KULT
A Rovatból

Hajós rázza a pofonfát, de csak annyira, hogy lehetőleg ne rúgják ki a műsorból - megnéztük a Nagy Duett 3. adását

Néha nem látni összefüggést a zsűri értékelése és a kiadott pontszámok között, Mihályfi Lucáék elvesztették elsőségüket, Claudia beszólt egy kollégának, Schmuck Andor pedig megdöbbentő bejelentést tett.


Rájöttem, hogy a Tilla-Liptai kettősből Claudia a mester. Lényegesen jobban énekel. Igaz, Tilla viszont jó filmeket rendez, úgyhogy neki megbocsátjuk.

Claudia egyébként elirigyelhette Hajós Andrástól, hogy minden adás után címlapra kerül, ezért finoman ő is beszólt egy kollégának.

Szabó Zsófi gratulált neki, amiért megnyerte a Televíziós Újságírók Díját női zsűritag kategóriában. Picivel később Kasza Tibi visszahozta a témát, és gratulált Hajós Andrásnak, aki viszont nem nyert. Hajós azt felelte, örül Claudiának, mert az ilyen díjakat olyanoknak kell nyerni, akiket érdekel. A műsorvezető így vigasztalta Hajóst:

„András, a te kategóriádban, a férfi zsűritag kategóriában egy méltán ismeretlen ember nyert…”

A kategória nyertese az a Majka lett, aki amúgy egykor Clau műsorvezető társa volt a Nagy duett első évadában, de Bindzsisztán óta sokat esett az ázsiója a TV2-n. Nem volt elegáns ez a beszólás Liptaitól, persze lehet, ő is Kossuth-díjat szeretne. Vagy legalább egy lovagkeresztet.

A kétszeres adásgyőztes páros, Mihályfi Luca és Hegyesi Berci kezdte a műsort, akik hétről hétre igyekeznek maximálisan kihasználni azt a fegyvertényt, hogy szép emberek. Az elmúlt adásban Horváth Tomi azt a kívánságát fejezte ki, hogy mindenki vetkőzzön le. Bár ő állítja, ezt lelki értelemben értette, Lucáék szó szerint vették, és meglehetősen lengére vették a figurát.

Valamelyik kreatív kitalálta, hogy az Úristen című Valmar örökzöldhöz illik a Hellász tematika. (Értitek, Úristen – Akropolisz…) Apróság, hogy a dalban gyakorlatilag nincs egy sor sem, ami passzolna az ókori görögökhöz. Hacsak az nem, hogy az anakronizmus görög szó. És legyünk őszinték,

bár Mihályfi Luca kétségtelenül nagyon szép lány, aki meglátja benne Marilyn Monroe hasonmását, azzal komoly problémák vannak.

A produkcióban csak egy valami illett igazán a görögökhöz: az éneklés, mert az tragédia volt. Főleg Luca botladozott, néha mintha túl mély lett volna neki a hangfekvés. Berci sem énekelt mindig tisztán, de hát ő elvileg táncos. A rap betétet pedig kifejezetten jól tolta. Az is igaz, énekes – és egyéniség – legyen a talpán, aki Marics Petit feledtetni tudja.

A zsűri leginkább az énekesek és táncosok lenge öltözékéről és Hajós András testéről beszélt. Zsófi másik műsort nézett, mint én, szerinte nagyon jó volt a produkció. Horváth Tomi azért megjegyezte, hogy időnként elmásztak a hangok, de nem érdekli. Hajós a maga humoros módján azért próbált kritizálni is, de úgy tűnik, odafent kiadták a parancsot, hogy nem szabad rosszakat mondani, mert ő is visszafogott volt.

Lucáék összesen 34 pontot kaptak.

Radics Gigi és Visváder Tamás a Sing Hallelujah-t adta elő Dr. Albantól – majdnem azt mondtam, énekelte, de nem akarok igazságtalan lenni Tamással. Az ifjú marketinges javára szól, hogy nagyon vidáman és magabiztosan mozog a színpadon, szemmel láthatóan nem zavarja a saját énekhangja, pontosabban annak hiánya. Legalább valakit.

„Van-e olyan templom, aminek a hátsó fele dohánybolt? Az egyik ember az egyikben tökéletesen énekel… a másikban várja a vevőket a srác.”

Egyébként a produkciót többen is gospelnek nevezték, rejtély, miért.

Attól, hogy egy dalban hallelujáznak, és közhelyesen amerikai templomi lepelben énekelnek, az még nem lesz gospel. Mint ahogy a Most vagy soha sem történelmi film, hiába vannak benne kardok.

Egy dologban értek csak egyet a zsűrivel: Radics Gigi remekül énekel.

A zsűri inkább azt hangsúlyozta, hogy milyen show-t csináltak, és Tomi mennyire jó ahhoz képest, hogy mennyire rossz. Ja, és értékelték a rapet. (Azt én még akkor is nehezen tolerálom, ha jó, hát még így.) 32 pontot kaptak.

A Dübörög a ház az Emergency House-tól azért volt jó választás Sydney van den Bosch és Pető Brúnó részéről, mert a dal ígérete akkor is teljesül, ha egy hangot sem találnak el a… khm… énekesek. A harmadik adásra megértettem, hogy ők ketten alighanem a statisztika kedvéért szerepelnek a műsorban. Elvégre, ha van olyan duó, ahol a tanítvány is profiként énekel, a kiegyensúlyozottság továbbá a feng shui nevében szükség van olyanra is, ahol a mesternek sincs énekhangja.

Zsófi azért megkérdezte: „Brúnó, te mesterként mit adtál hozzá a produkcióhoz?” Mert igen helyesen észrevette, hogy bizony Sydney jobb volt, mint mestere.

Hajós értékelése kapcsán kiderült egy fontos dolog is: a fiatalok nem tudják, mi az a tüske. Guglizzatok rá, én nem akarok csúnyaságokat tanítani nektek.

A zsűri rejtélyes okokból 37 pontot adott Brúnóéknak, Horváth Tomi egyenesen 10-est ítélt.

Hajós András legalább nagyon erős öniróniával kifejezte, hogy a 9-ese nem a szívéből jön, hanem valószínűleg a füleséből.

Stohl András és Geszler Dorottya a Jojót énekelte, pedig már Csepregi Évának sem kellett volna. Annyiból mégiscsak jó választás, hogy nem igényel nagy énekhangot. Mondjuk Dorottyának így sem igazán sikerült elénekelnie. Stohl legalább eljátszotta. Amúgy egy ovit idézett meg a produkció, és oda mondjuk, illett is az éneklés.

Hozzám hasonló boomerek talán még emlékeznek rá, hogy nagyon régen Nagy Feró egyszer elénekelte Friderikusznál, némileg módosított szöveggel. Akkoriban Feró még nem volt Kossuth-díjas, és ez meg is látszott: lehetett élvezni, amit csinált.

A zsűrinek látszólag ez is tetszett, de 33 pont annyira nem magas pontszám. Szóval néha nem túl keresztényi módon bort isznak, és vizet szavaznak. Vagy épp fordítva.

Soltész Rezső a szegény ember one hit wonderje.

Minden tehetségkutatóban és zenés show-ban a Szóljon hangosan az ének szerepel tőle. Nem meglepő, hogy Dér Heni és Gáspár Győző is ezt választotta tőle. Pedig Soltésznak azért vannak más dalai is, nem mondhatjuk, hogy nem próbálkozott. Nem rég még a Monty Python féle Allways Look ont he Bride Side of Life-ot is feldolgozta. Azóta sokat imádkozom a lelkiüdvéért.

Az Elveszett gyerekek városában van egy rémálom, ahol egy kisfiú azzal szembesül, hogy a kéményből egymás után jönnek elő a télapók. A TV2 ezt megfejelte: a színpadon mindenki Soltész Rezső volt. Lehet, titokban ezt is Grecsó írta, mint anno a Győzike Show-t. Mondjuk Győző szerintem inkább „Weird Al” Yankovicra hasonlított, de nevezték salgótarjáni Pablo Escobarnak is, Győzikének pedig a Jackson család ugrott be.

„Így nézhetett ki, amikor Madam Tussaud 9 évesen, lekapcoslt villanynál először próbálta megalkotni Maradona és Sandokan eltitkolt közös gyermekét”

összegezte a látottakat Hajós.

Egyébként tényleg szórakoztató volt, ezen az estén eddig a pontig talán a legjobb, és Heniék végre eltávolodtak a romalagzi tematikától.

A pontozásnál Hajós egy kicsit frászt hozott mindenkire:

„Úgy érzem, te kezdesz kiteljesedni… Nekem nagyon tetszik, hogy az orosz nagykövettel is egy zebrát örökbe fogadtál, tehát a politikában is egyre komolyabb szerepeket kapsz…”

Kasza Tibi érezhetően félt, hogy mi lesz ebből, és rászólt zsűritársára: „Hajós, Hajós…”

De a nyílt rendszerbírálat elmaradt, Győzi pedig nagyon örült a 9-esnek, amivel összesen 34 pontot kapott a páros.

Schmuck Andor Jockey Ewingba oltott Piedoneként udvarolt a stewardesnek vetkőzött Sári Évinek. A Repteret énekelték, szerintem csak azért, hogy ne telhessen el adás a Korda-Balázs házaspár emlegetése nélkül. Kasza Tibi meg is jegyezte, Hajósnak úgy kell értékelnie, hogy ne kerüljön a címlapokra.

Horváth Tomi végleg lemondott a szakmaiságról, mint olyanról. Szabó Zsófi viszont megállapította, hogy Sári Évinek a lába jobb, mint a hangja, ami szerintem csak első ránézésre tűnik bóknak. De Zsófi időnként szeret erején felül fogalmazni.

Hajós megint kitett magáért, mert megjegyezte, hogy azért ezen a repülő úton a hányászacskók is előkerültek.

Kasza Tibi megragadta az alkalmat, hogy feldicsérje Balázs Klárit, aki amúgy éveken keresztül zsűrizett a Nagy Duettben, és kicsit Hajósnak is odaszúrt. Klárika emlékének is szólt a 8 pont. Összesen 30 pont jött össze.

Brasch Bence ezúttal a Szilvafácskát, vagyis a Bubamarát választotta feladatul. Lékai-Kiss Ramóna igyekezett jó képet vágni a dologhoz. Rami kicsit úgy nézett ki, mint Pénzezzsák hercegnő a Pindúr Pandúrokból de neki még ez is jól áll. A hangja pedig épp annyira volt karcos, hogy hozza a Kusturica-feelinget. Bence ellenben csak egy sztereotip magyar legény volt, a tanítvány ezúttal lekörözte a mestert.

Horváth Tomi kicsit nehezményezte, hogy ha már fa, miért nem meggy (értjük, hehe), Hajós viszont igen helyesen megállapította, hogy Ramóna „klasszikus komika.”

Ha végre egyszer ebben az országban készítene valaki egy igazán jó sitcomot, Raminak mindenképp helye volna benne.

Az idei évad első 40 pontját ők kapták.

Nótár Mary akármilyen jó énekesnő, nem tud Aurelióból Elvist faragni, legfeljebb VV Elvist. Mary remekül énekelte Cher és Eros Ramazotti kettőséből a ráeső részt, de Aureliót nem tudta kizökkenteni, a srác kitartóan utánozta a fába szorult férget.

A zsűri minden ellenére olvadozott, hogy ez milyen megható produkció volt. Szerintem legfeljebb Mary hősies küzdelmén lehetett meghatódni, aki Leláncolt Prométheuszként próbálja eljátszani, hogy mennyire szereti a májából lakmározó sast. Aurelio egyébként tényleg könnyekig meghatódott, ami nagyon kedves és aranyos pillanat volt, de pontozás szempontjából nem értékelhető.

Horváth Tomi szerint Aurelióban az az értékes, hogy önazonos, vállalja magát, ami nagyon ritka a médiában.

„Úgy szurkoltunk neked, ahogy a válogatottnak szoktunk szurkolni” kezdte Hajós az értékelését, és érezhetően megint mindenki belekapaszkodott a karfába. A zenész-humorista szemmel láthatóan szereti rázni a pofonfát, de aztán ebből is kijött úgy, hogy azért lehetőleg ne rúgják ki a műsorból.

Kasza Tibi egekbe dicsérte Mary éneklését, egyébként jogosan, de valamivel hitelesebb lett volna, ha nem szólítja „kicsi szívem”-nek. Így kicsit buksisimogatós lett.

Mindent összevéve Kasza és Zsófi 9 pontját túlzónak éreztem, de mindez semmi Horváth Tomi és Hajós 10 pontjához képest. Tudom, én vagyok a hülye, miért mentem oda.

Most is volt vendégprodukció: Pély Barna a Hófehér jaguárt adta elő Curtisszel. Rejtély, miért. Tudom, most világtrend, hogy tehetséges és népszerű, de régebb óta fiatal sztárok összeállnak trendi celebekkel, akik a közelükben sincsenek. Én már az Elton John - Ed Sheeran pároson is csodálkoztam, a Paul McCartney és Kanye West együttállásról nem is szólva. Oké, mondjuk Pély nem mérhető ezekhez az urakhoz, de Curtis most mindenképp felfelé házasodott, ha élhetek ezzel a képzavarral. Amúgy Barna a napokban apuka lett, innen is gratulálunk neki.

Mivel Mihályfi Lucáék ma viszonylag kevés pontot kaptak a zsűritől, így ezúttal Lékai-Kiss Ramóna és Brasch Bence lett az adásgyőztes, így ők simán továbbjutottak. A szavazás végén ismét három páros állt a zsűri előtt, akik közül 3:1 arányban Radics Gigit és Visváder Tomit mentették meg. Rejtély miért.

A nézők a végső szavazásnál Stohl András és Geszler Dorottya kettősét szerették jobban, így kizárásos alapon Sári Évi és Schmuck Andor távozott. Amit kicsit sajnálok, mert szórakoztató párost alkottak.

Andor még az utolsó szó jogán megemlítette, hogy hamarosan életmentő életmentő kezelést kezdenek rajta.

Ami annyiból furcsa, hogy ha valakinek valóban életmentő kezelésre van szüksége, nem várják meg, amíg kiesik a Nagy duettből.

Persze ha közellátásban lesz a kezelés, akkor simán lehet, hogy még egy Dancing With the Stars is belefér, mert csak jövő karácsonyra kapott időpontot.Talán sosem tudjuk meg, Iszak Esztinek sem sikerült kihúznia Andorból, hogy pontosan miről is van szó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Keanu Reeves irgalmat kér a rendezőnek, aki 4 milliárdot lopott a Netflixtől
A színész a bíróságnak írt levélben kért méltányosságot a 47 Ronin rendezője, Carl Erik Rinsch számára. A filmest tavaly bűnösnek találták, amiért 11 millió dollárt költött el a Netflix pénzéből.


Keanu Reeves egykori rendezője, Carl Erik Rinsch ügye a célegyenesbe fordult, miután a bíróság tavaly több vádpontban is bűnösnek találta, amiért 11 millió dollárral (közel 4 milliárd forinttal) károsította meg a Netflixet. Az ítélethirdetés előtt azonban a színész a bírósághoz fordult, és méltányosságot kért a filmes számára – írja a Variety.

Az ügyészség várhatóan június 16-ig nyújtja be a büntetési tételre vonatkozó indítványát, a végső döntés pedig június 29-én születhet meg.

Reeves a bíróhoz eljuttatott levelében Rinscht tehetséges alkotónak nevezte, akivel a 47 Ronin forgatásán dolgozott együtt. A színész szerint Rinsch szakmai problémáinak gyökere egyfajta önpusztító hajlam, amely a kreatív elképzeléseinek túlzott felnagyításából fakad.

„Véleményem szerint Carl hajlamos önszabotázsra azzal, hogy felnagyítja a megállapodás tárgyának léptékét és terjedelmét, ezzel önmagát és partnereit ellentétbe sodorja.”

A színész hangsúlyozta, hogy nem a rendező felelősségét akarja megkérdőjelezni.

„Nem azért írom mindezt, hogy mentséget keressek vagy kisebbítsem azt, amiben bűnösnek találták, csupán lehetséges magyarázatként ajánlom fel a miértre.”

A vád középpontjában a White Horse című sci-fi sorozat áll, amelyre a Netflix eredetileg is több tízmillió dollárt biztosított. Amikor Rinsch 2020 márciusában további 11 millió dollárt kért a produkció befejezéséhez, a stúdió átutalta az összeget. Az ügyészek szerint azonban a pénz jelentős részét a rendező saját céljaira fordította: luxusautókat, drága bútorokat vásárolt, és kockázatos kriptovaluta-befektetésekbe kezdett belőle. A sorozat végül nem valósult meg.

Rinsch karrierjét már korábban is beárnyékolták a problémás produkciók. Legismertebb munkája, a 2013-as 47 Ronin forgatása során a költségvetés jelentősen megemelkedett, a stúdió többször is újraforgatásokat rendelt el, a bemutatót pedig elhalasztották. A több mint 175 millió dollárból készült film végül a 2010-es évek egyik legnagyobb hollywoodi bukásaként vonult be a filmtörténetbe.

A rendezőt végül 2025 márciusában vették őrizetbe, az esküdtszék pedig 2025 decemberében mondta ki bűnösnek csalás, pénzmosás és illegális pénzügyi tranzakciók vádjában.

Reeves az elmúlt hónapokban sokat tartózkodott Magyarországon, egy filmforgatás miatt Budapestre költözött, ahol a stábtagok szerint rendkívül közvetlen volt mindenkivel. Személyiségét sokak szerint azok a tragédiák formálták, amelyeket élete során átélt. Zenei karrierje is érinti a fővárost: Dogstar nevű zenekarával 2026. július 18-án az Akvárium Klubban ad koncertet.

Via The Independent


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Csányi Sándor egyedül marad a gyerekekkel karácsony előtt – mutatjuk Herendi Gábor új filmjének előzetesét
A történet szerint egy apa egyedül marad a három gyerekkel és egy fontos céges rendezvénnyel. A filmben Csuja Imre és Hernádi Judit is feltűnik a Csányi Sándor és Lovas Rozi alkotta páros mellett.


Megérkezett Herendi Gábor új, Karácsonyra megjövök című vígjátékának első előzetese, a film pedig december 3-án kerül országszerte a mozikba.

A történet egy háromgyerekes házaspár életét követi nyomon, amelyben az anya, Míra egy hétre Balira utazik, miután a férje magabiztosan állítja, hogy egyedül is megbirkózik a családi teendőkkel. A férfi a filmben egyszerre próbálja kézben tartani a gyereknevelést és egy fontos céges karácsonyi rendezvény megszervezését, ami gyorsan káoszba torkollik – írta a Forbes a filmről.

A Divinyi Réka forgatókönyvéből készült produkció a Vertigo Média gyártásában valósult meg, és közvetlen állami támogatás nélkül készült.

A főszerepeket Csányi Sándor és Lovas Rozi alakítják, mellettük pedig feltűnik többek között Csuja Imre, Hernádi Judit, Mészáros Piroska és Pálmai Anna is.

A film egy nagysikerű argentin alapmű feldolgozása, amelyből korábban már francia és olasz változat is készült.

Karácsonyra megjövök - előzetes

Herendi Gábor számára nem újszerű a piaci alapú filmkészítés, legutóbbi, Futni mentem című filmje éppen ezzel a modellel ért el jelentős nézettséget. Az a produkció szintén állami támogatás nélkül készült, és a premier utáni hetekben többen váltottak rá jegyet, mint a jelentős állami forrásból megvalósult Most vagy soha! című Petőfi-filmre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A 70 éves stand-upos, aki leszbinek adta ki magát, hogy megszerezzen egy ruhát – A Hacks: A pénz beszélre az 5. és egyben utolsó évada teszi fel a koronát
Aki utoljára nevet… Korunk egyik legviccesebb sorozata előtt legördül a függöny, de még előtte 10 elképesztő epizód vár ránk. Kritika.


A korábbi évadok kapcsán már több ízben is dicshimnuszokat zengtünk az egyik legjobb és legviccesebb jelenlegi vígjátéksorozata, a Hacks: A pénz beszél kapcsán, amelyekből természetesen az sem maradhatott ki, hogy ki is az a Jean Smart és Hannah Einbinder, hogy összesen hány Emmy- és Golden-díjat kapott a közös sorijuk (eddig egyébként az előbbiből tizenkettőt, az utóbbiból ötöt), és hogy miért teszünk magunknak nagyon jót azzal, ha leülünk az HBO Max elé, és kizárva a külvilágot, egy röpke időre megfeledkezve a hétköznapok taposómalmáról, végignézzük az összes részt.

Ezúttal tehát inkább az új évadra koncentrálunk, amely szám szerint az ötödik, nem mellesleg pedig a rajongók legnagyobb bánatára egyben az utolsó is. Bizony, itt a vége, fuss el véle! Az alkotók, Paul W. Downs és a felesége, Lucia Aniello elmondásuk szerint már régóta tudták, hogyan fog végződni a Hacks, annyira, hogy a finálé már az eredeti tervüknek is része volt, vagyis már akkor is, amikor ők ketten és Jen Statsky hét évvel ezelőtt házaltak a sorozat ötletével.

A végével tehát tisztában voltak, abban viszont, hogy ez az 5. évadban fog megvalósulni, még az új szezon forgatása közben sem voltak biztosak, ez még akkor is vita tárgyát képezte.

Felmerült például az is, hogy mi lenne, ha egy kétrészes évadot csinálnának, vagyis lepörög nyolc epizód, majd egy kis szünet után a nézők kapnak még nyolcat. Végül azonban úgy döntöttek, ez nem lenne túl ideális, ezért egy szimpa, tízrészes évaddal zárták le Deborah és Ava sztoriját.

Amiben az új epizódok nagyban különböznek az előzőektől, az egyértelműen a két főhősnő, a híres, hetvenes stand-upos és a jóval fiatalabb vezető írója kapcsolata. Az eddigi évadoknak ugyanis elengedhetetlen eleme, sőt mi több, talán a szíve-lelke, sava-borsa volt az ő folytonos cívódásuk.

Egyszer jóban voltak, máskor fasírtban, egyszer próbáltak kicseszni a másikkal, máskor kiálltak egymásért, de hogy tartósabb ideig jóban maradjanak, és végre bevallják maguknak, amúgy eléggé szeretik és tisztelik egymást, arra nem került sor… Egészen a 4. évad 9. epizódjáig.

Abban történt meg a sorsdöntő fordulat, amely szerint Deborah inkább lemondott élete álmáról, amit hatalmas nehézségek árán ért el, vagyis az esti talkshow házigazdaposztjáról, amikor megtudja, hogy Avát el akarják távolítani a műsorból. Végre teljes mellszélességgel kiállt mellette, s ez óriási hatással volt a köztük lévő dinamikákra.

Épp ezért a köztük lévő torzsalkodások utálóinak jó hír, hogy a záróévad nem erről szól, Deborah és Ava itt most kitartanak egymás mellett, és a legnagyobb egyetértésben munkálkodnak a közös és egyedi céljaikért egyaránt: nevezetesen, hogy Deborah – akit szerződésszegés miatt jó időre eltiltottak a nyilvános szerepléstől, szóval, ha csak egy poént is elsüt nyilvánosan, megy a dutyiba – még egyszer, talán utoljára egy nagyszabású eseményen megmutassa, miért ő a legnagyobb komika, illetve, hogy Ava el tudja adni egy nagy tévécsatornának egy sorozatötletét, s ezzel íróként a csúcsra, vagy legalábbis annak közelébe jusson.

Az első ötlet Deborah középső ujjának metaforikus felmutatására az őt elhallgattatni próbálók felé az EGOT klubba való felvétel, vagyis hogy megszerezze az Emmy-, a Grammy, az Oscar- és a Tony-díjakat, ám erről viszonylag hamar letesz,

így inkább az a megvalósíthatóbbnak tűnő, ám szintén nem könnyű ötlete támad, hogy egy telt házas előadáson felejthetetlen műsort ad elő a legnagyobbak színpadán, vagyis a New York-i Madison Square Gardenben.

Az idevezető kalandjaik során Deborah románcba bonyolódik egy nála több mint 40 évvel fiatalabb popsztárral; majd a múlt árnyai is előbukkannak az elhunyt férjével anno közösen készített szitkomjuk jubileuma kapcsán; a kissé kattant lányával, DJ-vel (Kaitlin Olson) celebpárosként részt vesznek egy ismert tévés realityversenyen; a volt asszisztensével, Marcussal (Carl Clemons-Hopkins) megszereznek maguknak egy régi, patinás Las Vegas-i kaszinót; Avával egy hétvégére leszbikus párnak adják ki magukat, hogy megkaparintsanak egy legendás fellépőruhát az előadásra; illetve Deborah még egy magasba emelt üvegkockába is bezáratja magát egy ismert vegasi mágus show-ja (pontosabban a saját show-ja népszerűsítése) miatt.

Szóval most sem vagyunk viccesebbnél viccesebb jelenetek híján, s bár az érzelmi magot ezúttal nem a Deborah és Ava közti nagy revelációk adják, azért így is akad bőven megható momentum, hiszen számos más csodás karaktert is mozgat ez a sorozat, így több szálon is megkapjuk a kívánt könnyfaktort.

Nagy kár, hogy vége, az viszont örömteli, hogy legalább eddig tartott. És ne feledjük, sokkal jobb lezárni egy sorozatot a csúcson, akkor, amikor még színvonalas, mint megnézni a tizedik, tizenötödik, huszadik szezont, és azt kívánni, bárcsak vége lenne már, hiszen már régen nem azt kapjuk, amiért anno megszerettük. A Hacks: A pénz beszél alkotói nem követték el ezt a hibát, ők tudták, hogy ennyi volt bennük, ennyit szerettek volna elmesélni, s így könnyebb bekerülni a halhatatlanok közé is. Mivel ott a helyük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
2024 egyik legjobb tini-krimisorozata folytatódik a Netflixen: Visszatért a Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz
Valami nagyon nem stimmel egy tökéletes angol kisvárosban. True-crime podcast, eltűnt tanúk és egy újabb sötét titok: Pip és csapata visszatért, a nyomozás pedig veszélyesebb, mint valaha. Kritika.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2026. május 30.



A Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz netflixes sorozat első évada pontosan azt nyújtotta, amit egy könnyed, mégis okosan felépített tinikrimitől várhatunk. Nem akart többnek látszani annál, ami: egy remek ritmusú, fordulatos „baby’s first whodunnitnak”, amely ügyesen vegyítette a fiatalos hangulatot a klasszikus nyomozós történetmeséléssel.

Talán emiatt is működött ennyire jól. Volt benne valami frissesség, valami szerethetően naiv lelkesedés, mintha az Eufória neonfényes fiatalos világába csöppent volna egy Agatha Christie-szerű rejtély.

Meglepő módon ez a kombináció szinte végig hibátlanul működött az első évadban. Ügyes zeneválasztás, remek vágás, jó színészválasztás és bumm, az első évad nézette magát.

Az egyik legnagyobb erőssége mégis az volt, hogy mennyire biztos kézzel vezette a nézőt. Feszes történetvezetés, a fordulatokat kellően ügyesen adagolták, a félrevezetések pedig pont annyira működtek, hogy a néző végig játékban maradjon. Emellett a kisvárosi környezet is rengeteget hozzáadott az atmoszférához: mindenki ismer mindenkit, az összes család rejteget valamit, és a látszólag idilli közeg alatt folyamatosan ott lappangott a feszültség.

A karakterek szerethetőek voltak, a színészek pedig meglepően erős alakításokat hoztak.

Emma Myers különösen kellemes meglepetésként hatott Pip szerepében. A Wednesdayből megismert hiperaktív, ultraharsány szerepét ügyesen levetkőzte. Még a brit akcentusát is könnyen elhittem, pedig amerikai színésznőről beszélünk.

A második évad viszont már eleve nehezebb helyzetből indul. Tipikus példája annak, amikor egy sikeres első könyv után kötelezővé válik a folytatás. Ez önmagában még nem probléma, hiszen rengeteg sorozat tudott már magasabb szintre lépni a második évadával. A kérdés inkább az, hogy van-e még mondanivaló, és tud-e új rétegeket hozzáadni a történethez. A nyitány alapján úgy tűnhet igen. A sokkoló cold open rögtön berántja a nézőt, majd a történet visszaugrik két héttel korábbra, amikor a kisváros még mindig az első szezonos Andie Bell-ügy következményeivel küzd.

Pip eközben a gyilkosságról podcastet készít, amelyben le akarja zárni az egész ügyet, és valamiféle feloldozást szeretne hozni a közösség életébe.

Ez egyszerre érdekes és kissé problematikus alapfelvetés. A modern true crime kultúra nyilvánvaló inspirációként lebeg a háttérben, és a sorozat próbál reflektálni arra, hogyan válik egy tragédia szórakoztató tartalommá. Csakhogy az új ügyben időnként nehéz komolyan venni azt, hogy Pip gyakorlatilag élőben osztja meg a nyomozását a hallgatóival. Egy ponton már szinte komikus, hogy a potenciális tettes is ugyanúgy követheti az eseményeket, mint bárki más. Ebben az ötletben lenne kreatív lehetőség, de a sorozat csak részben használja ki.

Jó érzés újra látni a régi szereplőgárdát, mert az első évad egyik legjobb eleme éppen a karakterek közötti dinamika volt. Pip és társai továbbra is tökéletesek együtt a képernyőn, még akkor is, ha néha már túlságosan hibátlannak érződnek. Van egy jelenet például a golfpályán, ami szinte tökéletesen összefoglalja a sorozat problémáját: a főszereplők mindig okosak, erkölcsösek, mindig a helyes döntést akarják meghozni. Emiatt néha nehéz valódi emberként tekinteni rájuk és nem egy mindent tudó Poirotra, vagy Miss Marple-re.

Ennél is nagyobb gond, hogy a forgatókönyv időnként mesterségesen butítja le a karaktereket azért, hogy működjön a cselekmény.

Bizonyos döntések egyszerűen logikátlanok, és csak azért történnek meg, hogy újabb konfliktus vagy veszélyhelyzet alakulhasson ki. Ez különösen a harmadik felvonásban válik zavaróvá, ahol a nagy drámai összeomlás már inkább frusztráló, mint feszült. A szereplők viselkedése több ponton teljesen irracionális, mintha a forgatókönyv hirtelen elfelejtené, hogyan építette fel őket korábban. Pedig addig a sorozat egész ügyesen működteti a klasszikus nyomozós formulát: Pip újra szimatolni kezd, ezúttal egy eltűnt szemtanú után, aki az első évad következményében tanúskodik és a történet szépen, lineárisan bontja ki az eseményeket.

A nagy rejtély önmagában nem rossz, sőt, vannak kifejezetten erős momentumai. A probléma inkább az, hogy a végső csavar egyszerre érződik kiszámíthatónak és hirtelennek. A sorozat próbál meglepni, de közben nem fektet elég hangsúlyt arra, hogy a lezárás valóban organikusan következzen a korábbi eseményekből. Emiatt a finálé nem üt akkorát, mint kellene. Az előző évad egyértelműen erősebb ezen a téren. Ám amiben zseniális továbbra is az a vágás. Ennyire kreatív vágást régen láttam Netflix sorozatnál.

A második szezon összességében ugyanabba a csapdába sétál bele, mint sok más hasonló folytatás.

Egyszerűen nem tud kilépni az első évad árnyékából, hiába tűnhet elsőre pozitívnak minden, de az új seprű nem seper annyira jól. Mindenből kapunk még egy kicsit: még több titkot, még több drámát, még nagyobb téteket, csak éppen az a frissesség hiányzik, ami az első részeket igazán különlegessé tette. Ettől függetlenül Poppy Cogan készítő tudta hogyan nyúljon Holly Jackson könyvsorozatához úgy, hogy megmaradjon az eredeti hangulata. Továbbra is egy kifejezetten szórakoztató, könnyen fogyasztható krimisorozat. Nem váltja meg a műfajt, és nem is lesz belőle generációs klasszikus, de egy közös esti nyomozgatásra tökéletes választás. Természetesen úgy hagyják abba, hogy bőséggel lehet folytatni. Sőt bedobnak egy nagy kérdőjelet a végére. Egy biztos, már most több zenét lementettem a Spotify listámba, amik a sorozat folyamán elhangzottak, pont úgy ahogy az első évad esetében is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk