KULT
A Rovatból

Lépj be velünk II. Amenhotep fáraó sírkamrájába a Szépművészeti Múzeumban

Mi már megcsodáltuk a lenyűgöző méretarányos rekonstrukciót és az ókori egyiptomi leleteket. Mutatjuk mi vár rád a Szépmű új időszaki kiállításán!

Link másolása

Mindig is vonzott az ókori Egyiptom izgalmas hitvilága és különleges kultúrája, ezért lelkesen vártam a Szépművészeti Múzeum új időszaki kiállítását, ahol kicsit mindenki az egyiptomi régészek bőrébe bújhat.

A most pénteken nyíló új tárlat II. Amenhotep korát és sírjának szenzációs felfedezését mutatja be. Az eredeti ásatási dokumentáció segítségével átélhettük a szenzációs régészeti felfedezés legizgalmasabb pillanatait, és végül beléphettünk az uralkodó lenyűgöző sírkamrájának életnagyságú, valósághű másába is. Mutatjuk mi vár rád!

A tárlat első termében megismerhettük a fáraó korát és Amenhotep családját. Amenhotep a Kr. e. 15. század utolsó évtizedeiben, nagyjából 3400 évvel ezelőtt uralkodott. Apjának, III. Thotmesz fáraónak óriási hatalom összpontosult a kezében, politikai befolyása és kereskedelmi fennhatósága Núbiától az Eufráteszig terjedt. II. Amenhotep jól kormányozta az örökségül kapott hatalmas birodalmat, és hosszú távon békés időszakot teremtett Egyiptomban.

Amenhotep híres volt jó fizikai kondíciójáról: íjászatban, evezésben, futásban és lovaglásban is kiemelkedő eredményeket ért el, amiről több korabeli szöveg is megemlékezik. Sőt, az uralkodó arra is törekedett, hogy e tulajdonságai ábrázolásában is megjelenjenek. Arcát békésnek, testét erősnek akarta láttatni, amit mi is megfigyelhettünk a róla készült szobrokon.

A kiállítás egyik kiemelkedő darabja Taweret istennő üvegszobrocskájának töredéke. Egyiptomban és a világon is elsőként II. Amenhotep idején csináltak üvegből szobrot. Taweret kis szobrocskája pedig az első isteni képmás lehet, amely ebből az anyagból készült. A hátsó lábain álló vemhes oroszlánfejű, krokodilfogú víziló azért is különleges, mert teljesen egyedülálló, és egyetlen párhuzama sem ismert.

A következő szekcióban megismerhettük Amenhotep uralkodói stratégiáját és barátait. A fáraó ugyanis a magasrangú állami tisztségeket gyerekkori barátainak adta. Így biztosította, hogy hozzá lojális, megbízható emberek segítsék a kormányzásban.

Egy külön terem bemutatja az újbirodalmi előkelőségek életkörülményeit, használati tárgyait is. Láthattunk korabeli ruhákat és "sminkesdobozt" is.

A kiállításon természetesen megismerhettük a királysír felfedezésének történetét is. Amenhotep sírját Victor Loret francia egyiptológus találta meg és tárta fel 1898-ban. Megtalálták az eredeti királyi sírmelléklet több darabját is, például istenszobrokat, feliratos edényeket és amuletteket. A felfedezés azért volt szenzációs, mert

II. Amenhotep volt az első olyan egyiptomi uralkodó, akinek a mumifikált testére a neki szánt sírkamrában és szarkofágban bukkantak rá.

Kr.e. 1000 körül elterjedt ugyanis az a gyakorlat, hogy a királyi múmiákat elmozdították az eredeti Királyok völgyebeli sírjaikból, hogy megmentsék őket a sírrablóktól. A többé-kevésbé kifosztott múmiák állapotát stabilizálták és “királyi rejtekhelyekre” vitték őket.

II. Amenhotep sírkamrájának felfedezésekor az igazán nagy szenzáció az volt, hogy kiderült, az ő sírját is királyi rejteksírként használták.

A sírkamrájához csatlakozó egyik mellékkamrában további kilenc újbirodalmi fáraó múmiájára bukkantak.

A sír felfedezésének története jól rekonstruálható a Loret által készített ásatási naplókból, fotókból és rajzokból, amikből mi is láthattunk egy válogatást a kiállításon. Loret nagyon érzékletesen, élményszerűen írt le mindent. Jegyzeteit olvasva szinte mi is átérezzük, mit élhetett át, amikor belépett a fáraó örök lakhelyére.

A kiállítás szíve természetesen maga a sírkamra rekonstrukció, ahol mi is átélhettük a pillanatot, milyen lehetett először meglátni a fáraó szarkofágját. Mi is felnézhettünk a terem hat hatalmas oszlopára, amelyeken Ozirisz, Anubisz és Hathor alakja köszönti a fáraót a túlvilágon. Hátra fordulva pedig egy a sírkamrából kivezető hosszú lépcsősor képe keltette bennünk azt a hatást, mintha valóban a föld alatt lennénk.

Az egyik "mellékkamrában" egy vetítés mellett Loret lelkes szavait is meghallgathattuk a sír felfedezéséről. A sírkamra falán pedig a korabeli halotti szöveggyűjtemény hatalmas nyitott papirusztekercseit csodálhattuk meg. A színpompás jelenetek a napisten és a túlvilágon újjászülető elhunyt uralkodó utazását elevenítik meg.

Halottak Könyve

A Halottak Könyve mintegy 200 különálló szöveget tartalmaz, többek között istenekhez szóló himnuszokat, imákat, mágikusan védelmező formulákat és a túlvilág ismeretét bizonyító mondatokat. Az egyiptomiak „a napvilágra való kijövetel mondásai” néven is emlegették a gyűjteményt. Ez arra utal, hogy a mágikus szövegek lehetővé tették a halott számára a túlvilágról való szabad kilépést és az oda való szabad visszatérést, ami az újbirodalmi túlvilág-elképzelések egyik központi gondolata volt.

Az utolsó szekciók a kor halottkultuszával foglalkoznak. Itt megcsodálhattuk a temetkezési szertartás kellékeit: a szarkofágokat, amuletteket, halotti könyv részleteket, az elhunytakat bemutató csodaszép sztéléket, a belsőszervek tárolására szolgáló kanópuszedényeket és az usébti szobrocskákat, amik rendeltetésük szerint a túlvilágon dolgoznak az elhunyt előkelőségek helyett.

A tárlat első változatát 2017-ben mutatták be a milánói MUDEC-ben. A budapesti kiállítás a milánóihoz hasonló koncepció mentén, de más műtárgyakkal mutatja be a korszakot. A Patrizia Piacentini, Christian Orsenigo és Liptay Éva által rendezett kiállításon látható leletek széles nemzetközi körből, többek között a londoni British Museumból, és a bécsi Kunsthistorisches Museumból érkeztek.

A kiállításmegnyitón Patrizia Piacentini, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének vezetője kiemelte, hogy a Szépművészeti Múzeum tárlata az első olyan kiállítás, amely kizárólag II. Amenhotepre és korára fókuszál. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója felidézte, a pandémia miatt az eredetileg 2020 tavaszára tervezett tárlatot el kellett halasztani, de nem adták fel, így minden kölcsönző intézménnyel sikerült megegyezni.

A tárlat letisztult dizájnjával és a szellősen elhelyezett kiállítási tárgyakkal abszolút befogadható. A középpontjában álló sírkamra rekonstrukció valóban figyelemreméltó látványosság, de közel sem a tárlat egyetlen érdekes terme. A sír felfedezését bemutató szekció hiánypótló különlegesség. A többi szekció pedig keretet ad a sírkamrának, és lényegretörően mesélnek a korszak elitjének életéről és haláláról.

A fáraó sírjának felfedezése – II. Amenhotep és kora című tárlatot 2022. január 9-ig nézheted meg. Részletek a Szépművészeti Múzeum honlapján.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET: