KULT
A Rovatból

Magyar Gépmesék – a Kezes-Lábas játszóház ismét nagyot alkotott

Dobó Maitz Petra - szmo.hu
2020. december 17.


Link másolása

- Miközben a stáb igazán illusztris, bevalljátok, a sorozat felvételéhez mindössze egy okostelefont használtatok.

- Bíró Szabolcs: A népmesék – gépmesék betűcserével tisztelgünk az eredeti mű szerzői előtt. Bízunk benne, hogy a játékos szófordulat nem sérti a klasszikus mese rajongóit, igyekszünk a jó hírnevét öregbíteni. Rendelkezünk az eredeti mű alkotóinak írásos hozzájárulásával, ezúton szeretnénk kifejezni köszönetünket Mikulás Ferencnek, a Kecskemétfilm Kft. alapítójának, valamint a Kaláka zenekarnak, - Gryllus Dánielnek és Gryllus Vilmosnak - hogy lehetőséget biztosítottak a névhasználatra, illetve az eredeti zene átdolgozására. Kefe bácsi és Sörte inas magyar hangja Varga Livius, a Quimby zenekar alapító perkása. Választásunk azért esett Liviusra, mert remek humora mellett lelkes környezetvédő, a természet megszállottja.

A főcímzenét Bagossy László (Bagossy Brothers Company) gondolta újra, melyet pergősebb és melankolikusabb verzióban is elkészített. A főcímverset Beck Zoltán, a 30y zenekar frontembere írta, Zoli narrációját Ligeti György rögzítette a hangstúdióban.

Az intro képi megjelenítéséért Kosza Arnold, az RA Studio alapítója felelt, a 3D-s animáció roppant alapos kidolgozású, minden részletre kiterjedő. A sorozat hangmérnöke Palásti Kovács Zoltán, Zoohacker művészneve Fábián Julival fonódik össze. Biró Szabolcs mesét írta és rendezte a kezes-lábas játszóház alapító tulajdonosa, a felvételeket lelkes animátorok és a 9 éves Biró Soma készítették. Sörte jelmeze alatt Stadler Róbert bújik meg, Kefe bácsi szerepét a sorozat megálmodója vállalta magára. A tesztelésben részt vett Magyarósi Csaba népszerű vlogger is, javaslatára az epizódokat kettévágtuk.

Büszkén felvállaljuk, hogy a képi és hanganyagot mindössze egy mobiltelefonnal rögzítettük, a képstabilizáláshoz DJI Osmo gimbalt használtunk. A légi felvételek DJI drónnal készültek, a sorozatot pedig Sörte inas laptopján vágjuk. A felvételeket egy valódi gépműhelyben forgatjuk igazi szerszámgépekkel.

A mesefigurák még 2018-ban készültek fa ecsetből és drótkeféből. A fejformát és a fület kézi gyorsmaróval munkáltuk ki, a szemek anyacsavarból és csapágygolyóból készültek. Az orr és a száj szintén gépészeti elem, különböző méretű íves reteszeket ragasztottunk az arcokra.

Kezdetben műanyag mesefigurák testét próbáltuk hozzáilleszteni a fejekhez, de az egyedileg horgolt ruházat ellenére sem nyerte el a tetszésünket. Végül drótvázakat készítettünk, és ezt vontuk be keramikus gyurmával. Száradás után megfestettük a ruházatot, így nyerték el jelenlegi formájukat. Sörte inas egy speciális utánfutót húz a biciklijével, a régi faláda fedele felnyitható, ebben utaztatja a lomokat.

- 2020. decemberében zajlott a forgatás, a Youtube-csatornátok már pár napja várja az érdeklődőket, és legalább 50 epizódban gondolkodtok - idővel már angol nyelven is. Összefoglalod a távlati terveket ezeken túl?

- Bíró Szabolcs: Az első epizódot 2020. december elején indítottuk útnak. Organikus eléréssel három nap alatt 4000 YouTube-megtekintést értünk el, 700-an követték be a Facebook oldalt, összesen 250 óra nézettségi időt produkáltunk. Az első évad 10 epizódja elkészült, heti rendszerességgel jelentetjük meg a csatornán. A második évadban új szereplő érkezik, dr. Kotlák lesz az okoskodó professzor, aki nem hisz Kefe bácsiék ötleteiben, hátráltatja őket a fejlesztésben. A harmadik évadban Sörte nagykorúvá válik, elindul a felnőtt élete, szerelmes lesz Pamacskába. Valamennyi epizód egy-egy kezes-lábas játékot dolgoz fel, erősségünk, hogy több mint 60, biciklivel hajtott eszközünk van. Ez azt jelenti, hogy belátható időn belül el fogjuk érni a századik feltöltött videót.

A projekt teljes költségvetését a kezes-lábas játszóház bevételeiből finanszírozzuk, elsődleges célunk, hogy az eléréseinket növeljük, a játszóházunkat minél többen megismerjék, hívjanak minket rendezvényre. Nem titkolt további célunk, hogy a mesefilm önálló bevételt generáljon, így azok az alkotók is díjazásban részesülhetnek, akik ingyen vállalták a felkérést.

Ha nagyon felfut a csatorna és a nézők tömegesen rajonganak Sörte inasékért, akkor belevágunk a saját mesekönyvbe. Beck Zoli fogja írni a történetet az epizódoknak megfelelően, ebből is születhet egy minőségi sorozat. Szóba került még a webshop: egyedi pólókat, bögréket kínálunk majd a legjobb képekkel és idézetekkel: „nagyon jól állok Kefe bácsi, csak nem haladok jól”. Középtávú céljainkban szerepel a reklámbevétel, termékmegjelenítésre, vagy egy szolgáltatás népszerűsítésre felületet tudunk biztosítani a sorozatban. Hiszünk abban, hogy hiánypótló sorozatunk megerősödik a magyar piacon és sokaknak okoz kellemes perceket. Bízunk benne, hogy a hazai sikerek mentén pár éven belül nemzetközi kerékpárutakra tekerhetünk vele, és elkészíthetjük az angol nyelvű verziót.

Az első epizód megtekinthető EZEN A LINKEN.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk