KULT
A Rovatból

„Ez hosszú, azt jobban bontsd ki, ennek nincs csattanója, ez nyálas!” - Szinetár Dórával október végén debütáló stand up estjéről beszélgettünk

Szinetár Dóra szeret mindenbe belekóstolni, a standuposokban nem lát konkurenciát, és azt is elárulta, miben lesz más az Egy életem előadás, mint egy hagyományos stand up est.


EGY ÉLETEM – ez a címe annak a különleges életrajzi stand up sorozatnak, ami szeptember végén indul a Momkult-ban. Híres művészek állnak színpadra, hogy egy-egy színházi este keretein belül elmeséljék az életüket. Az estek rendezője és producere Lévai Balázs. A sorozat októberben debütáló főszereplőjével, Szinetár Dórával beszélgettem arról, milyen kihívásokat rejt magában a stand up egy színész számára.

– Van valami, amit már régen szerettem volna megkérdezni Tőled. Nagyon sokarcú vagy abból a szempontból, hogy sokféle, a fő profilodhoz képest akár gyökeresen más stílusú feladatot is elvállalsz. Bevallom, engem például meglepett, amikor Sziámi koncerten találkoztam veled.

Ilyen sokrétű az érdeklődésed, vagy ez tudatos harc az a beskatulyázás ellen?

– Is-is. Boldog vagyok, ha új impulzusok érhetnek, nyitott vagyok bármire, szeretek minden „megkóstolni”, és igen, küzdök is az ellen, hogy csak ilyennek, vagy csak olyannak lássanak. A világot is színesnek szeretem, és magamat is.

– Amikor a 2000-es évek közepén a Dumaszínház jóvoltából divatba jött az amerikai típusú standup, a színészek meglehetősen vegyesen reagáltak. Az öltözői beszélgetésekben bizony voltak féltékeny hangok, hogy itt vannak ezek a fiatalok, akik zömükben nem is színészek, nem is viccesek, és mégis imádja őket a közönség. Te mit gondoltál, gondolsz a műfajról?

– Sosem gondoltam összehasonlítani a színházzal. Maximum a kabaréval, de annak sem konkurenciája szerintem, hanem az egyik fajtája. Szeretem a humort, az iróniát, és imádom a vicces embereket. Ha úgy vesszük, Hofi is standupolt, és zseniálisan csinálta. A lényeg itt is, hogy kiről beszélünk. Van olyan standup előadó, akit szívesebben nézek, mint némely színházi előadást, és van, akit két perc után elkapcsolok. Az pedig, hogy ez valami könnyebb siker-szerző módszer lenne, most már tapasztalatból is mondhatom, hogy nem igaz!

Ezt is maximum hallgatni – élvezni könnyű, csinálni semmiképp!

– Vannak kedvenceid a stand uposok között?

– Messze nem mondhatnám, hogy sok standup előadót ismerek, Bődöcsöt nagyon szeretem, de tényleg Hofi nekem az alap.

– Eric Idle úgy fogalmazta meg a standup és a színjátszás közti különbséget, hogy ha standupolsz, nem tudsz álarc mögé bújni. Ott nem Helen leszel vagy Balázs kisasszony, hanem, Szinetár Dóra. Nem ijesztő ez a fajta kitárulkozás? Egyáltalán, mennyire vagy hajlandó kitárulkozni?

– Itt még a műfaji meghatározás is „önéletrajzi standup”, szóval itt muszáj. Bár én a színházban is „magamat mutogatom”, a saját érzelmeimet, a saját indulataimat. A különbség, hogy ott a szövegért nem én vagyok a felelős, itt viszont igen.

Ott mondhatom, hogy „jól mondtam, csak azért nem nevettek, mert nem jó a szöveg”, itt azzal sem lennék beljebb...

– Hogy készülsz? Van segítséged a műsor összeállításában, vagy Lévai Balázs teljesen rád bízta, hogy miről és hogyan beszélsz?

– Egyáltalán nem! Gyakorlatilag én mesélem a történeteimet, ő pedig Gyulai Eszter dramaturggal cenzúrázza. „Ez hosszú, azt jobban bontsd ki, ennek nincs csattanója, ez nyálas!” Nem volt könnyű elfogadni, hogy a saját életem történéseit pontozza valaki, de azt hiszem csak így működhet. Kell egy külső szem, egy külső kontroll.

– Miből indultál ki az est összeállításában? Próbáltad összegyűjteni a vicces sztorikat, és ezeket csokorba rendezni, vagy inkább az volt a cél, hogy minél többet elmesélj magadról az életedről, és azt megnézni, a fontos eseményeket hogy lehet humorosan tálalni?

– Is-is. Először csak meséltem mindent, és bármit, ami eszembe jutott. Aztán az egyik sztori jobban tetszett Balázsnak, arról eszembe jutott egy másik, vagy egy összefüggés, amit érdemesnek gondoltunk kibontani. Nem volt terv, de végül egy-két kivétellel, a történetek időrendben és logikailag is következnek egymásból.

– Az est leírásában azt olvashatjuk, hogy nem teljesen hagyományos standup estet láthatunk, számos ötlettel készültök, ami látványossá teszi az estet. Ezekről elárulhatsz valamit kedvcsinálóként?

– Van egy kivetítőnk, és sok képes emlékem a múltból. Meg persze vagyok én a foglalkozásommal, ami önmagában több, mint a standup hagyományos formája, hiszen ha nekem eszembe jut egy karakter, vagy egy esemény, azt nyilván „színésznőből” is megpróbálom megidézni.

– Kicsit mesélj arról, hogy hol és miben láthatunk még a közeljövőben.

– Nemrég fejeztük be a Gólkirályság sorozat második évadának forgatását, amit a jövő év elején láthatnak a nézők, és közben beálltam a Centrál Színház Függöny fel! című előadásába, amit nagyon megszerettem. Elképesztően vicces előadás, és nagyon jó feladat játszani. Lesz november 3-án Szombathelyen, november 25-én pedig Tatán az Omega emlékére készült Csillagok Útján koncertünk remek kollégákkal, és egy gospel kórussal, aztán az adventi időszakban sok karácsonyi koncertet is adok az ország különböző városaiban.

És persze jön a tél, a kedvenc időszakom, amikor nálunk rengeteg születésnap van a családban, és az őszi-téli ünnepköröket is nagyon lelkesen tartjuk, úgyhogy bőven van mit várni, és van minek örülni!

fotó: Kleb Attila


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk