Mély dekoltázsok, papagájok és pufók angyalkák – nézd meg velünk a Szépművészeti Múzeum új barokk tárlatát
A Szépmű legújabb szerzeménye állítólag a lengyel király szeretőjét ábrázolja – ez is megtekinthető a nagyszabású kiállításon. De még egzotikus gyümölcsöket is láthatsz.
Érdekelnek a főúri történetek? A színpompás madarak és virágcsendéletek? Minket igen, úgyhogy ellátogattunk a Barokk változatok című tárlatra.
A Szépművészeti Múzeum újrarendezett állandó kiállítása a magyar barokk legszebb képzőművészeti alkotásait sorakoztatja fel. Ráadásul itt látható először a gyűjtemény új szerzeménye, egy kacér nemesi hölgyet ábrázoló Mányoki Ádám-festmény is. Nézd meg velünk a legszebb alkotásokat!
Amikor beléptem a kiállítás terébe rögtön a szemem elé tárult a magyar barokk legjava. Ki ne ismerné a tankönyvekből II. Rákóczi Ferenc híres portréját? A Szépmű új állandó kiállításán ez a híresség is helyet kapott, ahogy Mányoki Ádám portréfestő sok más alkotása is.
Mányoki élete nagy részében a lengyel királyi és német fejedelmi udvarokban festett. II. Rákóczi Ferenc udvari arcképfestőjeként az egyik legszebb és legismertebb hazai barokk portrét alkotta meg a fejedelemről 1712-ben.
Az első szekcióban nézhettük meg a gyűjtemény új szerzeményét, Mányoki képét Agnieszka Emercjana Pociejowa (született Warszyczka) lengyel nemesi származású hölgyről. Az asszony II. Erős Ágost lengyel király és szász választófejedelem udvartartásának volt tagja. A hölgy bizalmas pozíciójáról árulkodnak a festmény részletei: a kacér, kihívó póz, a kigombolt ruha és a rózsaszín szalagcsokor.
A hölgy egyes források szerint a lengyel király szeretője volt.
Minden barokk kiállításon az egzotikus gyümölcsöket keresem. Ez alkalommal nem is kellett sokáig kutatnom. Szintén az első szekcióban láthattuk a barokkra olyannyira jellemző színpompás papagájokat, csokrokat és gyümölcsöket. Bogdány Jakab és tanítványa Stranover Tóbiás a londoni arisztokrácia köreiben váltak népszerűvé holland modorú, változatos csendéleteikkel és madárképeikkel.
Jakab képein a színes-díszes tollú madarak olyanok, mintha egy életkép egymással beszélgető előkelő szereplői lennének.
A második szekcióban közel kétszáz év hazai arcképeiből láttunk válogatást. Érdekes volt végigkövetni a kiállított festményeken, hogyan változott meg a portréfestés műfaja a korszakban. A 17. században még reprezentatív státuszportrékat rendeltek. Szép példa erre Justus Sustermans 1626-os egész alakos uralkodói képmása a Szent Korona pontos ábrázolásával. A felvilágosodás korában ezzel szemben már a személyiséget hangsúlyozó képmások váltak divatossá.
A harmadik szekcióban kisméretű olajvázlatokat láttunk, amik jellemzően nagyobb művekhez készült. A festők első benyomásait ábrázoló kis képeket nézve hirtelen olyan érzésem támadt, mintha nem is barokk, hanem impresszionista kiállításon lennek. Ilyen mű Franz Anton Maulbertschnek a Szent István koronafelajánlását ábrázoló vázlata, amely egyúttal átvezet a negyedik szekcióba, a 18. század második felének jellegzetes magyar témáihoz, a középkortól elevenen élő Mária-kultusz és az Árpád-házi szent királyok tiszteletének késő barokk változataihoz.
A tárlat teljesen befogadható nagyságú. Egy új teremsort, nagyjából 200 négyzetméternyi területet jártunk be a képeket nézegetve. A nagyrészt 18. századi képek és szobrok mellett ráadásul iparművészeti tárgyakkal, a nemesi udvari környezetben használatos bútorokkal és ötvösművekkel is megidézi a korszakot a kiállítás.
Az új kiállítás szervesen kapcsolódik a 2018-ban megnyílt 17. és 18. századi magyarországi egyházi festészetet és szobrászatot bemutató anyaghoz, amit fél emelettel feljebb a 3. emeleten nézhetsz meg. Részletek a Szépművészeti Múzeum honlapján.
Fotók forrása: Szépművészeti Múzeum
