Az 5 éve indult Virtuózok vitathatatlanul Magyarország egyik sikertörténete, és remekül mutatja, mi mindent el lehet érni a magyar kultúrában akár egy rétegműfajjal is, ha a kultúrpolitika mögé teszi a megfelelő támogatást és hagyja a szakembereket dolgozni. A klasszikus zenei tehetségkutató már rég több, mint egy tévé műsor. Komplett rendszer, amely nem csak bemutatkozási lehetőséget ad a fiatal zenész tehetségeknek, hanem ténylegesen felkarolja őket, támogatja a pályafutásukat, és közben brandet épít köréjük. Idő közben létrehozták a Kis Virtuózok Alapítványt is, amely célja, hogy anyagilag támogassa a tehetségek tanulását és előrejutását. Arra pedig, hogy jó úton haladnak, a legjobb bizonyíték, hogy olyan világsztárok álltak a kezdeményezés mellé, mint Placido Domingo vagy Lang Lang.

A Pesti Vigadóban megrendezett sajtótájékoztatót Dr. Batta András nyitotta meg, aki úgy fogalmazott:

„A Virtuózok az a hajó, ami átviszi a klasszikus zenét a túlsó partra.”

Prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere kitüntetésben részesített két korábbi virtuóz győztest, Balázs-Piri Somát és Boros Misit (akivel még februárban telefonos interjút is készítettem, most végre személyesen is találkozhattunk).

“Nem elég a tehetségeket felfedezni, szükség van a tehetségek gondozására, fejlesztésére és segítésére is, és ebben az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiemelkedő szerepet tölt be”

– fogalmazott a miniszter. – „Célunk a tehetségek támogatása, és hogy a Virtuózok ne csak az országon belül váljon még nagyobb mozgalommá, hanem hogy a koncepció nemzetközileg is sikeresen megvalósuljon.”

A jutalmaknak azonban még nem volt vége. Plcido and Marta Domingo alapítványa, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma jóvoltából három fiatal zenésznek, Csabay Zsuzsannának, Lugosi Dániel Alinak és Devich Benedeknek új hangszert adományoztak.

A Virtuózokat megálmodó Peller Marian szerint az a sikerünk titka, hogy magyarok vagyunk, Magyarország ugyanis zenei nagyhatalom. 7

Placido Domingo elnézést kért, amiért kicsit fáradt, de előző este még a Macbethet énekelte Berlinben. (Mindenki megnyugodhat: elnéztük neki.) Ő is kiemelte, mennyire fontos a tehetségek felkarolása, és részben emiatt vállalta el, hogy támogatja a Virtuózokat.

„Az első adás óta lenyűgöznek a Magyarországon felfedezett tehetségek. A formátum új, kortárs közönséget teremt, és eléri a klasszikus zene szerelmeseit is” – méltatta a műsort.

A program végén kérdezni is lehetett, igaz, nem túl sokat: jelen sorok írója harmadikként emelte fel a kezét, és rögtön utána hallotta, amint a szervezők összesúgnak: „Ő lesz az utolsó!”

Eszembe jutott, hogy amikor Bogányi Tiborral beszélgettem, és megkérdeztem, mennyire ismerik külföldön a magyar zeneszerzőket, elég lesújtó képet festett. Ezért kaptam az alkalmon, hogy megkérdezhetek egy igazi világsztárt is erről a kérdésről: valójában mennyire híres a magyar zene külföldön? Illetve megkérdeztem azt is, Neki ki a személyes kedvence a zeneszerzőink közül. A Maestro optimistán nyilatkozott:

„Természetesen a magyar zenét ismerik az egész világon” – mondta. –

Személy szerint nagyon romantikus alkat vagyok, ezért Liszt a kedvencem.”

Természetesen egy ilyen alkalom nem múlhat el zene nélkül: Balázs Piri Soma Beethoven Patetikus szonátája első tételét zongorázta, Devich Benedek pedig új nagybőgőjén Bottesini Taratnelláját adta elő.