Bátonyi Péter művészettörténész egy interjúban beszélt Lázár Jánosról, akit a Fideszen belüli hatalmi viszonyok és személyes ambíciók mozgattak. A volt kormányfőtanácsos szerint Lázár az arisztokratikus allűrjeivel próbálta megkülönböztetni magát a párton belüli riválisaitól.
A 24.hu-nak adott interjúban Bátonyi Péter művészettörténész, egykori kormányfőtanácsos arról beszélt, hogy a Fidesz-kormányzás alatt olyan uralkodói allűrök jelentek meg, amilyenek a Kádár-korszakban elképzelhetetlenek lettek volna.
A szakember volt az, aki dokumentálta és nyilvánosságra hozta három kiemelt műemlék épület bontási engedélyének törvénytelenségeit,
majd négy feljelentést is tett, melyek Gulyás Gergelyt, Lázár Jánost és Orbán Viktort is érintik.
Az interjúban Lázár János művészi ízlését elemezve Bátonyi Péter kifejtette, hogy a volt miniszter otthonában található Batthyány Gyula-, Hatvany Ferenc- és László Fülöp-festmények egyértelműen a nemesi, arisztokratikus világ iránti vonzódásáról árulkodnak.
„Ebből látszik, hogy Lázár nemcsak művészi ízlésvilágban vonzódik ehhez a korhoz, de tetszenek is neki a nemesi allűrök. Minden bejön neki, ami az uralkodói világhoz kötődik”
– fogalmazott.
Azzal kapcsolatban, hogy Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója nemrég arról beszélt, hogy Lázár és más fideszes vezetők rendszeresen vittek el műtárgyakat a múzeumból, Bátonyi szkeptikusan nyilatkozott. Szerinte Cselovszki a Fidesz kipróbált kádere, aki most megpróbálja áldozatnak beállítani magát.
„Ha Bayer Zsolté a Fidesz ötödik számú párttagkönyve, akkor övé a hatodik. És most épp áldozatnak akarja magát beállítani” – mondta.
Bátonyi szerint a jelenség, hogy politikusok és feleségeik múzeumi tárgyakat „szemezgetnek” irodáikba vagy rezidenciáikra, a felkapaszkodottság tipikus jele. „Ilyen még a Kádár-korszakban is elképzelhetetlen lett volna: hogy Bányász Rezső felesége elkezdjen így szemezgetni. Hihetetlen uralkodói allűrök ezek, a felkapaszkodottság tipikus jele” – jelentette ki.
A volt kormányfőtanácsos szerint a politikusok viselkedése mögött az áll, hogy bár a magas kultúra imponál nekik, nincs valódi szellemi hozzáférésük.
„Vannak emberek, akiknek ugyan imponál a magas kultúra, de nincs szellemi hozzáférésük. Ez a klasszikus újgazdag, felkapaszkodott, kimosakodott, családi háttér nélküli embertípusra jellemző”
– állítja, hozzátéve, hogy ezek a vezetők az életüket nem a művelődésre, hanem a pénzszerzésre és a hatalomkoncentrációra szánták.
Bátonyi egy történelmi példával, Mátyás király Napóleon által elvitt halotti pajzsának esetével illusztrálta a helyzetet, amikor Lajos Fülöp francia király sem adta vissza a tárgyat, mondván, az a francia nemzet tulajdona. Ezzel szemben szerinte
Orbán Viktor bűncselekményt követett el, amikor a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből egy másfél milliárd forint értékű reneszánsz páncélt ajándékozott a lengyeleknek.
A Lázár János nevével fémjelzett kastélyprogramról Bátonyi azt mondta, az már a kezdetektől a magánosításról szólt. Állítása szerint Lázár már 2014 és 2018 között azon dolgozott, hogyan lehetne elpasszolni az épületeket, sőt,
az ingóságokat is elkezdte „kiszórni” a vele jó viszonyban lévő nemesi családoknak egy erre létrehozott jogszabályi keretrendszer segítségével.
A folyamatot 2018-ban Gulyás Gergely leállította, de Lázár 2022-es visszatérése után újraindította. A privatizációs kísérlet szerinte teljes kudarcba fulladt, mivel a nagy cégeknek, mint a Mol vagy a Richter, sem kellettek a kastélyok.
Bátonyi Péter szerint Lázárnak megvolt a saját magáról alkotott képe, amiben ő a Fidesz értelmiségi figurája.
„Azt hitte, hogy vakok között ő mind a két szemével élesen lát. Hogy a félművelt vagy teljesen műveletlen Szijjártó és Rogán-szerű figurákhoz képest ő valaki” – mondta.
Ezt támasztja alá szerinte az az eset is, amikor Lázár egy pápai kastélyavató beszédben az Esterházyakról áradozott, és „csak a vak nem látta, hogy magát képzeli a helyükbe”.
A rendszer működését jellemezve beszélt Matolcsy Györgyről is, aki szerinte nem arisztokratikus allűröktől, hanem látnoki tévképzetektől szenvedett: „Matolcsynak nem műveltségi tévképzetei és arisztokratikus allűrjei voltak, hanem látnoknak gondolta magát, aki kézrátétellel tudja irányítani a monetáris politikát.”
Az MNB-székház 100 milliárd forintos felújítását értelmetlennek és kártékonynak nevezte. „Ebből a pénzből a teljes állami tulajdonú kastélyállományt gatyába lehetett volna rázni” – tette hozzá.
A volt tanácsadó szerint az Orbán-rendszer egy megújított kádári alkun alapult. „Orbán rájött, hogy ez egy jó modell, ezért megújította” – mondta, idézve a lényeget:
„ti ott lenn csinálhatjátok a kis stiklijeiteket, ezért nem vitatjátok azt, amit mi fent csinálunk”.
A rendszer bukásának egyik fő okát a gazdasági recesszióban látja, ami megtörte ezt az alkut. „A kádári alku ugyanis csak addig működik, amíg valaki elő nem áll egy jobb ajánlattal” – vélekedett.
Orbán Viktor személyes motivációiról szólva úgy fogalmazott:
„A magyar társadalom arra kárhoztatott 16 éven keresztül, hogy Orbán Viktor újraélje gyerekkori álmait és emlékeit, a cechet pedig velünk fizettették ki”.
Ennek szimbóluma Hatvanpuszta, amit szerinte Orbán a saját szellemi színvonalának megfelelően újíttatott fel. A NER működését az akarnokság, a műveletlenség, a korlátlan hatalom és a felszínesség jellemezte – állítja.
A társadalom felelősségét firtatva azt mondta, a „sógor-koma gondolkodás” miatt nézték el a vezetők gazdagodását. A jogállamiság helyreállításával kapcsolatban szkeptikus, szerinte a 16 év alatt elkövetett bűncselekmények feldolgozásába a hatóságok „bele is rokkannának”. Saját feljelentései ügyében elmondta, a rendőrség egy évig semmit nem csinált, majd egy elutasító határozatot küldött, amit megtámadott, és az ügyészség végül elrendelte a nyomozást.
Bátonyi Péter, akit a Partizán riportjában elhangzottak után ki is rúgtak a minisztériumból (amire a kormányfő ezt cáfolta), részt vett az új kormány műemlékvédelmi programjának kialakításában, és a kulturális tárcánál kapna pozíciót. Ezt azonban hátráltatja, hogy három évre eltiltották a hivatalviseléstől, ami egy jelenleg is folyó munkaügyi per lezárultával oldódhat meg. Visszatekintve nem bánta meg, hogy a nyilvánossághoz fordult.
„Nem az viselt meg, ami történt, hanem az fog megviselni, ha hiába tettem. Ha nem lesz számonkérés, ha nem áll fel a műemlékvédelem, és megbicsaklik a folyamat”
– mondta.
Via 24.hu
