KULT
A Rovatból

Még mindig jó nézni a történelemleckébe áztatott királyi szappanoperát

Hiába cserélték le az egész szereplőgárdát, a The Crown a tőle megszokott magas minőségben kínálja a harmadik évadban is azt, amit eddig: történelemleckét, családi drámát és ezúttal Erzsébet királynő könnyeit is – igaz, csak egy cseppet.


A Netflix tudta, hogy jó lóra tett, amikor bejelentette: hatrészes, rengeteg pénzt felemésztő gigaprodukcióba kezd Erzsébet királynő uralkodásáról. Az angol arisztokrácia életébe betekintő kosztümös sorozatokat egyébként is zabálja a nép, és ki lehetne izgalmasabb szereplő, ha nem a több mint hat évtizede uralkodó királynő, aki a XX. és XXI. század történelmi nagyjainak nagy részével teázott már?

A Netflix jól átgondolt koncepció szerint hat évadban dolgozza fel a hat évtizedet, amelyekben két évadonta lecserélik a teljes szereplőgárdát. Claire Foy Erzsébete minden várakozást felülmúlt, nem meglepő módon nyerte sorra a díjakat, az őt követő Olivia Colmannek úgy is fel kellett kötnie a gatyáját, hogy friss Oscar-díjasként az egyik legjobb brit színésznőnek tartják.

A harmadik évadra egy „kész” uralkodót kapunk – bár az első két évad jól megmutatta, hogy a Buckingham-palota miféle uralkodógyár -, a magánéleti problémáit Fülöppel már hosszasan kivesézte az első két évad, most inkább gyermekei, testvére, valamint a monarchia aktuális állapota kerül terítékre. A harmadik évad 1964 és 1977 közöttt játszódik, Churchill halála és Harold Wilson lemondása zárja keretbe.

A kicsivel több mint egy évtizedet itt is hasonlóan mutatják be, ahogy eddig: mindegyik részt egy adott bel-vagy külpolitikai esemény, családi fordulópont köré szervezik: megidézik az 1966-os aberfani tragédiát, ahol 116 gyerek lelte halálát a leomló iskola romjai alatt, a királyi családdal együtt nézhetjük végig a Holdra szállást, de Károly herceg beiktatására is elkalauzol minket a sorozat. A The Crown még mindig egy jól kivitelezett, élvezhető történelemlecke, amely a brit monarchiát érintő történésekbe enged betekintést, fűszerezve mindezt azzal, amiről a történelemkönyvek egyáltalán nem írnak:

mi minden lehet Erzsébet rezzenéstelen arca, a palota sosem látott falai és a szűkszavúan megírt hivatalos közlemények mögött.

Ez ugyanis a sorozat egyik legizgalmasabb pontja: oda láthatunk be, ahova senki, onnan kapunk személyes történeteket, ahonnan egy kósza pletyka sem juthat ki, márpedig a királyi szappanoperára igencsak vevők a nézők. Abból pedig itt sincs hiány: továbbra is mély vívódásokat, intrikákat és komoly traumákat rejtenek a palota falai.

Bár Erzsébet a közös állandó mindegyik részben – és nagyon jól találják el az alkotók az arányt, hogyan legyen meg a háttérben maradva is központi szereplő -, az egyes részek a család egy-egy tagját követik. A család egyik legizgalmasabb tagja, Margit hercegnő két részt is kap, pont mikor már hiányolnánk az évad másik feléből, a fináléban újra visszatér, hogy elmeséljék a brit bulvárlapok címlapja mögötti történetet. Történetesen azt, miért múlatta az időt a tengerparton fiatal szeretőjével a férje helyett. Bár Vanessa Kirby tökéletes Margit hercegnő volt, azért

Helena Bonham Carterrel sem lehet igazán mellélőni, a színésznő tökéletes lazasággal és profizmussal jeleníti meg a bohém hercegnőt, de a műszempillák és szipkák mögött rejlő, mellőzött másodszülöttként szenvedő testvér vívódásait is.

Szintén szép részt kap Fülöp herceg, akinél talán a leglátványosabb a változás: míg az első két évadban egy sokszor kifejezetten unszimpatikus, nyafka herceget látunk, a Tobias Menzies által megformált herceg már egy higgadt, sorsát elfogadó szereplő, akinek komoly dilemmát okoz a kapuzárási pánik. Ez a Holdra szálló űrhajósok képében vágja őt leginkább szíven, kifejezetten ütősre sikeredett a rész, amelyben a Neil Armstrongékkal találkozó herceg szinte gyermeki lelkesedéssel vár tőlük választ az őt foglalkoztató egzisztenciális kérdésekre, hogy aztán rájöjjön: hiába jártak a Holdon, nincsenek válaszaik.

A legizgalmasabb karakter azonban nem más, mint Károly herceg, akinek szerepében Josh O’Connor jóformán ellopja a showt mindenki más elől. Erzsébet elsőszülött fiát és nem éppen ideális gyermekkorát már a második évadban is láthattuk, most azonban kicsit jobban górcső alá kerül a közvélemény által sem feltétlenül túlrajongott trónörökös. A királyi család többi tagjától merőben különböző fiút a walesi hónapjai idejében ismerjük meg,

ahol azonnal az egyik legemberibb karakterré válik, aki mentes a királyi maníroktól, mégis ez a tulajdonsága okozza azt, hogy a család leginkább kívülálló tagjaként ábrázolják

– és bár Margit hercegnőt szokták a legkirívóbb karakternek emlegetni, Károly tehetetlensége miatt még szomorúbb, ahogy sakkfiguraként használják a kissé mulya, ám szeretnivaló karaktert. Ezt hangsúlyozza az is, ahogy kapcsolatát jelenlegi feleségével, Camillával bemutatják, akit fiatalkorában némi nagyanyai befolyás és palotai ármánykodás után elszakítanak tőle. Amiatt azonban marad némi hiányérzet, hogy míg az előző évadban kendőzetlenül mutatták be apjával való viszonyát, a harmadik évadban jóformán egy szót sem vált Fülöp herceggel. Hasonlóan kesztyűs kézzel bántak a palotában élő alkalmazottakkal, akik eddig nagyobb teret kaptak, itt szinte egyikükhöz sem rendelnek megjegyezhető arcot vagy történetet.

A legégetőbb kérdés maradjon a végére:

Olivia Colman kifejezetten jó Erzsébet királynő.

Bár az összehasonlítgatás elkerülhetetlen, felesleges Claire Foy-hoz hasonlítani, mert teljesen más jellegű alakítást kapunk tőle: a fiatal és üde hercegnőből egy tiszteletet parancsoló középkorú hölgy lett, aki lassan megindul a „nénisedés” útján. Colman jól jeleníti meg azt az Erzsébetet, aki már nem egy bakfis kezdő királynő, akinek már minden érzelmét el kell rejtenie mélyen magában, mert – ahogy Margit hercegnő frappánsan össze is foglalja a zárórészben –

ha a világ akár egy repedést is lát a monarchia arcán, azt rögtön szakadéknak fogja látni.

Ez pedig visszafogott játékot igényel, amelyet Colman jól hoz, és sikeresen át is lényegül a királynővé.

Ahogy a sorozat a kiemelkedő színészi játékban is hozza a kötelező magas minőséget, úgy a látványra is szokás szerint nem lehet panasz: a The Crown már az első két évaddal is bebetonozta magát a legszebb sorozatok közé, a látványról továbbra is csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Most is szemet gyönyörködtető díszletek között pompás fényképezésben látjuk viszont a királyi drámát, bár a Netflix költ is arra rendesen, hogy ne a sarki díszletkölcsönzőből aggassa rá a királyi palástot Erzsébetre.

Queen of our hearts. Olivia Colman photographed by @gregwilliamsphotography.

56k Likes, 413 Comments - The Crown (@thecrownnetflix) on Instagram: "Queen of our hearts. Olivia Colman photographed by @gregwilliamsphotography."

A The Crown harmadik évada hozza azt, amit egy ilyen magas minőségű sorozattól elvárunk, pedig az előző évadok igencsak magasra tették azt a bizonyos lécet. A színészváltást is megfelelően oldotta meg, bár mire megszoknánk őket, jöhet is az egy generációval későbbi Erzsébet, akit még rejtély, hogy ki fog alakítani. Az viszont már biztos, hogy a jövő ősszel érkező negyedik évadra is igazi nagyágyúval készülnek: Margaret Thatcherként Gillian Anderson fog összefeszülni Erzsébettel, és a Diana-szálhoz is elérkezik a történet a negyedik évadban, őt Emma Corrin alakítja majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Braun Rita, Melissa McCarthy magyar hangja
Hónapokig tartó betegség után elhunyt Braun Rita színésznő, aki Börcsök Enikő halála után vette át Melissa McCarthy szinkronizálását. Halálhírét családja csak napokkal később tudta közölni.
M.M. / Fotó: Fejes Rita/Facebook - szmo.hu
2026. június 18.



Hónapok óta tartó betegség után, 54 éves korában elhunyt Braun Rita szinkronszínész. A színésznő még június 6-án halt meg, a halálhírét azonban a családja csak csütörtökön tudta megosztani a nyilvánossággal, mert csak ekkor fértek hozzá az elhunyt Facebook-profiljához.

A család közösségi oldalán közzétett bejegyzéséből kiderül, miért nem lehetett a színésznőt elérni az utóbbi időben. „Tisztelt ismerősök, barátok! Mély fájdalommal tudatom veletek, hogy Rita 2026. június 6-án örökre elaludt. Sajnálom, hogy nem tudtuk előbb közölni, de most tudtunk belépni a fiókjába” – idézte a család közleményét az Index.

„Hónapokig küzdött, de a szervezete feladta a harcot… Hatalmas űrt hagyott maga után.”

A család azt is közölte, hogy Braun Rita búcsúztatása szűk családi körben zajlik majd. Arra kérték az ismerősöket, hogy gondoljanak rá szeretettel, és a színésznő utolsó üzenetét is átadták, mely szerint barátai ne szomorkodjanak, hanem éljenek békében és boldogságban.

Braun Rita a szinkronszakma elismert alakja volt, aki Börcsök Enikő 2021-es halála után több filmben is átvette Melissa McCarthy magyar hangjának szerepét.

A nézők emellett hallhatták a hangját az Agymenők című sorozatban is, ahol Dr. Stephanie Barnett karakterét szinkronizálta, de színésznőként is feltűnt több magyar filmben, köztük a Kaméleon, a Nyócker! és a Vakvagányok című alkotásokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Váratlanul elhalasztották az egyik hazai fesztivált - meglepő ajánlattal álltak elő a szervezők
A Kolorádó szervezői bejelentették, hogy az új, kálozi helyszín nehézségei miatt elhalasztják a fesztivált. A jegytulajdonosokat a Sziget szervezőinek segítségével egy csütörtöki napijeggyel kárpótolják.


A Kolorádó szervezői egy Facebook-posztban jelentették be kedd este, hogy az idei fesztivált elhalasztják, és csak jövőre rendezik meg. A döntést az új, kálozi helyszín fejlesztésével kapcsolatos nehézségekkel és a váratlanul megugró költségekkel indokolták.

Felidézték, hogy miután tavaly el kellett hagyniuk a nagykovácsi helyszínt, rengeteg energiát fektettek az új otthonuk megtalálásába. Bár Kálozon rátaláltak egy ígéretes területre, az előkészületek során egyre több akadályba ütköztek.

„Az új fesztivál megszervezésének és a helyszín kialakításának váratlanul növekvő költségei, valamint a teljes fesztiválipart sújtó piaci nehézségek elvezettek oda, hogy a nagykovácsi helyszínünkhöz nem méltó folytatást tudtunk volna csak összehozni” – írták.

A szervezők szerint ezekkel a kompromisszumokkal nem tudták volna azt az élményt nyújtani, amit a közönség megszokott tőlük, ezért a halasztás mellett döntöttek. „Nagyon sajnáljuk, hogy csak most húzzuk be a féket, de az utolsó pillanatig azon voltunk, hogy meg tudjuk csinálni” – tették hozzá.

A már megvásárolt jegyek automatikusan érvényesek lesznek a jövő évi rendezvényre.

„A felmerült nehézségeinket látva a Sziget szervezői a segítségünkre siettek, és felajánlották, hogy aki nem váltja vissza most a belépőjét, annak sem kell egy évet várnia: ajándékba kaphat egy csütörtöki Sziget-napijegyet, hogy idén se maradjon senki fesztiválélmény nélkül.”

A visszaváltás menetéről és a további részletekről minden jegyvásárlót e-mailben értesítenek a jövő hét végéig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A bizonyítványosztás után elszabadult a buli: Beton.Hofi bukkant fel egy soproni tanévzárón
A nyári szünet első percei egy váratlan minikoncerttel indultak, amely pillanatok alatt fesztiválhangulatot teremtett a soproni iskolaudvaron.


A vakáció előtti utolsó iskolai nap általában kiszámítható forgatókönyv szerint zajlik. A soproni Vas- és Villamosipari Szakképző Iskolában azonban idén sikerült meglepni a diákokat: a tanévzáró végén olyan vendég lépett színpadra, akire senki sem számított. A vakáció kezdetéhez igazítva különleges meglepetéssel készült a SopronFest és az iskola vezetése. Bár előzetesen annyit elárultak, hogy egy titkos minikoncert is része lesz a tanévzárónak, a fellépő kilétét egészen az utolsó pillanatig homály fedte.

A hagyományos ünnepség a megszokott rendben zajlott: elhangzottak a köszöntők, átadták az okleveleket, a kiemelkedően teljesítő diákok pedig SopronFest-bérleteket is kaptak jutalmul. Ezután Bokor Ákos igazgató egy különleges vendéget szólított a színpadra: Kovács Gergőt, művésznevén Gerrisont, az iskola egykori diákját, aki ma a hazai könnyűzenei élet ismert gitárosa és jelenleg Beton.Hofi zenekarának vezetője.

Gerrison egy szál gitárral kezdte meg a műsort, a legnagyobb meglepetés azonban csak ezután következett. A diákok közül egyszer csak előlépett Beton.Hofi, és a nyugodt tanévzáró pillanatok alatt koncertté alakult. A suliudvaron éneklő, ugráló tömeg fogadta az ország egyik legnépszerűbb rapperét.

A meglepetésakció a júliusban induló SopronFest egyik legszokatlanabb felvezető eseménye lett. A soproni diákok számára így a nyári szünet idén nemcsak a csengőszóval, hanem egy váratlan Beton.Hofi-koncerttel is elkezdődött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Kapolcsra költözik a Bánkitó, és fiatal tehetségek is teret kapnak – új helyszínekkel bővül a Művészetek Völgye
A tavaly bezárt fesztivál a Gástya-árokban kel új életre, de a cél az, hogy jövőre az eredeti helyszínen folytatódjon. Emellett a Nemzeti Tehetség Központ egyik programja, a Talentum Hungaricum is saját udvarral érkezik a 10 napos fesztiválra.


A Művészetek Völgye idén, a 35. jubileumi évben is készül újdonságokkal. Április végén volt az első nagy bejelentés, amikor kiderült, hogy megvették az eredeti szervezők által kényszerűségből megszüntetett Bánkitó jogait. 2026-ban az egyik jól bejáratott kapolcsi helyszínen, a Gástya-árokban viszik tovább a szellemiségét, de ha minden jól megy, jövőre a Bánki-tó partján is folytatódhat a fesztivál.

A programban ezúttal napi két koncert és egy beszélgetés kap helyet, a fellépők között olyan megszokott bánkitós arcok lesznek láthatóak, mint Bongor, kristoaf, a Sierra Delta és a Palo Canto, vagy a Kale Lulugyi, Indigo és a Fran Palermo.

Arról, hogy miért nem lett több program, illetve egyáltalán, miért marad el idén a Bánkitó az eredeti helyszínen, Oszkó-Jakab Natália fesztiváligazgató szerint az idő és a pénz tehet.

„Anyagilag ennyi program fért bele az idei évbe. Illetve nagyon az utolsó pillanatban zárult le maga a megállapodás. Gyakorlatilag négy nap alatt raktuk össze a programot, közvetlenül a műsorfüzet nyomdába adása előtt. Már tavaly tavasszal beszélgettünk a lehetőségekről, a felvásárlásról a Bánkitó-csapattal, mert akkor körvonalazódott, hogy baj lesz, és várhatóan utolsó alkalommal tartják meg a fesztivált. Viszont ezek azért hosszú folyamatok, nem tudnak gyorsan történni ezek a váltások.”

A Bánkitó hangulata nem csak a színpadi produkciókon múlik, az aktivizmus, a vállaltan baloldali, politizáló, akár politikai szereplőket meghívó rész ugyanolyan fontos része volt a fesztiválnak. Oszkó-Jakab szerint ez a jövőben is meg fog maradni.

„A cél, hogy a Bánkitó ugyanúgy egy gondolkodó hub legyen, mint eddig. Ezért is találtuk ki idén a Kultúrtó az Árokban beszélgetéseket, csak ahogy mondtam, négy nap alatt kellett összerakni a programot, ezért a résztvevők köre még alakul. Ezzel párhuzamosan bejelentkezett egy csomó civil szervezet, akik szoktak a Bánkitón is lenni, és ők is ott lesznek. A beszélgetésekre is olyanokat hívunk meg, mint például Schönberger Ádám és más régi szervezők, a konkrét neveket hamarosan bejelentjük.”

A fesztivál jövőjére ezen a ponton még nem adtak egyértelmű választ a szervezők: elindult a 2027-es alkalom előkészítése, de egyelőre sok a kérdőjel azzal kapcsolatban, mi lesz a rendezvény sorsa. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy ha végül folytatják, bánkosodik-e a Völgy, esetleg völgyesedik-e Bánk. A fesztiváligazgató szerint utóbbi biztosan nem lesz, mivel a Bánkitónak sokkal kisebb a programvolumene a Völgyhöz képest.

„Ha odavinnénk a Völgyre jellemző, de a Bánkitón korábban nem látott programokat, az jó eséllyel elvinné az egész egyveleget egy másik irányba. Inkább azt tudom elképzelni, hogy a Völgyben jelenjen meg tartósabban egy bánkitós elem. Nálunk 4200 programnál egy plusz százas csomag nem változtatja meg a fesztivál jellegét. Egy 80 programos fesztiválon viszont, ha beraksz 45 más típusú programot, mondjuk egy világzenei színpadot, az már túl sok lehet.”

Az új tulajdonosok ugyanúgy szeretnének helyet adni a feltörekvő alterzenének, elhozni egy-egy külföldi különlegességet, és megtartani a tó körüli közös együttlét hangulatát. A civil szervezetek, a színházi sátor és a pályázatok is a koncepció részei, tehát összességében nem változna az irányvonal.

Az idei évben tehát még Balaton-felvidéken érdemes keresni a Bánkitót, de fesztiválon nem csak a Gástya-árok lesz az, ami egészen új koncepcióval érkezik. Saját helyszínt kap a fiatal tehetségek támogatására létrehozott művészeti inkubációs program, a Talentum Hungaricum is, aminek kiindulópontja, hogy ezeket az előadókat nem csak az alternatív közegből érdemes megmutatni és támogatni.

A programba a jazz, a világzene és a könnyűzene mellett a modern és a néptánc területéről is érkeznek támogatottak, egészen más műfajokból, mégis az induló fázisban lévő előadókkal tudnak kapcsolódási pontot találni a látogatók. A Lukács Márton Trió, a Bangó Adrienne Quartet, a Symbiosis 5, a The Roving Chess Club és a Zaekar koncertjei is itt kapnak helyet, de a megszokott felállástól eltérő dolgokat is láthatnak a Völgylakók.

„A tehetséggondozás egyik fontos része, hogy nem csak teret, de mentorációt is kapnak a fiatalok, olyan tapasztalt és elismert művészek segítik őket az útjukon, ami egy plusz löketet adhat. Ezt a pluszt még tovább erősítendő állnak fel a színpadra a tehetségek. Nálunk visszatérő szereplő a Modern Art Orchestra, akikkel feltörekvő zenészek lépnek most színpadra, de a programban mentorként részt vevő Balázs János is meglepetés-vendégekkel egészül ki ezen a helyszínen”

– mondja Oszkó-Jakab Natália, aki szerint az újdonságok mindig szerves részét képezik a Völgynek, ezért nagyon örülnek neki, hogy az idei évben két olyan helyszínük is lesz, ami táptalajt adhat ennek.

„Nem csak azért, mert még sosem láthatta ilyen formán a közönség, hanem azért is, mert mind a kettőnek nagyon fontos célja a fiatal tehetségek támogatása, valamint a folytonos megújulás.”

A jubileumi fesztivál további programjait, valamint a jegyeket a hivatalos honlapon lehet elérni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk