Lépj be velünk II. Amenhotep fáraó sírkamrájába a Szépművészeti Múzeumban
Mindig is vonzott az ókori Egyiptom izgalmas hitvilága és különleges kultúrája, ezért lelkesen vártam a Szépművészeti Múzeum új időszaki kiállítását, ahol kicsit mindenki az egyiptomi régészek bőrébe bújhat.
A most pénteken nyíló új tárlat II. Amenhotep korát és sírjának szenzációs felfedezését mutatja be. Az eredeti ásatási dokumentáció segítségével átélhettük a szenzációs régészeti felfedezés legizgalmasabb pillanatait, és végül beléphettünk az uralkodó lenyűgöző sírkamrájának életnagyságú, valósághű másába is. Mutatjuk mi vár rád!
A tárlat első termében megismerhettük a fáraó korát és Amenhotep családját. Amenhotep a Kr. e. 15. század utolsó évtizedeiben, nagyjából 3400 évvel ezelőtt uralkodott. Apjának, III. Thotmesz fáraónak óriási hatalom összpontosult a kezében, politikai befolyása és kereskedelmi fennhatósága Núbiától az Eufráteszig terjedt. II. Amenhotep jól kormányozta az örökségül kapott hatalmas birodalmat, és hosszú távon békés időszakot teremtett Egyiptomban.
Amenhotep híres volt jó fizikai kondíciójáról: íjászatban, evezésben, futásban és lovaglásban is kiemelkedő eredményeket ért el, amiről több korabeli szöveg is megemlékezik. Sőt, az uralkodó arra is törekedett, hogy e tulajdonságai ábrázolásában is megjelenjenek. Arcát békésnek, testét erősnek akarta láttatni, amit mi is megfigyelhettünk a róla készült szobrokon.
A kiállítás egyik kiemelkedő darabja Taweret istennő üvegszobrocskájának töredéke. Egyiptomban és a világon is elsőként II. Amenhotep idején csináltak üvegből szobrot. Taweret kis szobrocskája pedig az első isteni képmás lehet, amely ebből az anyagból készült. A hátsó lábain álló vemhes oroszlánfejű, krokodilfogú víziló azért is különleges, mert teljesen egyedülálló, és egyetlen párhuzama sem ismert.
A következő szekcióban megismerhettük Amenhotep uralkodói stratégiáját és barátait. A fáraó ugyanis a magasrangú állami tisztségeket gyerekkori barátainak adta. Így biztosította, hogy hozzá lojális, megbízható emberek segítsék a kormányzásban.
Egy külön terem bemutatja az újbirodalmi előkelőségek életkörülményeit, használati tárgyait is. Láthattunk korabeli ruhákat és "sminkesdobozt" is.
A kiállításon természetesen megismerhettük a királysír felfedezésének történetét is. Amenhotep sírját Victor Loret francia egyiptológus találta meg és tárta fel 1898-ban. Megtalálták az eredeti királyi sírmelléklet több darabját is, például istenszobrokat, feliratos edényeket és amuletteket. A felfedezés azért volt szenzációs, mert
Kr.e. 1000 körül elterjedt ugyanis az a gyakorlat, hogy a királyi múmiákat elmozdították az eredeti Királyok völgyebeli sírjaikból, hogy megmentsék őket a sírrablóktól. A többé-kevésbé kifosztott múmiák állapotát stabilizálták és “királyi rejtekhelyekre” vitték őket.
II. Amenhotep sírkamrájának felfedezésekor az igazán nagy szenzáció az volt, hogy kiderült, az ő sírját is királyi rejteksírként használták.
A sír felfedezésének története jól rekonstruálható a Loret által készített ásatási naplókból, fotókból és rajzokból, amikből mi is láthattunk egy válogatást a kiállításon. Loret nagyon érzékletesen, élményszerűen írt le mindent. Jegyzeteit olvasva szinte mi is átérezzük, mit élhetett át, amikor belépett a fáraó örök lakhelyére.
A kiállítás szíve természetesen maga a sírkamra rekonstrukció, ahol mi is átélhettük a pillanatot, milyen lehetett először meglátni a fáraó szarkofágját. Mi is felnézhettünk a terem hat hatalmas oszlopára, amelyeken Ozirisz, Anubisz és Hathor alakja köszönti a fáraót a túlvilágon. Hátra fordulva pedig egy a sírkamrából kivezető hosszú lépcsősor képe keltette bennünk azt a hatást, mintha valóban a föld alatt lennénk.
Az egyik "mellékkamrában" egy vetítés mellett Loret lelkes szavait is meghallgathattuk a sír felfedezéséről. A sírkamra falán pedig a korabeli halotti szöveggyűjtemény hatalmas nyitott papirusztekercseit csodálhattuk meg. A színpompás jelenetek a napisten és a túlvilágon újjászülető elhunyt uralkodó utazását elevenítik meg.
A Halottak Könyve mintegy 200 különálló szöveget tartalmaz, többek között istenekhez szóló himnuszokat, imákat, mágikusan védelmező formulákat és a túlvilág ismeretét bizonyító mondatokat. Az egyiptomiak „a napvilágra való kijövetel mondásai” néven is emlegették a gyűjteményt. Ez arra utal, hogy a mágikus szövegek lehetővé tették a halott számára a túlvilágról való szabad kilépést és az oda való szabad visszatérést, ami az újbirodalmi túlvilág-elképzelések egyik központi gondolata volt.
Az utolsó szekciók a kor halottkultuszával foglalkoznak. Itt megcsodálhattuk a temetkezési szertartás kellékeit: a szarkofágokat, amuletteket, halotti könyv részleteket, az elhunytakat bemutató csodaszép sztéléket, a belsőszervek tárolására szolgáló kanópuszedényeket és az usébti szobrocskákat, amik rendeltetésük szerint a túlvilágon dolgoznak az elhunyt előkelőségek helyett.
A tárlat első változatát 2017-ben mutatták be a milánói MUDEC-ben. A budapesti kiállítás a milánóihoz hasonló koncepció mentén, de más műtárgyakkal mutatja be a korszakot. A Patrizia Piacentini, Christian Orsenigo és Liptay Éva által rendezett kiállításon látható leletek széles nemzetközi körből, többek között a londoni British Museumból, és a bécsi Kunsthistorisches Museumból érkeztek.
A kiállításmegnyitón Patrizia Piacentini, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének vezetője kiemelte, hogy a Szépművészeti Múzeum tárlata az első olyan kiállítás, amely kizárólag II. Amenhotepre és korára fókuszál. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója felidézte, a pandémia miatt az eredetileg 2020 tavaszára tervezett tárlatot el kellett halasztani, de nem adták fel, így minden kölcsönző intézménnyel sikerült megegyezni.
A tárlat letisztult dizájnjával és a szellősen elhelyezett kiállítási tárgyakkal abszolút befogadható. A középpontjában álló sírkamra rekonstrukció valóban figyelemreméltó látványosság, de közel sem a tárlat egyetlen érdekes terme. A sír felfedezését bemutató szekció hiánypótló különlegesség. A többi szekció pedig keretet ad a sírkamrának, és lényegretörően mesélnek a korszak elitjének életéről és haláláról.
A fáraó sírjának felfedezése – II. Amenhotep és kora című tárlatot 2022. január 9-ig nézheted meg. Részletek a Szépművészeti Múzeum honlapján.
