Ez a film is legalább annyira fáj... – Megnéztük A szerelem fáj című mozit, de kár volt
Kicsit olyan érzéssel jöttem ki a vetítésről, hogy Jonathan Eusebio első rendezése hangyányit átgondolatlan volt. Érezni, hogy a rendező a kaszkadőrök világából érkezett, mert
Minden, ami az akcióhoz tartozik, szinte tökéletes: a kameramozgás, a verekedések, a kaszkadőrmutatványok, és még kellően véres is. Csak rendes történet nincs mögötte.
Miről szól A szerelem fáj? Ha őszinte akarok lenni: nem tudom. Mármint tudom, mi a története, de hogy mi értelme a sztorinak… az tényleg nem világos. Marvin Gable (Ke Huy Quan) ingatlanügynök irritálóan boldog életet él, tökéletes a munkahelye, mindenki imádja. Ennél többet nem is tudunk meg róla.
Ezután egy korrekt verekedős jelenet után megtudjuk, hogy nagyon jó kézitusában, és valamit tud, amit sok gonosz ember ki akar belőle szedni. Természetesen egy nő van a dologban, Rose (Ariana DeBose), aki valahogy kapcsolódik egy bűnbandához.
Marvin története egy nagy rohanás, amiben semmi izgalom nincs. Ke Huy Quan nagyon jó a kaszkadőrmutatványokban, hiszen egy időben ez volt a foglalkozása, de egy másodpercig sem aggódunk érte. Annyira halálos és verhetetlen hős, hogy hiába köhög fel vért egy gyomorrúgás után, már fel is áll, megy tovább, és pörög, mint a motolla. A forgatókönyv pedig sajnos harmatgyenge. De nem tudom eléggé hangsúlyozni, mennyire nincs jelen a forgatókönyvíró. Nem lepne meg, ha kiderülne, hogy a forgatás után találták ki a dialógusokat, és az akciójelenetek köré építették volna fel az egész filmet utómunkával.
Ezt a rendezői fogást akkor használják, ha valami fontos információt akarnak átadni a nézőknek: ilyenkor mondanak egy gyors, ám fontos mondatot a történethez, amikor a színész száját takarják, vagy háttal áll. Ezt nagy mennyiségben csak az igazán rossz filmek szokták alkalmazni, Kraven, Madame Web, csak hogy említsek párat. Nos, A szerelem fáj is beállt ebbe a sorba.
A főszereplő színészek kellemetlenek együtt. Ne értsen félre senki, Ariana DeBose gyönyörű, kellően őrült a szerepében, de egyáltalán nem hihető. Pedig Oscar-díjas színésznőről van szó, aki egyébként kimondottan rosszul választja az Oscar utáni filmjeit, az egyik említett szörnyűségben, a Kravenben is szerepelt. Ke Huy Quan ellenben szerethető és hihető akcióhős/ingatlanügynök kombó, de DeBose-zal nagyon rosszak együtt.
A többi mellékszereplő viszont láthatóan élvezi a képernyőidőt. Mustafa Shakir, mint a nagydarab, halálos bérgyilkos, a Holló, nagyon ügyes, Lio Tipton szerethető az asszisztens szerepében, Daniel Wu pedig lubickolt a főgonosz szerepében. De találkozhatunk még egy kissé elhízott Sean Austinnel is egy kedves kis szerepben, vagy Marshawn „Beastmode” Lynch és André Eriksen vicces bűnözőpárosával is, akik láthatóan élvezték a forgatást.
De ennyi. Tényleg ennyi, és semmi több. Ez a film akciójelenetek 90 percnyi összessége, semmilyen történet közepette, egy-egy felbukkanó gyengébb poénnal. A belső monológok „írják” gyakorlatilag a történetet, nagyon gyenge hátteret adva a kézitusáknak.
Ráadásul a 18-as karikát valószínűleg annak köszönheti, hogy a Matthew Murray, Josh Stoddard és Luke Passmore által írt „forgatókönyvnek” csúfolt szkeccs (komolyan három ember kellett ehhez?!) sokszor nagyon gonosz a karaktereivel, szó nélkül feláldoz szereplőket egy nem túl jó humor vagy sokkolás oltárán. A szerelem fáj egy teljesen feledhető 90 perces kis akcióvígjáték, ami se nem túl vicces, se nem túl átgondolt. Pont tökéletes egy Valentin-napi streamingfilmnek, de hogy moziba miért küldték, arra tényleg nem tudunk rájönni.
