KULT
A Rovatból

Légtornázott, hokizott, vaddisznókra vadászott, pucérkodott, és pofon vágta Leonardo DiCapriót – Margot Robbie 34 éves

A Wall Street farkasa és a Barbie háromszoros Oscar-jelölt sztárja a szépség és a tehetség csodás keveréke, pedig eleinte nem vették komolyan. Ma már Hollywood egyik legjobban fizetett színésznője.


A szélesebb közönség még csupán tíz éve ismeri őt, Margot Robbie ugyanis ennyi ideje Hollywood egyik legnagyobb sztárja, akiben egyszerre megvan a lehengerlő szépség, a mindent elsöprő kisugárzás, nagyon nem mellesleg pedig a rendkívüli tehetség is. Erről számos filmje, valamint eddigi három darab Oscar-jelölése (az Én, Tonyáért, a Botrányért és a Barbie-ért) ad tanúbizonyságot.

E cikk írója még nagy, 2013-as áttörése, A Wall Street farkasa és az Időről időre előtt felfigyelt a fiatal ausztrál színésznőre, méghozzá a 2011-es Pan Am című, csupán egy évadot megélt sorozatban, amelyben olyan, akkor már ismert és népszerű színészek elől tudta ellopni jelenlétével a show-t, mint Cristina Ricci, Mike Votel, Kelli Garner, David Harbour, Ashley Greene vagy Goran Visnjic.

S bár a Pan Am nem lett túl sikeres, és az ABC gyorsan elkaszálta, arra mégis kiváló volt, hogy Martin Scorsese figyelmébe ajánlják… De kezdjük az elején!

Cirkusz, bűvésztrükkök, szörfdeszka

Margot Elise Robbie 1990. július 2-án született az ausztráliai Queensland állambeli Dalbyban, Doug Robbie egykori farmtulajdonos és cukornádmágnás, valamint Sarie Kessler fizioterapeuta gyermekeként. Ő a második legfiatalabb a négy gyermek közül, két idősebb testvére van, Anya és Lachlan, valamint egy öccse, Cameron. A szülei ötéves korában elváltak, így Margot-t (a keresztneve végén a t betűt nem ejtjük) és testvéreit az egyedülálló édesanyjuk nevelte, apjukkal csak minimális kapcsolatban voltak. A család egyébként Robbie nevelkedése nagy részében a nagyszülők Currumbin Valley-i farmján élt. Beszámolók szerint Margot rendkívül aktív és energikus gyerek volt, gyakran rendezett például különféle előadásokat és műsorokat a házukban.

Édesanyja ezért beíratta őt egy cirkusziskolába, ahol a trapézon jeleskedett, amiről nyolcévesen oklevelet is kapott. Az is korán kiderült, hogy üzleti érzéke is van, mivel gyerekként bűvésztrükköket talált ki, amelyeket közönség előtt is előadott, majd pénzt kért attól, aki meg akarta tanulni a trükkjeit.

Az első szörfdeszkáját egy garázsvásáron vette 10 éves korában.

„Akkor vagyok a legboldogabb, amikor szörfözöm, vagy amikor a farmon vaddisznókra vadászom... vagy amikor motorozom" – mondta korábban Margot, aki büszke arra, hogy vidéki lányként nevelkedett.

A középiskolájában, a Somerset College-ban azonban már drámát tanult, s ekkor már biztos volt benne, hogy színésznő szeretne lenni. Még mielőtt azonban szerepet kapott volna Ausztrália egyik legrégebb óta futó (1985-ben indult) és legnépszerűbb sorozatában, a Neighboursban (Szomszédok), tinédzserként három helyen is dolgozott: egy bárban volt pincér, takarított, és egy Subwayben vállalt munkát. Erre az időszakra így emlékezett vissza:

„Mindenféle melóm volt már. Dolgoztam éttermekben – a bárpult mögött és a konyhában is –, két évig egy kiskereskedésben, és voltam titkárnő is. A Subwayben pedig szendvicseket csináltam"

– magyarázta Margot, aki aztán az érettségi után néhány reklámfilmmel és kis független filmmel az önéletrajzában Melbourne-be költözött, hogy hivatásos színész legyen. Elmondása szerint egyébként a családja nem mindig támogatta a karrierjét:

„A családomnak semmilyen kapcsolata nen volt a szórakoztatóiparral, így amikor elkezdtem színészkedni, mindenki azt mondta, hogy persze, ez jó móka, kellemes időtöltés, de mikor fogsz végre igazi munkát kapni? És ez így ment évekig” – emlékezett vissza Robbie, aki hat hónappal azután, hogy megkapta az első nagyobb színészi szerepét, épp korábbi munkahelyének, a Subwaynek forgatott egy reklámfilmet.

„Kb. hússzor annyit fizettek, mint amennyit ott valaha is kerestem" – mondta.

A Szomszédokból a felhők közé

A középiskola elvégzése után Robbie egy hideghívás útján került be Ausztrália leghosszabb szappanoperájába, a Neighboursba (szereplőket kerestek a sorozatba, és találomra hívtak fel telefonszámokat, hogy felhívják a figyelmet a castingra). A sorozat egy kitalált melbourne-i külvárosban található zsákutca, a Ramsay Street lakóit követi. Robbie vendégszerepet kapott Donna Freedman, egy szabad szellemű, magabiztos, biszexuális tinédzser szerepében, és azonnal elbűvölte a közönséget. Végül három évig maradt a Neighboursban 2008 és 2011 között.

Amikor pedig épp nem a forgatásokon vett részt, színjátszó órákra járt, és egy beszédtrénerrel dolgozott együtt, hogy tökéletesítse amerikai akcentusát. Majd talált egy ügynököt, és 2011-ben Hollywoodba utazott. Éppen akkor érkezett meg az USA-ba, amikor elindult a sorozatos pilotszezon. Minden nagyobb tévécsatornánál meghallgatásra jelentkezett, és nem is kellett sokat várnia, míg elnyerte a Pan Am című repülős-romantikus vígjátékszéria egyik főszerepét.

Az Államokba költözve szinte azonnal csatlakozott egy amatőr hokiligához is, ahol jobbszélsőt játszott. „Ausztráliában mindig is jégkorongozni akartam, de ahol éltem, ott nem volt jég" – mondta Robbie, majd hozzátette: „Egyértelműen én voltam a legrosszabb a csapatban." Ekkor született meg a New York Rangers iránti rajongása.

Pofon vágta Leót

A Pan Amnek aztán sajnos egy évad után befellegzett, de Margot-nak nem volt ideje szomorkodni, mivel még abban a hónapban kiválasztották őt Martin Scorsese A Wall Street farkasa című filmjének női főszerepére. A film epikus történet a szexről, a drogokról és a kapzsiságról, s a hírhedt tőzsdeügynök, Jordan Belfort memoárján alapul. Scorsese állítólag Hollywood minden ismeretlen színésznőjének elküldte a forgatókönyvet, mert egy új arcot szeretett volna Naomi szerepére.

Robbie legnagyobb meglepetésére pedig őt is behívták, hogy együtt olvassa fel a szöveget a film sztárjával, Leonardo DiCaprióval. A meghallgatás során DiCaprio elkezdett improvizálni, Robbie pedig igyekezett lépést tartani vele.

„Arra gondoltam, még van néhány pillanatom ott a teremben, szóval valamit csinálnom kell. Ezért a következő jelenetnél, ami egy verekedés volt, egy kicsit elvesztem a pillanatban… A jelenet végén elvileg csak simán el kellett volna sétálnom, de ehelyett pofon vágtam Leót, és azt mondtam neki: »Ba**ódj meg!«" – emlékezett Robbie, majd így folytatta:

„Erre döbbent csend lett, ami egy örökkévalóságnak tűnt, aztán mindannyian nevetésben törtek ki. Azt mondtam: »Sajnálom!«, Leo pedig: »Ez zseniális volt. Üssetek még egyszer pofán!«"

Margot pedig negkapta a szerepet.

Megijedt a sztárságtól

A Wall Street farkasa, ahogy várni lehetett, az egekbe katapultálta Robbie karrierjét. A film 5

Oscar-jelölést kapott (köztük a legjobb filmek közt is), és több mint 400 millió dollárt hozott világszerte, Scorsese legtöbb bevételt hozó filmje lett. A még csupán 23 esztendős friss sztárunk a film kedvéért bevállalt egy teljesen meztelen jelenetet is, azonban a hatalmas siker ellenére azt fontolgatta, hogy abbahagyja az egészet…

"Valami történt. Túl nagy volt a változás és a figyelem, és az egész elég szörnyű volt. Emlékszem, azt mondtam az anyukámnak: »Nem hiszem, hogy ezt akarom csinálni.«, ő pedig csak nézett rám, teljesen szenvtelen arccal, és azt mondta: »Drágám, szerintem már túl késő, hogy ne csináld.« Ekkor jöttem rá, hogy az egyetlen út előre vezet" – mesélte Robbie, és kitért arra is, hogy a családját is féltette a gyorsan kialakult hírneve miatt: „Ha az anyukám meghal egy autóbalesetben, vagy, ha ledöntik az unokaöcsémet a bicikliről, mert valaki egy fotót akart csinálni rólam… Minek? Egy kép miatt? Veszélyes a népszerűség, és én féltem tőle.”

Mégis folytatta a karrierjét, mert tudta, hogy minden porcikájával erre vágyik, így A Wall Street farkasa utáni évek során olyan filmekben szerepelt még többek között, mint a Francia szvit (2014), a Z, mint Zakariás (2015), a Focus: A látszat csal, az Afganisztáni víg napjaim (2016), a Tarzan legendája (2016), a Viszlát, Christopher Robin (2017), az Én, Tonya (2017), amely meghozta élete első Oscar-jelölését, a Két királynő (2018) vagy A vágyak földjén (2018).

Vagyis elmondható, hogy a kihívást jelentő szerepeket kereste, és csak időnként bólintott rá az igazán fősodorbeli hollywoodi stúdiófilmekre.

Mint például a 2016-os Suicide Squad – Öngyilkos osztagra, amely, bár elég gyengére sikeredett, a kasszáknál nagy sikert aratott, és megajándékozta a filmvilágot Harley Quinn karakterével, akit aztán Robbie több más filmbe is tovább tudott vinni: a 2020-es Ragadozó madarakba és a 2021-es, az előző próbálkozásnál mérföldekkel jobban sikerült The Suicide Squad – Az öngyilkos osztagba. Vagy a 2019-es Volt egyszer egy… Hollywoodra, Tarantino legutóbbi filmjére, amiben éterien alakította a fiatalon elhunyt színésznőt, Sharon Tate-et. A második Oscar-jelölést 2020-ban, épp a Covid kirobbanása előtt kapta a Botrány című film mellékszerepéért, a harmadikat pedig idén a Barbie-ért, ezt viszont nem a színészi alakításáért (a mellőzéséért az Akadémia elég sok támadást kapott), hanem producerként.

„Uncsi” szerelmi élet

A több mint 10 éve őt követő kiemelt médiafigyelem ellenére Robbie elég ritkán beszél a magánéletéről, és nem fűződnek hozzá botrányok sem e téren. Bár 2013-ban szóba hozták Will Smith-szel, akivel együtt forgatta a Focus: A látszat csal című átverős filmet, ez csupán pletykának bizonyult. A hír akkor kapott szárnyra, amikor a Focus utolsó forgatási napján Robbie-t és Smith-t lefotózták, ahogy összebújtak egy telefonfülkében, és karonfogva készítettek játékos és kissé pikáns fotókat. A kiszivárgott képek után sok médium tényként írta meg, hogy viszonyuk van, amit később mindketten határozottan tagadtak.

Valójában 2013-ban a Francia szvit című filmje forgatásán ismerkedett meg Tom Ackerley brit rendezőasszisztenssel. 2014-ben aztán Londonban költözött, és még abban az évben ő és Ackerley romantikus kapcsolatba kezdtek.

Egy évvel később eljegyezték egymást, 2016 decemberében pedig egy, a sajtó és a nyilvánosság előtt titokban tartott privát esküvői szertartás keretében összeházasodtak az ausztráliai Byron Bayben. Azóta is együtt vannak, és a kaliforniai Venice Beach-en laknak, gyermekük azonban még nem született.

A nőkért mindent

Margot Robbie 2014-ben alapította meg többedmagával a LuckyChap Entertainmentet, amellyel szakmaialg elismert, és anyagilag sikeres filmek változatos palettáját hozta létre. A LuckyChap küldetése a női filmkészítők előtérbe hozása, valamint olyan történetek elmesélése, amelyek megkérdőjelezik a hagyományos narratívákat, és sokszínű perspektívákat tárnak fel. Robbie vezetésével a cég olyan filmeket készített többek között, mint az Én, Tonya, a Ragadozó madarak, az Oscar-díjas Ígéretes fiatal nő, valamint 2023 világszerte legtöbb pénzt kereső filmje, a Barbie. A sorozatfronton pedig olyan címekkel rendelkeznek, mint a Dollface, az Egy szobalány vallomása vagy a Mike.

Robbie produceri szerepvállalása túlmutat a pénzügyi befektetésen; aktívan részt vesz a filmkészítés minden területén, a forgatókönyvfejlesztéstől az utómunkálatokig. Azzal pedig, hogy platformot biztosít az alulreprezentált hangoknak, és megkérdőjelezi az iparági normákat, Robbie jelentősen hozzájárul a filmkészítés fejlődéséhez.

Legközelebb egyébként az A Big Bold Beautiful Journey című drámában lesz látható, amely egy fantáziadús történet lesz két idegenről és a hihetetlen utazásról, amely összeköti őket.

A rendezője Kogonada (Columbus, Búcsú Yangtól), a szereplőtársai közt pedig megtaláljuk Colin Farrelt, Phoebe Waller-Bridge-et, Hamish Linklatert, Lily Rabe-et és Billy Magnussent.

Robbie egyszer megpróbálta szavakba önteni, milyen ebben a szakmában lenni: „Úgy próbálom elmagyarázni ezt a munkát és ezt a világot az embereknek, hogy a magasságok nagyon magasak, a mélységek pedig nagyon-nagyon mélyek. És azt hiszem, ha szerencsés vagy, akkor minden kiegyenlítődik középen."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk