KULT
A Rovatból

Félsz a koronavírustól? Inkább ezeken a mozikon parázz! - Filmek a fertőzésről

Összegyűjtöttük a legrelevánsabb filmeket a témában.


Ha az foglalkoztat, hogy folyik le egy fertőzés egyéni és társadalmi szinten, kukkants bele ezekbe a filmekbe. Némelyik félelmetesen realista, némelyik meseibb, de sajnos épp témába vág.

Fertőzés

Ez a 2011-es film mutatja be mind közül a legrealisztikusabban és leghitelesebben egy durvább világjárvány elterjedésének útját és lehetséges következményeit. Steven Soderbergh a rendező, aki egy szinte dokumentarista pontosságú filmet próbált a témában összehozni. Nemrégen röppent fel az a hír, hogy a neten a jelenleg tíz legletöltöttebb film közé került az alkotás.

A koronavírus miatt ugyanis sokan szerettek volna olyan hiteles filmet is látni a témában, ami segít elképzelni egy ilyen esemény lehetséges kifutását és a megoldásokat. A filmben szinte csak sztárok játszanak, többek között Gwyneth Paltrow, Matt Damon, Laurence Fishburne, Jude Law, Marion Cotillard és Kate Winslet. Paltrow filmbeli halála az egyik legijesztőbb a hasonló témájú jelenetek között, Jude Law pedig szuper a szkeptikus, a politikai-társadalmi mögöttes tényeket kutató újságíró szerepében.

28 nappal később

Az Oscar-díjas Danny Boyle rendezésében és Cillian Murphy főszereplésével készült 2002-ben a film. A főszereplő 28 nap után kómából ébred egy kórházban - csakhogy sehol senki, az egész város üres egy gyilkos vírusnak köszönhetően, mégis találkozik néhány túlélővel. És sajnos olyanokkal is, akik a vírustól bizarr módon elváltoztak és veszélyesek, így menekülni kénytelen. A film Danny Boyle kezei között nem egy átlagos fertőzéses/zombis film, hanem a rendezőtől elvárt magas minősége miatt kultfilm is lett belőle, pedig eredetileg a moziban nem szólt akkorát. A szájhagyomány azonban nagy úr: mégis a köztudatban maradt a film. A 28 nappal későbbnek készült egy folytatása is 28 héttel később címmel, és egy tavaly nyári hír szerint már íródik a harmadik rész is.

Z világháború

Ez ugyan egy zombifilm, de mint tudjuk, a zombik is fertőzés által szaporodnak, azaz ha a zsáner szabályai szerint egy zombi megharap egy egészséges embert, akkor az zombivá változik. Ez a klasszikus zombivá válás receptje. Miután a The Walking Dead című sorozat 2010-ben hatalmas siker lett és az egész műfajt felrepítette a csúcsra, nem volt kérdéses, hogy készül a mintájára - egyébként ez egy regényadaptáció - egy nagy költségvetésű Hollywoodi zombifilm sztárokkal: jött is 2013-ban a Z világháború Brad Pittel a főszerepben.

Nagyot is szólt a kasszáknál félmilliárd dolláros bevételével. Lehetett volna nagyobb is a siker, de a film minőségén sokan fanyalogtak, megoszlottak a kritikák is róla, köszönhetően annak, hogy a The Walking Dead jó magasra tette a lécet. Holott a film jól hozza egy zombifilmtől elvárhatóakat: Brad Pitt nagyon ügyesen menekül előlük, hitelesen hozza a parázó a családapát, a zombik pedig egyel még talán félelmetesebbek is, mint az említett sorozatban, mert nem lomhán mozognak, hanem sokkal gyorsabban futnak, ettől pedig veszélyesebbnek is érezzük őket.

Legenda vagyok

Ebből a filmből arra a képre emlékszik mindenki, hogy Will Smith egyedül mászkál az üres New York utcáin (aztán a mozi nagyobb részében ezt is látjuk). A Legenda vagyok azzal a gondolattal játszik el, hogy mi van, ha egyetlen túlélője van egy világjárványnak az egész városban. Will Smith karaktere ez a túlélő, aki viszont korántsincs biztonságban, mert a halottakból valamiféle mutáns lett, akik vadásznak rá. Így próbálja az ellenszert létrehozni a saját véréből (!), hátha sikerül megmentenie így az emberiséget. A film nagy siker lett, hiszen csupán a nyitóhétvégéje rekordot döntött, illetve a televíziók is folyamatosan műsorukra tűzik azóta is.

12 majom

Ezt a filmet valószínűleg a legtöbben már látták, hiszen igazi klasszikus, Bruce Willis azon szerepeiből való, amiket igazán szeretünk felidézni, és Brad Pitt egyik legemlékezetesebb, legőrültebb alakítása is ebben a filmben látható. Micsoda meglepetés: itt is egy világjárvány pusztította el az emberiség 99 százalékát, az élve maradtak pedig a föld alatt élnek. Most azonban veszélyben van a populáció a gyilkos vírus miatt, viszont van egy sajátos eszközül: képesek utazni az időben. A Bruce Willis alakította főszereplő vissza is megy az időben, csakhogy véletlenül 1996 helyett 1990-be érkezik meg, ahol elmegyógyintézetbe zárják szegényt. Izgalmas kiindulópont, mondhatnánk ebből a helyzetből szép győzni.

Vírus

Ezt az 1995-ös filmet az ebolajárvány sokkja ihlette a kilencvenes évek első felében. Ha most újranézzük, akkor is egészen időtálló alkotás, bár feltűnő, hogy a technológia nagyon máshol tartott: ekkor még nem voltak okostelefonok, bárhonnan előhúzható laptopok stb. Ennek ellenére jól érzékelteti egy ilyen veszélyes járvány kirobbanását a film. Aki szeretne képet kapni egy vírus terjedéséről, annak a Fertőzés után ezt ajánlanánk második verziónak. Dustin Hoffman egy afrikai faluban kutatja a vírus nulladik hordozóját, de aztán rájön, hogy a vírus terjesztője igazából az Amerikai Egyesült Államok - és egy összeesküvés van a háttérben. Fordulatos és izgalmas film csupa jó színésszel, igazi kilencvenes évekbeli ínyencség.

Haláli hullák hajnala

Aki szeretné inkább a sok szorongás helyett a vicces oldalról megközelíteni a témát és inkább egy kicsit nevetni ezen az egészen, annak a legjobb választás a Haláli hullák hajnala. A film egyik erénye, hogy csupa, mára nagy sztárrá lett színészt láthatunk benne, abból az időből, amikor még nem voltak ennyire felkapottak: ilyen a főszereplő Simon Pegg, Martin Freeman is és Bill Nighy is csak egy éve tűnt fel a film premierjekor az Igazából szerelemben. A film leginkább fekete komédia: egy angliai városkában a helyi kocsmába szorulnak be hőseink a zombik elől és próbálnak túlélni. A főszereplő Shaunnak mindeközben a saját életét is egyenesbe kell hoznia, rendbe kell hoznia a kapcsolatát barátnőjével és az anyjával is.

Kabinláz

Ez a 2002-es horror - Eli Roth filmje, ő inkább producerként ismert - azt mutatta meg, mi történik egy extrémen izolált helyzetben: öt végzős főiskolás faházat bérel az erdőben - csakhogy egy borzalmas húsevő vírusnak esnek áldozatul, és ráadásul a helyiek figyelmét is felkelti a jelenség, ami hőseinknek pláne nem tesz jót.

Pandémia 2020

Ez egy dokusorozat a Netflixtől, amit az alkotók eredetileg csak a sima influenza-járványhoz időzítve akartak bemutatni, de a sors iróniájának és a koronavírusnak köszönhetően belenyúltak a tutiba és a vírus terjedésének kellős közepén mutatták be. Így sokkal nagyobb érdeklődést váltottak ki a sorozat iránt. Mindemellett a széria amúgy nagyon is fontos kérdéseket boncolgat ebben a helyzetben: bemutatja globális világunk gyenge pontjait, ijesztően realistán ábrázolja, hogyan tud elterjedni könnyedén egy vírus, mik a lehetséges következmények, illetve hogy mit tanultunk a múltbeli esetekből - és mit tehet az emberiség, na meg a tudomány.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tragédia a Netflix velencei forgatásán: a stáb szeme láttára meghalt a sikersorozat rendezőasszisztense
Diego Borella az Emily Párizsban ötödik évadának munkálatai közben esett össze. Az orvosok a Hotel Danieli épületébe siettek, de már nem tudták megmenteni a 47 éves rendezőasszisztenst.


Tragikus esemény árnyékolta be az Emily Párizsban forgatását Velencében: váratlanul elhunyt Diego Borella, a Netflix népszerű sorozatának rendezőasszisztense.

A Daily Mail beszámolója szerint az ötödik évad utolsó jeleneteinek felvétele zajlott a lagúnák városában, amikor Borella a stáb jelenlétében összeesett.

A La Repubblica információi szerint

az orvosok csütörtök este, 7 óra körül érkeztek a történelmi Hotel Danieli épületébe, de már nem tudták megmenteni az életét.

A rendezőasszisztens mindössze 47 éves volt. A hírek szerint halálát valószínűleg szívroham okozta.

A tragédia után a forgatást ideiglenesen felfüggesztették. Az ötödik évad velencei jeleneteit augusztus 15-én kezdték rögzíteni, és eredetileg hétfőn fejezték volna be a munkát.

Diego Borella 1978-ban született Velencében. Elismerést szerzett rendezőként és íróként, tanulmányait Rómában, Londonban és New Yorkban folytatta. Közösségi oldalain meséket, haikukat és színdarabokat is megosztott.

(via Femina)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Meghalt Kalmár Tibor
A Rádió Bézs osztotta meg a szomorú hírt, megható sorokkal búcsúzva tőle. Kalmár több mint száznyolcvan tévéműsort rendezett.


93 éves korában elhunyt Kalmár Tibor, Jászai Mari-díjas rendező és érdemes művész. A hírt a Rádió Bézs közölte, ahol megható sorokkal emlékeztek rá.

A Facebookon azt írták: a szórakoztatás nagymestere csak 93 éves volt. Hozzátették, hogy cselekvési kedve, szelleme és humora nem volt korhoz köthető.

„Kalmár a Valahol Európában című filmben "csak" epizódszereplő volt. Ott azt kérdezte tőle a gyerekfőszereplő Kuksi, hogy "Még mindig verik őket?" Mire ő azt válaszolta, hogy "tudja a rosseb". Ezen aztán mindenki nevetett. Mi most nem nevetünk. Meghalt Kalmár Tibor, akiről mindenki azt hitte, hogy 120 évig él majd, aki több mint száznyolcvan egész estés tévéműsort rendezett, aki legnagyobbakkal dolgozott. Korai volt. Mulattattam és mulattam volt az egyik könyvének a címe. Reméljük Kalmár Tibor jól szórakozott. A közönsége egészen biztosan” – fogalmaztak a bejegyzésben.

A Szeretlek Magyarország 2018-ban készített interjút a népszerű szerző-rendezővel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Az év legjobban titkolt sci-fije? – Visszatért az Invázió, és te valószínűleg még mindig nem hallottál róla
Két évet ugrott az időben az AppleTV sorozata. A világ megmenekült? Az Invázió harmadik évadának nyitánya bebizonyítja: az idegenekkel a rémálom még csak most kezdődik. Hősök támadnak fel, titkok szivárognak ki, és minden pillanatban ott lappang a kérdés: tényleg vége van a fenyegetésnek? Dehogy van, itt a harmadik évad…
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. augusztus 24.



A televíziós science fiction világában ritkán akad olyan alkotás, amely egyszerre képes intim, emberi drámát és globális katasztrófát bemutatni, mégis az Invázió pontosan erre vállalkozott 2021-ben. Simon Kinberg sorozata, amely az AppleTV+ megbízásából készült, apró mozaikokból építtette fel egy idegen támadás történetét – nem világmegváltó hősökre, hanem hétköznapi emberekre fókuszálva. Ez a nézőpont kezdettől fogva a széria legerősebb sajátossága, és a harmadik évad nyitánya sem tagadja meg gyökereit:

ismét a kisemberek szemén keresztül látjuk, hogyan alakul az emberiség sorsa egy újabb, látszólag lezárt, de mégis tovább élő fenyegetés árnyékában.

Kinberg neve önmagában is sokatmondó: producerként és íróként egyaránt dolgozott remek és kevésbé sikeres projektekben. A Deadpool 2, a Légió vagy a Sherlock Holmes mellé sajnos olyan címek is feltűnnek a listáján, mint a hírhedt Fantasztikus Négyes (2015), a felejthető 355, vagy a borzalmas X-men: A sötét főnix. Ez a kettősség kíséri végig pályáját, így az Invázió esetében sem lehetett tudni előre, mire számíthatunk. Az viszont két évad alatt már bebizonyosodott, hogy a sorozat képes komoly feszültséget teremteni, miközben nem szuperhősökkel, hanem sebezhető, esendő emberekkel dolgozik.

Az első két szezon nagy erénye a több szálon futó történet volt: egy közel-keleti háborúban rekedt katona, egy japán űrmérnök személyes tragédiája, egy iráni-amerikai család menekülése és egy csapat bajban rekedt diák mind-mind más perspektívából tapasztalta meg az idegenek pusztítását, más-más kontinensen. Ahogy teltek az epizódok, a mozaikdarabok fokozatosan összeálltak, és egyre világosabbá vált, hogy az emberi sorsok közötti látszólag apró döntések globális következményekkel járhatnak.

A második évad végén egy igazi cliffhanger zárta le a történetet: két szereplő kézen fogva lépett be az idegenek anyahajójába, majd vágás, sötét, és vége az évadnak.

A harmadik szezon első része azonban rögtön keresztülhúzza a néző várakozásait. Az évadzáró katarzisa után ugyanis nem folytatódik a történet: két évet ugrunk előre az időben. Az anyahajó lezuhant, a fenyegetés papíron megszűnt, és a világ lassan próbál visszatérni a normalitásba. A hősi halottak között emlegetik Trevante Cole őrmestert (Shamier Anderson) és a fiatal Caspar Morrow-t (Billy Barratt). Csakhogy rögtön az epizód elején kiderül, nem minden az, aminek látszik: Trevante megjelenik egy térkapuban, és semmire sem emlékszik az elmúlt két évből. Innen indul újra a történet, a bizonytalanság, a katonai titkolózás és az emberi bizalmatlanság szorításában.

A forgatókönyv egyik legerősebb húzása, hogy nem próbál hosszan magyarázni, hanem szinte azonnal visszaránt a bizonytalanságba. Ismeretlen gravitációs anomáliák, eltűnő emberek, félrevezető hírszerzési jelentések – minden azt sugallja, hogy az idegenek inváziójának még messze nincs vége. Trevante és a közben felnőtté vált Jamila (India Brown) újra központi figurákká lépnek elő. Jamila bűntudattal küszködik Caspar halála miatt, ám kettejük találkozása újra beindítja az események láncolatát. Amikor katonák támadnak rájuk, menekülni kényszerülnek, és világossá válik, hogy ismét nem számíthatnak senkire – legfeljebb egymásra.

Érdekes módon a nyitány inkább szűkíti, mintsem tágítja a fókuszt.

Nem látjuk egyszerre a régi kedvenceket, a szálak nem futnak párhuzamosan. Aneesha Malik (Golshifteh Farahani) és Clark Evens (Enver Gjokaj) egyelőre még csak az előzetesekből sejthetők, de bizonyosan visszatérnek majd. Más karakterek sorsa kérdéses: Monty (Paddy Holland) újra felbukkanása sok rajongónak örömet okozna, míg Mitsuki (Shioli Kutsuna) halála talán véglegesnek tűnt a második szezonzáróban, bár az Invázió világában soha semmi sem biztos.

Az új évad első epizódja ugyan nem robban be olyan látványos erővel, mint ahogy a második évad fináléja lezárult, de ez nem is áll szándékában. Inkább felépíti az új status quót, miközben lassan, csepegtetve adja a jeleket: a veszély nem múlt el, sőt, valami sokkal komplexebb játszma van kibontakozóban. A katonai erők bizalmatlansága, a titkolózó hírszerzés, és az, hogy még a saját hősüket sem hajlandóak elfogadni, finoman reflektál a hatalom és az egyén konfliktusára. Ez a politikai árnyalat talán eddig is jelen volt a sorozatban, de most még hangsúlyosabbá válhat.

Az idegenek ábrázolása továbbra is különleges. Nem a hollywoodi sablonokra épít, nincsenek klasszikus „szürke kis emberkék” vagy túlzó CGI-szörnyek.

A lények furcsa, folyamatosan fejlődő fiziológiája egyszerre idegen és félelmetes emberi szemmel nézve. Eközben a tudományos magyarázatok ugyan sokszor sántítanak, mégis képesek megőrizni a hitelesség látszatát. Ez a balansz tartja a sorozatot a tudományos fantasztikum keretein belül, anélkül, hogy saját paródiájába fordulna. Nagy kár, hogy vizuálisan a lények gyengébbek, mint a 2025-ben elvárt színvonal.

Az Invázió harmadik évadának nyitánya tehát nem ad mindenre választ, és nem is akar azonnal sokkolni. Ehelyett egy lassan kibontakozó új krízis alapjait fekteti le. A karakterdrámákra koncentrál, ahogy eddig is, miközben apró jelekkel és rejtélyekkel teremt feszültséget. Ez a tempó talán frusztráló lehet azoknak, akik pörgős akciót keresnek, ám a sorozatot mindig is a lassabb építkezés jellemezte.

Összességében az évadnyitó ígéretesen folytatja a történetet: nem szakít a sorozat eddigi filozófiájával, miszerint a világ sorsa hétköznapi emberek apró döntésein múlik. Nem tökéletes, vannak vontatott részei, és az időugrás elsőre kicsit kizökkentheti a nézőt, de mindez hozzájárul a rejtélyhez. Egy biztos, aki hajlandó türelmesen követni a mozaikdarabokból épülő narratívát, annak ismét jutalom lesz a kitartás. Az Invázió továbbra is az egyik legkülönlegesebb idegenes sorozat az elmúlt években – talán tényleg a legjobb, amiről még nem hallottál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt Gyökössy Zsolt
A legendás tévérendező 96 éves volt. Többek között a Szeszélyes évszakok és az MTV-n sugárzott Gálvölgyi-show-k is az ő nevéhez fűződtek.


Augusztus 21-én, 96 éves korában elhunyt Gyökössy Zsolt színházi- és televíziórendező. A szomorú hírt az IdőJel Kiadó osztotta meg a Facebookon.

Nevéhez fűződik a legendás Szeszélyes évszakok, de rengeteg más színházi és televíziós produkcióban is maradandót alkotott. Nemrég még Sztárok-Sztorik című könyvét mutatta be, amelyben pályájának emlékeit gyűjtötte össze.

„Még fél éve sincs, hogy a Jókai Szalonban együtt ünnepelhettük kötetének bemutatóját – lám, a Fennvaló még megadta neki azt a nagyszerű ajándékot, hogy ebben a maga nemében páratlan emlékezés-gyűjteményben mintegy tisztelegve nemcsak előttünk, de Előtte is felvonulhattak különleges rendezői, televíziós pályájának jólismert művészei – Antal Imrétől Máthé Erzsiig, Dörner Györgytől Latinovits Zoltánig, Alfonzótól és Bodrogi Gyulától Kabos Lászlóig és tovább. Mindnyájuk munkatársa volt – a velük megélt élményeket, a közös munka sok közös történetét örökre emlékezetes módon osztotta meg közönségével e kiadónk által útjára bocsájtott, feledhetetlen könyvében” – írta a kiadó.

Gyökössy Zsolt 1929. június 8-án született Körösladányban. 1952-ben szerezte meg rendezői diplomáját, és közel tíz éven át több magyar nagyváros színházában dolgozott. Rendezett prózai és zenés darabokat, operetteket, operát és daljátékokat is.

Budapesten a Tarka Színpad, majd a Kamara Varieté művészeti vezetőjeként tevékenykedett több mint egy évtizeden át. Később a Magyar Televízióban folytatta munkáját, ahol a főszerkesztőség vezető rendezője lett.

A Szeszélyes évszakok mellett olyan műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Fejezetek a cirkuszlexikonból, a Gálvölgyi-show, a szilveszteri műsorok, a Kató néni kabaréja, a Hogy volt! Hogy volt?, a Sportolók a porondon és az Antal-show.


Link másolása
KÖVESS MINKET: