KULT
A Rovatból

Majdnem a tengerbe fulladt Spielberg A cápa forgatásán, de neki köszönhetjük a Vészhelyzetet és a Vissza a jövőbe-trilógiát is

Alig vehette át Steven Spielberg a legjobb rendezőnek és a legjobb filmért járó Golden Globe-díjakat, jó esélye van, hogy ugyanezt megismételheti az Oscarral is. Filmjét összesen hét kategóriában jelölték. Remek alkalom ez arra, hogy áttekintsük a 76 éves mester életművét.


Tizenévesen az volt a nagy álmom, hogy filmrendező leszek. Aztán be kellett látnom, hogy semmi érzékem a fényképezéshez, sokkal inkább a betűvetés való nekem. Viszont faltam a filmeket, és nincs még egy filmrendező, aki akkora hatással lett volna rám akkoriban, mint Steven Spielberg.

Én sem rajongok fenntartás nélkül minden filmje minden kockájáért, de A Fabelman családdal megmutatta, hogy mindent tud a filmkészítésről, képes értékes, drámai filmeket is készíteni, fölösleges pátosz vagy rózsaszín cukormáz nélkül.

Tudom vannak, akik szerint, ami Hollywoodból jön, annak nincs, nem is lehet művészi – vagy bármilyen – értéke. Nem vagyok filmesztéta. Lehet, hogy Spielberg életművét nem lehet Felliniével vagy Fassbinderével összevetni. De szerencsére nekünk, egyszerű nézőknek nem is kell.

Megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy egyszerűen hátradőlünk, és jól érezzük magunkat a moziban.

Steven Allen Spielberg 1946. december 16-án született Cincinattiben. A film iránti érdeklődése hamar megmutatkozott: 12 évesen készítette első házifilmjét egy vonatszerencsétlenségről a játékvonata segítségével. 1958-ban cserkészként a fotózás-érdemérem elnyeréséért forgatott egy 8mm-es kisfilmet The Last Gunfight címmel.

Profi rendezői pályafutása a tévénél kezdődött, többek között a Columbo sorozat egyik epizódja is a nevéhez fűződik. Az első igazi áttörést az 1971-es A párbaj jelentette, amely ugyancsak tévére készült, de a sikerét mutatja, hogy a stúdió megkérte a fiatal rendezőt, forgasson még hozzá néhány jelenetet, hogy immár másfél órára duzzasztva mozikban is be lehessen mutatni.

A film izgalmas pszichothriller, amelyben egy unalmas hétköznapi üzletember, David Mann az országúton leelőz egy furcsán közlekedő kamiont. A kamion sofőrje ettől begőzöl, és nem csupán vissza akarja előzni, hanem szabályosan vadászni kezd rá.

Spielberg első mozifilmje az 1974-es Sugarlandi hajtóvadászat volt. (Ha nem számítjuk a 17 évesen forgatott, és nagyrészt elveszett Tűzfényt, ami 600 dollárból készült, és egyetlenegyszer vetítették moziban. Ennek az ötleteit később bedolgozta a Harmadik típusú találkozásokba.)

Ez a filmje azért is fontos, mert ekkor dolgozott először John Williamsszel. Azóta alig akadt olyan Spielberg alkotás, aminek nem ő komponálta volna a kísérőzenéjét.

Az üldözős roadmovie a mai napig a Spielberg rajongók egyik kedvence. Goldie Hawnt élete talán legdrámaibb szerepében láthatjuk, és ne feledkezzünk el a magyar szálról sem: a film operatőrje az a Zsigmond Vilmos volt, aki később A harmadik típusú találkozásokban is együtt dolgozott Spielberggel.

Bár a film pénzügyileg nem teljesített jól – a mai napig Spielberg legkevesebb bevételt termelő mozija –, a kritika elismerte, a fiatal rendező megcsillogtatta tehetségét:

A Sugarlandi hajtóvadászat az első film, amelyben a kamera egy autó belsejében teljes 360 fokos fordulatot vesz, és az első ülésről átmegy a hátsóra, mindezt úgy, hogy közben zajlik a dialógus.

Az 1975-ös A cápa végre meghozta az igazi kasszasikert a számára. A két évvel később bemutatott Csillagok háborújáig ez volt minden idők legtöbb bevételt hozó filmje.

Pedig nem ment zökkenőmentesen a forgatás, Spielberg kishíján vízbe fulladt, ráadásul 100 nappal túllépték a forgatásra szánt időt, a filmet gyártó Universal Studios már a projekt elkaszálásával fenyegetőzött. De a film magasan túlszárnyalta az elvárásokat, nem csak anyagilag aratott sikert, de a kritika is jól fogadta.

Igaz, az utóbbi időkben többen kritizálták az alkotást a cápák megítélésére tett negatív hatásáért, illetve azért, mert a fontos szereplők mind fehér férfiak: feketék egyáltalán nem szerepelnek a filmben és a nők sem kaptak jelentős feladatokat.

A mai napig nincs még egy horrorfilm, ami ennyire mélyen hatott rám a való életben. Egészen a közelmúltig nem tudtam szorongás nélkül úszni a tengerben, csak az elmúlt években sikerült leküzdenem a „Spielberg-hatást”.

Az 1977-es Harmadik típusú találkozásokban Spielberg A cápa után ismét Richard Dreyfusst kérte fel a főszerepre.

Az ufós sci-fi meghozta Spielberg első Oscar-jelölését is rendezőként, bár még sokat kellett várnia, hogy valóban kezében szoríthassa a szobrocskát.

A film alapműnek számít, különlegessége, hogy a legtöbb hasonló filmmel ellentétben az űrlények nem az emberiség életére törő gonosz szörnyetegek. A rendező sokszorosan átlépte a büdzsét és a forgatási határidőket, de a film végül nemcsak a kritikusok méltatását nyerte el, de a jegypénztárakban is jól muzsikált.

A harmadik típusú találkozások volt Spielberg első közreműködése Michael Kahn vágóval, aki azóta az összes filmjében társalkotója lett a rendezőnek.

A Meztelenek és bolondok, Spielberg első vígjátéka a mai napig vegyes megítélésű. A kritikusok már az elkészültekor is fanyalogva fogadták. Ugyanakkor a speciális effektek terén több forradalmi megoldást alkalmaztak a filmben, még Oscar-díjat is nyertek érte az alkotók.

A film érdekessége még, hogy Bob Gale és Robert Zemeckis írták, akik később olyan sikerfilmeket készítettek Steven Spielberg bábáskodásával, mint például a Vissza a jövőbe trilógia.

Spielberg pályafutásának következő fontos állomása az 1981-es Az elveszett frigyláda fosztogatói. A kalandfilm műfaját megújító mű 1981 legnagyobb kasszasikere lett, összesen öt Oscar-díjat nyert és meghozta Spielberg második rendezői jelölését, habár ezúttal sem ő lett a befutó. Az Indiana Jones franchise-nak idén jön ki az ötödik darabja, amit a csalódást okozó negyedik epizód után meglehetősen vegyes érzelmekkel várnak a rajongók.

Ekkor indult Spielberg produceri karrierje is, az 1982-es Poltergeisttel. Spielberg méltatásakor általában a rendezői filmjeit emeljük ki, pedig producerként is olyan címeket köszönhetünk neki, mint a már említett Vissza a jövőbe trilógia, a Szörnyecskék, a mára kultusz filmmé nemesedett Kincsvadászok vagy például a Men in Black – hogy csak néhányat említsek.

Valószínűleg nem vagyok egyedül a korosztályomban, akinek az 1982-es E.T. – a földönkívüli jelentette az első találkozást a mester filmjeivel. A premierre az 1982-es Cannes-i Filmfesztiválon került sor, ahol zajos sikert aratott. Kathleen Kennedy, akinek ez volt az első producerként jegyzett filmje, így emlékezett vissza:

„Nem lehetett hallani a film végét, mert az emberek állva dobogtak és kiabáltak… Életem egyik legnagyobb élménye volt.”

Az E.T. minden tekintetben óriási siker volt. Látványvilága a mai napig meghatározó, rengeteg filmben, sorozatban próbálták utánozni, ha a 80-as évek Amerikáját kellett megidézni. Legutóbb a Stranger Thingsben láthattuk ezt a miliőt.

A film különböző momentumait előszeretettel idézik fel más alkotók is. A hold előtt repülő bicikli a filmtörténet egyik legikonikusabb mémjévé vált, akárcsak E.T.„Telefon haza” mondata.

1984-ben Spielberg Frank Marshall és Kathleen Kennedy létrehozták saját produkciós vállalatukat, az Amblin Entertainmentet. A cég logójában is a hold előtt bicikliző Eliot és E.T. látható.

Az Indiana Jones és a végzet temploma az eredeti trilógia legvitatottabb darabja (személy szerint a 89’-es Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag a kedvencem). Állítólag maga Spielberg sem kedveli annyira. Az ő életében mégis nagy jelentőségű lett: a forgatáson ismerte meg második feleségét, Kate Capshaw-t.

A 80-as évek végéről még fontos említeni a Bíborszínt, amely gyökeresen más jellegű, mint a korábbi kasszasikert hozó közönségfilmek. A komoly téma ellenére sikeres lett, a kritika is jól fogadta. Mégis, manapság leginkább azért szokták emlegetni, mert ebben a filmben debütált a filmvásznon Whoopy Goldberg és Ophra Winfrey is.

A film 10 Oscar jelölést kapott, de egyet sem kapott meg végül. További érdekesség, hogy a zenét kivételesen nem John Williams, hanem Quincy Jones komponálta.

Az 1987-es A nap birodalma (a még gyermek Christian Bale és John Malkovich főszereplésével) és az 1989-es Örökké nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket annak ellenére, hogy ez utóbbi volt Audrey Hepburn utolsó filmje.

Apró érdekesség: Spielbergnek felajánlották az Esőember rendezését, de végül nem tudta elvállalni az Indiana Jones-sorozat harmadik darabja miatt.

Az 1991-es Hookot nem feltétlenül tartják számon Spielberg legfontosabb alkotásai között, nekem viszont személyes kedvencem, csak moziban négyszer néztem meg. 14 évesen nagyon szíven talált a felnőtté válás problematikáját boncolgató etűd. Utólag fura belegondolni, hogy az ekkor még „csupán” 56 éves Maggie Smith már itt is nagymamát játszott.

1993-ban jött Spielberg egyik legikonikusabb vállalkozása, a Jurassic Park. Sokan kritizálták, amiért meglehetősen leegyszerűsítette Michael Crichton könyvét, de a magam részéről az életre kelt dinók fantasztikus látványáért mindent megbocsátottam neki.

Amit talán kevesen tudnak: a Crichtonnal való együttműködés egyik leágazásaként csak úgy mellékesen Spielberg bábáskodott minden idők talán legismertebb kórházsorozata, a Vészhelyzet létrehozásánál is.

1993-ban a Schindler listája végre meghozta Spielbergnek a régen áhított Oscar-díjat, sőt mindjárt kettőt: legjobb rendező és legjobb film. Az alkotás 12 jelölésből összesen hatot nyert el. A két régi alkotótárs, John Williams és Michael Kahn is örülhetett.

Érdekesség, hogy abban az évben két Spielberg-film is versenyzett a legjobb hang kategóriában az Oscarért, a Jurassic Park és a Schindler listája . Azt a szobrot végül a dinók hozták el.

Spielberg állítólag meg volt róla győződve, hogy a filmbe fektetett 22 millió dollár minden centje elvész, de több mint 320 millió dolláros bevételt hozott.

A Schindler listájának különlegessége, hogy szinte teljes egészében fekete-fehérben forgatták, s ez a mai napig a legtöbb bevételt termelő fekete-fehér film.

Spielberg három év szünetet tartott, ez a leghosszabb idő a karrierjében, amikor nem rendezett filmet. Az 1997-es Az elveszett világ: Jurassic Park és a lázadó rabszolgákról szóló Amistad sem nevezhető bukásnak, mégsem tartják számon őket az életmű legfontosabb alkotásai között.

De nem kellett várni sokáig az újabb kultuszfilmre, hiszen 1998-ban érkezett a Ryan közlegény megmentése. A film a normandiai partraszállásnak állít emléket és a D-Day eseményeinek szinte dokumentumfilm hűségű felidézésével örökre beírta magát a filmtörténetbe.

Spielberg és a Schindler listáját is jegyző operatőr, Janusz Kamiński, számos II világháborús dokumentumfilmet megnézett, Leni Reifesntahl náci propagandafilmjeit, festményeket, fotókat. A legnagyobb inspirációt persze Robert Capa világhírű, Omaha Beach-en készült fotóiból merítette.

Számos veterán, aki részt vett a partraszállásban, azt mondta, sosem látták még ilyen hiteles ábrázolását a híres hadműveletnek, többen végig sem bírták nézni, mert traumatizálta őket az események élethű felidézése.

A háborús eposz meghozta Spielberg második rendezői Oscar-díját.

Az utóbbi 20 évben Spielberg sok műfajban kipróbálta magát. A 2000-es évek elején az A. I. Mesterséges értelemmel és a Különvéleménnyel visszatért a sci-fi világába. Utóbbiban Tom Cruise játszotta a főszerepet, akivel olyan jól sikerült a közös munka, hogy Philip K. Dick története után egy újabb sci-fi klasszikus, H. G. Wells Világok harcának a 2005-ös feldolgozásában is Cruise-é lett a főszerep.

A valós eseményeken alapuló Kapj el, ha tudsz és Terminál című filmekkel Spielberg ismét megmutatta, hogy a vígjátékot műfaja sem áll távol tőle. De a következő igazi nagy dobása a tragikus eseményeket feldolgozó München lett.

Az izraeli olimpikonok meggyilkolásával vádolt palesztin terroristák levadászásának története azért is érdekes számunkra, mivel több jelenetét is Budapesten forgatták.

Bár a film összességében mind a nézők mind a kritikusok körében sikert aratott, akadtak, akik bírálták a történeti pontatlanságok miatt.

Sokak meglepetésére a film az öt Oscar-jelölésből egyet sem váltott szoborra.

A 2008-as Indiana Jones és a kristálykoponya királysága a legtöbb rajongónak csalódást okozott. A 2011-es, komputeranimációval készült Tintin kalandjai üdítő kitérője után ismét történelmi dráma következett. A Lincoln Oscar-díjat hozott a főszerepet alakító Daniel Day-Lewisnak.

A következő években Spielberg rendezett hidegháborús thrillert (A kémek hídja), gyerekfilmet (A barátságos óriás), politikai krimit (A Pentagon titkai), és sci-fit a virtuális valóságról (Ready Player One).

Igazán nagy figyelmet azonban legközelebb 2021-ben sikerült ébresztenie, amikor bemutatták rendezésében a West Side Story új változatát. A musical teljesen új terepet jelentett az idősödő rendező számára.

Első ránézésre merészségnek tűnhet, hiszen az 1961-es változat Natalie Wood főszereplésével sokak számára etalon. Spielberg azonban ismét remekművet alkotott. A kritika és a közönség is elismeréssel fogadta az elkészült filmet.

Sokak szerint Spielberg verziója jobb az első feldolgozásnál, már csak azért is, mert jobban követi az eredeti színdarabot.

Sajnos anyagi értelemben a film mégis bukás lett, ami részben a Covid hatásának tudható be, de az is közrejátszhatott benne, hogy több országban betiltották Iris Menas transznemű színész szerepeltetése miatt.

Érdekesség, hogy Valentinát az a Rita Moreno alakítja, aki a 61’-es változatban Anitát játszotta.

Spielbergnek a film ismét Oscar-jelölést hozott legjobb film és legjobb rendező kategóriában is, és bár egyiket sem vihette haza, mindkét kategóriában ő a legtöbbször jelölt alkotó.

Legújabb opusza, A Fabelman család részben önéletrajzi alkotás, részben Spielberg szerelmi vallomása a film felé.

A film a jegypénztárakban eddig sajnos nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, szakmai elismerésben viszont nincs hiány, a Golden Globe-on például öt jelölésből a legjobb drámai film és a legjobb rendező díját is elhozta, és időközben az is kiderült, hogy hét Oscar-jelölést kapott, köztük legjobb film és legjobb rendezés kategóriában, jelezvén, hogy még korai lenne leírni a 76 éves mestert. A két kategóriában immár 12, illetve 7 jelölésnél tart. Nem lepne meg, ha az Amerikai Filmakadémia tagjai idén is úgy találnák, hogy az év legjobb rendezőjét Steven Spielbergnek hívják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk