KULT
A Rovatból

Klippremier: Csondor Kata: „Nem árt kicsit figyelmeztetni magunkat, hogy a karácsony igazából miről is szól”

Romhányi Áron (United) könnyed, fülbemászó zenéje Sipos Tamás szókimondó, vicces szövegével párosul az új dalban.

Link másolása

Csondor Kata évek óta magáénak tudhatja az ország legszeretettebb karácsonyi felvételét. Az „Add tovább" nemcsak az ünnep himnusza lett, hanem az egyik legtöbbet feldolgozott magyar karácsonyi dal is egyben. Kata most egy vadonatúj karácsonyi szerzeménnyel jelentkezik, hogy az ünnep témáját egy merőben más szemszögből mutassa be az „Igazából karácsony” segítségével.

„Az „Add tovább - Hóban ébred” dal előzményét éneklem meg az „Igazából karácsony”-ban. Hogy az ünnepi hóban ébredésünk előtt valójában milyen napokat is élünk át. Meghitt is egy ilyen készülődés, de azért valljuk be, sok-sok rohangálással, idegeskedéssel, tülekedéssel is jár a mai világunkban. Nem árt kicsit figyelmeztetni magunkat, hogy a karácsony igazából miről is szól. Ezt a kérdést a dal is felteszi. És majd mindenki megválaszolja saját magának. Én azért nem aggódom, mert minden ember igazi belső vágya a “békés nagyvilág”, csak van, hogy kicsit nehezebben jutunk el a karácsonyi hangulatunkba.

Az “Igazából karácsony” a készülődéshez ad ihletet, kis segítséget,

az “Add tovább” pedig teszi a dolgát az ünnepi napokban, ahogy minden évben immár 14 éve” – árulta el az énekesnő, aki kivételes hangi adottságaival szinkronszínészként is meghatározó. Olyan színésznők kölcsönzik hangját mint Christina Applegate, Scarlett Johanson. Kiemelendő a „A NŐ” című, Oscar- és Golden Globe-díjas film Joaquin Phoenix-szel, amelyben Kata hangja egyben magát a színésznőt is megtestesítette.

Romhányi Áron (United) könnyed, fülbemászó zenéje Sipos Tamás szókimondó, vicces szövegével párosul az újdonságban. Az „Igazából karácsony" nagyon mai és meglepően reális képet fest arról, hogyan kerül át a hangsúly az ünnep lenyegéről a vásárlásra és a sietős, néha ideges készülődésre. Különlegesség, hogy Sipos Tamás idáig csak az Irigy Hónaljmirigy és saját maga részére írt szöveget, viszont most kivételt tett.

VIDEÓ: Csondor Kata - Igazából karácsony


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tehénmintás kabát, partikultúra, szupermodellek - Lakatos Márkkal a 90-es évek divatjáról beszélgettünk
Az "Emlékszem, amikor ... " podcastsorozatunk a 90-es éveket dolgozza fel tematikusan, ezúttal a divat volt terítéken: Lakatos Márk stylist volt műsorunk vendége.

Link másolása

Bomberdzseki, harsány színű öltönyök, rövidre nyírt, burgundivörös női frizurák – csak néhány a 90-es évek jellegzetes stíluselemeiből. Ránk tört a szabadság, beszivárgott a nyugati ízlésvilág, szájtátva néztük az MTV klipjeit, és irigykedve bámultuk a korszak szupermodelljeit Cindy Crawfordtól Claudia Schifferig.

Az „Emlékszem, amikor...” podcastsorozatunk a 90-es éveket dolgozza fel tematikusan, a legújabb részében Lakatos Márk stylisttal közösen tekintettük át a 90-es évek divatvilágát.

Márk a 90-es évek második felében Madridban is élt, az ott tapasztalt sokszínűség is táplálta későbbi ambícióját, hogy a divattal, az öltözködéssel foglalkozzon, Magyarország első és máig legismertebb stylistja legyen. A madridi éveket is feleleveníti a nemrég megjelent, önéletrajzi ihletésű könyvében, amely a Mimi címet viseli.

A 90-es évek újraéledését éppen napjainkban éljük: a trendekben, a színekben, a divatban is visszaköszönnek a 30 évvel ezelőttről ismert dolgok. Még a 90-es évek legendás szupermodelljei – Linda Evangelista, Christy Turlington, Naomi Campbell, Cindy Crawford – is visszatértek: épp tavaly álltak újra össze: máig kitart még az a hatás, amit a 90-es években a jelenlétük megteremtett. Hogy miért váltak ennyire ikonikussá épp akkor, épp ők? Márk szerint ez egy kivételes időpillanat volt:

„A hollywoodi sztárok, a rock- és popsztárok után a divat- és modellszakmára irányult a reflektorfény. Ahhoz képest, amit most mi modellalkatként ismerünk, egy sokkal nőiesebb, bujább karakter jellemezte a 90-es évek szupermodelljeit. Elég csak George Michael videóklipjére gondolnunk.”

Márk azt is elmondta, hogy a globalizálódó divatszakma vissza is vágta a modellsztárok világát, mert a modellszakmának nincs szüksége arra, hogy sztárokat neveljen ki:

„Sokkal inkább sorkatonákra van szükség, akiket a globalizált világban biztonságosan lehet irányítani.”

Magyarországon a tévé képernyőjén találkozhattunk leginkább az extrémebb öltözködési stílussal, úttörője volt ennek Friderikusz Sándor, aki egy divattervezőt, S. Hegyi Luciát kért fel, hogy feltűnőbbnél feltűnőbb darabokat készítsen a showműsorok felvételéhez. Mint a beszélgetésből kiderül, Márknak is megtetszett az egyik Friderikusz Show-ban látott tehénmintás zakó: ő is beszerzett magának hasonló műszőrme anyagot, varratott belőle kabátot, és abban feszített Marusha koncertjén.

Milyen ruhákat hordott Márk a 90-es években? Mik voltak a korszak trendi színei, frizurái, ruhadarabjai? Melyik kultfilmnek köszönhetjük a retró jogging nadrágot?

Mit hozna vissza Lakatos Mák szívesen a 90-es évekből?

– Ha kíváncsi vagy a válaszokra, kicsit jobban elmerülnél a 90-es években, hallgasd meg a teljes beszélgetést:

Fotó: Borítókép - Dömök Noel, SZMO saját


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Ezt meg kell hallgatni! Zorán Apám hitte című dalát dolgozta fel egy afrikai rapper
A zene egy olyan gyűjteményben kapott helyet, amiben a művész a követőinek megmutatott különböző országokból származó dalokat, illetve meg is mixelte azokat.
F. P. Fotó: - szmo.hu
2024. február 27.


Link másolása

Az ismert nigériai hip-hop producer, Kolo Gana nagyot alakított magyar kötődésű feldolgozásával. Az afrikai rapper egy Instagramra feltöltött videóban dolgozta fel Zorán Apám hitte című dalát. A zene egy olyan gyűjteményben kapott helyet, amiben a művész a követőinek megmutatott különböző országokból származó dalokat, illetve meg is mixelte azokat – írja a Telex.

Íme, a végeredmény:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Kolo Gana (@kolo.24) által megosztott bejegyzés


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Mucsi Zoltán: Lévai Balázst le kellett volna fejelni, amikor megkeresett az ötlettel
Legalábbis ezt gondolta az első előadáson, közvetlenül azelőtt, hogy bement színpadra... December óta fut Mucsi Zoltán standup estje a Momkultban, ami egészen új kihívások elé állította a népszerű színészt.

Link másolása

Lévai Balázs rendező-producer álmodta meg az Egy életem standup sorozatot, amelyben Kapa az életéről vall a tőle megszokott humorral és nyers őszinteséggel.

– Az Egy életem című életrajzi standup sorozat egyik szereplője vagy Szinetár Dóra és Grecsó Krisztián mellett. Hogy csöppentél bele ebbe a projektbe?

– Lévai Balázzsal már nagyon régóta ismerjük egymást, és időnként felbukkanunk egymás életében. Egyszer felhívott, hogy üljünk le egy kávéra. Fogalmam nem volt, miről akar beszélgetni, de gyanútlanul elmentem, és akkor állt elő ezzel az ötlettel. Hogy hozzunk össze egy standup estet az életemről.

Először azt hittem, hogy tréfál. Amikor látszott, hogy komolyan gondolja, az jutott eszembe,

Balázs biztos úgy látja, túl jó passzban vagyok, rendben vagyok, ezért ki kell rángatnia engem ebből a komfortzónából, hogy ne érezzem magam olyan jól.

De csak birizgált a dolog, ezért azt feleltem, próbáljuk meg. Úgyhogy nekiálltunk hárman dolgozni rajta, Balázs, Gyulay Eszter dramaturg és jómagam. Voltak vitáink rendesen, mert ilyet még egyáltalán nem csináltam, és ez egészen más, mint egy színdarab. Itt mégis csak az életemről kell dumálnom.

Meg kellett nézni, mi az, ami elmondható, de azért érdekes is, ráadásul mindez humorral párosuljon. De csak eljutottunk a végéig, és december óta telt házakkal játsszuk.

– Vannak színészek, akik alig várják, hogy beszélhessenek magukról, de én úgy vettem észre, te nem tartozol közéjük, az interjúkon kimondottan visszafogott vagy. Mennyire esett nehezedre így kitárulkozni?

– Jól látod, civilben nem én vagyok a leghangosabb egy asztaltársaságban. Sokkal jobban szeretem, ha mások beszélnek rólam, vagy az előadásomról, és lehetőleg jót mondanak. Nyilván kellett húzni határokat a kitárulkozásban.

De itt inkább az volt a kérdés, hogy mi az, ami érdekes lehet a nézőknek, amit nem tudnak még rólam. Hogy lehet elmondani az életem legfontosabb és legjobb sztorijait úgy, hogy a másfél óra alatt végig fenntartsuk a nézők érdeklődését. Ezért is használunk sok filmbejátszást és fotót az előadás során. Ezek is mindig új impulzust adnak.

– Hogy áll hozzá egy színész ehhez a feladathoz? Bemegyek kvázi civilként, mint Mucsi Zoltán, vagy el kell játszanom Mucsi Zoltánt, mint egy szerepet?

– Nyilván azért ez elsősorban nem szerep, hanem egy vallomás az életem bizonyos periódusairól, fordulópontjairól. Ugyanakkor, ha az ember kiáll valaki vagy valakik elé, akkor szerepel. Ha egy társaságban elmond egy sztorit, az is szereplés. Emberek nézik, ahogy sztorizik. Itt is ez történik. A saját életemről sztorizok, szóval, amit és ahogy elmesélek, az már egy előadás része.

– A standuphoz hozzátartozik sokszor, hogy a közönség sokkal közvetlenebbül reagál, mint egy színdarab esetén. Nálad alakult ki bármiféle interakció a nézőkkel?

– Eddig mindig volt valami esemény, amit lereagáltam. Például a legutóbbi előadáson volt egy hölgy, ráadásul az első sor közepén, aki mindig jóval hosszabban nevetett, mint a többiek. Tehát amikor a többiek már elhallgattak, ő egyedül még mindig nevetett. Vele folyamatosan beszélgettem, milyen jó, hogy itt van, jöhetne többször is, és ha majd intek, akkor is nevessen.

De az is előfordult, hogy késett valaki és lereagáltam, hogy ne zavartassák magukat, én is késni szoktam az ilyen gyenge előadásokról.

– Grecsó Krisztián estjén egy sorban ültünk veled. Udvariasságból megnézted a kollégát, vagy próbáltál ötleteket is meríteni a saját estedhez?

– Egyrészt meg akartam nézni, milyen ez, mert egész más az életben beszélni valamiről, és más a színpadon. De Grecsóval ismerjük egymás, úgyhogy kíváncsi is voltam, és kaptam is olyat, amit még nem tudtam róla. És nagyon-nagyon tetszett.

Most már látom, hogy ebben az Egy életem sorozatban minden előadás más, hiszen nagyon különböznek az életek, amiket elmesélünk. És minden főszereplő stílusához igazítják Balázsék a dramaturgiát és az est hangulatát. Grecsó elődása nyilván kicsit irodalmibb, éppen ezért nagyon felemelő. Az enyémben is vannak lírai pillanatok, de mi erősebben fókuszáltunk a humorra.

Végeredményben mindketten arról mesélünk, hogy lettünk az az ember, aki most ott áll a nézők előtt.

– Az mennyire ijesztő színészként, hogy itt nincs egy szerep, ami mögé elbújhatsz?

– Az első előadáson, közvetlenül azelőtt, hogy bementem a színpadra, arra gondoltam, hogy amikor a Balázs megkeresett, akkor le kellett volna fejelni, és megszakítani vele minden kapcsolatot. Borzasztó nehéz egyszerre őszintének és érdekesnek lenni, és lehetőleg minél több humort is beleszőni, mert a nézők elsősorban ezt várják egy ilyen esttől. Ráadásul ezt a másfél órát egyedül kell kitöltenem.

De szerintem a végeredmény vicces lett és már én is otthonosabban mozgok ebben a szerepkörben. Többen azt mondták az előadások után, hogy sokkal jobban megismertek engem. Úgy érzik, mintha a haverjuk lennék.

Remélem, sok új havert szerzek ezzel az esttel a jövőben.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Ez lesz az új Lost? – A Constellation egy egészen új állatfaj, tele WTF-pillanatokkal
Egy sci-fi, amiben azt sem hiszed el, amit a főszereplő lát! Annyi kérdést vetett fel az első három rész alatt, hogy nem tudom lesz-e elég idő ebben az évadban, hogy mindre választ kapjunk. Akik szeretik a lassabb stílusú rejtélyeket, azoknak irány az almás cég oldala!

Link másolása

Aki nem hallott még az AppleTV+ legújabb sorozatáról, az nincs egyedül, én se tudtam róla semmit, mielőtt megnéztem volna az első három részt.

Mondjuk, miután túlestem rajta, sem lettem sokkal okosabb.

Egy misztikus elemekkel építkező sci-fi dráma, tele WTF-pillanatokkal.

Peter Harness az új sorozat alkotója, ő írta a forgatókönyvet is, így elmondhatjuk, hogy az ő gyermeke a Constellation. Harness egy ismeretlenebb alkotó, bár sok mindenben benne volt a keze. A legismertebb projektje talán a Ki, vagy Doki?, amelyben íróként tevékenykedett.

Így bátran kijelenthetjük, hogy a Constellation a legnagyobb vállalkozása eddig.

Főszereplőnek sikerült megnyernie a sci-fi szerelmeseinek nem ismeretlen Noomi Rapace-t és a veterán brit színészt James D'Arcyt. Lányukat, hogy még összezavaróbb legyen a történet, egy ikerpár alakítja, Rosie Coleman és Davina Coleman, valamint van itt még ismerős a Breaking Badből és Better Call Saulból: Jonathan Banks.

A történet egy cold opennel kezd. Ez egy gyakori forgatókönyvírói húzás, amikor csak úgy beledobnak minket az eseményekbe, mindennemű felvezetés nélkül. Jo Ericsson (Noomi Rapace) egy autóban utazik lányával és egy tárggyal együtt. Az rögtön világos, hogy menekülnek valami elől, és azt a tárgyat valaki keresni fogja. Majd visszaugrunk az időben és a Nemzetközi Űrállomáson találjuk magunkat (angolul ISS a rövidítse). Itt tudjuk meg, hogy Jo asztronauta, és éppen lányával videochatel. Éppen egy kísérletet végeznek, ahol a földi irányítást Henry Caldera (Jonathan Banks) végzi, de a dolgok balul sülnek el, és az űrállomás ütközik valamivel.

Már itt érezni a baljós előjeleket, Jo hall és lát olyanokat, amiket a többiek nem.

Kiderül, hogy egy szovjet kozmonauta mumifikálódott holtteste ütközött össze az ISS-szel, és ez jelentős károkat okoz, ezért el kell hagyni az űrállomást, de kevés a mentőkabin. Így Jo fent marad, és megpróbál túlélni. Ezzel párhuzamosan látjuk a földi eseményeket, amikor Jo már visszatért a kísérlet tárgyával, és menekül a hóban. Na de! Nem feltétlenül tudjuk, mi igaz, és mi nem. Nagyon finoman jelzik, hogy itt nem minden kerek. Jo nem mindenre úgy emlékszik, mint a többiek, valami történt vele a kísérlet alatt, de hogy pontosan micsoda, az három rész alatt nem derült ki. Egyre gyanúsabb, hogy változás történt a tér-időben, amit bizonyos szereplők apró jelek kapcsán vesznek észre.

Kezdjük a jóval: a produkciós dizájn megint csak elsőrangú, igazi Apple-minőség. A kamerakezelés, a jelmezek, a díszletek, szinte semmire sem lehet panasz. A zene elsőrangú, tovább épít a sorozat misztikumán, még hangulatosabbá teszi az atmoszférát. Illetve, akik szeretik a lassú történetvezetést és a családi drámákat, azok imádni fogják a Constellationt. Nekem túl lassú. Akkor el is érkeztünk a feketeleveshez. Szerintem túlságosan ragaszkodnak az űrkísérlet macguffinjéhez. Ez egy filmes kifejezés egy olyan tárgyra, aminek igazából nincs önálló funkciója, csak az, hogy előre vigye a történetet.

Szerintem egy nagyon idejétmúlt és klasszikus értelemben vett már-már klisés forgatókönyvi húzás.

A cold open is hasonlóan klisés, de jobban tud működni egy misztikumra épített sorozat esetében. Itt azonban nagyon vontatottan halad előre a rejtély megfejtése, nem derül ki semmi, hogy pontosan mi is történik, és ez annyira megöli a tempót, hogy unalmassá teszi az amúgy remek első részt. Az első epizód tényleg működik. Már-már Alfonso Cuarónos Gravitáció utánérzésem volt, amikor megtörténik a katasztrófa, egy igazán precíz, feszült indítás. Még az effektek is működnek, néha egészen hatásos, amit a képernyőn látunk, bár jelen van a gyengécske CGI, de egy nyolcrészes sorozat költségvetésénél erre számítani lehet.

A tempótól eltekintve a legnagyobb baj a kissé „bullshit” szagú tudományos háttér az egész mögött, illetve az arcunkba tolt érzelmi szál. A cselekmény több vonalon fut, nem tudni igazán, melyik a valóság, az űrben vagy a hideg északi időben játszódó rész, illetve kinek van igaza. Az ellenszenves szovjet kapcsolattartónak, esetleg a főszereplő svéd tudósnak?

Az első rész korrekt bevezető munka, de három rész elteltével még mindig nem világos, hogy még mit akarnak kihozni belőle.

Ez a misztikum lehet, hogy valakinek működni fog, nekem annyira nem jött át, mert túl lassú, pszichedelikus élmény volt. Aki az ilyeneket kedveli, az bátran tegyen próbát a Constellationnel. A sorozat megtekinthető az AppleTV+ streamingszolgáltató kínálatában.

Link másolása
KÖVESS MINKET: