KULT
A Rovatból

Ilyen, amikor az internet népe ráharap valamire, majd kiköpi – Belle-kritika

A Belle: A sárkány és a szeplős hercegnő című japán anime okos és szép mese a valódi élet, a virtuális valóság és a közösségi média trollokkal teli világa között bóklászó, magányos kamaszokról.


Japán animét elvétve tűznek műsorra a hazai mozik, a műfaj rajongói az évente megrendezett Anilogue-on kívül nemigen láthatnak ilyen darabokat nagyvásznon. Ebből a szempontból is fontos Mamoru Hosoda legújabb filmje, aminek sikerült eljutnia a magyarországi moziforgalmazásig, az viszont rejtély, miért kapott 16-os besorolást nálunk. Hosoda neve sokaknak ismerősen csenghet, Hayao Miyazaki (Chihiro Szellemországban, Szél támad) visszavonulása óta ő a leghíresebb aktív japán anime-rendező a mögötte álló Studio Chizuval. A Miyazakival való állandó összehasonlítgatást nem is ússza meg, és rendre ő marad alul.

Ennek oka, hogy a filmjeiből gyakran hiányolják a szerzőiséget, amit Az idő fölött járó lány, a Farkasgyermek, A fiú és a szörnyeteg és a Mirai – Lány a jövőből alkotója a kritikusai szerint hajlamos feláldozni a közérthetőség és a szélesebb körben való ismertség kedvéért. Nem véletlen, hogy eddigi legnagyobb szakmai sikerét előző filmjével, a Miraijal aratta, amiben képes volt a korábbiaknál egyedibb, személyesebb hangot megütnie.

A Mirai Oscar-jelölést hozott neki, a 2019-es Annie Awardson pedig elnyerte a legjobb független animációs film díját, legújabb darabja viszont kicsit visszalépés a mágikus realizmussal kacérkodó Miraihoz képest. Egy erős alapötletre felhúzott okos és szép iparosmunka egy olyan alkotótól, akinek a kisujjában van a szakma, de ennél egy picivel sem akar többet mutatni magából nekünk. Félreértés ne essék, a végeredmény még így is messze több, mint amit egy átlagos animációs filmtől kapunk, és ezzel bőven elégedettek lehetünk, de a vége főcím után marad azért bennünk egy kis hiányérzet.

A történet szerint Suzut egyedül neveli az apukája. Még kislány volt, amikor elveszítette az édesanyját, a traumát pedig máig nem sikerült feldolgoznia. A kamaszlány otthon és az iskolában is bezárkózik, sem az édesapjával, sem az osztálytársaival nem találja a hangot. A kisvárosban, ahol él, egyetlen közeli barátja van csak, a nagyszájú Hiro, aki ráveszi Suzut, hogy regisztráljon a népszerű közösségi oldalra, a „U”-ra.

A U valami olyasmi, mintha a Facebookot vagy az Instagramot mondjuk a Mátrix virtuális valóságával kereszteznénk. Kiberterében mindenki a biometrikus adatai alapján létrehozott avatárjával van jelen, a webes reprezentációkban fellelhetőek tehát a valós személyek valódi külső jegyei és tulajdonságai. Így például Suzu, aki Belle néven lép be az ötmillió felhasználót számláló U-ba, bár sokkal szebb, mint a valóságban, de ugyanúgy szeplős az arca. És ugyanúgy az éneklés a szenvedélye, mint egyébként, csak itt sokkal szebben cseng a hangja és sokkal menőbbek a dalai.

Belle felbukkanása a U-ban hatalmas szenzáció, a felhasználók lehidalnak az énekétől, és villámgyorsan ő lesz az új sztár.

Naná, hogy Suzut, aki az igazi életében csúnyának, unalmasnak és tehetségtelennek tartja magát, egyből beszippantja a U, ahol megtalálja mindazt, amit a szürke hétköznapokból és saját magából hiányol. Itt, ebben a folyton mozgásban lévő, vibráló világban minden színes és izgalmas, a felhasználók rajonganak érte, és többé nem érzi magát egyedül.
Csakhogy történik valami, ami véget vet az idillnek.

Belle virtuális koncertjén felbukkan egy titokzatos, sárkányszerű lény, akiről az a hír járja, hogy egy dühös különc, aki régi sebeket hordoz magában. Egy elvetemült harcművész, aki nem tartja be a szabályokat, az egyre kegyetlenebb összecsapások pedig lassan veszélybe sodorják a U működését. Belle az egyetlen, aki nem ijed meg a sárkánylénytől, mert rokonlelket és az övéhez hasonló tragédiát szimatol a virtuális levegőben, és naná, hogy meg akarja tudni, kicsoda valójában a megszelídítésre váró teremtmény.

Nem nehéz kitalálni, hogy Hosoda A szépség és a szörnyeteg klasszikus történetét gondolta újra, hogy egy csomó fontos és aktuális dologról beszéljen nekünk. Olyanokról például, hogy van-e átjárás a valódi és a virtuális énünk között, és ha igen, milyen mértékű, és mennyire képes befolyásolni az egyik a másikat. Hogy mennyire lehetünk szabadok az online térben és kinek tartozunk felelősséggel az ottani tetteink miatt, vagy hogy milyen előnyökkel jár a valódi életünkben, ha kiismerjük magunkat a virtuális világban. Mert Hosoda azon az állásponton van, hogy nagyon is jár, filmjét belengi a digitális optimizmus.

A Belle legnagyobb erőssége, ahogy a virtuális világot láttatja. Nem csak képileg, hanem tartalmilag is. Ahogy megmutatja, hogyan hullámoznak a random információk a U élénk színű, harsány és állandóan zizegő kiberterében, és ahogyan azt a kaotikus örvénylést érzékelteti, ahogy a közösségi média felkap valakit, aztán elejt.

Ahogyan azt láttatja, milyen, amikor az internet népe ráharap valamire, végiggörgeti magán, majd kiköpi, és hogy milyen pusztításra képesek a trollok vak dühükben vagy éppen unalmukban. Itt, a virtuális világban minden folyamatos mozgásban van. Ami pedig mozgásban tartja, az az újdonság, ennélfogva teljesen kiszámíthatatlan a siker, ahogy a siker elvesztése is. Erre kell rájönnie Belle-nek.

Ennek a kezdetben sok izgalommal és önbizalommal kecsegtető káoszbirodalomnak a tökéletes ellentéte a valódi világ a maga kiszámítható nyugalmával és harmóniájával, amit Suzu sokáig szürkének és fájdalmasan unalmasnak lát. A U virtuális világában szerzett tapasztalatainak köszönhetően viszont lehetőséget kap, hogy végre megtalálja a harmóniát a saját, valóságos életében, még ha ennek érdekében nagy kockázatot is kell vállalnia valakiért, aki fontos neki.

Belle: A sárkány és a szeplős hercegnő, 121 perc, 2021

Japán animációs film

Rendezte: Mamoru Hosoda

Hazai bemutató: 2022. február 17.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Vecsei H. Miklós az SZFE-s tanáráról: Büszke voltam rá, hogy az én farkamat fogja
A színész az Ördögkatlanon beszélt a színházi közeg visszaéléseiről vagy családja megosztottságáról. Az interjúban arról is beszélt, miért utasított vissza egy állami díjat.


Vecsei H. Miklós az Ördögkatlan fesztiválon beszélgetett Veiszer Alindával, az interjú Veiszer Patreon-oldalán jelent meg, amelyet a Telex szemlézett. A színész-rendező többek között a Nemzeti Színházhoz való szerződéséről, a családja megosztottságáról, az SZFE-s éveiről és egy visszautasított állami díjról is beszélt.

Elmondta, hogy mesterei és szakmabeli barátai közül senki nem beszélte le arról, hogy elfogadja Vidnyánszky Attila ajánlatát. A döntés előtt kikérte Jordán Tamás, Molnár Piroska, ifj. Vidnyánszky Attila és gyimesi nagymamája véleményét is. Hozzátette, hogy közülük csak

nagymamája nevezhető Orbán Viktor „véres szájú hívének”. Vecsei hangsúlyozta: ő a Nemzeti Színházban hisz, nem valamelyik igazgatójában.

A beszélgetésben arról is szó esett, hogy mennyire megosztottnak látja Magyarországot. Vecsei úgy fogalmazott: imádja az országot, de sírnia kell, milyen állapotban van. Példaként említette, hogy

a családja egyik része a Pride-on van, a másik fele pedig a nagymamájánál nézi a csíksomlyói búcsút.

Az interjúban felidézte az SZFE-n töltött éveit is. Azt mondta, hogy öt évig volt ott hallgató, és teljesen természetesnek számított, hogy egy hatvanas férfi tanár fogdosta őt, miközben instruálta. Szavai szerint:

„Sőt, még büszke is voltam rá, hogy az én farkamat fogja, és nem a másokét, mert akkor engem akar instruálni.”

Vecsei arról is beszélt, hogy az SZFE modellváltásával nem értett egyet. Éppen ebben az időszakban kapta volna meg a kormánytól a Fiatalok a Polgári Magyarországért Díjat. Írt egy levelet az akkor még államtitkár Novák Katalinnak, amelyben jelezte: a kitüntetést csak akkor veszi át, ha beszélhet vele az ügyről. „Nem válaszolt nekem Novák Katalin. És nem is fogadott. És akkor én sem fogadtam el ezt a díjat” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Ez a férfi tényleg egy félisten élőben is – megvadult nőstényhordák ellenére is elsöprő volt Jason Momoa koncertje
A hisztérikus követelőzések ellenére sem vetkőzött, viszont felszabadultan zenélt Jason Momoa a bandájával a budapesti Akváriumban. A meglepetés-fellépő a 16 éves fia volt, aki szintén nagyon átélte a teltházas bulit.


Amióta megláttam a Trónok Harcában Khal Drogóként belovagolni Jason Momoát (akiről valljuk be, nők millióinak szintúgy a lovaglás jut eszébe), híresen elfogult lettem. Úgyhogy amikor kiderült, hogy Budapesten koncertezik a nyelvbotlásnak vagy dadaizmusnak is beillő, Öof Tatatá nevű bandájával, fél órán belül öten küldték el nekem a hírt.

2019-ben már voltam olyan koncerten, amelyen ő is ott volt, ugyanis pont a Dűne első részének budapesti forgatása alatt turnézott utoljára a Slayer. De Momoa akkor sajnos nem a küzdőtéren pogózott, mint nemrég Ozzy búcsúbuliján a Pantera riffjeire, hanem a színpad mellől élvezte a show-t.

Jól tettem, hogy fénysebességgel lecsaptam egy jegyre, mert egy nap alatt 80%-ban el is fogytak a jegyek, és utána hamar teltházas lett a buli. Nyilván rengetegen úgy voltak vele – kétségkívül én is –, hogy kit érdekel, Jason milyen zenét játszik, ha az Old McDonalds had a farm dallamára olvassa fel a telefonkönyvet, akkor is izgalmas lesz látni, hogy milyen a kisugárzása ennek a tesztoszteron-hegynek.

Amikor rákerestem a 2024-ben alakult Öof Tatatá-ra, annyit tudtam meg elöljáróban, hogy Mike Hayes énekes-gitáros és Kenny Dale dobos a két zenésztársa, és többek közt Metallica, Black Sabbath, Led Zeppelin és Jimi Hendrix feldolgozásokat adnak elő.

Erre mondjuk nekem, mint rock-metal fanatikusnak extrán fel is csillant a szemem, a műfajt nem kedvelő gruppie-k meg majd elvonatkoztatnak a zenétől, úgysem azért lesznek ott.

A késő esti klubkoncertet illetően arra számítottam, hogy csipketangákat csúzlizó csajok lepik majd el az Akvárium területét, és lesz pár Temu-köpenyes Aquaman, aki így próbál majd a helyszínen csajozni. Sokat nem tévedtem. Két órával a 22.30-ra kiírt koncert előtt már beengedték a sorokban kígyózó keménymagot: valóban volt köztük egy nagydarab kamu-Momoa, számtalan rocker, néhány Momoa-pólós rajongó, szuperhős-fan srácok, és persze zömében állig felnyomott dekoltázsú, kikent-kifent, elszánt lányok, illetve idősebb nők egyaránt. Volt, aki a párjával érkezett, de a többség csapatostul, hiú reményekkel telve portyázott.

Az Akvárium nagytermébe lejutva végtelenítetve vetíteni kezdték – az első sorokat rögtön elfoglaló rajongótábornak – a színész vodkareklámját. Amely elsőre szexinek hatott, ezredszerre már vallatásnak. Az pedig még inkább, hogy ennyi ideig kellett felfokozott hangerővel ovuláló hölgyek locsi-fecsijét hallgatnom, akik már attól önkívületben sikítottak, ha egy road bement letenni egy setilstet a földre.

Amikor végre elkezdődött a koncert, egyébként a kiírt időben, én instant hormonsokkot kaptam a belépő Jason Momoától, mert ez a férfi tényleg egy félisten élőben is. Huncut mosolygások, magabiztos közvetlenség, laza haj- és fenékrázás, gyakori közönséghez dumálás és karizmatikusság (nos, a karizma sem utolsó).

Aki pedig a – nemrég a forgatás miatt történt – szakrális szakálltalanítás miatt izgult, annak jelentem, hogy azóta kellemes borostája nőtt, amely remekül áll neki.

Maga a koncert számomra kifejezetten hangulatos és élvezetes volt, mintha egy blueskocsmában lettem volna, ahol a régi haverok előadják a kedvenc rock-metál slágereiket. Kenny jól dobolt, Mike pedig ugyan nem a legjobb énekes, viszont igazán kiváló gitáros, valamint egy tüneményes és szerethető figura. A trió néha kibővült Nakoa-Wolffal, Momoa 16 éves fiával, aki szintén az apjával együtt forgat nálunk. A srác nem csupán a szülei vonásait örökölte (bár lágyabb kivitelben, puttó angyalkás fürtökkel), hanem az apja zenei tehetségét is, mert már most jól gitározott, és látványosan élvezte a reflektorfényt, szinte fürdőzött a sikerben.

Az apja-fia páros még vokálozott is egyet közös mikrofonba a Rebel Yell alatt. A közönség láthatóan nem tudta értékelni a jammelős blues-részeket és a keményebb metálszekciót sem, csak a populárisabb slágerekre indult be az éneklés, mint amilyen a Red Hot-féle Can’t stop meg a Zombie vagy a Purple Rain.

A buli közben azonban egyre inkább szégyelltem, hogy nő vagyok, annyi lealjasodást láttam és hallottam. Ennyi malacvisítás konkrétan a vágóhídon nincs. Hol hörögve skandálták a családjuktól elszabadult asszonyok, hogy „Shirt off! Shirt off!”, hol magyarul vinnyogták, hogy „Rajtad van a póló, mi van veled?!" vagy "Aquaman gyere ide!". Volt momoás felnőttszínező is valaki kezében (na jó, az nekem is megvan), és egy molinón az első sorban a "Can I have a dickpic?" állt.

A koncert közepén majdnem agyontaposott-rúgott két ittas hölgyemény, hogy egy méterrel közelebb lássák az idoljukat. A (velem is) durván verekedő, megvadult egyedet végül a szekus szedte ki a sorból. Mintha egy nagyszabású lánybúcsún lettem volna – nem csoda, hogy Momoa végül nem vette le a trikóját, becsültem is érte, hiszen nem chippendale műsorral érkezett.

Az éjjel fénypontjaként még a dobverőt is elkaptam a végén, pedig én nem is nyúltam utána, mint száz másik kéz, csak hallottam, hogy a földön koppan, és pont be tudtam slisszolni a lábak közé, hogy felvegyem.

És az a harci helyzet, hogy Momoa és az egész bandája rendkívül szimpatikus és megnyerő volt a műsor alatt. Pedig én tényleg szerettem volna fogást találni ezen a pasin. De nem sikerült - sajnos semmilyen értelemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Tragédia a Netflix velencei forgatásán: a stáb szeme láttára meghalt a sikersorozat rendezőasszisztense
Diego Borella az Emily Párizsban ötödik évadának munkálatai közben esett össze. Az orvosok a Hotel Danieli épületébe siettek, de már nem tudták megmenteni a 47 éves rendezőasszisztenst.


Tragikus esemény árnyékolta be az Emily Párizsban forgatását Velencében: váratlanul elhunyt Diego Borella, a Netflix népszerű sorozatának rendezőasszisztense.

A Daily Mail beszámolója szerint az ötödik évad utolsó jeleneteinek felvétele zajlott a lagúnák városában, amikor Borella a stáb jelenlétében összeesett.

A La Repubblica információi szerint

az orvosok csütörtök este, 7 óra körül érkeztek a történelmi Hotel Danieli épületébe, de már nem tudták megmenteni az életét.

A rendezőasszisztens mindössze 47 éves volt. A hírek szerint halálát valószínűleg szívroham okozta.

A tragédia után a forgatást ideiglenesen felfüggesztették. Az ötödik évad velencei jeleneteit augusztus 15-én kezdték rögzíteni, és eredetileg hétfőn fejezték volna be a munkát.

Diego Borella 1978-ban született Velencében. Elismerést szerzett rendezőként és íróként, tanulmányait Rómában, Londonban és New Yorkban folytatta. Közösségi oldalain meséket, haikukat és színdarabokat is megosztott.

(via Femina)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Tóth Gabi: kimegyek mindjárt, azt kint valakit agyonverek – A Megasztár előzetese szerint bőven lesz feszültség a tehetségkutatóban
Herceg Erika könnyeit törli, Curtis kiakad és káromkodik, Marics Peti pedig kiabálni kezd.


Hamarosan érkezik a Megasztár idei évada. A csatorna egy előzetest is megosztott, melyből kiderül, hogy bőven lesznek megint feszültségek, sértődések, könnyek.

A műsorban új mesterek is érkeznek. A zsűri tagjai: Tóth Gabi, Herceg Erika, Curtis és Marics Peti. Ördög Nóra pedig új társat kap a műsorvezetéshez, Till Attila helyett Szépréthy Roland lesz a partnere.

VIDEÓ: A Megasztár beharangozója


Link másolása
KÖVESS MINKET: