voks), mindössze 28 szavazattal nyert. A KBE jelöltje, Molnár Péter 43,77 százalékot (369 voks), míg a független Béresné Lőrincz Erzsébet 9,13 százalékot (77 voks) szerzett.

A város fideszes polgármestere, dr. Varga Marina szerint a győzelem kulcsfontosságú a városvezetés működőképessége szempontjából.

Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán reagált az időközi választás eredményére.

A miniszterelnök szerint a tegnapi győzelem oka ugyanaz, amiért szerinte kilenc hét múlva is győzni fognak: az, hogy ők az emberek oldalán állnak.

Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy átírt eredménylappal úgy tüntette fel a balmazújvárosi időközi választás eredményét a Facebook-oldalán, mintha a kormánypárt a Tisza Párt jelöltjeit győzte volna le – vette észre a 24.hu.

A február 8-i választáson a fideszes Nagy Zoltán mindössze 28 szavazattal előzte meg Molnár Pétert, a Közösen Balmazújvárosért Egyesület jelöltjét.

Mellesleg az is valószínűtlen lett volna, hogy egy párt egy választókerületben két jelöltet is indítson.

A balmazújvárosi időközi választást azért kellett kiírni, mert Demeter Pál, a Közösen Balmazújvárosért Egyesület képviselője november 14-én lemondott mandátumáról. A 2024-es önkormányzati választás óta patthelyzet jellemezte a várost, a testületben 6–6 arányban oszlottak meg a mandátumok a Fidesz–KDNP és a helyi civil szervezet között. A mostani győzelemmel a Fidesz többségbe került.

Nem ez az első eset, hogy a Fidesz pártigazgatója a Tisza Párttal hozza összefüggésbe az ellenfeleket. Tavaly Kubatov Gábor két másik időközi választás – a tiszafüredi és a tiszakécskei – eredményét is úgy mutatta be, mintha a Fidesz a teljes ellenzéket győzte volna le, holott ellenfeleik valójában a Mi Hazánk és a Második Reformkor Párt jelöltjei voltak.