News here
hirdetés

A Rovatból
hirdetés

Istenes Bence és Ördög Nóra lett a legjobb műsorvezető, Bereczki a legjobb zsűritag – átadták a Televíziós Újságírók Díját

A legjobb napi sorozat a Mintaapák, a legjobb heti sorozat pedig a Mellékhatás lett.

Link másolása

hirdetés

Szerda este átadták a Televíziós Újságírók Díját, amelyen a legprofesszionálisabb magyar, szórakoztató műfajú tévés teljesítményeket díjazták, írja a Media1.

A koronavírus-járvány miatt márciusról szeptemberre halasztott díjátadón tizenkét kategóriában jutalmazták az előző év legjobb tévés teljesítményeit.

A zsűri idén a Telex, a 24.hu, az Index, a Media1, a SorozatWiki, a Kreatív, a Marketing&Media, a Színes RTV, a Telenovella-Epizód magazin, a TVR-hét, a Hír7, az Origo, valamint a Médiapiac egy-egy szakújságírója volt.

A díjazottak és jelöltek:

Legjobb nagyszabású showműsor: Álarcos énekes (RTL Klub)

  • Dancing with the Stars (TV2)
  • Sztárban sztár (TV2)

Legjobb vetélkedő: Exatlon Hungary (TV2)

hirdetés
  • Észbontók (VIASAT3)
  • Magyarország, szeretlek! (Duna)

Legjobb reality: Farm VIP (TV2)

  • Cápák között (RTL Klub)
  • Nyerő Páros (RTL Klub)

Legjobb talkshow: DTK: Elviszlek magammal (Spektrum Home)

  • Életünk története (RTL Klub)
  • Jakupcsek plusz (ATV)

Legjobb zsűritag: Bereczki Zoltán (Sztárban Sztár)

  • Gáspár Laci (Álarcos énekes, Made in Karantén)
  • Rácz Jenő (A Konyhafőnök, A Konyhafőnök VIP)

Legjobb női műsorvezető: Ördög Nóra (Újratervezés)

  • D. Tóth Kriszta (DTK- Elviszlek magammal)
  • Lilu (Cápák között)

Legjobb férfi műsorvezető: Istenes Bence (Álarcos énekes)

  • Till Attila (Bezár a bazár, Sztárban sztár, Propaganda)
  • Stohl András (A Piramis, Dancing with the Stars)

Legjobb heti sorozat: Mellékhatás (RTL Klub)

  • A mi kis falunk (RTL Klub)
  • Apatigris (RTL Klub)

Legjobb napi sorozat: Mintaapák (TV2)

  • Bátrak földje (RTL Klub)
  • Drága örökösök (RTL Klub)

Legjobb színésznő: Sztarenki Dóra (Mellékhatás)

  • Borbély Alexandra (Mellékhatás)
  • Rujder Vivien (Apatigris)

Legjobb színész: Scherer Péter (Apatigris)

  • Mészáros Béla (Mintaapák)
  • Nagy Zsolt (Mellékhatás)

Legjobb mellékszereplő: Barta Ágnes (Mellékhatás)

  • Bánki Gergely (A mi kis falunk)
  • Haumann Máté (Mellékhatás)



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT
Klippremier – Megérkezett Kulka János hamisítatlan őszi sanzonja
A „20 éves tea” egy meghitt videó-etűd kíséretében érkezik. A dalba pár sor erejéig a színész személyes jó barátai, Lang Györgyi és Falusi Mariann is beszálltak.

Link másolása

hirdetés

Falusi Mariann és Lang Györgyi közreműködésével együtt megjelent Kulka János dala egyben a hamarosan debütáló ’Pálmaszív’ kiadványának második előfutára. A „20 éves tea” egy meghitt videó etűd kíséretében érkezik.

Kulka János színművész személyes hangvételű, ’Pálmaszív’ című, október 7-én megjelenő lemezéről hallható a következő felvezető szerzemény, amely igazán jól illik a hirtelen jött szeptemberi hideghez és az induló teázós időszakhoz.

Tariska Szabolcs szövegíró múltba merengő-révedező, hangulatos éjszakai szövegéhez Tövisházi Ambrus az ötvenes-hatvanas éveket és a doowop zenei stílust megidéző zenéje társul. A színész egy éjjeli látogatásról énekel, miközben egy füstös cumbiát hallgat - utóbbi egy kolumbiai tánczene megnevezése.

A téma és a zeneszám érdekessége, hogy a címben szereplő, forró nedű valóban létezik, és a szerzők is nagy rajongói a földes aromájú, kínai öreg teáknak, melyeket a fogyasztás előtt lepréselve évekre földbe ásnak - innen származik a szövegben szereplő húsz év.

A steel gitár által hawaii hangulatot idéző sanzonban pár sor erejéig János személyes jó barátai, Lang Györgyi és Falusi Mariann is beszállt.

A hármast márciusban egy Kongresszusi Központban megtartott megindító koncerten láthattuk legutoljára élőben, most pedig a „20 éves tea” felvételében is visszaköszönnek.

hirdetés

VIDEÓ: Kulka János - 20 éves tea km. Falusi Mariann, Lang Györgyi


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT
Felkavaró fotók a World Press Photo kiállításon, mutatjuk a díjnyertes alkotásokat
Lebombázott városok, lángoló erdők és síró anyák fotói mesélnek a világ borzalmairól.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2022. szeptember 23.


Link másolása

hirdetés

Már megnézheted a világ legrangosabb sajtófotóversenyének díjazottjait a Magyar Nemzeti Múzeumban. A World Press Photo 2022. díjnyertes alkotásait a nemzetközi zsűri 130 ország 4066 fotóriporterének 64 823 fotójából választotta ki.

A globális díjazottak pusztító erdőtüzeket, halott gyerekek mementóit és az esőerdők kizsákmányolását is dokumentálták. Mi már láttuk a kiállítást, nézd meg velünk a legerősebb fotókat!

A pályázat idén teljesen megújult: a fotópályázat előzsűrizését regionálissá tették, vagyis

külön-külön értékelték az afrikai, az ázsiai, az európai, az észak- és közép-amerikai, a dél-amerikai, a dél-kelet-ázsiai és óceániai régióból küldött pályaműveket.

A korábbi kategóriák helyett összesen négy kategóriában lehetett pályázni: egyedi fotó, sorozat, hosszú távú munkák és szabadon választott formátum. A kiállításon a régiók négy-négy legjobbnak ítélt alkotása között természetesen megnézhettük a globális díjazottakat is.

Egyedi fotó kategóriában az év sajtófotója Amber Bracken a The New York Times-nak készített Kamloops Residential School című képe lett.

hirdetés

A vörös ruhákba öltöztetett keresztekről készült kép önmagában is felkavaró. Pláne ha megismerjük a hozzá tartozó megrázó történetet. A fénykép azoknak a gyerekeknek állít emléket, akik Kanadában, a Kamloops Helyi Indián Iskolában haltak meg, egy olyan intézményben, amelyet az őslakos gyermekek asszimilálására hoztak létre. 2021-ben 215 jeltelen sírt találtak Kamloopsban, ami megerősítette a szóbeszédet: a 19. századtől működő bentlakásos iskolában

legalább 4100 diák halt meg rossz bánásmód, az elhanyagolás, betegség vagy baleset következtében.

Első helyezett sorozat kategóriában Matthew Abbott National Geographic/Panos Pictures-nek készített Saving Forests with Fire című képsorozata lett:

2021-ben erdőtüzek pusztítottak a bolygónk különböző részein. A díjnyertes fotósorozat azt mutatja be, hogyan élnek együtt az észak-ausztrál Nawarddekenek a tűzzel, hogyan használják fel stratégiailag a környezetük védelmében, és miként égetik fel földjeiket, hogy megakadályozzák a pusztító erdőtüzeket. A Nawarddeken népe több tízezer éve gyakorolja a „hideg tüzelés” technikáját.

Hosszú távú munkák kategóriában az első helyezést Lalo de Almeida érte el Amazonian Dystopia című munkájával, amit a Folha de São Paulo / Panos Pictures-nek készített.

Lalo de Almeida több mint 12 évig foglalkozott a brazil Amazonas erdőirtásának, bányászatának és erőforrásainak kiaknázásának társadalmi, politikai és környezeti hatásaival. Erről szól az Amazonian Dystopia című képanyag illetve arról, hogy ez milyen hatást gyakorol az őslakosokra és az esőerdőre. Brazília az otthona az amazonasi esőerdők 60 százalékának, emellett kulcsfontosságú szabályozója bolygónk ökoszisztémájának, mit a gyarmati idők óta változatlanul kihasználnak.

A Szabadon választott formátum első díját Isadora Romero vizuális történetmesélő Blood is a Seed című videója kapta. Ezt a pályaművet is vetítették a tárlaton.

Romero személyes család történetén keresztül a projekt rávilágít a magvak eltűnésére, a kényszerű migrációra, a rasszizmusra, a gyarmatosításra és az ősi tudás későbbi elvesztésére. A 20. század folyamán a mezőgazdasági növények genetikai sokféleségének 75%-a elveszett világszerte. Romero szerint a sokféleség és a magfajták elvesztésével tápanyagokat is veszítünk, de a kulturális emlékezet is elvész, amit nemzedékről nemzedékre adták át. A videó digitális és analóg fényképekből áll. A rajzokat Romero apja készítette.

A Globális díjazottakon kívül voltak persze más fényképek is a kiállításon, amik nagyon megfogtak bennünket.

Egyértelműen azok a fotók voltak a legmegrendítőbbek, amik a háborús konfliktusok árnyékában élő emberek hétköznapjaival szembesítettek. Többek közt Madagaszkárból, Palesztinából és a közeli Ukrajnából is láttunk erős fotókat.

Engem legjobban a nigériai iskolát ábrázoló fotósorozat rázott meg, ahonnan fegyveresek 140 diákot raboltak el, feltehetően váltságdíjért vagy bebörtönzött Boko Haram-tagok szabadon bocsátásáért cserébe. Két kisgyerekem van, ezért nem nehéz azonosulnom a fényképeken szereplő anyákkal, aki megélték ezt a borzalmat.

Az erdőtüzekről is több régió fotósa adott be pályázatot. Nem csoda, hiszen az elmúlt időszakban kivételesen nagy erdőtüzek tomboltak világszerte. A kiállításon látható projektek megörökítik az indonéziai, oroszországi és görögországi erdőtüzek pusztításának hatásait is.

Nagyon látványosak azok a különleges technikával készült képek is, amelyek az mexikói őslakos ópiumtermelők nehézségeit dokumentálják. Ezek a szegénységben élő földműves közösségek kénytelenek voltak áttérni a máktermesztésre a megélhetés miatt. A fotós karcolásai és tűszúrásai a traumát és a mákgubók megkarcolását jelképezik, mert így nyerik ki az ópiumot. A piros szín a kábítószerhez kapcsolódó erőszakot és vért, de az életet is szimbolizálja.

Általánosságban elmondható, hogy a pályamunkák a világ igazságtalanságairól és borzalmairól szólnak, melyek a fotók elkészítése után sem érnek véget. Éppen ezért üdítően hatottak a hosszú hajú Buenos Aires-i lányról készült fotók a kiállításon. Antonella a COVID bezártság alatt fogadalmat tett, hogy levágatja legnagyobb kincsét, a haját, ha a karantén eltörlése után végre ismét iskolába mehet.

A hollandiai World Press Photo Foundation 1955 óta szervezi a világ legjelentősebb pályázatát, illetve az azt követő utazó kiállítását. A tárlat világszerte 120 helyszínen látogatható és mindig az előző évet mutatja be.

Természetesen a budapesti tárlat is csak egy válogatást nyújt a legjobb alkotásokból. Ha a projektek összes fényképére kíváncsi vagy, látogasd meg a World Press oldalát.

A korábbi rendkívüli közönségsiker után a kiállítás idén is öt héten át nézheted meg. A tárlatot kiegészíti Radisics Milán „Lábnyomunk, -Az ember hatása bolygónkra” című kiállítása. Részletek a Nemzeti Múzeum honlapján.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
Rákay Philipék befejezték minden idők legdrágább magyar filmjének forgatását
A Most vagy soha! forgatása 80 napig tartott és várhatóan 2024. tavaszán kerül a mozikba.

Link másolása

hirdetés

A Most vagy soha! az 1848. március 15-i eseményeket dolgozza fel, az alkotók elmondása szerint különös figyelmet fordítva a korhű részletekre.

A Lóth Balázs rendezésében, Berettyán Nándor, Mosolygó Sára, Horváth Lajos Ottó, Fehér Tibor, Koltai-Nagy Balázs, Ertl Zsombor, Novkov Máté, Hajdu Tibor, Bordás Roland és Reider Péter szereplésével készülő filmen már a VFX szakemberek dolgoznak. A leforgatott anyaghoz most többek között hozzáillesztik a 3D-ben rekonstruált Nemzeti Múzeumot, a dunai látképeket, illetve azt a több ezres tömeget, amely 174 éve elözönlötte az utcákat a forradalom kitörésekor.

A forgatás áprilisban indult és 80 napig tartott, melynek díszletébe már mi is bepillantást adtunk olvasóinknak.

A Most vagy soha! az utóbbi évtizedek egyik leggrandiózusabb filmes vállalkozása. Az NFI először 4,5 milliárd forintot szavazott meg a gyártásra, majd további kétszáz milliót.

hirdetés
Mivel a gyártó Pilvax Film Kft. 1,4 milliárd forintért igénybe vehet további adókedvezményes támogatást is, így összesen 6,1 milliárd konyhapénzből gazdálkodhatnak az alkotók.

Az már csak a hab a tortán, hogy az első eresztésben a 4,5 milliárdból 2 milliárdot, példátlan módon egy egyedi kormányhatározattal csoportosított át a kormány az NFI-nek, az összeget dedikáltan erre a filmre szánva, de gyakorlatilag mindenféle szakmai, művészi indoklás nélkül - idézte fel a film hátterét a hvg.hu.

A tervek szerint a kész filmet 2024 tavaszán, az 1848-as forradalom 176. évfordulóján láthatja a közönség a mozikban a Fórum Hungary forgalmazásában.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
Új klip: Hadas Alfréd ütős dallal jelentkezett a szakítása után
Szemtelen szöveggel, végtelen humorral és a műfajban elmaradhatatlanul megjelenő női idomokkal itt a korábbi zenei projektjeiért Fonogram-díjra jelölt 9IN9ER-rel közös „JAH”.

Link másolása

hirdetés

Már egy ideje szingliként éli mindennapjait Hadas Alfréd, aki úgy néz ki, nagyon is élvezi ezt az időszakot. Szemtelen szöveggel, végtelen humorral és a műfajban elmaradhatatlanul megjelenő női idomokkal itt korábbi zenei projektjeiért Fonogram-díjra jelölt 9IN9ER-rel közös „JAH”.

„A szakításom után volt egy kis töréspont, de most jól érzem magam és az új számom is ezt jeleníti meg. Az egyedülléttel jött egy nagyfokú szabadság is, amit az új trackben játékos formában próbáltam megfogni”

– meséli Alfréd, aki eltökélt magyar alkotótársával, 9IN9ER-rel új alkotói munkába vágott, amelyből egy extravagáns felvétel készült el.

„Eredetileg a „JAH” véletlenül született: úgy mentem át 9IN9ER-hez, hogy életem legrosszabb szövegét hoztam össze, de ő meglátta benne a fantáziát. Egyszerű, de mégis ütős lett a végső hangzás. Egész kreatív folyamat alatt próbáltak elrugaszkodni a valóságtól úgy, hogy egyszerű legyen, de mégis más perspektívából közelítsen meg egy témakört” – mondta el az előadó.

Az újdonságból persze, a csaj szereplők sem maradhattak ki, a fiúk egy a számhoz hű tréfás videóklippel együtt debütálnak, amit képről képre ők álmodtak meg.

Hadas Alfréd volt az eddigi egyetlen olyan versenyző a Sztárban sztár leszek! című műsorban, aki továbbjutott a döntőbe rapperként. Először 2017-ben bukkant fel „Touchie”-ként angol nyelven írt szövegeivel, a „Fast Life” pedig két héten át volt listavezető a Spotify-on és az iTunes Top100 legjobb 10 dalai közé is bekerült. Első, „Metamorfózis” című EP-je már magyar nyelven született, a TV2 műsora után pedig egy új irányt vett „Engedj el” és „Táncolj” című zenéivel. Alfréd rendkívül népszerű a TikTok platformján is, a #hadasalfred 6,5 millió feletti megtekintésnél tart, és ez napról napra növekszik.

hirdetés

VIDEÓ: Hadas Alfréd x 9IN9ER - JAH


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: