Meghalt Maurer Dóra képzőművész, a Nemzet Művésze, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke, akit Londontól New Yorkig ünnepeltek
A Kossuth-díjas képzőművész szombat hajnalban hunyt el. Életműve a magyar kortárs művészet egyik legfontosabb, nemzetközileg is hivatkozott teljesítménye.
Életének 89. évében, február 14-én, szombat hajnalban elhunyt Maurer Dóra, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas képzőművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke – közölte az MTI. Művészetét a londoni Tate Moderntől a New York-i The Metropolitan Museum of Artig a világ legjelentősebb intézményeiben ismerték el.
Maurer Dóra 1961-ben diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Hincz Gyula és Ék Sándor tanítványa volt. 1990-től az intézmény docenseként, 2003-tól egyetemi tanáraként dolgozott, 1999 és 2002 között pedig Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült.
Számos európai nagyvárosban kiállított, itthon többek között az Ernst Múzeumban és a Ludwig Múzeumban, de alkotott rövidfilmeket is. Nemzetközi súlyát jelzi, hogy a londoni Tate Modern 2019 és 2021 között önálló kiállításon mutatta be életművét, 2019-től pedig a neves londoni White Cube galéria képviselte. Fordítóként is jelentőset alkotott: nevéhez fűződik Josef Albers Színek kölcsönhatása című alapművének magyar kiadása.
Pályafutása során a legmagasabb szakmai díjakat kapta meg: 1995-ben Munkácsy Mihály-díjjal, 1997-ben a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díjával, 2000-ben a Soros-alapítvány képzőművészeti díjával, 2001-ben pedig Pro Cultura Urbis-díjjal tüntették ki. 2003-ban Kossuth-díjat, 2015-ben Hazám-díjat, 2018-ban Prima díjat vehetett át, 2021-ben pedig a Nemzet Művésze lett.
1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia levelező, 1998 óta rendes tagja volt. 2017 novemberében lett az Akadémia elnöke.
Műveit a világ legfontosabb közgyűjteményei is őrzik, a New York-i The Metropolitan Museum of Art például a Displacements 1–6 című 1976-os sorozatát. Maurer Dóra 1937. június 11-én született Budapesten.
Életének 89. évében, február 14-én, szombat hajnalban elhunyt Maurer Dóra, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas képzőművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke – közölte az MTI. Művészetét a londoni Tate Moderntől a New York-i The Metropolitan Museum of Artig a világ legjelentősebb intézményeiben ismerték el.
Maurer Dóra 1961-ben diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Hincz Gyula és Ék Sándor tanítványa volt. 1990-től az intézmény docenseként, 2003-tól egyetemi tanáraként dolgozott, 1999 és 2002 között pedig Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meghalt a Spions alapítója, Molnár Gergely: „Nem látta értelmét a folytatásnak”
Hetvenhat éves korában meghalt a magyar underground ikonikus alakja, Molnár Gergely. A hírt közlő Artpool bejegyzése szerint a zenész élettársa, Gina halála után döntött így.
Meghalt Molnár Gergely, a Spions punkegyüttes alapítója. A 76 éves zenész kedden hunyt el, a halálhírt a budapesti Artpool Art Research Center közölte a hivatalos Facebook-oldalán.
A bejegyzés szerint a művész döntésének hátterében egy személyes tragédia állt.
A közlemény szerint Molnár Gergely „élettársa, Gina (Lakatos Gabriella) halála után nem látta értelmét a folytatásnak, és egy utolsó salto mortaléval követte őt.”
A posztból az is kiderült, hogy a művésznek volt egy utolsó kérése az írásos hagyatékával kapcsolatban. Azt kérte, hogy az anyagai Magyarországra, lehetőség szerint az Artpool archívumába kerüljenek. Az intézmény erre reagálva közölte: „Az Artpool megtisztelve érzi magát a szándék hallatán” – írta a 24.hu.
Molnár 1977-ben alapította a Spionst Hegedűs Péter gitárossal és ifj. Kurtág Györggyel. A zenekart a hazai punkkultúra egyik elindítójának tartják, és több későbbi művész is ihletadóként hivatkozott rájuk.
A rendszer nyomására 1978-ban Hegedűssel együtt elhagyta az országot. Előbb Franciaországba ment, majd Kanadában telepedett le, ahol haláláig élt. Külföldön Helmut Spiel!, majd Gregor Davidow álnéven is alkotott.
Meghalt Molnár Gergely, a Spions punkegyüttes alapítója. A 76 éves zenész kedden hunyt el, a halálhírt a budapesti Artpool Art Research Center közölte a hivatalos Facebook-oldalán.
A bejegyzés szerint a művész döntésének hátterében egy személyes tragédia állt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Nobel-díjas Krasznahorkai László elmondta, miért nem fogadná el a Nemzet Művésze elismerést
Az író csütörtök Facebook-posztban üzente meg, hogy jelenleg miért nem képes elfogadni a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) által adományozott elismerést. Döntését a magyar kulturális élet „beteg, provinciális” megosztottságával indokolta.
Krasznahorkai László csütörtök este a Facebook-oldalán jelentette be, hogy nem fogadná el a Nemzet Művésze elismerést, ha a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jelölné rá. Az irodalmi Nobel-díjas író azt írta, „dühödt értetlenséggel” fogadta a kérdést, amelyet közvetlenül az MMA elnökétől kapott, akiről kiderült, hogy az utcaszomszédja.
Szerinte a magyar művészeti életet egy „egymással hadban álló, történelmi egyet nem értéssel megvert” állapot jellemzi. Hosszan sorolta a az MMA és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) kiemelkedő tagjait, hogy érzékeltesse a megosztottság mértékét és abszurditását. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége májusban nyilvánosan tiltakozott a Magyar Művészeti Akadémia kultúrpolitikai szerepe és túlsúlya ellen.
Krasznahorkai szerint van valami, ami „egész egyszerűen felülírja ezt a beteg, rothadt, animális, piszkosul provinciális elkülönülést”.
Úgy látja, a Nemzet Művésze díjazottainak listáján már most is több olyan alkotó szerepel, aki a „másik oldalról” érkezett, ami egy „nagyon rég elhomályosított, nagyon megalázó összefüggésre” utal.
„Az MMA olyan tagjai, mint – hanyagul idézve a neveket – Bodor Ádám, Tandori Dezső, Baráti Kristóf, Bereményi Géza, Cserhalmi György, Deim Pál, Dobai Péter, Erdélyi Zsuzsanna, Grendel Lajos, Haumann Péter, Kányádi Sándor, Karácsony Gábor, Kósa Ferenc, Lakner László, Oravecz Imre, Ránki Dezső, Rost Andrea, Sánta Ferenc, Sára Sándor, Sass Szilvia, Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Szilágyi István, Szörényi László, Tóth János, Vásáry Tamás, míg a másik oldalon a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiánál velem együtt Ascher Tamás, Bodor Ádám, Cseres Tibor, Enyedi Ildikó, Esterházy Péter, Eötvös Péter, Fábri Zoltán, Ferge Zsuzsa, Gábor Miklós, Gothár Péter, Haimann György, Határ Győző, Hegedűs D. Géza, Lucian Hervé, Ted Hughes, Jancsó Miklós, Jeney Zoltán, Jordán Tamás, Juhász Ferenc, Kertész Imre, Kocsis Zoltán, Kosáry Domokos, Kovács András Ferenc, Kurtág György, Lakner László, Ligeti György, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Nádasdy Ádám, Nádler István, Nemes Nagy Ágnes, Parti Nagy Lajos, Pintér Béla, Thomas Pynchon, Szabó István, Szőts István, Takács Zsuzsa, Tandori Dezső, Tarr Béla, Tolnai Ottó, Vas István, Zsámbéki Gábor – nos, ezek a nagy művészek hogy kerülhettek egymástól ekkora távolságra?!?!? Külön táborokba? Egyáltalán hogy kerültek táborokba? Nem inkább a Magyar Olümposzon kellene lenniük? Nektárt szopogatva együtt?! Nincs köztük semmi, ami összefűzi őket?!?! A választ mindannyian tudjuk. Ami összefűzi őket, az a rang, amit csak a legjobbak adhattak a magyar kultúrának.”
Döntését azzal zárta:
„Amíg nem történik meg, hogy gyöngeségeinken felülemelkedve ez az áldatlan állapot megváltozik, nem vagyok képes elfogadni ezt a mindannyiunk számára megtisztelő címet. Annyira szomorú vagyok, hogy ezt kell mondanom!”
A 2025 októberében irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Krasznahorkai László az elmúlt hónapokban több rangos nemzetközi és hazai elismerést is kapott, köztük márciusban a francia Művészetek és Irodalom Érdemrend parancsnoki fokozatát, májusban pedig az Artisjus Irodalmi Nagydíjat.
Krasznahorkai László csütörtök este a Facebook-oldalán jelentette be, hogy nem fogadná el a Nemzet Művésze elismerést, ha a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jelölné rá. Az irodalmi Nobel-díjas író azt írta, „dühödt értetlenséggel” fogadta a kérdést, amelyet közvetlenül az MMA elnökétől kapott, akiről kiderült, hogy az utcaszomszédja.
Szerinte a magyar művészeti életet egy „egymással hadban álló, történelmi egyet nem értéssel megvert” állapot jellemzi. Hosszan sorolta a az MMA és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) kiemelkedő tagjait, hogy érzékeltesse a megosztottság mértékét és abszurditását. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége májusban nyilvánosan tiltakozott a Magyar Művészeti Akadémia kultúrpolitikai szerepe és túlsúlya ellen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
40 éves korában elhunyt Bak Róbert, a Telex költője és kritikusa
Vasárnap halt meg Bak Róbert tanár, költő és kritikus, a Telex–Karakter állandó szerzője. A 2022-ben diagnosztizált ALS-betegséggel küzdő író halálhírét Szöllősi Mátyás közölte.
Negyvenéves korában, hosszan tartó betegség után vasárnap elhunyt Bak Róbert tanár, költő és kritikus, a Telex–Karakter állandó szerzője. Az ismert könyvkritikus évek óta amiotrófiás laterálszklerózissal (ALS) küzdött, írta a Telex.hu.
A halálhírt Szöllősi Mátyás író, fotóriporter közölte. Bejegyzésében úgy fogalmazott, Bak Róbert méltósággal viselte gyógyíthatatlan betegségét, írásaival pedig sokakat ösztönzött és bátorított.
„A kortárs irodalom és a teljes magyar olvasóközösség hihetetlenül sok mindent köszönhet neki. Egy pótolhatatlan, nagyszerű ember távozott el” – írta.
Bak Róbert a Telex Kultúra, majd a Karakter rovatának szerzője volt, emellett a betegsége tapasztalatait feldolgozó versei az Ameddig elhiszem című kötetben jelentek meg. Munkabírását és az olvasás iránti szenvedélyét mutatja, hogy egy 2025-ös cikkében arról írt, december 10-ig 214 könyvet és nagyjából 56 000 oldalt olvasott el abban az évben.
A betegség első jelei 2020-ban jelentkeztek nála, 2022 őszén diagnosztizálták ALS-szel. Egy korábbi interjúban a halandósághoz fűződő viszonyáról is beszélt. „Az ember az egyetlen faj a világon, amely tisztában van saját halandóságával, és amely néha ugyan hajlandó elgondolkodni mások halálán, de a sajátján szinte soha. Van bennünk valamilyen belső blokk, ami ezt nem engedi” – fogalmazott.
Saját bevallása szerint miután túljutott a halál mint teljes megsemmisülés ijesztő gondolatán, egyfajta daccal fordult az élet felé.
„A fenét, inkább jól érzem magam, amennyire csak lehetséges.”
A betegséggel járó kényszerű bezártságban is talált kapaszkodót. Úgy vélte, „hogyha valaki annyira szeret olvasni, mint én, az hasznosan is fel tudja használni a nyakába szakadt rengeteg szabadidőt, mert így elolvashat mindent, amit csak szeretne.”
Bak Róbert 1985-ben született Berettyóújfaluban, ahol először a helyi kultúrházban dolgozott, majd magyar szakos pedagógusként tanított. Könyvkritikái az Ekultúrán és a szeged.hu oldalon is megjelentek, a moly.hu-n pedig giggs85 néven több mint kétezer könyvértékelést írt.
Negyvenéves korában, hosszan tartó betegség után vasárnap elhunyt Bak Róbert tanár, költő és kritikus, a Telex–Karakter állandó szerzője. Az ismert könyvkritikus évek óta amiotrófiás laterálszklerózissal (ALS) küzdött, írta a Telex.hu.
A halálhírt Szöllősi Mátyás író, fotóriporter közölte. Bejegyzésében úgy fogalmazott, Bak Róbert méltósággal viselte gyógyíthatatlan betegségét, írásaival pedig sokakat ösztönzött és bátorított.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Anger Zsolt színész egy Facebook-posztban emlékezett meg a 83 évesen elhunyt Szilágyi Tiborról. Bejegyzésében felidézte, hogy a színpadon kétszer is a fiát játszhatta, a közös munka pedig apa-fiú viszonnyá mélyült.
Anger Zsolt színész személyes hangvételű posztban búcsúzott Szilágyi Tibortól. Bejegyzésében felidézte, hogy a színművész már a gyerekkorában is jelen volt, hiszen édesapja kedvenc színésze volt.
Anger leírta, hogy később a sors kétszer is úgy hozta, hogy a színpadon Szilágyi fiát játszhatta, amiből egy mély, szinte családias kapcsolat alakult ki közöttük.
„Én faternak hívtalak éveken át, te meg engem kisfiamnak” – írta.
A posztot egy rövid, de annál súlyosabb mondattal zárta: „Most aludjál békében, Fater.”
A bejegyzés azután született, hogy ma délelőtt nyilvánosságra hozták a halálhírt, miszerint a színész 83 éves korában, tegnap, csütörtökön elhunyt.
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész , a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja a szinkronban is kiemelkedőt alkotott, többek között Jean Reno magyar hangjaként maradt emlékezetes.
Anger Zsolt színész személyes hangvételű posztban búcsúzott Szilágyi Tibortól. Bejegyzésében felidézte, hogy a színművész már a gyerekkorában is jelen volt, hiszen édesapja kedvenc színésze volt.
Anger leírta, hogy később a sors kétszer is úgy hozta, hogy a színpadon Szilágyi fiát játszhatta, amiből egy mély, szinte családias kapcsolat alakult ki közöttük.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
