prcikk: „Jó lenne ma is ilyen ruhákban járni!” – Bejártuk a Múzeumok Éjszakája több helyszínét is | szmo.hu
KULT
A Rovatból

„Jó lenne ma is ilyen ruhákban járni!” – Bejártuk a Múzeumok Éjszakája több helyszínét is

Jubileumához érkezett a Múzeumok éjszakája. Idén a huszadik alkalommal rendezték meg az eseményt, amely hatalmas tömeget vonzott szerte az országban.
Tomka Tivadar - szmo.hu
2022. június 26.



„Segítesz nekem a fotófalnál?” – kérdezte tőlem a 11 éves Nimród, aki Pomázról érkezett édesanyjával a Múzeumok Éjszakájára a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületébe, amely már egy hónapja várja látogatóit. Boldogan tettem eleget kérésének, és láthattam egy anya-fiú párost, akik eldöntötték, hogy aznap este megdöntik saját rekordjukat. Hiába, habzsolni kell az élvezetet. Mármint, hogy a lehető legtöbb múzeumot látogatják meg az éjszaka során. „Biztosan ez a legjobb taktika?” – kérdeztem, amire az volt a válasz, hogy szelfi biztosan készül!

Izgalmas az interaktivitás, és így ők is részesei lehetnek ennek a kavalkádnak.

És tényleg: rokonszenves volt, hogy Dr. Kemecsi Lajos főigazgató keresztül-kasul futotta az épületet, ami önmagában is komoly sportteljesítmény, és mindezek mellett mindenkihez volt egy kedves szava. Mondjuk, olyan tárlatvezetőkkel, mint Für Anikó színművésznő, lássuk be, nem volt nehéz dolga. Tény és való, hogy idén kitettek magukért a szervezők, hiszen 431 intézmény 2500 programja közül válogathattak az érdeklődök, és be kell vallanunk, egyik sem okozott csalódást. A kiemelt helyszín idén Szolnok volt, ahol a szervezők az óriási zivatarra is felkészültek, így amikor megjött az égi áldás, zökkenőmentesen oldották meg a látogatók összeterelését.

A múzeumok rengeteg újdonsággal készültek és tettenérhető volt, hogy próbálták feledtetni az elmúlt két esztendő Coviddal megtűzdelt hónapjait. Az „erőgyűjtés” nem volt hiábavaló.

Ennek az éjszakának mégiscsak megvan a maga varázsa. És valóban: több százezren döntöttek úgy, hogy a pandémiát követően felkerekednek, és meglátogatják az ország múzeumait. Meleg ide vagy oda, az épületek hűsítő falai nagy vonzerőnek bizonyultak. Jómagam egy emblematikus helyszínt választottam kiindulási pontként: a Hősök terét.

Meglepetésemre hatalmas tömeg fogadott, és mikor a külföldi turistáktól érdeklődtem, hogy miért is vannak ennyien, rám csodálkoztak. A Múzeumok Éjszakája miatt, hangzott a válasz, mert ez valami más, valami különleges. És tényleg. Meglepetés volt számomra (kellemes), hogy több színész is szívügyének érezte az estét. Az Unikum Házban Csernák János Zwack Józsefet személyesítette meg tárlatvezetései alkalmával.

„Nagy kihívást jelentett számomra, de abszolút tudtam azonosulni a szereppel. Igaz, egy 90 éves úr bőrébe kellett bújnom, de a helyszín magával ragadó, és a sok csillogó szempár is, ami reám szegeződött.”

Csernák János, Zwack József szerepében

Az előadása mindenkit lenyűgözött, no meg az Unicum-kóstolás, ami azért kellő csáberő volt a húszas évei elejét taposó korosztálynak. És ha már fiatalok, Medveczky Balázs szerepeltetése is telitalálatnak bizonyult, aki egy limuzinnal kísérte végig egy játék nyerteseit az éjszaka folyamán.

„Az elmúlt időszakban ritkán jártam múzeumba, pedig annak idején rendszeres látogató voltam. Korholtam is magam, hogy ezekre több időt kellene szakítanom, mert emlékszem, gyermekkoromból mekkora örömöt jelentett például a Közlekedési Múzeumban a járművekre felülni és hajtányozni többedmagammal. Képes vagyok órákig elidőzni a tárgyak mellett, és csodálni a múltat. A jövőben, ha lesz időm, biztos, még több helyszínre ellátogatok majd” – mondta a Pepe és az Apatigris egyik főszereplője, aki azt is megjegyezte, hogy örömmel látja a családokat és a lelkes tekinteteket, annak ellenére, hogy a Kőbányai úton háromkilométeres sor gyűrűzött a tikkasztó melegben.

Később egy hölgycsapathoz csapódom, akik a Nemzeti Galériába tartanak. Az Art Deco kiállítás a vonzerő, mert kíváncsiak, hogy a huszadik század elején hogyan öltözködtek a hölgyek. Modellek mutatják be a ruhakölteményeket.

Utazótársaim közül Fanni a legbeszédesebb, aki az ELTE-n szerdán államvizsgázott anglisztika szakon, sikeresen. A gratulációkat követően kérnem sem kell, és ömlik belőle a szó.

Van a ruhákban valami megfoghatatlan elegancia, mondja, és jó lenne ma is ilyen ruhákban járni!

– emel ki egy szempontot.

A többiek csak mosolyognak rajta, de látszik, hogy egyetértenek vele. Aztán elmerülünk a mostani udvarlási szokásokban, de a korabeli plakátoknál mindannyian csendben maradunk. Végül Zita töri meg a csendet (társaságunk egyik tagja), aki elmeséli, hogy négy gyermek édesanyja és az első alkalom, amikor senki sem csüng a nyakán és férjével, illetve barátnőivel közösen barangolhatnak a Múzeumok éjszakáján. Lett volna egy házibuli Zuglóban, de ők inkább a kultúrára szavaztak, a tartalmas együttlétre, mert ez tölti fel őket.

Aztán érdeklődőm, hogy merre tovább, mire mindannyian mosolyognak: „amerre visz az utunk”. Nyüzsög a város, pezseg az élet. Mindenki jól érzi magát. Egy picit másképp, mint a hétköznapokban. Az éjszaka valóban életre kelt a Szent Iván éjjeléhez legközelebb eső szombaton, ahol az újragombolt hagyományok égisze alatt sikerült a fiatalokat is megszólítani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Ingyen lehet megnézni húsvétkor a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet
Az alkotók egy társadalmi igényre hivatkozva döntöttek a film ingyenes közzététele mellett. Céljuk, hogy az üzenet eljusson oda is, ahol a mozik az ország felében nem adtak vetítési lehetőséget a filmnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.



A Tavaszi szél – Az ébredés című film alkotói egy videóüzenetben jelentették be, hogy az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban. Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.

Premier a kapcsolódó cikkünkben!

A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást. Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.

„Például, hogy eléri a 200 ezer nézőt moziban, ami a vágyunk volt, és amihez elég jó úton haladtunk a jelenlegi 130 ezer nézővel” – tették hozzá.

Az alkotók hangsúlyozták, a Tavaszi szél mozivászonra készült, és állításuk szerint „a kormányzati és propagandatámadások ellenére is kimagaslóan teljesít a mozikban”. Beszéltek a pozitív nézői visszajelzésekről is, mondván, a közönség együtt nevet és érzékenyül el a vetítéseken, a végén pedig tapsolnak és énekelnek. „Őszintén nem is mertünk arra gondolni, hogy ilyen fogadtatása lesz majd a filmünknek” – vallották be.

A döntésük hátterében az is áll, hogy szerintük a film nem juthatott el mindenkihez.

„A Tavaszi szél az ország mozijainak felében nem kapott lehetőséget” – állították.

Ezért merült fel bennük a kérdés, hogy „hogyan juthat el akkor mindenkihez a remény és a bátorság üzenete”. Úgy látják, a film a nézői visszajelzések alapján is a bátorságról, a reményről és a hitről szól. Szerintük arról, hogy „mi, magyarok képesek vagyunk felelősséget vállalni a tetteinkért, képesek vagyunk felismerni egy történelmi pillanatban, hogy az történelmi, és ezekben a pillanatokban képesek vagyunk összezárni, és a közös cél érdekében az egyéni érdekeinket háttérbe helyezni”.

Ennek értelmében bejelentették:

„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet a döntés súlyos szakmai következményeire is. Elmondásuk szerint „a szakmában szokásos gyakorlatok és szerződéses feltételek alapján ez a döntés normál esetben ellehetetleníti a film további hasznosítását, a mozis forgalmazását, a streamerekkel való együttműködést, a televíziós forgalmazást és a nemzetközi fesztiváloztatást is”. Hozzátették, hogy ezekben a megállapodásokban „mind kizáró tényező az ingyenes online megjelenés”.

Az alkotók továbbra is a mozis élményt helyezik előtérbe. „Ha van film, amire különösen érvényes, hogy közösségi élményként működik leginkább, az a Tavaszi szél” – vélekedtek. Arra kérték a közönséget, hogy aki teheti, továbbra is moziban nézze meg a filmet.

Kitértek a döntés anyagi vonzataira is, megemlítve, hogy „a nettó gyártói bevételek 11%-a gyermekvédelemre megy, így ez a lépésünk ezt is befolyásolja”.

Arra buzdították a nézőket, hogy ha tehetik, vegyenek mozijegyet akkor is, ha online nézik meg a filmet, vagy támogassák a megjelenést a videó alatt „szuperlájkkal”.

A lényeg számukra, hogy a hétvégén minél többen lássák a filmet, és beszélgessenek arról, „milyen bátor, szolidáris és érzelmileg intelligens nép vagyunk”.

Üzenetük szerint, bár sok mindenben nem értünk egyet, „mégis több bennünk a közös, mint ami szétválaszt, és a nap végén mindannyian hazaszerető, kedves, és nem utolsósorban rendkívül jófej emberek vagyunk”. A bejelentést azzal zárták, hogy a film péntek este 19 órától vasárnap éjfélig lesz ingyenesen elérhető az eletedmozia.hu oldalon, és kérték a videó megosztását, hogy minél több emberhez eljusson a hír.

A filmet itt lehet majd megnézni pénteken este hét órától:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője
A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.


A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
80 éves lett Bródy János: A magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival
Fiatalon mérnöknek készült, de hamar a zene felé fordult. Lázadó, ironikus hangvétele és társadalomkritikus dalszövegei miatt a hatalommal is szembekerült. Idén áprilisban tartja meg a magyar zenei ikon utolsó koncetjét.


Nyolcvan év: egyetlen estével készül lezárni egy legendás korszak végét Bródy János, az egykori Illés és a Fonográf együttes legendás dalszerző-előadója. Ezzel a nagyszabású arénakoncerttel készül pályafutásának befejezésésre.

A dátumválasztás nem véletlen: az eseményt április 11-én, a magyar költészet napján tartják a Papp László Budapest Sportarénában, szimbolikusan összekötve a dalszövegírást a lírával.

A koncertet egyszeri és megismételhetetlen életmű-összegzésként harangozták be.

A visszavonulás szándékát a zenész még karácsonykor jelentette be az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol a tőle megszokott visszafogottsággal, de egyértelműen fogalmazott. „Megérlelődött az az elhatározásom, hogy április 11‑én, a Költészet napján befejezettnek tekintem a zenei életbe való közreműködésemet” – mondta korábbi tudósításunkban.

Amikor a beszélgetésben elhangzott a „búcsúkoncert” kifejezés, a zenész legenda finoman árnyalta a képet: „Olyasfajta, olyasfajta, ezt nem szívesen jelenti ki az ember.” A jubileumi év azonban nem csak az elköszönésről szól.

Szeptemberben jelent meg Az első 80 év című új albuma, a Magyar Zene Házában pedig április 2-án nyílt meg a „Bródy 80” pop-up kiállítás, amely relikviákkal és pályaképpel tiszteleg a művész előtt.

Bródy a közéleti állásfoglalástól ma sem riadt vissza az évfordulója kapcsán kiadott dalában. Alkatrész című új dala is egyértelmű üzenetet hordoz: azoknak szól, akik egy „embertelen, és szakadék felé haladó gépezetnek” a részei.

Bródy pályája az Illés-együttessel indult a hatvanas években, ahol a magyar nyelvű beat megteremtése mellett a sorok közé rejtett társadalomkritika mesterévé vált.

A hetvenes-nyolcvanas években a Fonográf folk-rock zenekarral ért el országos sikereket, miközben Szörényi Leventével olyan maradandó színpadi műveket alkotott, mint az István, a király. Dalszövegíróként Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeinek is meghatározó alakja volt.

Bródy János legismertebb dalai, mint a Ha én rózsa volnék, az Az utcán, a Miért hagytuk, hogy így legyen?, a Lesz még egyszer vagy a Filléres emlékeim nemcsak dallamaik miatt váltak emlékezetessé, hanem mély, gondolatébresztő szövegeik révén is, amelyek gyakran finom társadalomkritikát, líraiságot és személyes hangvételt ötvöznek, így generációk számára adtak közös élményt és értelmezési keretet.

A közéleti szerepvállalás mellett a magánéletét érintő támadásokról is beszélt, a fiát ért sajtóhírek kapcsán. „Ezt a saját bőrömön érzem, hogy mennyire igaztalan és valótlan híreket képesek sokszorosítani.”

Bródy János a magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival.

Születésnapján egy olyan alkotót ünneplünk, aki csendesen, mégis mélyen szólt bele a történelembe és a lelkekbe. Boldog születésnapot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában
Április 24-én indul az RTL-en az Éttermek csatája, ahol két sztárséf, Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapata verseng egymással. A megmérettetésben a napi győztes jutalmat kap, a vesztes brigádból pedig valakit hazaküldenek.
DP, kép: RTL - szmo.hu
2026. április 07.



A Sztárbox ringje után a konyhában csap össze Rácz Jenő és Sárközi Ákos.

Április 24-én, pénteken 19:55-től indul az RTL vadonatúj gasztro-realityje, az Éttermek csatája.

A két Michelin-csillagos séf tavaly a Sztárbox ringjében nézett farkasszemet, most pedig „hazai pályára” váltanak, és a konyhában mérik össze az erejüket. A műsorban két különálló étterem küzd a vendégek kegyeiért:

Sárközi Ákos a Paletta nevű éttermet vezeti, míg Rácz Jenő az Espelette konyháját irányítja. Két külön világ csap tehát össze, a döntést pedig minden adásban valódi vendégek hozzák meg.

„Nem azért jöttem, hogy barátkozzak, hanem hogy megmutassam, az én konyhám a legjobb az országban. A vendég a király, és az én éttermemből elégedetten fognak távozni” – jelentette ki Rácz Jenő.

„A főzés művészet és alázat. A csapatommal olyan ízélményt akarunk nyújtani, amiről még napokig beszélnek majd az emberek. Jenővel a ringben ellenfelek voltunk, de a konyha más terep” – tette hozzá Sárközi Ákos.

Egy profi csapat nélkül azonban a legjobb séf sem érhet el sikert.

Mindkét sztárséf 8-8 fős csapatot verbuvált magának, ahol félprofi és profi szakácsok dolgoznak a kezeik alá. Az Éttermek csatájában minden napnak kőkemény tétje van. A versenyzők feje felett folyamatosan ott lebeg a konyhakés, mert a vezetőség bármikor dönthet úgy, hogy valakinek mennie kell.

A napi győztesek jutalmat kapnak, míg a vesztesek csapatából valakinek távoznia kell.

A gasztro-realityt a már több sikeres RTL-es műsort (Nyerő Páros, Mestercukrász) is jegyző Solaz Media gyártja. A műsor hétköznap esténként lesz látható az RTL-en.

Via RTL


Link másolása
KÖVESS MINKET: