Hajléktalan volt, a barátnője öngyilkos lett, és sokan féltik a depressziója miatt – Jim Carrey 62 éves
Jim Carrey az 1990-es és a 2000-es évek egyik legismertebb komikus színésze, aki olyan filmekkel szerzett hírnevet világszerte (és nagyjából egy pillanat alatt), mint az Ace Ventura: Állati nyomozoo, A Maszk vagy a Dumb és Dumber: Dilibogyók. És bár megnevettette az egész világot, sokan nem tudják róla, hogy a gyerekkora nem mindig volt tele viccekkel és önfeledt nevetéssel. Tinédzserként óriási kihívásoknak kellett megfelelnie, s többek között megtapasztalta azt is, hogy milyen a hajléktalanok élete. Tizenöt évesen otthagyta az iskolát, hogy gondnokként dolgozzon, mert csak így tudta eltartani nehéz sorsú családját.
Már tiniként stand upolni kezdett, és elindult azon az úton, amely során a földkerekség egyik legismertebb és legjobban fizetett színészévé vált.
Nehéz gyerekkor
James Eugene Carrey 1962. január 17-én született a kanadai Ontario államban, Newmarket városában. Négy gyermek közül ő volt a legfiatalabb. Édesanyja, Kathleen háztartásbeliként dolgozott, édesapja, Percy pedig zenész volt (szaxofonos) és könyvelő. Az élet nem volt könnyű Carrey-ék számára. Kathleen krónikus egészségügyi problémákkal küzdött, Percy pedig nehezen tudta eltartani a családját. A kis Jim azért kezdett el vicces arcokat vágni a tükör előtt, hogy megbirkózzon a mindennapi stresszel és nélkülözéssel. Már korán elhatározta, hogy komikusként sikeres és gazdag lesz. Mindössze tízéves volt, amikor levelet írt Carol Burnettnek, a Carol Burnett Show sztárjának, amelyben rámutatott, hogy ő már az imitációk mestere, és érdemes lenne adni neki egy szerepet a műsorban. Nagyon megörült, amikor kapott egy formanyomtatványos választ.
Carrey emellett a Monty Python társulat hatalmas rajongója is. 2014-ben megjelent a Monty Python's Best Bits (Mostly) című műsorban, és felidézte, milyen hatással volt rá Ernest Scribbler (akit Michael Palin alakított), aki halálra nevette magát A világ legjobb vicce című szkeccsben. A Radio Times szerint: „Azonnal látni fogod, miért: Palin alakítása kísértetiesen Carrey-s."
A család számára azonban ekkor még hátra volt a neheze. Jim tizenéves volt, amikor az apja elvesztette a munkáját, így Carrey-ék Newmarketből Toronto egyik külvárosába költöztek. Hogy meg tudjanak élni, Jim otthagyta az iskolát, és az egyik testvérével együtt takarítóként, gondnokként vállalt munkát. Csupán 16 éves volt ekkor. A pénzhiány miatt a család azonban elveszítette az otthonát, és egy ideig kénytelenek voltak sátorban, majd később lakókocsiban élni. Ez a nehéz időszak az életében állítólag nagyon feldühítette. Szerencsére úgy döntött, hogy a harag helyett a humorra koncentrál inkább, és ez volt az, ami végül megfordította a dolgokat. Később így viccelődött ezzel kapcsolatban: „Az édesapám elvesztette a munkáját, én pedig egy időre hajléktalanná váltam. Persze Kanadában nőttem fel, úgyhogy igazából csak kempingezni mentünk.”
Most nevess!
Carrey az első nagy áttörését közvetlenül azután élte meg, hogy a családja megtapasztalta a hajléktalanságot. A torontói Yuk Yuk's Comedy Clubban kapott lehetőséget a fellépésre. A People magazinnak adott 2017-es interjújában így nyilatkozott az élményről: „Felálltam, és előadtam egy szörnyű, elcsépelt számot. Eléggé kifütyültek.”
Azonban ez a nem túl fényes első fellépés sem állította meg őt. Folytatta a műsorszámok előadását, és 1979-re már teljesen ezzel kereste a kenyerét. Elmondása szerint még fel sem ocsúdott, s máris híres komikusok, köztük nagy példaképe, Rodney Dangerfield előfellépőjeként tündökölhetett.
Majd megtalálták a filmszerepek is, az első vígjátékait (Introducing… Janet, All in Good Taste, Agylegény) még Kanadában forgatta, körülbelül 20 éves korában azonban elhagyta szülőföldjét, és Hollywoodba költözött, hogy tévés és filmes karriert futhasson be. Nem is telt el sok idő, és olyan, 1980-as évekbeli vígjátékokban kapott szerepet, mint az Utazó koporsó (1984) és a Csak egy harapás (1985). Majd felfigyelt rá Francis Ford Coppola (Előre a múltba – 1986) és Clint Eastwood (Holtbiztos tipp – 1988) is, A földi lányók csábítókban (1989) pedig Jeff Goldblum és Damon Wayans mellett játszott földönkívülit. Az 1990-es évek elején rendszeresen szerepelt az In Living Color című népszerű szkeccskomédia-műsorban, ami nemcsak Carrey, hanem olyan színésztársai, mint a Wayans fivérek, Jamie Foxx vagy Jennifer Lopez számára is ugródeszkának bizonyult a sztárság felé.
Jim azonban több volt egy szimplán vicces fickónál: okos volt, és értette az üzleti világ működését is. Még ha színpadi komikusként élvezte is a rivaldafényt, rájött, hogy hamarosan leáldozik a csillaga e téren, így inkább belevetette magát a filmkészítésbe. Teljes mértékben a mozgóképes karrierjére kezdett koncentrálni, és micsoda évet zárhatott 1994-ben! Talán azóta is ő az egyedüli, aki egy éven belül három mozifilmjével is hatalmas kasszasikert tudott aratni, Ace Venturaként, a Maszkként és Dumbként. Ráadásul A Maszkban nyújtott alakítása meghozta számára az első Golden Globe-jelölését is. Ironikus módon egyébként Carrey a pályafutása során két Golden Globe-díjat is nyert, de egyiket sem komédiáért: a Truman Show (1998) és az Ember a Holdon (1999) című filmekben nyújtott alakításaiért érdemelte ki a szobrocskákat.
Színészünk tehát hatalmas utat tett meg a fiatalkorában megtapasztalt küzdelmek után, és 32 éves korára fel tudott kapaszkodni a csúcsra. S egy jó ideig ott is maradt…
Elfogytak a viccek
1998-ban jött ki a Truman Show, amiért Carrey hajlandó volt kisebb gázsit felmarkolni a szokásosnál, annyira hitt Peter Weir filmjében. S bizony nézett is egy nagyot a szakma és a közönség, amikor meglátták, hogy Jim Carrey, az addig főként „grimaszoló hülyegyerek” ilyen drámai alakításra is képes. A Golden Globe az övé lett, Oscarra azonban nem is jelölték. Ráadásul a film is nagy kasszasikerré vált. A következő évben pedig Carrey folytatta újrapozicionálását Milos Forman (Száll a kakukk fészkére, Amadeus) filmjével, az Ember a Holdonnal, ami még nagyobb kritikai sikert hozott neki, valamint egy újabb Golden Globe-ot, Oscarra azonban nem is jelölték… megint.
Carrey-nek pedig megtetszett a komédiák és a drámák elegyítése a filmográfiájában, ezért ezen a vonalon haladt tovább az ezredforduló után (2000: Én és én meg az Irén, 2000: A Grincs, 2001: Mi lenne, ha?, 2003: A minden6ó, 2004: Egy makulátlan elme örök ragyogása, 2004: Lemony Snicket: A balszerencse áradása, 2005: Dick és Jane trükkjei, 2007: A 23-as szám, 2008: Az igenember, 2009: Szeretlek, Philip Morris).
Carrey aztán egyre kevésbé élvezte a filmezést, a 2010-es években nem is válogatott már olyan műgonddal, mint korábban, és bár abszolút maradt a mozik vásznain, csupán halovány árnyéka volt egykori önmagának olyan filmjeivel, mint a Mr. Popper pingvinjei (2011), A fantasztikus Burt Wonderstone (2013), a Kick-Ass 2 (2013), a Dumb és Dumber kettyó (2014) vagy a valóban borzalmasra sikeredett Sötét bűnök (2016), ami után négy évre vissza is vonult a mozifilmektől. Ekkoriban már sokat lehetett hallani súlyos depressziójáról is, egyre furcsább kinézettel jelent meg különféle tévéshow-kban (például hatalmas szakállat növesztett), és a filmezés helyett inkább festegetni kezdett.
Az utóbbi nyolc évben pedig csupán két ízben láthattuk a mozikban: a Sonic, a sündisznó két részében (2020, 2022), amelyek kedvéért bevállalta a főgonosz Dr. Robotnik szerepét, és egy kis időre újra felidézte számunkra régi tündöklésének esszenciáját.
A nők előtte és utána
Carrey eddig kétszer volt házas. Először a pincérnőből színésznővé lett Melissa Womert vette el 25 évesen, 1987. március 28-án, közös lányuk, Jane Erin Carrey pedig még ugyanazon év szeptemberében jött a világra. Carrey és Womer azonban 1995-ben, tehát nem sokkal azután, hogy Jim világhírű lett, elváltak. Sokak szerint ehhez köze volt a színésznő Lauren Hollynak, akit Carrey a Dumb és Dumber: Dilibogyók forgatásán ismert meg, s állítólag rögtön egymásba szerettek. 1996 szeptemberében álltak végül az oltár elé, a házasságuk azonban kevesebb mint egy évig tartott.
Az ezredforduló tájékán Carrey eljegyezte Renée Zellwegert (vele az Én és én meg az Irénen dolgozott együtt), de az ő kapcsolatuk sem tartott sokáig (1999-től 2000-ig), majd a következő években rövid szerelmi viszonyt folytatott például Laurie Holdennel, January Jonesszal vagy az orosz prímabalerinával, Anasztázia Volocskovával. 2005-ben jött végül az új nagy szerelem a modell és színésznő Jenny McCarthy személyében, akivel öt éven át együtt voltak, s 2010-ben szakítottak, de állításuk szerint jó barátok maradtak.
Azóta Jimnek csupán egy-két rövidebb kapcsolata volt (Natalie Gal, Ginger Gonzaga), jelenleg azonban hivatalosan szingli. Nem mellesleg pedig már 2010, vagyis 47 éves kora óta nagypapa is, a lánya, Jane ugyanis akkor hozta világra a fiát, Jacksont.
„Elég belőlem”
2022 áprilisában, tehát akkor, amikor mozikba került a Sonic, a sündisznó 2, Jim Carrey bejelentette: azt tervezi, hogy visszavonul a színészkedéstől. S hogy ezt mennyire gondolja komolyan? „Nos, visszavonulok. Igen, valószínűleg. Elég komolyan gondolom. Attól függ. Ha az angyalok hoznak valami arany tintával írt forgatókönyvet, ami azt mondja nekem, hogy nagyon fontos lesz az embereknek, akkor lehet, hogy folytatom az utam, de most biztosan szünetet tartok. Nagyon szeretem a csendes, spirituális életemet, valamint vászonra vinni a festéket, s úgy érzem – ez pedig olyasmi, amit talán soha nem hallasz más hírességektől –, hogy nekem ennyi elég volt. Eleget tettem. Elég belőlem."
