prcikk: Gombor József: Amikor festek vagy rajzolok, megszűnik a világ körülöttem | szmo.hu
KULT
A Rovatból

Gombor József: Amikor festek vagy rajzolok, megszűnik a világ körülöttem

Portré a Művészetek Völgye legismertebb festőművészéről, akinek misztikus, szürrealista képeiért országszerte rajonganak.
Láng Dávid - szmo.hu
2021. szeptember 04.



A Művészetek Völgye tíz napjának egyik legstabilabb pontja Gombor József kiállítása Kapolcson, a Malomsziget melletti hídnál található tágas pajtában.

Aki átlép a küszöbön, egy elvarázsolt mesevilágba kerül, ahol a falon a padlótól a plafonig sorakoznak a szürreális festmények manókkal, erdei állatokkal és más képzeletbeli lényekkel.

Minden eladó, és a művész szívesen el is beszélget a betérőkkel. De hogyan indult az immár több mint négy évtizedre visszanyúló karrierje?

Gombor 1980-ban, 18 évesen kezdett rajzolni. Először csak a science-fiction foglalkoztatta, sok misztikus zenét hallgatott, ebből inspirálódott. Grafikákat készített színes ceruzával, jó ideig nem is volt más célja.

Az sem foglalkoztatta, hogy pénzzé tegye rajzait, ezért egységesen 12 ezer forintért kínálta őket, arra számítva, hogy ezt az akkor hatalmasnak számító összeget úgysem fizeti ki senki. Mégis az összeset megvették.

Az árait a mai napig az alapján határozza meg, mennyire nőtt a szívéhez egy adott kép: ha valamit nagyon megszeret, akkor a méretétől függetlenül sokkal drágábban adja.

Elég hamar kialakult egy masszív rajongótábora, akik folyamatosan próbálták rávenni, hogy fessen is. Végül azután szánta rá magát, hogy ajándékba kapott egy festőkészletet, de ma is úgy érzi, hogy mélyebb érzelmeket tud kifejezni grafikákkal, mint festményekkel. A sci-fiből idővel fokozatosan átment egyfajta misztikus punk világba.

„Rengeteg kalandom volt nőkkel, amik vagy összejöttek, vagy nem, és előfordult, hogy utána hónapokig belebetegedtem egy-egy kudarcba. Ilyenkor nagyon mélyen belenyúltam a piálásba is, ami mind hatással volt arra, milyen képeket festettem” – idézi fel.

Legfurcsább tulajdonságának azt tartja, hogy több alkalommal is voltak olyan megérzései, amelyek beváltak, de ezek mind negatívak. Egyszer például egy tihanyi tájképet festett, és teljesen spontán módon úgy gondolta, halcsontvázakat is elhelyez a vízben. A kép elkészült, alig egy héttel később pedig tömeges balatoni halpusztulásról kezdtek írni a lapok.

Egy másik eset még hátborzongatóbb: néhány éve éppen egy virágot ábrázoló csendéleten dolgozott, amikor hirtelen ötlettől vezérelve festett két véres gyerekfejet. Ennek láttán még a felesége is elborzadt, azt mondta neki, gyorsan csináljon vele valamit, mert ezt a képet nem szeretné a házban látni. Szinte közvetlenül azután, hogy befejezte, bekapcsolta a tévét, és az esti híradóban vezető helyen számoltak be arról a győri férfitól, aki meggyilkolta két gyerekét.

Senki nem tudott választ adni erre a jelenségre, ahogy arra sem, miért csak negatív dolgokat érez meg. Ő maga egyébként erősen vallásos, bár templomba nem jár, de elmondása szerint betegségből is sikerült már úgy kigyógyulnia, hogy imádkozott előtte.

Egy rövid időszakot leszámítva mindig festésből élt. Volt ugyan egy próbálkozása lemezboltos vállalkozóként Veszprémben, de hamar rájött, hogy nem ez az ő világa. Egy idő után már inkább kiállítótérnek használta az üzlethelyiséget, míg végül az egész városi létből elege lett, elvált az akkori feleségétől és mindent hátrahagyva kiköltözött a Bakonyba.

„Cseszneken vettem egy házat, majd hónapokig szinte semmi mást nem csináltam, csak a környéken bolyongtam az erdőben teljesen egyedül. Nagyon inspirált ez a közeg, a természet hangjai, ekkor kezdtem el gyökereket és köveket festeni.”

Több évig élt gyakorlatilag remete életet, végül azután hagyott fel vele, hogy egyre több környékbeli nézett rá ferde szemmel. Kialakult róla egy olyan kép, hogy ő az őrült festő, aki rendszeresen iszik és biztosan drogozik is, pedig valójában sosem használt kábítószert.

„Érdekes, hogy éjjel képtelen vagyok rá, világosban viszont gyakran az egész napot rá szoktam szánni, olyankor órákon át teljes flow-ban vagyok.”

A Kőfeszten Kővágóörsön

Csesznekről 2002 környékén visszaköltözött Veszprémbe, ekkoriban erősen mélyponton volt. Nem sokkal később megismerkedett jelenlegi feleségével, Jutkával, aki hozzá hasonlóan nehéz időszakon ment keresztül, több bántalmazó kapcsolat is volt a háta mögött.

Ilyen előzmények után találtak egymásra, és azóta gyakorlatilag elválaszthatatlanok, nem volt olyan nap, amit külön töltöttek.

Balatonszőlősön kezdték meg közös életüket, majd Vászolyra költöztek, ahol igazi varázsvilágot teremtettek: Gombor egy hatalmas műteremben állította ki a képeit, folyton szólt a zene és égtek a füstölők. Azóta is a valaha volt legjobb otthonaként emlékszik vissza rá.

Gyakorlatilag mindig volt nálunk valaki, leginkább a lepkekiállítás vonzotta őket a településre, de ha már arra jártak, benéztek hozzánk is. 5-6 év alatt az alig pár kilométerre lévő Balatonhoz se jutottunk el egyszer sem, olyan brutálisan sokan jöttek reggeltől egészen késő estig.”

Végül pont emiatt sokalltak be: több magánéletre, privát szférára vágytak, ezért eladták a házat és elhatározták, hogy Kapolcsra költöznek. Ekkor már évek óta rendszeres kiállító volt a Művészetek Völgyében, elmondása szerint mindent a fesztiválnak köszönhet, szinte az összes ismeretségét és képvásárlóját.

Úgy gondolták, emiatt lakni is jó lesz ott, de elkövették azt a hibát, hogy a házra, sőt még egy autóra is devizahitelt vettek fel. A törlesztőrészletek pedig a válság kirobbanásakor a sokszorosára nőttek.

Ráadásul mind a négy gyerekük (mindkettejüknek 2-2 született korábbi kapcsolataikból) egyetemre járt ekkoriban, aminek a fedezése szintén komoly költség volt. Ezért el kellett adniuk ezt a házat is, onnantól albérletekben éltek. De a szerencse ezután sem pártolt melléjük.

Elsőként egy nagy ugrással az Őrségbe költöztek, összesen 200 ezer forinttal a zsebükben. Egy 9 méteres belmagasságú parasztházat béreltek óriási udvarral, de hiába ígérte a tulajdonos, hogy bármeddig maradhatnak, alig két év után túladott rajta, ezért ismét menniük kellett.

Visszatértek a Balaton-felvidékre, először Nagyvázsonyba, ahol hónapokig tartó munkával alakított ki egy kiállítótérrel összekötött műtermet. Éppen végzett mindennel, és megnyitotta volna a galériát, amikor a tulajdonos közölte, hogy eladta a házat, így itt sem maradhatnak. Ráadásul mindez közvetlenül a Művészetek Völgye kezdete előtt történt.

Ekkor – valószínűleg az átélt trauma hatására – kapott egy stroke-ot, majd rövid időn belül még egyet. Nagyon megijedt, hogy soha többé nem tud majd festeni, de csodával határos módon mindkettőből felépült, és semmilyen maradandó károsodás nem alakult ki nála.

A lakhatásuk viszont sehogy sem akart megoldódni: Nagyvázsony után Veszprémben, majd Vigántpetenden találtak egy ideálisnak tűnő házat, de mindkét helyen konfliktusba kerültek a főbérlővel, így újra és újra tovább kellett állniuk.

Most Tapolcán élnek, de ez is inkább kényszermegoldás: legnagyobb vágyuk, hogy zöld környezetbe költözhessenek, újra egy saját házba.

„Jövőre leszek 60 éves, most már vágynék valami stabilitásra. A cuccaink nagy részét jó ideje ki sem pakoljuk, pedig nagyon jó lenne végre megállapodni. Egy állandó hely egy tágas és világos műteremmel, ahol szabadon alkothatok – ennél többre nincs is szükségem.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Ingyen lehet megnézni húsvétkor a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet
Az alkotók egy társadalmi igényre hivatkozva döntöttek a film ingyenes közzététele mellett. Céljuk, hogy az üzenet eljusson oda is, ahol a mozik az ország felében nem adtak vetítési lehetőséget a filmnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.



A Tavaszi szél – Az ébredés című film alkotói egy videóüzenetben jelentették be, hogy az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban. Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.

Premier a kapcsolódó cikkünkben!

A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást. Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.

„Például, hogy eléri a 200 ezer nézőt moziban, ami a vágyunk volt, és amihez elég jó úton haladtunk a jelenlegi 130 ezer nézővel” – tették hozzá.

Az alkotók hangsúlyozták, a Tavaszi szél mozivászonra készült, és állításuk szerint „a kormányzati és propagandatámadások ellenére is kimagaslóan teljesít a mozikban”. Beszéltek a pozitív nézői visszajelzésekről is, mondván, a közönség együtt nevet és érzékenyül el a vetítéseken, a végén pedig tapsolnak és énekelnek. „Őszintén nem is mertünk arra gondolni, hogy ilyen fogadtatása lesz majd a filmünknek” – vallották be.

A döntésük hátterében az is áll, hogy szerintük a film nem juthatott el mindenkihez.

„A Tavaszi szél az ország mozijainak felében nem kapott lehetőséget” – állították.

Ezért merült fel bennük a kérdés, hogy „hogyan juthat el akkor mindenkihez a remény és a bátorság üzenete”. Úgy látják, a film a nézői visszajelzések alapján is a bátorságról, a reményről és a hitről szól. Szerintük arról, hogy „mi, magyarok képesek vagyunk felelősséget vállalni a tetteinkért, képesek vagyunk felismerni egy történelmi pillanatban, hogy az történelmi, és ezekben a pillanatokban képesek vagyunk összezárni, és a közös cél érdekében az egyéni érdekeinket háttérbe helyezni”.

Ennek értelmében bejelentették:

„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet a döntés súlyos szakmai következményeire is. Elmondásuk szerint „a szakmában szokásos gyakorlatok és szerződéses feltételek alapján ez a döntés normál esetben ellehetetleníti a film további hasznosítását, a mozis forgalmazását, a streamerekkel való együttműködést, a televíziós forgalmazást és a nemzetközi fesztiváloztatást is”. Hozzátették, hogy ezekben a megállapodásokban „mind kizáró tényező az ingyenes online megjelenés”.

Az alkotók továbbra is a mozis élményt helyezik előtérbe. „Ha van film, amire különösen érvényes, hogy közösségi élményként működik leginkább, az a Tavaszi szél” – vélekedtek. Arra kérték a közönséget, hogy aki teheti, továbbra is moziban nézze meg a filmet.

Kitértek a döntés anyagi vonzataira is, megemlítve, hogy „a nettó gyártói bevételek 11%-a gyermekvédelemre megy, így ez a lépésünk ezt is befolyásolja”.

Arra buzdították a nézőket, hogy ha tehetik, vegyenek mozijegyet akkor is, ha online nézik meg a filmet, vagy támogassák a megjelenést a videó alatt „szuperlájkkal”.

A lényeg számukra, hogy a hétvégén minél többen lássák a filmet, és beszélgessenek arról, „milyen bátor, szolidáris és érzelmileg intelligens nép vagyunk”.

Üzenetük szerint, bár sok mindenben nem értünk egyet, „mégis több bennünk a közös, mint ami szétválaszt, és a nap végén mindannyian hazaszerető, kedves, és nem utolsósorban rendkívül jófej emberek vagyunk”. A bejelentést azzal zárták, hogy a film péntek este 19 órától vasárnap éjfélig lesz ingyenesen elérhető az eletedmozia.hu oldalon, és kérték a videó megosztását, hogy minél több emberhez eljusson a hír.

A filmet itt lehet majd megnézni pénteken este hét órától:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője
A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.


A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
80 éves lett Bródy János: A magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival
Fiatalon mérnöknek készült, de hamar a zene felé fordult. Lázadó, ironikus hangvétele és társadalomkritikus dalszövegei miatt a hatalommal is szembekerült. Idén áprilisban tartja meg a magyar zenei ikon utolsó koncetjét.


Nyolcvan év: egyetlen estével készül lezárni egy legendás korszak végét Bródy János, az egykori Illés és a Fonográf együttes legendás dalszerző-előadója. Ezzel a nagyszabású arénakoncerttel készül pályafutásának befejezésésre.

A dátumválasztás nem véletlen: az eseményt április 11-én, a magyar költészet napján tartják a Papp László Budapest Sportarénában, szimbolikusan összekötve a dalszövegírást a lírával.

A koncertet egyszeri és megismételhetetlen életmű-összegzésként harangozták be.

A visszavonulás szándékát a zenész még karácsonykor jelentette be az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol a tőle megszokott visszafogottsággal, de egyértelműen fogalmazott. „Megérlelődött az az elhatározásom, hogy április 11‑én, a Költészet napján befejezettnek tekintem a zenei életbe való közreműködésemet” – mondta korábbi tudósításunkban.

Amikor a beszélgetésben elhangzott a „búcsúkoncert” kifejezés, a zenész legenda finoman árnyalta a képet: „Olyasfajta, olyasfajta, ezt nem szívesen jelenti ki az ember.” A jubileumi év azonban nem csak az elköszönésről szól.

Szeptemberben jelent meg Az első 80 év című új albuma, a Magyar Zene Házában pedig április 2-án nyílt meg a „Bródy 80” pop-up kiállítás, amely relikviákkal és pályaképpel tiszteleg a művész előtt.

Bródy a közéleti állásfoglalástól ma sem riadt vissza az évfordulója kapcsán kiadott dalában. Alkatrész című új dala is egyértelmű üzenetet hordoz: azoknak szól, akik egy „embertelen, és szakadék felé haladó gépezetnek” a részei.

Bródy pályája az Illés-együttessel indult a hatvanas években, ahol a magyar nyelvű beat megteremtése mellett a sorok közé rejtett társadalomkritika mesterévé vált.

A hetvenes-nyolcvanas években a Fonográf folk-rock zenekarral ért el országos sikereket, miközben Szörényi Leventével olyan maradandó színpadi műveket alkotott, mint az István, a király. Dalszövegíróként Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeinek is meghatározó alakja volt.

Bródy János legismertebb dalai, mint a Ha én rózsa volnék, az Az utcán, a Miért hagytuk, hogy így legyen?, a Lesz még egyszer vagy a Filléres emlékeim nemcsak dallamaik miatt váltak emlékezetessé, hanem mély, gondolatébresztő szövegeik révén is, amelyek gyakran finom társadalomkritikát, líraiságot és személyes hangvételt ötvöznek, így generációk számára adtak közös élményt és értelmezési keretet.

A közéleti szerepvállalás mellett a magánéletét érintő támadásokról is beszélt, a fiát ért sajtóhírek kapcsán. „Ezt a saját bőrömön érzem, hogy mennyire igaztalan és valótlan híreket képesek sokszorosítani.”

Bródy János a magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival.

Születésnapján egy olyan alkotót ünneplünk, aki csendesen, mégis mélyen szólt bele a történelembe és a lelkekbe. Boldog születésnapot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában
Április 24-én indul az RTL-en az Éttermek csatája, ahol két sztárséf, Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapata verseng egymással. A megmérettetésben a napi győztes jutalmat kap, a vesztes brigádból pedig valakit hazaküldenek.
DP, kép: RTL - szmo.hu
2026. április 07.



A Sztárbox ringje után a konyhában csap össze Rácz Jenő és Sárközi Ákos.

Április 24-én, pénteken 19:55-től indul az RTL vadonatúj gasztro-realityje, az Éttermek csatája.

A két Michelin-csillagos séf tavaly a Sztárbox ringjében nézett farkasszemet, most pedig „hazai pályára” váltanak, és a konyhában mérik össze az erejüket. A műsorban két különálló étterem küzd a vendégek kegyeiért:

Sárközi Ákos a Paletta nevű éttermet vezeti, míg Rácz Jenő az Espelette konyháját irányítja. Két külön világ csap tehát össze, a döntést pedig minden adásban valódi vendégek hozzák meg.

„Nem azért jöttem, hogy barátkozzak, hanem hogy megmutassam, az én konyhám a legjobb az országban. A vendég a király, és az én éttermemből elégedetten fognak távozni” – jelentette ki Rácz Jenő.

„A főzés művészet és alázat. A csapatommal olyan ízélményt akarunk nyújtani, amiről még napokig beszélnek majd az emberek. Jenővel a ringben ellenfelek voltunk, de a konyha más terep” – tette hozzá Sárközi Ákos.

Egy profi csapat nélkül azonban a legjobb séf sem érhet el sikert.

Mindkét sztárséf 8-8 fős csapatot verbuvált magának, ahol félprofi és profi szakácsok dolgoznak a kezeik alá. Az Éttermek csatájában minden napnak kőkemény tétje van. A versenyzők feje felett folyamatosan ott lebeg a konyhakés, mert a vezetőség bármikor dönthet úgy, hogy valakinek mennie kell.

A napi győztesek jutalmat kapnak, míg a vesztesek csapatából valakinek távoznia kell.

A gasztro-realityt a már több sikeres RTL-es műsort (Nyerő Páros, Mestercukrász) is jegyző Solaz Media gyártja. A műsor hétköznap esténként lesz látható az RTL-en.

Via RTL


Link másolása
KÖVESS MINKET: