KULT
A Rovatból

Lábnyomsepregetők, 40 kilós maszk, örökre kivágott szereplők – 10 dolog, amit nem tudtál a Dűne: Második részről

A Dűne folytatása már az otthoni képernyőkön is újrázható/bepótolható, hiszen felkerült a megújult Max streamingszolgáltató kínálatába, és ahogy várni lehetet, ott is hasít. Ez alkalomból pedig összeszedtünk néhány érdekességet az idei év eddigi legnagyobb blockbusteréről.


Denis Villeneuve bátor és ambiciózus ember. Nem elég, hogy bevállalta a sci-fi műfaj egyik legkultikusabb filmje, az 1981-es Szárnyas fejvadász folytatását (Szárnyas fejvadász 2049), amiből nehéz volt jól kijönni (és csodák csodája, neki sikerült), ráadásul még Frank Herbert megfilmesíthetetlennek tartott nagyszabású sci-fi-regényét, a Dűnét (amibe eddig mindenkinek beletört a bicskája) is filmre álmodta, sőt, mindjárt két filmbe. Ami jó döntés volt, tekintve a történet szerteágazó szálait és rengeteg karakterét. A Dűne 2021-ben a Covid közepette is sikert tudott aratni a moziban, ráadásul 2022-ben begyűjtött 10 Oscar-jelölést, köztük a legjobb film kategóriájában, ebből pedig hatot a magáévá is tudott tenni (így kapott szobrot például a berendező Sipos Zsuzsanna).

A Dűne első része azonban „csak” egy fél film volt, a történet közepén, amikor az ifjú Paul Atreides (Timothée Chalamet) és az anyja, Jessica (Rebecca Ferguson) a fremenek közé kerülnek, már gördült is felfelé a végefőcím. Sokan várták tehát a folytatást, amelyben Paul beteljesíti megváltó küldetését, és a fremenek élére állva összecsap a gonosz Harkonnen-házzal.

A Dűne: Második rész pedig, ha lehet, még jobb kritikákat kapott, és még nagyobb bevételt ért el, mint az elődje, bár ez utóbbi köszönhető annak is, hogy már nem kellett mozis korlátozásokkal küzdenie a járvány miatt. Eddig összesen 711,8 millió dollár gyűjtött be a film csak a mozik kasszáiból, ezzel pedig jelenleg 2024 eddigi legsikeresebb filmje, és minden bizonnyal legközelebb csak a júliusban vásznakra kerülő Deadpool & Rozsomák, valamint a Gru 4 képében akad majd riválisokra e téren.

Denis Villenevue egyébként nemrég azt nyilatkozta, nagyon sajnálja, hogy még mindig a Dűne: Második rész a legsikeresebb film idén. E kijelentése persze nem azt jelenti, hogy mindvégig a saját filmje ellen drukkolt, hanem hogy júniusra azért ennél már nagyobb bevételek be szoktak folyni a hollywoodi kasszákba, s ez is mutatja, mennyire megcsappant mostanában a mozizási kedv. Na de lássuk, milyen érdeksségeket rejt az Arrakis homokja…

1. Súly alatt javul a teljesítmény

A Stellan Skarsgård (Vladimir Harkonnen báró) egész testét átfogó kb. 40 kilót nyomó maszkjának felvitele összesen 8 órát vett igénybe, és 2 órára volt szükség a leszedéséhez a forgatás minden egyes napján. A 72 éves színész nem ivott semmit, és Imodium tablettákat szedett, hogy a felvételek alatt ne kelljen kimennie a mosdóba. Skarsgård azonban elárulta, hogy a masszív protézisek szerinte jobbá tették az alakítását.

2. „Ami nincs a filmben, az halott!”

Denis Villeneuve rendező elmondta, hogy nem fog kiadni később semmilyen törölt jelenetet a filmből, és meg is magyarázta, hogy miért nem: „Erősen hiszek abban, hogy ami nincs benne a filmben, az halott. Számomra kedves dolgokat ölök meg ilyenkor, és ez fájdalmas. Néha kiveszek jeleneteket, és azt mondom: »Nem hiszem el, hogy ezt kivágom.« Úgy érzem magam, mint egy szamuráj, aki harakirit követ el. Ezért sem tudok utána visszatérni ezekhez, hogy Frankensteinként feltámasszam azt, amit már egyszer megöltem. Ez túlságosan fájdalmas, de ilyen a munkám. Ha meghalt, akkor meghalt, és ennek megvolt az oka. Végül persze a film győzedelmeskedik. Azt hiszem, én eléggé szigorú vagyok a vágószobában. Sosem az egómra gondolok, hanem a filmre.”

3. A fekete nap

Feyd-Rautha Harkonnen (Austin Butler) harca a Giedi Prime-on fekete-fehérben látható, ami nem egy sima művészi megfontolás volt az alkotók részéről, hanem egyszerűen ilyen színtelen fénnyel borítja be a bolygót a rásütő fekete nap. A belső terekben zajló jeleneteket épp ezért nem is fekete-fehérben láthatjuk, csak azokat, amelyek a szabad ég alatt játszódnak. Egyébként ez az első alkalom, hogy a Giedi Prime napja megjelenik egy Dűne-adaptációban.

4. Akiket kivágtak

Stephen McKinley Henderson és Tim Blake Nelson több jelenetet is leforgattak a Dűne: Második részhez. Előbbi már az első részben is az Atreidesek mentátját, Thufir Hawatot alakította, utóbbi pedig Hasimir Fenring gróf (a Léa Seydoux által alakított Lady Margot Fenring férje) szerepében tűnt fel. Végül mindkettőjüket teljesen kivágták a kész filmből, de a végefőcímben ott szerepelt a nevük a Külön köszönet szekcióban.

5. A lábnyomsepregetők

Denis Villeneuve és az operatőr Greig Fraser gyakran úgy választották ki a sivatagi helyszíneket, hogy Villeneuve konkrét homokdűneformákat, Fraser pedig a tökéletes napsütéses tájolást kereste. Ahhoz, hogy a sivatagi látványt a lehető legtisztábbá tegyék, szigorú fegyelmet kellett tartaniuk a stábon belül: szűk folyosókon kellett járniuk, hogy a forgatás előtt ne hagyjanak lábnyomokat a homokon. Volt egy speciális „homokcsapat” is, akiknek az volt a dolga, hogy az aznapi forgatás után elsöpörjék a homokot, hogy másnapra eltűnjön minden nyom.

6. „Ne öljön meg senkit a forgatáson!"

Austin Butler elmondta, hogy a Feyd-Rautha szerepéhez vissza kellett vennie a bevett method actinges módszeréből: „Az Elvis-film kapcsán három évig abban a világban éltem, és ez volt az egyetlen dolog, amire éjjel-nappal gondoltam. Feyddel kapcsolatban azonban tudtam, hogy ez nem lenne egészséges a családom és a barátaim számára... Ezért tudatosan döntöttem úgy, hogy határokat szabok magamnak. Ez pedig végül nagyobb szabadságot engedett a „Tessék!” és az „Ennyi!” között, mert tudtam, hogy mindenkit meg fogok védeni, és hogy ezen a határon kívül nem fogok semmi veszélyes dolgot csinálni. Ezáltal pedig még mélyebbre mehettem.” Denis Villeneuve ezzel kapcsolatban hozzátette: „Amikor a kamera be volt kapcsolva, Austin hirtelen olyan lett, mintha megszálltak volna. Amikor a kamera ki volt kapcsolva, még mindig talán 25 vagy 30%-ban Feyd volt. Épp eléggé ahhoz, hogy még mindig jelen legyen, és fókuszáljon, de eléggé eltávolodott a karaktertől ahhoz, hogy ne öljön meg senkit a forgatáson.” Austin Butler egyébként több mint 10 kiló izmot szedett fel Feyd-Rautha eljátszásához (Budapesten edzett 4 hónapon át), és hangtrénerhez járt, hogy jobban hasonlítson az intonációja Stellan Skarsgårdéhoz.

7. A féreg nyergében

A homokféreg-lovaglós jelenet felvétele 44 napon át tartott, és egy 27-szer 7 méter méretű díszletben forgatták. Amikor Greig Fraser operatőr először olvasta ezt a jelenetet a forgatókönyvben, állítása szerint azt gondolta: „Hogy a fenébe fogjuk ezt megcsinálni?”

8. Víz a sivatagban

Steven Spielberg a következőket mondta Denis Villeneuve-nek, miután megnézte a filmet: „Ez egy sivatagimádó történet, ehhez képest azonban ez a film borzasztóan vágyik a víz után. Minden homok ellenére valójában ez a film a vízről szól. Úgy jelenítetted meg a sivatagot, hogy az egy óceánhoz, egy tengerhez hasonlítson. A homokférgek olyanok voltak, mint a tengeri kígyók. És az a jelenet, amikor a homokférgeken szörföznek, az egyik legnagyszerűbb dolog, amit valaha láttam. De a sivatagot úgy ábrázoltad végig, mintha folyadék lenne.”

9. Utolsóból az első

A film nem sokkal a 2021-es Dűne befejezése után kezdődik, amikor Paul és Jessica még mindig a fremenekkel bandukolnak a szíecsük felé, és a Paul által párbajban megölt Jamis (Babs Olusanmokun) holttestét viszik magukkal. Ezeket a jeleneteket már az első rész forgatásán rögzítették, mivel eredetileg ezzel zárták volna le a filmet, de az utómunka során Villeneuve-ék úgy döntöttek, hogy inkább áthelyezik a folytatásba nyitánynak.

10. Hova tovább?

Nos, az már bizonyos, hogy érkezik egy spin-off sorozat, ami a Dűne univerzumában játszódik. A Dune: Prophecy a csak nőkből álló Bene Gesserit Rendről szól, a története pedig nagyjából 10 ezer évvel a Dűne eseményei előtt játszódik: Valya és Tula Harkonnen nővérek vannak a középpontjában, akik az emberiség jövőjét fenyegető erők ellen harcolnak, és megalapítják a legendás rendet.

Emellett pedig úgy tűnik, elkészül egy harmadik Dűne-film is, ami a második Herbert-könyvön, A Dűne messiásán alapszik majd. A Warner állítólag a Második rész sikerétől tette függővé a harmadikat, szóval e tekintetben nincs akadálya az elkészülésének. A kérdés, hogy Denis Villeneuve benne lenne-e. Ő erről ezt nyilatkozta: „Feltétlenül vágyom egy harmadikra, de nem akarom elsietni a dolgot. Hollywoodban van az a veszély, hogy az emberek izgatottak lesznek, és csak a megjelenési dátumokra gondolnak, nem pedig a minőségre.” A Dűne-filmek Oscar-díjas zeneszerzője, Hans Zimmer azonban elmondása szerint jóval korábban tudott arról, hogy Villeneuve tervez egy harmadik filmet is: „Denis szótlanul odajött hozzám a Második rész forgatásának második napján, és odatette az asztalomra A Dűne messiása-könyvet. Ekkor már tudtam, hogy még nem végeztünk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tragédia a Netflix velencei forgatásán: a stáb szeme láttára meghalt a sikersorozat rendezőasszisztense
Diego Borella az Emily Párizsban ötödik évadának munkálatai közben esett össze. Az orvosok a Hotel Danieli épületébe siettek, de már nem tudták megmenteni a 47 éves rendezőasszisztenst.


Tragikus esemény árnyékolta be az Emily Párizsban forgatását Velencében: váratlanul elhunyt Diego Borella, a Netflix népszerű sorozatának rendezőasszisztense.

A Daily Mail beszámolója szerint az ötödik évad utolsó jeleneteinek felvétele zajlott a lagúnák városában, amikor Borella a stáb jelenlétében összeesett.

A La Repubblica információi szerint

az orvosok csütörtök este, 7 óra körül érkeztek a történelmi Hotel Danieli épületébe, de már nem tudták megmenteni az életét.

A rendezőasszisztens mindössze 47 éves volt. A hírek szerint halálát valószínűleg szívroham okozta.

A tragédia után a forgatást ideiglenesen felfüggesztették. Az ötödik évad velencei jeleneteit augusztus 15-én kezdték rögzíteni, és eredetileg hétfőn fejezték volna be a munkát.

Diego Borella 1978-ban született Velencében. Elismerést szerzett rendezőként és íróként, tanulmányait Rómában, Londonban és New Yorkban folytatta. Közösségi oldalain meséket, haikukat és színdarabokat is megosztott.

(via Femina)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Tóth Gabi: kimegyek mindjárt, azt kint valakit agyonverek – A Megasztár előzetese szerint bőven lesz feszültség a tehetségkutatóban
Herceg Erika könnyeit törli, Curtis kiakad és káromkodik, Marics Peti pedig kiabálni kezd.


Hamarosan érkezik a Megasztár idei évada. A csatorna egy előzetest is megosztott, melyből kiderül, hogy bőven lesznek megint feszültségek, sértődések, könnyek.

A műsorban új mesterek is érkeznek. A zsűri tagjai: Tóth Gabi, Herceg Erika, Curtis és Marics Peti. Ördög Nóra pedig új társat kap a műsorvezetéshez, Till Attila helyett Szépréthy Roland lesz a partnere.

VIDEÓ: A Megasztár beharangozója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Az év legjobban titkolt sci-fije? – Visszatért az Invázió, és te valószínűleg még mindig nem hallottál róla
Két évet ugrott az időben az AppleTV sorozata. A világ megmenekült? Az Invázió harmadik évadának nyitánya bebizonyítja: az idegenekkel a rémálom még csak most kezdődik. Hősök támadnak fel, titkok szivárognak ki, és minden pillanatban ott lappang a kérdés: tényleg vége van a fenyegetésnek? Dehogy van, itt a harmadik évad…
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. augusztus 24.



A televíziós science fiction világában ritkán akad olyan alkotás, amely egyszerre képes intim, emberi drámát és globális katasztrófát bemutatni, mégis az Invázió pontosan erre vállalkozott 2021-ben. Simon Kinberg sorozata, amely az AppleTV+ megbízásából készült, apró mozaikokból építtette fel egy idegen támadás történetét – nem világmegváltó hősökre, hanem hétköznapi emberekre fókuszálva. Ez a nézőpont kezdettől fogva a széria legerősebb sajátossága, és a harmadik évad nyitánya sem tagadja meg gyökereit:

ismét a kisemberek szemén keresztül látjuk, hogyan alakul az emberiség sorsa egy újabb, látszólag lezárt, de mégis tovább élő fenyegetés árnyékában.

Kinberg neve önmagában is sokatmondó: producerként és íróként egyaránt dolgozott remek és kevésbé sikeres projektekben. A Deadpool 2, a Légió vagy a Sherlock Holmes mellé sajnos olyan címek is feltűnnek a listáján, mint a hírhedt Fantasztikus Négyes (2015), a felejthető 355, vagy a borzalmas X-men: A sötét főnix. Ez a kettősség kíséri végig pályáját, így az Invázió esetében sem lehetett tudni előre, mire számíthatunk. Az viszont két évad alatt már bebizonyosodott, hogy a sorozat képes komoly feszültséget teremteni, miközben nem szuperhősökkel, hanem sebezhető, esendő emberekkel dolgozik.

Az első két szezon nagy erénye a több szálon futó történet volt: egy közel-keleti háborúban rekedt katona, egy japán űrmérnök személyes tragédiája, egy iráni-amerikai család menekülése és egy csapat bajban rekedt diák mind-mind más perspektívából tapasztalta meg az idegenek pusztítását, más-más kontinensen. Ahogy teltek az epizódok, a mozaikdarabok fokozatosan összeálltak, és egyre világosabbá vált, hogy az emberi sorsok közötti látszólag apró döntések globális következményekkel járhatnak.

A második évad végén egy igazi cliffhanger zárta le a történetet: két szereplő kézen fogva lépett be az idegenek anyahajójába, majd vágás, sötét, és vége az évadnak.

A harmadik szezon első része azonban rögtön keresztülhúzza a néző várakozásait. Az évadzáró katarzisa után ugyanis nem folytatódik a történet: két évet ugrunk előre az időben. Az anyahajó lezuhant, a fenyegetés papíron megszűnt, és a világ lassan próbál visszatérni a normalitásba. A hősi halottak között emlegetik Trevante Cole őrmestert (Shamier Anderson) és a fiatal Caspar Morrow-t (Billy Barratt). Csakhogy rögtön az epizód elején kiderül, nem minden az, aminek látszik: Trevante megjelenik egy térkapuban, és semmire sem emlékszik az elmúlt két évből. Innen indul újra a történet, a bizonytalanság, a katonai titkolózás és az emberi bizalmatlanság szorításában.

A forgatókönyv egyik legerősebb húzása, hogy nem próbál hosszan magyarázni, hanem szinte azonnal visszaránt a bizonytalanságba. Ismeretlen gravitációs anomáliák, eltűnő emberek, félrevezető hírszerzési jelentések – minden azt sugallja, hogy az idegenek inváziójának még messze nincs vége. Trevante és a közben felnőtté vált Jamila (India Brown) újra központi figurákká lépnek elő. Jamila bűntudattal küszködik Caspar halála miatt, ám kettejük találkozása újra beindítja az események láncolatát. Amikor katonák támadnak rájuk, menekülni kényszerülnek, és világossá válik, hogy ismét nem számíthatnak senkire – legfeljebb egymásra.

Érdekes módon a nyitány inkább szűkíti, mintsem tágítja a fókuszt.

Nem látjuk egyszerre a régi kedvenceket, a szálak nem futnak párhuzamosan. Aneesha Malik (Golshifteh Farahani) és Clark Evens (Enver Gjokaj) egyelőre még csak az előzetesekből sejthetők, de bizonyosan visszatérnek majd. Más karakterek sorsa kérdéses: Monty (Paddy Holland) újra felbukkanása sok rajongónak örömet okozna, míg Mitsuki (Shioli Kutsuna) halála talán véglegesnek tűnt a második szezonzáróban, bár az Invázió világában soha semmi sem biztos.

Az új évad első epizódja ugyan nem robban be olyan látványos erővel, mint ahogy a második évad fináléja lezárult, de ez nem is áll szándékában. Inkább felépíti az új status quót, miközben lassan, csepegtetve adja a jeleket: a veszély nem múlt el, sőt, valami sokkal komplexebb játszma van kibontakozóban. A katonai erők bizalmatlansága, a titkolózó hírszerzés, és az, hogy még a saját hősüket sem hajlandóak elfogadni, finoman reflektál a hatalom és az egyén konfliktusára. Ez a politikai árnyalat talán eddig is jelen volt a sorozatban, de most még hangsúlyosabbá válhat.

Az idegenek ábrázolása továbbra is különleges. Nem a hollywoodi sablonokra épít, nincsenek klasszikus „szürke kis emberkék” vagy túlzó CGI-szörnyek.

A lények furcsa, folyamatosan fejlődő fiziológiája egyszerre idegen és félelmetes emberi szemmel nézve. Eközben a tudományos magyarázatok ugyan sokszor sántítanak, mégis képesek megőrizni a hitelesség látszatát. Ez a balansz tartja a sorozatot a tudományos fantasztikum keretein belül, anélkül, hogy saját paródiájába fordulna. Nagy kár, hogy vizuálisan a lények gyengébbek, mint a 2025-ben elvárt színvonal.

Az Invázió harmadik évadának nyitánya tehát nem ad mindenre választ, és nem is akar azonnal sokkolni. Ehelyett egy lassan kibontakozó új krízis alapjait fekteti le. A karakterdrámákra koncentrál, ahogy eddig is, miközben apró jelekkel és rejtélyekkel teremt feszültséget. Ez a tempó talán frusztráló lehet azoknak, akik pörgős akciót keresnek, ám a sorozatot mindig is a lassabb építkezés jellemezte.

Összességében az évadnyitó ígéretesen folytatja a történetet: nem szakít a sorozat eddigi filozófiájával, miszerint a világ sorsa hétköznapi emberek apró döntésein múlik. Nem tökéletes, vannak vontatott részei, és az időugrás elsőre kicsit kizökkentheti a nézőt, de mindez hozzájárul a rejtélyhez. Egy biztos, aki hajlandó türelmesen követni a mozaikdarabokból épülő narratívát, annak ismét jutalom lesz a kitartás. Az Invázió továbbra is az egyik legkülönlegesebb idegenes sorozat az elmúlt években – talán tényleg a legjobb, amiről még nem hallottál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Fotók: Káprázatos légi parádéval ünnepelte a honvédség augusztus 20-át
A bemutatón nemcsak a jól ismert régi helikopterek, hanem vadonatúj harci és szállító gépek is feltűntek, amelyek most először repültek a főváros felett.


Budapest felett idén is látványos légi parádéval ünnepelte Szent István napját a Magyar Honvédség. A programban minden olyan repülő eszköz bemutatkozott, amely a honvédség birtokában van, köztük vadonatúj harci és szállító gépek is, amelyek most először tűntek fel a főváros felett.

Az érdeklődők a bemutatón láthatták

a már jól ismert MI–17 és MI–24 helikoptereket, de a legújabb H145M és H225M típusok is feltűntek.

Az eseményen készült fotóinkat itt tudjátok megnézni (kattintás után galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET: