Ezért nem kapott soha Stephen Hawking fizikai Nobel-díjat
Stephen Hawking professzort, aki szerdán, 76 éves korában halt meg cambridge-i otthonában, sokan olyan zseninek tekintették, amilyenből egy születik egy nemzedékben.
Az idő rövid történetének szerzője élő legenda volt a kozmológia területén. Főleg a fekete lyukakkal és a relativitással kapcsolatos kutatásaival vált híressé, amelyekkel forradalmasította az univerzum megközelítését. Sir Roger Penrose-zal közös munkája Einstein általános relativitás-elméletéről megmutatta, hogy van eleje a térnek és időnek – ez volt a Big Bang – és vége is, a fekete lyukakon keresztül.
Hiába volt azonban hírneve és hatása az elméleti fizikára, a legnagyobb kitüntetés elkerülte Hawkingot. Miért nem nyert soha Nobel-díjat a tudomány egyik ikonikus úttörője? – tette fel a kérdést a Time .
A válasz – a kvantummechanikával ellentétben – viszonylag egyszerű.
Az elméleti tudományos felfedezéseket meg kell erősíteni konkrét megfigyelésekből származó adatokkal – ez a feltétele a Nobel-díj elnyerésének.
Egy fekete lyuk megfigyelése azonban némi nehézségbe ütközik.
Néha évtizedekig tart létrehozni olyan tudományos felszereléseket, amelyekkel tesztelni lehet az elméleti felfedezéseket. Hogy a témánál maradjunk, Einstein elmélete az űrbéli gravitációs hullámokról az 1920-as években született meg, és bizonyítást csak 2016-ban nyert.
Hawking egyik legfontosabb felfedezése a „Hawking-sugárzás” volt, annak az elmélete, hogy fekete lyukak nem teljesen sötétek, hanem különböző sugárzásokat bocsátanak ki, amelyek végül az eltűnésüket okozzák. Tehát olyan technológiát kell létrehozni, ami képes megfigyelni ezt a sugárzást. Hosszú évekbe telhet és sok milliót kell rákölteni, amíg Hawking elméletét végre ellenőrizni lehet.
Hawkingnak tehát soha nem jutott Nobel-díj, de a tudomány nagyköveteként óriási hatása volt mindazokra, akiket érdekelnek univerzumunk titkai.
Az idő rövid történetének szerzője élő legenda volt a kozmológia területén. Főleg a fekete lyukakkal és a relativitással kapcsolatos kutatásaival vált híressé, amelyekkel forradalmasította az univerzum megközelítését. Sir Roger Penrose-zal közös munkája Einstein általános relativitás-elméletéről megmutatta, hogy van eleje a térnek és időnek – ez volt a Big Bang – és vége is, a fekete lyukakon keresztül.
Hiába volt azonban hírneve és hatása az elméleti fizikára, a legnagyobb kitüntetés elkerülte Hawkingot. Miért nem nyert soha Nobel-díjat a tudomány egyik ikonikus úttörője? – tette fel a kérdést a Time .
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kihirdették a Fidesz országos listáját – Az első öt helyen: Orbán, Semjén, Kövér, Gál, Szentkirályi
A Fidesz új listáján Kósa Lajos és Németh Szilárd is biztos helyet kapott, mivel nem indulnak egyéniben. Ezzel szemben Tuzson Bence és Nagy István miniszterek a lista hátsóbb részére kerültek.
A Fidesz országos választmánya hétfői ülését követően kihirdette a párt országos listáját.
A szavazólapon az első öt név szerepel majd, a listát pedig az előző választáshoz hasonlóan Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Kövér László vezeti. Őket Gál Kinga EP-képviselő és Szentkirályi Alexandra fővárosi frakcióvezető követi a sorban – írta a Telex. Szentkirályi 2022-ben a lista 82. helyéről még nem jutott mandátumhoz, így most először ülhet be a parlamentbe.
A 6–8. helyen a Fidesz országos elnökségének tagjai, Kubatov Gábor, Kósa Lajos és Németh Szilárd találhatók. Utóbbi kettő idén nem indul egyéni választókerületben, ezzel biztos befutó helyet kaptak. Utánuk Kocsis Máté frakcióvezető, majd az Országgyűlés két alelnöke, Latorczai János és Lezsák Sándor következik. Az első húszban helyet kaptak a Fidesszel szövetséges szervezetek vezetői is: Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárkamara elnöke és Mohácsy István, a Fidelitas elnöke.
A kormánytagok közül Szijjártó Péter a 19., Lázár János a 20., Rogán Antal a 23., Gulyás Gergely pedig a 24. helyen szerepel. Újoncként került a listára Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a 25. helyen.
Ezzel szemben az egyéni választókerületben induló miniszterek nem kaptak biztos befutó helyet: Tuzson Bence a 49., Nagy István az 50., Hankó Balázs pedig az 51. a sorban. A listán felbukkan a közmédia volt híradósa, Németh Balázs (47.) és a korábbi megafonos Ibolya Csenge (65.) is, mindketten a Fidesz-frakció szóvivői. Szintén újoncnak számít Nagy János (64.), a miniszterelnök személyi titkára és Máthé Zsuzsa (84.) újságíró.
A leginkább csalódott Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya lehet, aki 2022-ben még a 4. helyen szerepelt, most viszont csak az 53. helyet kapta meg. Meglepően hátul, a 61. helyen szerepel Halász János korábbi kulturális államtitkár is. Több, idén egyéniben már nem induló képviselő, köztük Tiba István (55.), Tasó László (56.), Kontrát Károly (57.), Kállai Mária (59.) és Pósán László (62.) is abban bízhat, hogy listáról bejut a parlamentbe.
A párt 2018-ban 42, 2022-ben pedig 48 listás mandátumot szerzett.
A Fidesz országos választmánya hétfői ülését követően kihirdette a párt országos listáját.
A szavazólapon az első öt név szerepel majd, a listát pedig az előző választáshoz hasonlóan Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Kövér László vezeti. Őket Gál Kinga EP-képviselő és Szentkirályi Alexandra fővárosi frakcióvezető követi a sorban – írta a Telex. Szentkirályi 2022-ben a lista 82. helyéről még nem jutott mandátumhoz, így most először ülhet be a parlamentbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó: tripla rezsit és ezer forintos benzint fizetnénk Orbán-Trump-barátság nélkül
Szijjártó Péter Marco Rubio amerikai külügyminiszter budapesti látogatása után értékelte a magyar-amerikai kapcsolatokat. A miniszter szerint a jó viszony garantálja az olcsó orosz energiaimportot és a rezsicsökkentés megvédését.
Szijjártó Péter szerint ha Donald Trump és Orbán Viktor nem lennének barátok, a magyaroknak ma triplaannyi rezsit kellene fizetniük. A külügyminiszter Orbán Viktor miniszterelnök és Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatója után beszélt erről – írta a 24.hu.
A sajtótájékoztatón Marco Rubio is arról beszélt, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok új aranykorukat élik, és kijelentette, Magyarország nem elszigetelt. Az amerikai diplomata szerint Donald Trump elkötelezett Orbán Viktor sikere mellett, mert az az amerikai sikereket is jelenti.
Rubio elmondta, hogy ha Magyarországot bármilyen baj érné, az Egyesült Államok segítene, a pénzügyek területén is, hozzátéve, amíg Orbán a miniszterelnök, az Egyesült Államok érdekelt Magyarország sikerében. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy Donald Trump ellátogat-e az április 12-i választás előtt Magyarországra, hogy Orbán mellett kampányoljon.
A találkozót követően Szijjártó Péter már arról beszélt, hogy a magyar–amerikai stratégiai együttműködés nem létezne ilyen szinten, ha nem állna fenn személyes barátság Orbán és Donald Trump között. „Az amerikai külügyminiszter világossá tette, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat és az elnök is abban érdekelt, hogy a stratégiai együttműködés Magyarország és az Egyesült Államok között fennmaradjon” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette, Rubio látogatása bizonyítja, hogy Trump az Orbán Viktorral fennálló barátsága okán egyezett bele abba, hogy Magyarország továbbra is olcsó orosz kőolajat és földgázt vásárolhasson, „s így garantálható legyen a rezsicsökkentés megóvása”.
Szijjártó ebből azt a következtetést vonta le, hogy ha a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök nem lennének barátok, akkor mára a magyar embereknek a rezsiköltségek háromszorosát kellene fizetniük, és a benzinár is ezer forintra kúszott volna fel.
A külügyminiszter szerint a két ország folytatja azokat a megbeszéléseket is, amelyek a pénzügyi együttműködés új formáinak konkrét kidolgozásáról szólnak, utalva egy lehetséges amerikai pénzügyi védőpajzsra.
Szijjártó Péter bejelentette azt is, hogy a két ország fontos megállapodást írt alá az atomenergetikai együttműködésről. Leszögezte, Magyarországnak „abszolút nemzeti érdeke a nukleáris kapacitások bővítése”, mert csak így lehet biztonságosan és olcsón fedezni a növekvő áramigényt.
„Erre most az amerikaiakkal szövetséget kötöttünk. A nukleáris energia terén új technológiák kerülnek kidolgozásra, eddig ismeretlen, eddig nem is remélt újabb technológiák. És hogy ezen technológiákból Magyarország is a lehető leggyorsabban profitálhasson, most az amerikaiakkal kötöttünk egy fontos megállapodást, hiszen ezen technológiáknak egy részét éppen Amerikában dolgozzák ki”
– fejtette ki.
A miniszter szavait azzal zárta, hogy a nap világossá tette, a magyar-amerikai együttműködés egy személyes kapcsolaton álló stratégiai együttműködés, amelynek fenntartása Magyarországnak abszolút érdeke.
Szijjártó Péter szerint ha Donald Trump és Orbán Viktor nem lennének barátok, a magyaroknak ma triplaannyi rezsit kellene fizetniük. A külügyminiszter Orbán Viktor miniszterelnök és Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatója után beszélt erről – írta a 24.hu.
A sajtótájékoztatón Marco Rubio is arról beszélt, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok új aranykorukat élik, és kijelentette, Magyarország nem elszigetelt. Az amerikai diplomata szerint Donald Trump elkötelezett Orbán Viktor sikere mellett, mert az az amerikai sikereket is jelenti.
Rubio elmondta, hogy ha Magyarországot bármilyen baj érné, az Egyesült Államok segítene, a pénzügyek területén is, hozzátéve, amíg Orbán a miniszterelnök, az Egyesült Államok érdekelt Magyarország sikerében. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy Donald Trump ellátogat-e az április 12-i választás előtt Magyarországra, hogy Orbán mellett kampányoljon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A hatalom is érzi, hogy ez a hajó elmenni látszik” – Magyar Péter Mezőkövesden indította el kampánykörútját
A Tisza Párt elnöke 55 nappal a választások előtt Mezőkövesden kezdte meg utolsó országjárását. Beszédében Tállai Andrást és Orbán Viktort is bírálta, és egy új rendszerváltás szükségességéről beszélt.
„A hatalom is érzi, hogy ez a hajó elmenni látszik”
– ezzel a mondattal indította a Tisza Párt a „Legfontosabb országjárás” elnevezésű kampánykörútját Mezőkövesden, 55 nappal a választások előtt. Magyar Péter a hétfő esti eseményen bejelentette azt is, hogy március 2-án találkozik a legfőbb ügyésszel, akit a Magyar Nemzeti Bank körüli ügyekről fog kérdezni – írta a Telex.
„Hogy lehet, hogy egyszerű tolvajt őrizetbe vesznek – helyesen –, de mikor a világ legnagyobb bankrablása történik Magyarországon, akkor egy embert se vesznek őrizetbe?”
– tette fel a kérdést Magyar, utalva arra, mit tervez mondani a legfőbb ügyésznek. A Tisza elnöke a helyi fideszes képviselőt, Tállai Andrást is megszólította, akinek előbb jobbulást kívánt egy korábbi balesete miatt, majd számonkérte. „Hányszor vendégeskedtek itt, milyen közös bizniszek voltak, miért gondolják, hogy el lehet lopni az emberek pénzét a Nemzeti Bankból vagy a mezőkövesdi költségvetésből?” – kérdezte. Hozzátette:
„Tállai elvtárs, miért hagyták magukra a gyereket? Miért csökkent Miskolc lakossága 200 ezer 150 ezer alá? Miért hagyta ezt a megyét magára?”
Magyar Péter a győzelmi esélyeikről is beszélt. „Ezt a választást a Tisza megnyeri, nem kicsit, hanem nagyon” – jelentette ki, majd mozgósításra szólított fel. „De ne féljetek, semmi nem tart örökké, 150 év alatt sem lettünk törökké.” Üzenete szerint a hatalom veszélyben érzi magát, és ilyenkor „bármire képes, ilyenkor még a bármi duplájára is”. A Tisza elnöke arra kérte a jelenlévőket, hogy beszéljenek minél több emberrel. „55 nap múlva vegyük vissza hazánkat!” – mondta.
A rendezvényen a párt helyi jelöltje, Csézy Erzsébet énekesnő is felszólalt. „Egy mezőkövesdi matyó lány vagyok, aki meg szeretné őrizni a hagyományokat. Szeretnék visszaadni ennek a régiónak, szolgálatra jelentkezem, a választókerület minden emberét képviselni fogom” – mutatkozott be.
„Aki nagyon fél, az legalább a családjában mondja el az időseknek, hogy senki nem akar háborút, mindenki békét akar”
– fogalmazott.
Magyar a rendszerváltás hiányosságairól is beszélt, példaként említve a meg nem nyitott ügynökaktákat. Szerinte az uniós csatlakozás sem hozta el a remélt fellendülést, miközben más országok nagyobbat léptek előre.
„Ennek a hatalomnak 16 éve volt. Orbán Viktor 20 évet volt miniszterelnök. Ennek az embernek minden esélye megvolt arra, hogy a magyar történelem piros betűs lapjaira kerüljön, de nem úgy élt vele, ahogy kellett volna.”
A Tisza elnöke megismételte korábbi ígéretét, hogy kormányra kerülésük esetén felfüggesztik a közmédia adását, amíg egy „méltó köztelevíziót” nem hoznak létre.
„A hatalom is érzi, hogy ez a hajó elmenni látszik”
– ezzel a mondattal indította a Tisza Párt a „Legfontosabb országjárás” elnevezésű kampánykörútját Mezőkövesden, 55 nappal a választások előtt. Magyar Péter a hétfő esti eseményen bejelentette azt is, hogy március 2-án találkozik a legfőbb ügyésszel, akit a Magyar Nemzeti Bank körüli ügyekről fog kérdezni – írta a Telex.
„Hogy lehet, hogy egyszerű tolvajt őrizetbe vesznek – helyesen –, de mikor a világ legnagyobb bankrablása történik Magyarországon, akkor egy embert se vesznek őrizetbe?”
– tette fel a kérdést Magyar, utalva arra, mit tervez mondani a legfőbb ügyésznek. A Tisza elnöke a helyi fideszes képviselőt, Tállai Andrást is megszólította, akinek előbb jobbulást kívánt egy korábbi balesete miatt, majd számonkérte. „Hányszor vendégeskedtek itt, milyen közös bizniszek voltak, miért gondolják, hogy el lehet lopni az emberek pénzét a Nemzeti Bankból vagy a mezőkövesdi költségvetésből?” – kérdezte. Hozzátette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
135 km/órás orkán csapott le a Balatonra, de a viharos, cudar napoknak nincs vége, mediterrán ciklon érkezik hóval, széllel
A sarkvidéki levegőt hozott szél Öskü térségében fújt a legerősebben. A folytatásban is újabb frontok és egy bizonytalan pályájú ciklon alakítja az időjárást.
Orkán erejű széllel és sarkvidéki hideggel csapott le a hétvégén egy hidegfront Magyarországra, de a viharos napok sora ezzel nem ért véget:
a héten újabb frontok és egy mediterrán ciklon is alakítja az időjárást.
Vasárnap egy hidegfront haladt át az országon, amely a HungaroMet tájékoztatása szerint sokfelé viharos, a Bakonyban és a Balatonnál pedig orkán erejű szelet hozott. Öskü térségében 135,7 km/órás széllökést is mértek, a vihar pedig fakidőlések és felsővezetéki hibák miatt a dunántúli közlekedésben is fennakadásokat okozott. A front hatására nagyjából tíz fokkal esett vissza a hőmérséklet, és miután a szél éjszakára veszített erejéből, hétfő reggelre mindenütt fagypont alá hűlt a levegő.
Hétfőn egy front miatt növekszik meg a felhőzet, délutántól pedig nyugat felől vegyes halmazállapotú csapadék érkezik. Az előrejelzés szerint északabbra havazás, míg délebbre eső valószínű.
Kedden az ország időjárását egy kettős ciklonális hatás alakítja: egy új ciklon tőlünk délre, egy elöregedő pedig északabbra helyezkedik el. A két rendszer közé ékelődve az áramlás ismét északiasra fordul, a csapadékhajlam pedig napközben csökken.
Szerdán átmenetileg nyugodtabb időre számíthatunk, a légkör kissé stabilizálódik.
A hét második felében azonban ismét változás jön, csütörtökön egy mediterrán ciklon éri el hazánkat, ami többfelé kiadós mennyiségű csapadékot hozhat.
Ez vár ránk a következő napokban:
Bizonytalan az időjárási helyzet, de jókora hőmérsékleti kontraszt, eső mellett hó érkezése körvönalazódik csütörtökre és péntekre - írja az Időkép.
Mivel újra mediterrán ciklon alakítja majd időjárásunkat, így nehéz megmondani, mi vár ránk. A ciklon általában kiszámíthatóan vonul át rajtunk, a mediterrán társaik olyanok, mint (általában) a művészlelkek: hirtelen bukkannak fel, hatalmas energiákat mozgatnak meg és az utolsó pillanatban is képesek váltani. Utóbbi a ciklonok esetében természetesen a mozgásirányra vonatkozik - írják. Most újra egy ilyen közelít felénk. A magasabb légrétegekben délnyugat felől először az enyhébb légtömegek érkeznek csütörtökön, majd péntekre virradóra északnyugat felől léphet be a hideg, ami kiszorítja a meleget a társágből. Emiatt várható, hogy a hőmérsékleti értéket tekintve jókora kontraszt alakulhat ki az ország északi-északkeleti és déli, délnyugati fele között. Az északi határszélen fagypont közelében maradhat, míg délen akár 10 fokot meghaladó hőmérséklet is elképzelhető.
Csütörtökön és pénteken többször is várható csapadék, eleinte eső, majd a hideggel egyre többfelé hó jöhet. Megmaradó hóra az ország északi, északkeleti felén számítunk, itt akár 5-10-15 centit meghaladó hó is hullhat.
Orkán erejű széllel és sarkvidéki hideggel csapott le a hétvégén egy hidegfront Magyarországra, de a viharos napok sora ezzel nem ért véget:
a héten újabb frontok és egy mediterrán ciklon is alakítja az időjárást.
Vasárnap egy hidegfront haladt át az országon, amely a HungaroMet tájékoztatása szerint sokfelé viharos, a Bakonyban és a Balatonnál pedig orkán erejű szelet hozott. Öskü térségében 135,7 km/órás széllökést is mértek, a vihar pedig fakidőlések és felsővezetéki hibák miatt a dunántúli közlekedésben is fennakadásokat okozott. A front hatására nagyjából tíz fokkal esett vissza a hőmérséklet, és miután a szél éjszakára veszített erejéből, hétfő reggelre mindenütt fagypont alá hűlt a levegő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
