József Attila búcsúlevelei
József Attila élete utolsó napján négy levelet adott postára Balatonszárszón: egyet Kozmutza Flórának, egyet Szántó Juditnak, egyet a kezelőorvosának, Bak Róbertnek, egyet pedig a kiadójának, Cserépfalvi Imrének.
Ma 80 éve, hogy a költőt egy vonat halálra gázolta.
1937. december 3-án, pénteken délelőtt József Attila élete utolsó napján négy, számára fontos embernek írt levelet. Ezekben lezárta kapcsolatait: visszaküldte kiadójának az utolsó megbízáshoz kapott könyveket, röviden elköszönt volt élettársától Judittól, és elbúcsúzott orvosától.
Kozmutza Flórának írt levele:
Flóra november 28-i találkozásuk után december 1-én egy levelében arra kérte: „Szeretném, ha maga is hinni tudna csodában”. A költő erre válaszolt:
Bocsásson meg nekem. Hiszek a csodában. Számomra csak egy csoda lehetséges és azt meg is teszem. Tudom, hogy szeretett, tudta, hogy szeretem. A többi nem rajtunk múlott. „Aztán mit sírsz, ha sorsunk írva van már!” - ezt Kosztolányi írta. Csókolom a kezét és sok barátsággal, szeretettel üdvözlöm. Köszönjük az almákat, én is ettem belőlük, jóllehet a gyerekeknek küldte s én bizony nem is kértem tőlük, csak elvettem egyet.
Attila
U.i. Kérem, vasárnap ne jöjjön.
Szántó Juditnak szóló levelét nem eresztette bő lére:
Sok szeretettel üdvözöllek.
Attila
Bak Róbertnek írt levele:
Sok szeretettel üdvözlöm. Hiába kísértette meg a lehetetlent.
József Attila
Cserépfalvi Imrének írt levele:
Bocsáss meg, hogy elkésve írok. Ha szükséges még tőlem vers az anthológiába, kérlek választasd ki Cs. Szabóval (ha még ő a szerkesztő) a könyveimből. Hiszen nem volt szó új versről. Én itt három könyvet találtam: Les Clultimaments, Alcools és az Anthologie des Écrivains Francais du XX Siecle, Poésie - Tome II.
Ezeket a könyveket még ma postára adom.
Szeretettel üdvözlöm családodat.
József Attila
József Attila haláláról Radnóti Miklós így nyilatkozott: „Ilyen természetes halált csak egy költő halt még a magyar irodalomban, Petőfi Sándor [...] Nem bírta volna elviselni azt, ami utána következett. Attila sem.”
József Attila, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja Ferencvárosban született 1905. április 11-én. Első verseskötete, a Szépség koldusa 1922-ben jelent meg. 1922 és 1925 között írta műveinek mintegy felét, verseit közölte a Nyugat is. 1924-ben a Kékmadár folyóirat leközölte Lázadó Krisztus című versét, amelyért istengyalázás miatt perbe fogták, majd felmentették. Ugyanebben az évben a szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója lett, de egy év múlva Tiszta szívvel című verséért Horger Antal professzor "eltanácsolta".
Bécsben, Párizsban, majd a pesti bölcsészkaron járt egyetemre, ezután a Magyar Külkereskedelmi Intézetnél dolgozott. 1929-ben jelent meg a Nincsen apám, se anyám című kötete. 1936 elejétől, Ignotus Pál mellett szerkesztője lett a Szép Szó című baloldali szellemiségű folyóiratnak, ebben az évben jelent meg a Nagyon fáj című kötete. 1937 júliusában idegösszeomlás kapott, szanatóriumi kezelés után kezelőorvosai nővéreire bízták, akik Balatonszárszóra vitték.
December 3-án este sétálni indult, ám soha nem tért vissza, a szárszói állomáson áthaladó 1284. számú tehervonat halálra gázolta. Halálának körülményeiről azóta is vita folyik, az egyik tábor szerint véletlen baleset okozta, a másik tábor viszont az öngyilkosság mellett érvel.
József Attila halála után egy évvel posztumusz Baumgarten-díjban részesült, 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki életművét. Magyarországon születésnapja a költészet napja is egyben, emlékét többek között a róla elnevezett díj is őrzi, amelyet kiemelkedő irodalmi teljesítményért adományoznak évente.
Forrás: Nyáry Krisztián
Ha szerinted is érdekesek a búcsúlevelek, nyomj egy lájkot!
