„Eddig nem láttunk ilyesmit tinisorozatban” – interjú az Eufória két színészével, Jacob Elordival és Alexa Demie-vel
Meglepő tiniszériát indított nemrég az HBO Zeydana főszereplésével, ami a tinédzserlét árnyékos oldalát mutatja meg, költői hangulattal. Két kulcsszereplő mesélt a munkával kapcsolatos kihívásokról.
Mi volt az, ami megragadott titeket a sorozatban?
Alexa: Mindketten elolvastunk jó pár forgatókönyvet azelőtt, de részemről még soha nem éreztem magam olyan izgatottnak, mint amikor ezt olvastam. Iszonyú gyorsan befaltam a szkriptet. Sam Levinson (a sorozat kreátora — a szerk.) fantasztikusan képes ábrázolni a világot; minden egyes karakterrel konkrétan szerelembe estem. Amikor nagyon akarok valamit, azt mindig tudom és érzem. Ezúttal is éreztem, miközben olvastam az anyagot. Újra és újra el akartam olvasni, ami nálam elég szokatlan.
Jacob: Általában a húsz oldalas szabály mindenkinél beválik (azaz húsz oldal után kiderül, megfog-e minket egy adott forgatókönyv - a szerk.) Ez a sorozat kitűnik a többi közül. Attól a pillanattól, hogy ott voltunk a meghallgatáson, olyan hangulat lengte körbe az egészet, ami egészen a forgatás végéig kitartott - energia vette körbe.
Mi különbözteti meg szerintetek az Eufóriát más tinidrámáktól?
Alexa: Vizuálisan eddig nem láttunk ilyesmit tinisorozatban – elképesztően néz ki. Azok a tinédzseres sorozatok, amiket korábban láttam, nem realisztikusak és nem lehet velük azonosulni. Az ember azt érezte: "Nem tudom, ki viselkedik így igazából az életben". Mintha valaki csak elképzelte volna, hogy az ő fejében hogyan nézne ki az adott helyzet - pedig teljesen életszerűtlen. Az Eufória abszolút hiteles, nyers és annyira valós, hogy elképesztően könnyű vele azonosulni, és nemcsak a tinédzsereknek, de talán a felnőtteknek is.
Jacob: Az én középiskolai élményeim semmiben nem hasonlítottak a sorozatban ábrázoltakra, de mi, színészek mégsem találjuk sokkolónak a sorozatot. Talán azért, mert megéljük és mi készítettük - de azt is gondolom, ha belelátnánk bárki életébe, háztartásába bárhol a világon, azt látnánk, hogy mindez nem is olyan furcsa, mint amilyennek elsőre tűnik. Sokszor az alkotók egy probléma egyetlen szempontját mutatják be, de Sam esetében ez nem így van: ő minden aspektusra maximálisan odafigyelt, a ruháktól a hangig - a történet minden millimétere ki van találva.
Jó lehet egy olyan rendezővel dolgozni, aki ennyire együttműködő.
Jacob: Meghallgat minket. Odafigyel a beszélgetéseinkre - aztán megkapod a forgatókönyvet és ott van egy mondat, ami a te szádból hangzott el. Nagyon ráhangolódik a témára. Aztán olykor szólunk, hogy ezt a mondatot másképp mondanánk, ő meg erre: "Változtasd meg úgy, ahogy gondolod." Mégsem érzem, hogy ne érdekelné, csak ennyire megbízik bennünk.