KULT
A Rovatból

„Kibaszott szörnyetegek vagyunk mind” – minden eddiginél pesszimistább a Fauda új évada

A szereplőkkel együtt az izraeli kommandóssorozat is fáradni kezdett a negyedik évadban, de még mindig a legjobb a műfajban. Sőt, a sorozatok közt általában sem sok vetélytársa van.


Sokáig kellett várnunk a Fauda negyedik évadára, volt ennek számos oka, a Covidtól az orosz-ukrán háborúig sok minden hátráltatta a forgatást és az utómunkák is csúszhattak. Végül idén januárra került át a Netflix-bemutató, amit az izraeli sorozat rajongói most végre ledarálhatnak.

Közhely ma már, hogy ebben a harcos-kúrós-partraszállós műfajban, amiben konkrétan fedett kémek, hírszerzők, kommandósok portyáznak ellenséges területen, a Fauda hozta el azt a minőséget, amit még a Homeland se tudott elérni, nem véletlenül.

A Yes nevű izraeli gyártó cég ugyanis olyanokkal dolgozott együtt a kezdetektől, mint Lior Raz és Avi Issacharoff, akik nemcsak producerek és ötletgazdák, hanem a forgatókönyvbe is vállig belenyúltak. Mindketten pontosan tudták, mit kell a vásznon visszaadni a lehetetlen küldetésekből, hiszen maguk is az izraeli terrorelhárítás különleges egységeinél szolgáltak korábban. Lior Raz színész lett,

ő játssza a sorozatban Doront, a közepesen súlyos PTSD-s, tehát kellően idegbeteg, és a parancsokat meg a szolgálati utat betartani képtelen kommandóst, Issacharoff pedig újságíró, aki hasonló témákkal foglalkozott leszerelése után is.

Az első évad – és ma már ez is közhely – akkora siker lett, hogy Izraelben elnéptelenedtek az utcák, amikor adták, és nem csak az izraeliek, hanem az arabok lakta negyedekben is.

De mitől talált telibe a sorozat?

Attól – és ez a negyedik évadra éppúgy igaz, mint az első háromra –, ahogy a közel-keleti helyzetet emberközelből ábrázolják. Tehát nem a CIA vagy más külföldi rácsodálkozók szemszögéből, ahogy a Homeland – jegyezzük meg, ez is legitim nézőpont, csak belülről nem tűnik teljesen igaznak -, hanem azt mutatja meg, ahogy a dzsenini menekülttáborból, izraeli zsidó vagy ciszjordániai, gázai palesztin családok szemszögéből, netán a Sin Bét főhadszállásáról látszanak a dolgok.

Attól, hogy sosem fekete-fehér a történet, nem a hősies, sosem hibázó jók, és a sátáni, egyben vallási fanatikus, szoknyás kecskebaszók küzdelméről van szó, ahol mindig a jók győznek, övék az erkölcsi fölény, és a végén mindenki boldog, a terroristák meg arctalan senkik, mennek a levesbe.

Persze, tudjuk jól, a küzdelem itt is egyenlőtlen, hiszen a terroristák kábé esélytelenebbek, mint a magyar ellenzék, többnyire nincs elég képzett emberük, hadseregük és nem az ő drónjaik látnak mindent fentről, hanem Izraelé. A zsidó állam közel 80 éve minden percét arra fordította, hogy a Közel-Kelet egyetlen ütőképes nagyhatalma – és nem mellesleg demokráciája – legyen, ehhez a saját erejének maximális megnövelése mellett a másoké gyengítése is első számú feladat.

A Fauda mindig vigyáz arra, hogy bizonyos szintek alatt mozogjon, a politika nagyon kevés esetben jelenik meg, politikusok egyszer sem, maximum megemlítik, hogy ez az akció most a miniszternél vagy a miniszterelnöknél van, neki jelentenek. Az elit alakulat amúgy is titokban működik, a közvetlen feletteseken és a velük dolgozókon kívül csak a szűk család tudja, mit csinálnak, nevük, arcuk, mindenük titkos, ha meghalnak, „nevüket nem közölhetjük” kiegészítéssel maximum mínuszos hír csak az újságban.

Miközben Doron és társai minden egyes bevetéskor (és néha még azon kívül is, ha az ellenség megtudja a nevüket) az életüket kockáztatják, és nem csak ők, hanem a feletteseik is.

De arra is vigyáz, hogy az ellenség, még a fő terroristák, és azok családja se legyenek csak és kizárólag gonoszok. Ott is emberek élnek, valaki mindig valakinek a fia, bátyja, apja, stb. És nem csak azért, hogy aztán velük lehessen zsarolni őket. Érzelmeik, emberi kapcsolataik vannak, gyerekeik, idős szüleik. Persze van fanatizmus, sőt néha pszichopatológiai esetek is, de ez megvan a túloldalon is, csak másképp. Épp az az egyik fő mondanivaló, hogy ha ebbe belekeveredtél, nagyon nehéz kijönni belőle, pláne ép elmével. Meg hogy ez az egész Közel-Keletre igaz.

Gondolj bele: azt mondják neked, hogy menj be abba az épületbe, amely teli van fegyveres Hamász-tagokkal, akiknek dicsőség a mennybe jutni, és amúgy is jó nők várják ott őket nagy tömegben, és hozz ki onnan lehetőleg élve egy parancsnokot vagy túszt. Te azt mondod teljesen érthetően: elmentek ti a jó büdös picsába! Doronék viszont némi szemöldökráncolás után azt: mikor indulunk?

Talán ezért hangzik el valahol: kibaszott szörnyetegek vagyunk mind. Még a rokonok is, akik ezt tűrik.

A negyedik évadra mi újat lehetett még mondani ebben a témában? Hát lehet, és spoilerezés nélkül annyit elárulhatunk, hogy a terroristák is egyre profibbak, egyre komolyabb infrastruktúrával és technikával rendelkeznek, és talán az is igaz, hogy okosabbak is lettek. A Hamászt kipipáltuk már eléggé az előző évadokban, a Fatah ugye már eleve inkább szövetséges, mint ellenálló a ciszjordániai területeken, a Palesztin Hatóság együttműködő, és persze korrupt.

Kik nem voltak még a Fauda célkeresztjében? Igen, a Hezbollah, a siíta Irán által támogatott, Dél-Libanonban beágyazott fegyveres, terrorista szervezet, amely az északi Dzseninbe tud a csápjaival elérni, ez látszott még logikusan kihasználható helyszínnek. Valamint bejön a külföld, a bevándorlók lakta Molenbeek, Brüsszel legkeményebb negyede, Lázár János rémálma, amit a filmben amúgy többnyire Budapest játszik el. Mivel nem izraeli területen is mozognak, ezért a Moszad felügyeli az akciókat innentől, új fontosember kerül az irányítói posztra, és ő kénytelen elviselni az öntörvényű alakulat improvizációit.

Az emberi kapcsolatok terén is szintet kellett lépni, hiszen az egység szinte egy nagy családként működik, és mivel eltelt két év a legutóbbi részek óta, elég sok minden megváltozott. Doron persze kiégett megint, nemhogy lövöldözni, de már csajozni se nagyon van kedve, de a többiek is fáradnak, 10-20 éve már, hogy ezt csinálják, amiből egy év is elég, hogy megviselje az embert.

A film készítői is érezhették, hogy nem lehet ezt örökké csinálni, ezért ebbe az évadba a fáradást ellensúlyozandó még több fordulatot, tragédiát és akciót pakoltak, csak kapkodjuk a fejünket, hogy kivel mi történik épp, ki a jó meg a rosszfiú, és ki mégsem az, aminek látszik.

A film egy részét budapesti helyszíneken forgatta a stáb

Ne számítsunk kiemelkedő színészi alakításokra, eddig sem ez volt az erőssége a sorozatnak, pont ez a lényeg, hogy ne vigye el az akció meg a forgatókönyv elől a show-t valami erősebbre megírt karakter. Pont elég, ha valaki a családja meg az életveszélyes munkája közt őrlődik, ha az arabok zsidó kollaboránsnak, a zsidók meg „csak egy arab”-nak nézik, aki sosem szűnik meg gyanúsnak lenni. Talán most a főgonosz nem olyan megnyerő és bonyolult alkat, mint az eddigiek, nem látjuk annyira a hátterét, mitől lett kegyetlen pszichopata gyilkos, de most is megvan a padawanja, a fiatalabb, még nem fanatikus, de használható terrorista karaktere, aki aztán tovább bonyolítja a szálakat.

És hát ott az ügyeletes jócsaj is a filmben, akinek a szerepére megnyerték az Izrael-szerte híres és hírhedt műsorvezetőt, Lucy Ayoubot, aki egy vegyesházasságban élő izraeli rendőrnőt alakít.

Talán épp emiatt érzem úgy, hogy elfáradni látszik a sorozat, mint Orbán Viktor az évi egy sajtótájékoztatóján, hogy már inkább klisékből dolgozik, igaz, azokat nagyon profin rakosgatja. A forgatókönyvnél is látszik, hogy a 10. részig ment flottul a dolog, az utolsó két részt meg mintha csak úgy hozzáragasztották volna, mert volt elvarratlan szál, meg nem volt még akkora vérengzés, ami illik a sorozathoz.

A hírek szerint még megcsinálnak egy ötödik évadot, ami sejthető is, mert a negyedik egy akkora cliffhangerrel ér véget, mint a Moszad főhadiszállása, valószínűsíthető azonban, hogy ez lesz az utolsó is egyben. Annál is inkább, mert Raz és Issacharoff már inkább Indiában dolgoztak mostanában a Fauda ottani adaptációján, illetve koprodukcióban terveznek ottani filmeket. Gyártanak a Netflixnek és a Showtime-nak is tartalmakat, szóval sűrű az élet, és készülhetünk a posztfaudális időszakra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Babják Annamária, A mi kis falunk piacfelügyelője
A Mintaapák és a Doktor Balaton sorozatokból is ismert Babják Annamária hosszan tartó betegség után hunyt el. A Dunakeszi Poszt szerint a színésznő személyisége és tehetsége mindenkit elbűvölt.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. január 22.



Hosszan tartó betegség után, 69 éves korában elhunyt Babják Annamária színésznő, akit az ország többek között A mi kis falunk piacfelügyelőjeként ismert meg, de feltűnt a Mintaapák, az Oltári csajok és a Doktor Balaton című sorozatokban is. Halálhírét a dunakeszi VOKE József Attila Művelődési Központ tette közzé. A hírről elsőként a Dunakeszi Poszt számolt be szerdán, vette észre a Blikk.

Babják Annamária 1956. július 9-én született Budapesten, pályáját a Magyar Rádió Gyerekkórusában alapozta meg. Színész I. diplomáját a Holdvilág Kamaraszínház egyik előadásán szerezte, a társulatnak 1998-tól volt a tagja. Korábban játszott a Ruttkai Éva Színházban is, 2007-től pedig a dunakeszi Uray György Pinceszínház tagja, majd vezetője lett. A kétezres években Dunakeszi kulturális életének meghatározó alakjává vált, 2001-ben a VOKE József Attila Művelődési Központban indította el a Babják Színjátszó Stúdiót.

A dunakeszi művelődési központ, ahol a színésznő évtizedekig dolgozott, így búcsúzott tőle:

„Az elmúlt huszonöt esztendőben számos program, kiállításmegnyitó és közös élmény kötötte őt a művelődési központhoz és annak munkatársaihoz. Személyiségét, kisugárzását a kollektíva nagyon kedvelte, a munkáját tisztelte. Az elmúlt két évben heti szinten szembesültünk a küzdelemmel, amelyet a betegségével vívott. Bíztunk, reménykedtünk, és most nagyon nehéz elfogadni a halálhírt.”

A Dunakeszi Poszt is megemlékezett a művészről, felidézve egy nemrég készült közös munkát: „Nehezen találjuk a szavakat, hiszen nemrég még együtt készültünk az adventi meseolvasásra, ahol Babi mosolyogva sztorizgatott a felvételek között. Örömmel számoltunk be az új rendezéseiről, az odaadó tehetséggondozó munkájáról. Mindig szívesen dolgoztunk vele, a személyisége, tehetsége mindenkit elbűvölt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Váratlan fordulat: több tag is kilép a Neotonból
A rajongók még a Finálé-koncert hatása alatt voltak, amikor Lukács Andrea bejelentése hideg zuhanyként érte őket. A zenekar fiatalításra hivatkozik, de ennél többet nem árultak el.


Alig két héttel az MVM Dome-ban tartott, hatalmas sikerű Finálé elnevezésű koncert után váratlan bejelentés rázta meg a Neoton Família Sztárjai rajongótáborát. A zenekar egyik tagja, Lukács Andrea a Facebookon közölte, hogy ő és Lukács László nem folytatják a közös munkát a formációval – írta a Borsonline. A bejelentés szerint a zenekar a jövőben fiatalításra és kreatív megújulásra törekszik, amelyben ők már nem vesznek részt.

„Ezzel a Neoton korszakot részünkről lezártnak tekintjük”

– fogalmazott Andrea a közösségi oldalán.

A hír azért is érte sokként a közönséget, mert a január 10-i, MVM Dome-beli eseményt a szervezők és a zenekar is az eddigi legnagyobb Neoton-produkciónak harangozták be. A közel háromórás, karrierösszegző koncerten az összes nagy sláger elhangzott, a látványos fény- és hangtechnika, valamint az estére készített videók pedig lenyűgözték a közönséget. Az este különlegessége volt, hogy a koncert mellé egy pop-up tárlat is társult, ahol a rajongók eredeti dalszövegeket és hangszereket láthattak, Pásztor László pedig húsz év után ismét színpadra lépett a csapattal.

A Neoton Família Sztárjai a Finálé-koncerten Csepregi Éva, Végvári Ádám, Baracs János ‘Öcsi’, Lukács Andrea, Lukács László és Heatlie Dávid felállásában lépett színpadra. A döntés hátteréről és a zenekar további terveiről egyelőre nem árultak el részleteket, így az is nyitott kérdés, hogy a jövőben kikkel egészül ki a formáció, és a „fiatalítás” pontosan mit jelent a gyakorlatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Soha nem történt még ilyen az Oscar 98 éves történetében – egy vámpírfilm írta át a szabályokat Hollywoodban
A Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia bejelentette, hogy a Bűnösök című alkotás 16 kategóriában esélyes. Ezzel megdőlt a Minden Éváról és a Titanic 14 jelöléses rekordja is.


A rekordok azért vannak, hogy megdőljenek, de arra kevesen számítottak, hogy Hollywood legrangosabb díjának közel százéves történetében éppen egy vámpír-blues eposz írja újra a szabályokat.

Ryan Coogler filmje, a Bűnösök (Sinners) letarolta a jelölőlistát: történelmi csúcsot jelentő 16 kategóriában esélyes az Oscar-díjra, maga mögé utasítva olyan legendákat, mint a 14-14 jelölést begyűjtő Minden Éváról, a Titanic vagy a Kaliforniai álom.

A fő kihívója Paul Thomas Anderson akció-szatírája, az Egyik csata a másik után, amely 13 jelöléssel indul a márciusi gálán.

A Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia január 22-én, csütörtökön hozta nyilvánosságra a 98. Oscar-gála hivatalos jelöltjeit,

kijelölve a versenypályát a március 15-i díjátadóig.

Az esemény házigazdája ismét Conan O’Brien lesz, a gála pedig egy fontos újítást is hoz: idén először osztanak díjat a legjobb szereplőválogatás (Casting) kategóriájában.

Az Akadémia hivatalos közleménye szerint a tagok emellett már csak azokban a kategóriákban szavazhatnak, amelyek jelöltjeit ténylegesen meg is nézték.

A rekorddöntő Bűnösök az 1930-as évek Mississippijébe kalauzol, ahol a faji feszültségek, a blues-legendárium és a természetfölötti horror keveredik Michael B. Jordan kettős főszereplésével.

Paul Thomas Anderson filmje, az Egyik csata a másik után ezzel szemben egy adrenalintól fűtött, Thomas Pynchon szellemét idéző szatíra, amelyben Leonardo DiCaprio egy volt forradalmárként menekül a lányával a Sean Penn alakította korrupt katonatiszt elől.

A mezőnyben ott van Chloé Zhao bensőséges drámája, a Hamnet is, amely Shakespeare és felesége, Agnes Hathaway gyászát dolgozza fel Jessie Buckley és Paul Mescal érzékeny alakításával.

Guillermo del Toro a Frankenstein gótikus, mégis empatikus újraértelmezésével jelentkezett, amelyben Oscar Isaac és a teremtményt játszó Jacob Elordi párosa áll a középpontban.

A jelöltek között van Yorgos Lanthimos fekete komédiája, a Bugonia, amely Emma Stone és Jesse Plemons főszereplésével feszegeti a paranoia és a valóság határait.

Szintén a díjért versenyez Joseph Kosinski F1 című filmje, amely a száguldás szerelmeseit célozza meg a visszatérő veterán Brad Pitt és a tehetséges újonc Damson Idris kapcsolatán keresztül, valódi futamokon forgatott jelenetekkel.

A listán szerepel Josh Safdie Marty Supreme című sportkomédiája is, amely az 1950-es évek Amerikájába visz vissza Timothée Chalamet főszereplésével, és a brazil Kleber Mendonça Filho politikai thrillere, A titkosügynök, amely a hetvenes évek katonai diktatúrájának állít emléket.

A mezőnyt Joachim Trier családdrámája, a Sentimental Value és Denis Johnson novellájának lírai adaptációja, a Train Dreams teszi teljessé.

A bejelentés után az alkotók érzelmesen reagáltak.

„Anyukámat hívtam fel először” – mondta Michael B. Jordan a People magazinnak, miután megtudta, hogy a Bűnösök főszerepéért jelölték.

A film rendezője, Ryan Coogler elárulta, a történet mélyen személyes számára. „Ezt a forgatókönyvet a nagybátyámnak írtam, aki 11 éve hunyt el” – közölte a rendező a The Washington Post szerint.

Jessie Buckley, a Hamnet főszereplője a partneri összhang fontosságát emelte ki.

„Életre szóló partnerre találtam benne” – nyilatkozta Paul Mescalról, akivel a filmvásznon Shakespeare és felesége szerelmét keltették életre.

Az F1 eddigi globális bevétele megközelíti a 630 millió dollárt (körülbelül 209 milliárd forintot),

míg a Bűnösök 368 millió dollárnál (122 milliárd forintnál) jár.

Az Egyik csata a másik után 206 millió dollárt (68 milliárd forintot) termelt, a Bugonia pedig 41,2 millió dollárt (13,6 milliárd forintot).

A végső szavazás február végén kezdődik, és a filmvilág március 15-én este tudja meg, hogy a rekordszámú jelölést sikerül-e díjakra váltania a Bűnösöknek, vagy valamelyik kihívója diadalmaskodik az év legrangosabb filmes eseményén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A költő, aki meghódította Hollywoodot: Röhrig Géza a Saul fia után Timothée Chalamet oldalán játszik az Oscar-esélyes filmben
Josh Safdie Marty Supreme című sportdrámájában a magyar színész Kletzki Bélát, egy fiktív bajnokot játszik. Alakításának kulcsjelenete egy valós holokauszttörténeten alapul, amely a film morális súlypontját adja.


Tíz évvel azután, hogy egy addig szinte ismeretlen magyar költő beleégett a világ mozinézőinek emlékezetébe, Röhrig Géza ismét egy Oscar-esélyes produkcióban tér vissza, ezúttal Hollywood legfelsőbb ligájában.

A csütörtökön bejelentett Oscar-jelölésekkel immár hivatalos: Josh Safdie Marty Supreme című filmje, amelyben Röhrig is kulcsszerepet játszik, kilenc kategóriában versenyez a díjért, a főszereplő Timothée Chalamet pedig a friss Golden Globe-győzelme után a legjobb férfi főszereplőnek járó szoborra is esélyes.

A film alig két hét múlva, február 5-én a magyar mozikba is megérkezik.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by A24 (@a24)

Az 1950-es évek Amerikájában játszódó, az asztalitenisz versenyszerű és alvilági bugyraiba kalauzoló sportdráma Josh Safdie első önálló rendezése, miután a Csiszolatlan gyémántot még testvérével, Bennyvel közösen jegyezte.

A produkció mögött az a független filmes műhely, az A24 áll,

amely az elmúlt években a legizgalmasabb és leginkább díjazott filmeket szállította Hollywoodnak. A film világpremierjét tavaly októberben, a New York-i Filmfesztiválon tartották egy meglepetésszerű, titkos vetítés keretében, az amerikai mozikba pedig a díjszezonra időzítve, karácsonykor került.

Röhrig Géza a filmben Kletzki Bélát, egy fiktív, holokauszttúlélő magyar pingpongbajnokot alakít, akinek karakterét a valós lengyel klasszis, Alojzy Ehrlich élettörténetének egy-egy epizódja ihlette.

Bár a film fókusza Chalamet feltörekvő, mániákus karakterén van, Kletzki figurája adja a történet morális és történelmi mélységét.

Az egyik jelenetben Kletzki egy auschwitzi emlékét idézi fel, amely valós eseményen alapul. „Többet tanultam a holokausztról abból a kis történetből, mint néhány olyan filmből, ami csak a holokausztról szól” – nyilatkozta a filmről Josh Safdie a The Guardiannek.

A Saul fiával világhírűvé vált Röhrig Géza ezzel ismét egy olyan szerepben tűnik fel, amely a 20. századi történelem legmélyebb traumáival szembesíti a nézőt.

A film sztárparádéja lenyűgöző: Chalamet mellett feltűnik Gwyneth Paltrow, Odessa A’zion és Fran Drescher is.

A főszereplő elkötelezettségét mutatja, hogy már 2018 óta, évekig titokban készült a szerepre,

forgatási helyszínein – Londonban, Budapesten és Jordániában is – folyamatosan pingpongasztal állt a rendelkezésére.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by A24 (@a24)

„Lélekben ez az a szerep, amihez a legközelebb állok. Ez voltam, mielőtt karrierem lett volna” – mondta Chalamet a People magazinnak. A produkció 60-70 millió dolláros (kb. 19,8-23,1 milliárd forintos) költségvetésből készült, és eddig közel 100 millió dolláros (kb. 32,9 milliárd forintos) globális bevételt termelt.

A magyar nézők február 5-től láthatják az alkotást, de a Mazsihisz szervezésében már január 29-én tartanak egy premier előtti vetítést a budapesti Westendben. Röhrig Géza a film decemberi, New York-i díszbemutatóján is feltűnt a vörös szőnyegen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk