KULT
A Rovatból

Koncz Gábor születésnapja

73 éves lett a Dunai hajós, a Gyula vitéz télen-nyáron szereplője, a legendás sármőr, ki lóháton ront be egyenest a hölgyszívek közepébe, s kinek hangja nélkül el sem tudjuk képzelni a kopasz nyomozó, Kojak eredményeit. Koncz Gábor maga is a legdörzsöltebb rendőröket megformáló színész, aki - saját megítélése szerint - akár már egy rendőrezredest is tudna helyettesíteni.


73 éves lett a Dunai hajós, a Gyula vitéz télen-nyáron szereplője, a legendás sármőr, ki lóháton ront be egyenest a hölgyszívek közepébe, s kinek hangja nélkül el sem tudjuk képzelni a kopasz nyomozó, Kojak eredményeit. Koncz Gábor maga is a legdörzsöltebb rendőröket megformáló színész, aki - saját megítélése szerint - akár már egy rendőrezredest is tudna helyettesíteni.

Csomós Éva köszöntője

A színművész 1938. július 8-án született Mezőkeresztesen, ahol nem csak a világot jelentő deszkákra áhítozott nagyon, hanem arra is, hogy ha már egyszer eléri a célját, akkor modoros legyen, és nyugodtan skatulyázzák be egy szerepkörbe. Így is lett. Noha édesapja papnak vagy orvosnak szánta, őt a cölibátus épp úgy riasztotta, mint a vér látványa, pedig cseppet sem volt puhány, hiszen kamaszként egy ideig még bokszoló is szeretett volna lenni. Tizenhat évesen azonban egyszer úgy kikapott a ringben, hogy helyette inkább a színpad iránt kezdett áhítozni.

A modorosság inkább leküzdendő hiba, mint kívánság szokott lenni a színészpalántáktól, mivel aki játszani vágyik, általában minden szerepkörben szeretne tündökölni. A kívánságok pedig idővel szűkülni szoktak, s egy-két eltérő karakter megformálása után mindenkiről kialakul egy stílus, egy meghatározó szerepkör. Neki a nehézfiú kategória jutott. Rabló vagy pandúr, szinte mindegy, mert a látszat ellenére ezek egyáltalán nem is állnak olyan távol egymástól.

A sikeres felvételi után diplomáját 1963-ban szerezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ezt követően egy évig a miskolci Nemzeti Színház, majd szintén egy évad erejéig a kecskeméti Katona József Színház színésze volt. 1965-74 közt a József Attila Színházban játszott, 1974-81-ig a Vígszínházban, majd 1981-92 közt a Madách Színház tagja volt. 1992 óta szabadúszó.

Országos ismertségét azoknak a történelmi, ifjúsági filmeknek köszönheti, melyekben előszeretettel osztották rá a „nehézfiú” szerepeket, de azokban is remekül megállta helyét, hol a „dörzsölt” rendőrt kellett alakítania. Például Arnold Schwarzenegger oldalán is látható volt az 1988-as Vörös Zsaru című akciófilmben.

A sok rendőrszerep nem múlt el nyomtalanul, hiszen a művész saját megítélése szerint is annyi mindent megtanult ezeknek a hősöknek a bőrébe bújva - elég talán csak a Kojak kétszáz részének a szinkronizálását említeni -, hogy ma már egy valóságos rendőrezredest is tudna helyettesíteni.

Azt sem bánja, hogy beskatulyázták szerepeibe. „Én egész életemben csak arra vágytam, hogy modoros legyek, hogy beskatulyázzanak. Kizárólag Magyarországon divat az az idióta szereposztási pedagógia, hogy Othellónak el kell játszania Nyilas Misit is vagy Pukkot. A világ legnagyobb színészei azért lehettek azok, akik, mert egész életükben mindig ugyanolyannak láttuk őket. Én nem fogok Nemecsek Ernőt játszani, noha ez sokak számára nagyon érdekes lenne.”

A művész a színészetet csak „hobbijának” tartja, s szerinte azt játékként kell felfogni. Minden más tevékenységet (síelést, horgászatot, lovaglást, vízisíelést) azonban már halálos komolysjággal űz.

- Mennyi időt szán egy-egy színpadi felkészülésre? – hiszen köztudottan nem tölti ki az arra szánt szokványos időt… - kérdeztem tőle egy interjúban.

- A Száll a kakukk fészkére darabot tíz évig játszottuk, akkora siker volt, és csak maximum egy hónapig próbáltuk előtte. Várkonyi Zoltán, akinek a főiskolán növendéke voltam és ő volt a mindenem, azt mondta, hogy ami egy hónap alatt nincs meg, az három hónap alatt sem készül el, sőt! Ezt követem én is. Szóval ehhez az kell, hogy a színészek komolyan vegyék a feladatot, és rendkívül intenzíven dolgozzanak. Ebben benne van a szövegtudástól kezdve a koncentrálni tudás, és minden.

- Gyakran rendezi azokat a darabokat, melyekben színészként is játszik. Nehezebb ez a feladat?

- Már több olyan volt, hogy rendeztem és játszottam is ugyanabban a darabban, például amikor a Szókimondó asszonyságot játszottam vagy a Vágy a szilfák alatt-ot. Könnyebb. Az ember ott van, tudja állandóan váltani a színészi és rendezői szerepet. Benne vagyok, és sokkal jobban érzem. Várkonyi is benne volt azokban a darabokban miket rendezett. Olyankor ott vannak közel és együtt lélegeznek vele és együtt tudják a könnyét, az izzadságát, a nevetését, a humorát. Könnyebb, mint lentről szólni. De ha a rendező egyben színész is, akkor bármi van, csak egyet szól az ember és a partner azonnal tudja, hogy az mire vonatkozik.

- Köztudott, hogy az előadások nem a premierre érnek be.

- A közönségen múlik a mi pillanatnyi karakterformálásunk, mert a közönség minden este más. Nem lehet azt mondani, hogy a pesti közönség vagy vidéki közönség más lenne. Bárdy (Bárdy György színművész) mikor bejött, mindig megkérdezte azokat a kollégákat, akik aznap este voltak már színen, hogy MILYENEK? Mert azon múlik, hogy a színészek meg mernek-e lódulni a szereppel vagy sem, és ha egyszer elmertek indulni, akkor hol lesz a határ. Ezért gyönyörű ez, és ezért nem öli meg a film soha a színpadot, mert ez él, és mert minden előadás más. Bejön az ember millió gonddal-bajjal vagy örömmel, és azért jó a színház, mert öt perc múlva mindent elfelejt, mert csak ez van. Egy láthatatlan lasszót az ember a nyakába akaszt a másik partnernek, és az hiába megy ki a színen kívülre, ezt a lasszót akkor is tartani kell, és nem engedi el az ember. Ha elrepül vagy elszakad, akkor annyi.

A lovak szerelmeséről bizton tudjuk, hogy erős kézzel fogja a lasszót, így „hobbija” elismeréseként 1968-ban Jászai Mari díjjal tüntették ki, SZOT-díjat 1971-ben kapott, Érdemes művész 1982-ben lett. Az Arany Páva legjobb férfi alakítás díját Új-Delhiben 1983-ban nyújtották át neki, Kossuth-díjat pedig 1997-ben kapott.

A ma 73. születésnapját ünneplő művész Gödön él. Kedvenc sportjai a vízisí és a lovaglás, szabad idejében festegetni is szokott, ma mégsem ezek közül választott, hiszen a Balaton partján épp egy barátjával teniszezik.

Hosszantartó jó egészséget kívánunk!

Koncz Gábor elismerései:

Elismerései

1964 Filmkritikusok díja

1968 Jászai Mari-díj

1971 SZOT-díj

1981 A filmszemle díja

1981 Az új-delhi fesztivál legjobb férfi alakítása

1982 Érdemes művész

1994 MSZOSZ-díj

1997 Kossuth-díj

2005 Csillagok Fala

2006 Radnóti-díj

2007 Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje

2009 Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában


Tetszett? Nézd meg a többi új cikkünket is! :)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Bakács Tibor Szőke Andrásról: Őt tartom a fő csicskának. Nekem már tele a tököm azokkal, akik a pénz miatt össze-vissza hazudoznak
Augusztus közepén derült ki, hogy Szőke András filmrendező-színész csatlakozott a Gyopáros Alpár által vezetett Vidéki Digitális Polgári Körhöz.


A hírre Bakács Tibor a Facebookon reagált, majd a Blikknek is elmondta a véleményét.

Bejegyzésében több kérdést is feltett Szőkének. Arra volt kíváncsi, „egyetért-e a magyar szuverenitás feladásával az orosz hatalmi politika miatt”, illetve hogy „tetszenek-e neki Rákay Philip, mint a legtámogatottabb mozgóképes alkotó filmjei”. Azt is megkérdezte, „milyen pálinkát iszik, s mennyit”. Posztját azzal zárta: „nekem nem Dopeman, hanem Bandi lett a vezércsicska”.

Bakács szerint egy művészembernek nagyobb a felelőssége a közéletben, mint egy rappernek.

„Szőke Andrást nagyon régóta ismerem, és megkérdezném tőle a posztomban említetteket, hogy mi a véleménye azokról a dolgokról. Itt nem arról van szó, hogy melyik politikai párthoz tartozik, csak megdöbbentő volt számomra, hogy pont ő… Az a legkétségbeejtőbb gyanúm, hogy András nem gondolja, hogy ez a rendszer jó, hanem csak pénzre van szüksége. Nekem már tele a tököm azokkal, akik a pénz miatt össze-vissza hazudoznak, és mivel ő művész, ez jobban fáj, de joga van ehhez, viszont akkor nekem is jogom van ahhoz, hogy egy csicska! A legijesztőbb az lesz, hogy ha ez a Digitális Polgári Harcos Kör még egyszer eléri a győzelmet, akkor az egész magyar népre fogom ezt mondani” – mondta.

Hozzátette, körülbelül tíz éve nem tartja a kapcsolatot Szőkével, így nem emiatt romlott meg a viszonyuk.

„Őt tartom a fő csicskának az értelmiségieken belül, nem Dopemant, bár nem tudom, mennyire tanult. Meg kell értenem azt, hogy a pénz nagyobb úr mindennél, csak lassan jut el ez a tudatomig” – fogalmazott.

A Blikk kereste Szőke Andrást is, de a rendező nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
A legjobb Guy Ritchie-film, amit nem Guy Ritchie rendezett – A Rajtakapva vicces, véres, szívvel teli és kegyetlen
Mintha a ’90-es években forgatták volna, csak most került elő: a Rekviem egy álomért, a Fekete hattyú, A pankrátor és A bálna rendezője bebizonyítja, hogy ehhez is ért.


Na, ezt nem vártuk Darren Aronofskytól! Az 56 éves direktor gyorsan nevet szerzett magának a szakmában, amikor néhány rövidfilm után 1998-ban megrendezte a Pi című agymenést, majd 2000-ben a Rekviem egy álomért című, a drog- és egyéb függőségekről szóló filmek közt alapműnek számító zseniális őrületet. Később Aronofsky olyan, főként művészi, független, de mindenképpen szerzői filmeket dobott össze, mint A forrás (2006), A pankrátor (2009), a Fekete hattyú (2010), az Anyám! (2017) vagy A bálna (2022), szóval igen, a kemény dráma műfaján belül mozgott többnyire, csak maximum megspékelte azt más zsánerek (sci-fi, fantasy, thriller, horror stb.) elemeivel. Egyetlen kivételt eddig maximum a 2014-es, nagy költségvetésű bibliai látványfilmje, a Noé jelentett, amely, bár sikeres lett a mozik kasszáinál, azért keményen megosztónak bizonyult mind a kritikusok, mind a nézők körében.

Szóval a fenti filmográfiát tekintve a Rajtakapva egyértelműen rendhagyónak, kitérőnek mondható Aronofsky pályáján belül, hiszen a filmet nézve olyan érzésünk támadhat, mintha a kilencvenes években Guy Ritchie és Quentin Tarantino együtt leforgattak volna egy filmet, ám az elveszett, és csak most, 30 évvel később került elő, s pattant fel a mozik vásznaira.

Nyilván azért is lehet ilyen benyomásunk, mivel a film cselekménye 1998-ban játszódik. De hogy Aronofsky ennyire ért a humorhoz is, azt nem sejtettük.

A Rajtakapva eredetileg Charlie Huston 2004-ben megjelent regénye, egyben a Henry Thompson-trilógia első kötete. Huston pedig abban a kivételes kegyben részesült, hogy ő maga írhatta át a könyvét forgatókönyvvé, amikor a Sony lecsapott a megfilmesítésre. Hustonnak persze volt már tapasztalata e téren is, hiszen sokat dolgozott a Powers (2015-2016) című sorozaton, valamint a Gothamen (2014-2019) is.

A sztori szerint Henry „Hank” Thompson (Austin Butler), egykori baseballjátékos egy súlyos és traumatikus baleset után lesérül, ezért kénytelen abbahagyni a sportot, jelenleg pedig egy New York-i kocsma csaposa, és bár van egy csini és határozottan jófej barátnője, Yvonne (Zoë Kravitz), végső soron nem éppen azt az életet éli, amit anno eltervezett. Egy nap a punk szomszédja, Russ (Matt Smith) rábízza Hankre a macskáját, Budot, mert neki el kell utaznia pár napra.

Amikor azonban nem sokkal később orosz maffiózók Hanken keresik Russt, majd félholtra verik, a srác gyanítani kezdi, hogy a szomszédja igen nagy bajba keveredett.

Valamit nagyon keresnek az oroszok, sőt, nemcsak ők, hanem a Puerto Ricó-iak (Bad Bunny) és egy kegyetlen hászid zsidó testvérpár (Liev Schreiber, Vincent D’Onofrio) is. Hank egyetlen reménye pedig az ügyben nyomozó detektív, Roman (Regina King).

Ennél többet nem szabad elárulni, de igazából nem is érdemes, vagy kvázi nem is lehet, annyira gubancos, fordulatos, sokrétű és káosszal teli a cselekmény, amelynek közepén akarata ellenére a boxzsákká avanzsáló Hank kerül, akit igen sokszor helyben hagynak a sztori során.

Ezért pedig nemcsak az meglepő, hogy Darren Aronofsky egy „gájricsis” vicces-véres-krimis, az alvilág furcsa figuráit mozgató filmet hozott össze, hanem az is, hogy Austin Butler végre egyáltalán nem a coolságát és a keménységét kiemelő figurát játszik.

Hanket ugyanis tényleg sokat vegzálják, ő pedig ezek hatására éppúgy reagál, ahogy egy átlagember tenné: kihívja a rendőrséget, bevallja, hogy fél, és eleinte próbál elmenekülni az őt üldözők/keresők elől. Amikor azonban igazán komolyra fordulnak a dolgok, és számára is több mint személyes üggyé válik a titokzatos kulcs által kinyitható „valami” utáni hajsza, sőt, még Russ is visszatér, végre kezdeményezővé válik, és megpróbálja rendbe hozni az életét. Persze ez sem jelenti azt, hogy mindig tudja, mit csinál…

A Rajtakapva első körben a kilencvenes évek atmoszférájával varázsolja el a nézőit: a ruhák, a kütyük, az akkori New York, sőt, még valahogy a film minősége is olyan, mintha konkrétan ’98-ban rögzítették volna mindezt – ez utóbbi Aronosfky állandó operatőre, Matthew Libatique szakértelmét dicséri. Ezután kapjuk meg a szórakoztató karaktereket, köztük olyanokat, akikért szívből tudunk szurkolni és olyanokat, akiket szívből tudunk gyűlölni. Majd egyre jobban bepörög a sztori is, de ne egy körmönfont történetre gondoljunk, már ami a karakterek döntéseit és cselekedeteit illeti, a dolgok alakulását sokkal inkább a rengeteg bénázás, véletlen, pech, avagy épp szerencse határozza meg.

Szóval Aronofskyhoz képest egy jóval könnyedebb, ugyanakkor egyáltalán nem súlytalan filmről van szó, amelynél a rendező most inkább a szórakoztatófaktort helyezte előtérbe a mondanivaló helyett. És ennek eleget is tesz.

Talán annyit lehet felróni neki, hogy néha identitászavaros, vagyis nem tudja, hogy vígjáték vagy komoly krimi akar lenni, mivel, bár a poénok folyamatosan érkeznek, a hangvétel néha olyan súyos, hogy eszünk ágában sincs nevetni, s ilyenkor kissé idegen testként löki ki a film szervezete az oda nem illő poénokat.

De ez legyen a legnagyobb baj, mivel Aronofsky profin levezényelt egy ilyen retró krimi-komédiát is, ami végig fenntartja a figyelmet, fergeteges jelenetekben bővelkedik, kiváló színészek alakítanak benne nagyot, és ami a legfontosabb, odafigyel a karaktereire, még a kevésbé fontosakra is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
„Ha Szergejnek ajándék kell, elviszi magángéppel” – Repülős Petiről szól a Bankrupt legújabb dala
A rendszerkritikus, közéleti punkrock slágereket futószalagon szállító zenekar ismét odaszúrt egyet a hatalomnak. Premier!


„Peti szeret repülni. De nem fapadoson nyomorogva, hanem privát luxus repcsivel. Peti szereti a medvét. De nem a rendes medvét, hanem a vodkaszagú, rosszarcú, részegen lövöldöző suttyó medvét. Peti nem szereti a Nyugatot. Mi meg nem szeretjük Petit, ezért írtunk róla egy számot.”

A fenti szavakkal jellemzi a Bankrupt frontembere, Sarkadi Balázs a most debütáló, Repülős Peti című dalukat. A zenekar legutóbbi slágere, a Zebra 3 hónap alatt 140 ezres nézettséget ért el „a Zebratagadó DPK legnagyobb bánatára, és a sugárhajtással közlekedő Repülős Petitől is hasonló teljesítményt várunk el, különben bekéretjük” – teszi hozzá.

A klip szokás szerint a szövegre asszociáló filmes montázs lett, és megint készült belőle angol változat Jet Set Pete címmel, ami nem egészen same in English.

Repülős Peti:

Jet Set Pete:

Repülős Peti szeptember 12-én landol majd Spotify-on és valamennyi streaming platformon. Élőben pedig a zenekar valamennyi őszi koncertjén felcsendül majd, Budapesten először szeptember 19-én, az Akváriumban. (A folyamatosan frissülő koncertlista a Bankrupt honlapján érhető el.) A borítógrafika Vass Richárd munkája, a hangfelvétel pedig a Grenma Stúdióban készült Botlik Matyival.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Biztonsági okok miatt Budapesten forgatják a Fauda következő évadát
Az ötödik évad eredetileg Marseille-ben készült volna, de a készítők túl kockázatosnak ítélték a helyszínt. Az új részekben a Hamász támadásai és a háború eseményei is helyet kapnak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 05.



A Fauda ötödik évadát eredetileg Marseille-ben forgatták volna, de a készítők végül biztonsági okok miatt Budapestre hozták a produkciót – írja a Jerusalem Post az N12 izraeli csatorna alapján.

A világszerte ismert sorozat főszereplője Lior Raz, aki Avi Issacharoffal közösen alkotta meg a történetet. A legújabb évadban a Tarantino-féle Becstelen brigantykban feltűnt Mélanie Laurent is fontos szerepet kapott volna, ezért is terveztek sok jelenetet Franciaországban.

A 2023. október 7-i események után azonban Raz és Issacharoff átírták a forgatókönyvet, hogy a Hamász támadása és a háború is megjelenjen az új részekben.

A sorozat egyik sztárja, Idan Amedi, aki énekesként is ismert, a harcok kitörése után önként jelentkezett a hadseregbe. Néhány hónappal később, 2024 elején súlyos sérülésekkel került kórházba.

A Fauda új évada 2026-ban debütál az izraeli Yes csatornán, ezt követően pedig a Netflixen is látható lesz világszerte.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk