Lobenwein Norbert: "Nagyon kell vigyázni ezekre a kiskorú fesztiválokra"
A Sziget ma már inkább a külföldiek fesztiválja, a VOLTra sokan mondják, hogy kvázi az új Sziget, elsősorban a hazai közönségnek összeállított programmal. A STRANDnak ki a célközönsége, kiket szeretnétek megcélozni a fellépő listával?
A STRAND nem csak a saját portfóliónk egyik legfiatalabb darabja, de a hazai fesztiválok között is annak számít. 25 éve foglalkozunk fesztiválszervezéssel: a VOLT és a Sziget is idén lett 25 éves. Nagy kihívást jelent megőrizni ezeknek a nagy múltú fesztiváloknak a patináját, vonzerejét, alkalmazkodni a közönség elvárásaihoz, igényeihez és közben aktuálisnak is lenni, a huszonéves közönséghez is hitelesen szólni. Ugyanakkor másfajta és ugyancsak nagy feladat elindítani és a közönséggel megszerettetni egy új fesztivált. Pláne úgy, hogy a hazai piac meglehetősen telítettnek mondható.
Nagy előny, hogy itt kb. a nulláról indulhattunk, úgy építhettük-építhetjük a STRANDot, hogy közben nem feltétlenül kell a szokásainkhoz igazodni. Szerintem ez érezhető a STRANDon. A helyszín csodaszép, ide nyaralni és strandolni szokás járni, emellett pedig elég alapos munka előzi meg a programstruktúra kialakítását. Világsztárok és a kihagyhatatlan magyarok mellett sok-sok olyan produkcióval találkozhat itt a közönség, amelyek a szándékaink szerint igazi élményt adnak.
Idén öt éves a STRAND és több újítás is lesz ebben az évben, itt is lesz a Szigethez hasonlóan vándor vurstli, tábortűz, mozi... Cél, hogy a STRAND idővel tematikájában a Szigethez hasonlítson?
Meggyőződésem, hogy a Sziget ma már szinte minden magyar és sok külföldi fesztivál példaképe. Akár program, akár - furcsa módon - nyelvújítás terén, hiszen rengeteg olyan szó vált mára a fesztiválos szókincsünk részévé, amelyek a Sziget kapcsán születtek. Viszont a Sziget egyedülállósága sok minden más mellett a méretében, sokszínűségében is rejlik. Miközben 23 éve vagyok a szervező csapat tagja, jó néhány éve pedig társtulajdonos a cégben, a mai napig ráfeledkezem, hogy mi minden történik a Szigeten. A vidéki fesztiválok ezen a téren nem tudnak hasonlítani a Szigetre és ez felesleges törekvés is volna. A STRAND esetében az évről-évre történői megújulásnál sokkal inkább az motivál minket, hogy egyrészt eltaláljuk az arányokat, ne legyen se dömping, se üresjárat, másrészt pedig több területen vissza szeretnénk kanyarodni a gyökerekhez. Azzal, hogy lesz kertmozi, lesznek Nagy STRAND Kaland névre hallgató vetélkedők, alkotótábor, azt a hangulatot szeretnénk megidézni, ami a hazai fesztiválok indulásakor jellemző és számomra szerethető volt. Nincs szó nosztalgiáról, ezek teljesen korszerű produkciók lesznek, ugyanakkor az a meggyőződésem, hogy az utóbbi időben egy kicsit sok lett a nagyon kitalált, mérnöki precizitással készülő ügyekből a hétköznapokban és a fesztiválokon is. Ezekből éppen az emberi tényező kezdett kiveszni. Fontosnak tartom, hogy a fesztiválozók közel érezzék magukhoz a helyet, ahol eltöltenek 4 napot, érezzék, hogy ez az ő helyük, van közük hozzá, alakíthatják, ők a főszereplők...
Hogyan értékelnéd a fesztivál első öt évét, mi az amiben nagyon jónak mondanád és mi az, amiben esetleg még fejlődnie kell?
Öt évvel ezelőtt indítottuk el Fülöp Zoli barátommal a MOL Nagyon Balaton névre hallgató produkciót. Ennek lényege részben az, hogy a Balaton Régió legizgalmasabb, legjobb eseményei egy “ernyő” alatt jelenjenek meg, így kínálhassuk és mutathassuk be a Balatont a hazai és a nemzetközi turistáknak. Benne vannak azok a produkciók, amelyekre valóban büszke lehet Magyarország: a Művészetek Völgye, az UltraBalaton, a Paloznaki Jazz Piknik, Veszprémi Utcazene Fesztivál, a Veszprém Fest, vagy éppen a KultKikötő és a Balaton Sound. A projekt másik célja pedig az, hogy új eseményeket hozzunk létre - mi és a partnereink - a Balatonon. Tavaly 1 millióan vettek részt ezeken a programokon, idén még nagyobb érdeklődést tapasztalunk, és valóban izgalmas programok születtek. Az újak közül a STRAND és a B.my.Lake számít a legnagyobbnak a jellemzően százezernél is több látogatójával. Egy induló eseménynek mindig vannak gyerekbetegségei, amelyeket évről-évre lehet orvosolni, és persze volt olyan évünk is, amikor éppen a strandidő hiányzott a STRAND Fesztiválról. A fesztiváljaink kapcsán az intuíció és az érzelmek elég erősen befolyásolnak. A STRAND és a B.my.Lake esetében kifejezetten azt érzem, hogy jó úton járunk. Nagyon kell vigyázni ezekre a kiskorú fesztiválokra, de a kollégáim és én is nagy szeretettel gondoskodunk róluk... Remélem, ez érezhető...
Mikor elkezdtétek a STRANDot, nem féltetek, hogy neki már „nem jut hely” a rengeteg nyári fesztivál között?
Már a Balaton Sound indításakor, 10 évvel ezelőtt is voltak ilyen jellegű félelmeink, de az a tapasztalatom, hogy ha nem rutinból dolgozunk, hanem újat és izgalmasat próbálunk mutatni, azt mindig megtalálja a közönségét. Még soha nem indítottunk pusztán gazdasági számítások alapján fesztivált, mindig az működik bennem és a kollégáimban is, hogy építsünk valami maradandót...
Melyik volt az eddigi legsikeresebb STRAND? És melyik volt a kedvenced?
Én már az első évben beleszerettem, és minden évben úgy hagyom itt, hogy a barátaimmal, társaimmal együtt már tervezzük a következő évi fejlesztéseket. Ami igazán meglepő és örömteli, az a közönség mellett a fellépőink reakciója. Valamiért a hazai előadók, zenekarok, akik végigturnézzák a fesztiválokat, a STRANDról mindig egy kicsit másképp beszélnek. Sokszor hallom tőlük, hogy ennek a fesztiválnak van egy különös hangulata, ami valószínűleg összefügg azzal, hogy sokan itt szeretnek bele a fesztiválozás műfajába.
A STRAND egy helyszínen és időponton osztozik a B. My Lake-kel. Mennyire van átfedés a kettő közönsége között?
Ez egy meglehetősen merész és talán egyedülálló ötlet volt a csapatunk részéről pár évvel ezelőtt. Arra ugyanis nem nagyon láttam máshol példát, hogy egy helyen, egy időben, közös bejárattal két fesztiválnak adjon otthont egy városka. Zamárdi egy ideje fesztiválfővárosként is felkerült a térképre, a közönség kifejezetten bírja ezt a koncepciót. A napijegyesek közül sokan átjárnak 1-1 programra egyik fesztiválról a másikra, de kombinált bérletből is vásároltak néhány százan idén is.
Az induláskor még a STRAND koncepciója volt, hogy augusztus 20-ra essen. Ez miért változott meg?
A már említett MOL Nagyon Balaton projektünk egy fontos küldetése az is, hogy meghosszabbítsuk a balatoni szezont. Nyáron sok időt töltök itt, látom, hogy hogyan működik a vállalkozások, szolgáltatások egy jó része, mik a turisták szokásai. Júniusban még lassan indul be az élet, augusztus 20-a után pedig nagyon sok hely lehúzza a rolót. Örülök, hogy ez a szokás változóban van az utóbbi időben, a STRAND és a B.my.Lake időbeli költöztetésével arra törekedtünk, hogy a nyár végén is jelentős számban érkezzenek hazai és külföldi turisták a Balatonra. Ez számokban, forgalomban, vendégéjszakákban is jól mérhető, idén 120.000-nél is több vendéget várunk 4 nap alatt a Balatonra.
