Épphogy elkerülte a börtönt, orvosnak készült, és máig fájlalja, hogy nemet mondott a Hetedikre – Denzel Washington 69 éves
Minden idők egyik legnépszerűbb és legelismertebb színésze, Denzel Washington fiatalkori legfőbb vágya volt, hogy ő legyen minden idők legnagyobb színésze. Elmondása szerint aztán ahogy felnőtt, rájött, az is elég, ha a tőle telhető legjobbat hozza ki magából. Végül akkora nagyágyú lett, hogy a pletykák szerint egyszer egy nyolc számjegyű gázsit is visszautasított. Amit azonban a rajongók néha elfelejtenek, hogy vannak olyan világsztárok, akiknek nehéz sorsa volt gyerekként (Viola Davis például kénytelen volt a szemétben guberálni, Jim Carrey egy lakókocsiban élt a családjával, és szexuális zaklatáson is átestek nem kevesen), és sajnos az ifjú Washingtonnak is szembe kellett néznie egykor az élet kemény oldalával.
Denzel Hayes Washington Jr. 1954. december 28-án született a New York állambeli Mount Vernonban. Édesanyja, Lennis (becenevén Lynne) egy szépségszalont üzemeltetett, édesapja, idősebb Denzel Washington pedig a pünkösdi egyház lelkésze volt, aki a New York-i vízügyi hivatalnál és egy helyi S. Klein áruházban is dolgozott.
„Az apám prédikátor volt, kedves, spirituális ember. Az anyámnak volt egy szépségszalonja. New York-i fodrászszalonokban és a templomokban nőttem fel, s ezek azok a helyek, ahol a legjobb mesemondókat találod. Apa nem volt tanult, egy vidéki srác volt. Arra biztatta a gyerekeit, hogy járjanak középiskolába, majd szerezzenek jó munkát. Anyám viszont városi lány volt, Harlemben nőtt fel. Ő volt a céltudatosabb, és többet akart nekünk. A szüleim példamutatással inspiráltak. Elváltak, amikor 14 éves voltam. Azt hiszem, ez dühössé tett engem. Átmentem egy olyan életszakaszon, amikor rengeteg veszekedésbe és balhéba keveredtem. A három legközelebbi barátom a börtönben végezte, összesen kaptak vagy 40 évet. Anyám szerencsére látta, hogy mi következik. Összekapart annyi pénzt, hogy magániskolába járathasson, nyáron meg táborba küldött. A lényeg az volt, hogy ne legyek az utcán. Ez a döntés pedig megváltoztatta az életemet, mert nem éltem volna túl azt az irányt, amerre mentem” – emlékezett vissza a színész.
Orvos és színész
A fiatal Denzel a középiskola után a Texas Tech Egyetemre szeretett volna járni, ehelyett azonban 1977-ben a Fordham Egyetemen szerzett diplomát dráma és újságírás szakon. Bár nem így indult a felsőoktatási karrierje, eleinte orvosnak akart tanulni. „Azért mentem egyetemre, hogy orvos legyek. Csak azért vettem fel egy színjátszó szakot, mert azt mondták, hogy könnyű, és jó jegyet lehet kapni belőle, szóval csábító volt, hogy könnyen kaphatok jó jegyeket. Ez egyébként még mindig igaz rám!" Természetesen a színjátszó kurzuson való részvétel megváltoztatta az életét. Fél év kihagyás után tehát megújult céllal tért vissza a Fordhamre, beiratkozott a Lincoln Center campusára színészetet tanulni, ahol címszerepet kapott Eugene O'Neill Jones császárában és Shakespeare Othellójában. Ezután San Franciscóban, az American Conservatory Theaterben végzett, ahol egy évet töltött, mielőtt visszatért New Yorkba, hogy megkezdje hivatásos színészi pályafutását.
Ők ketten ugyanis egyaránt mellékszerepet játszottak a filmben, Washington Rudolph férjét, Pearson pedig az egyik futót alakította. Csak a következő évben kerültek kapcsolatba egymással, amikor egy partin találkoztak, majd összefutottak egy színházi előadáson. 1996-ban, Oprah Winfrey show-jában Pearson felidézte, hogy elkésett egy darabról, így besurrant, amíg a lámpák le voltak kapcsolva, és leült az első szabad helyre. „A szünetben felkapcsolták a villanyt, és mi egymás mellett ültünk" – mesélte. 1983. június 25-én házasodtak össze, és azóta is együtt vannak, idén nyáron ünnepelték a 40. házassági évfordulójukat, ami amúgy is hosszú időt jelent, hát még hollywoodi mércével! Denzel egyébként egy évvel az esküvőjük előtt megkapta Dr. Philip Chandler áttörést jelentő szerepét a ’80-as évek egyik legsikeresebb orvosi sorozatában, az Egy kórház magánéletében. Így végül egyszerre teljesült mindkét vágya, színészként orvos lehetett, méghozzá hat évadon keresztül, 1982-től 1988-ig.
„Ezt bizony elszúrtam.”
Miközben a sorozaton dolgozott, Washington több mozifilmben is szerepelt, köztük Norman Jewison a legjobb film Oscar-díjára is jelölt Katonatörténetében (1984) és Sidney Lumet Hatalomjában (1986). 1987-ben Steve Biko dél-afrikai, apartheidellenes politikai aktivistát alakította a Kiálts szabadságot című filmben, amelyért megkapta élete első Oscar-jelölését a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. Ehhez pedig mindössze négy mozifilmre volt szüksége.
Ettől kezdve pedig Washington karrierje szárnyalni kezdett. Azóta több mint 50 filmben szerepelt, és széles körű kritikai elismerést kapott valós személyiségek megformálásáért. Leginkább a muzulmán minisztert és emberi jogi aktivista, Malcolm X megformálásáért emelte őt a vállára a szakma Spike Lee 1992-es filmjében (Malcolm X), de ott volt még az ártatlanul börtönbe zárt bokszoló Rubin Carter a Hurrikánban (1999), Herman Boone futballedző az Emlékezz a titánokra című filmben (2000), vagy Frank Lucas drogbáró az Amerikai gengszterben (2007).
Emellett akciófilmekben és krimikben is megvetette a lábát, többek között a Kiképzésben, amelyért 2002-ben megkapta a második Oscar-díját, ezúttal már a férfi főszereplő kategóriában, de nagy sikert aratott Az utolsó esély (1995), A belső ember (2006), a Deja Vu (2006) és a Védhetetlen (2012) című filmjeivel is, valamint egyetlen franchise-ával A védelmező-trilógiával (2014, 2018, 2023).
Ugyanakkor Washington bevallotta, hogy van egy olyan szerep azok között, amelyeket a karrierje során visszautasított, amit utólag nagyon szívesen eljátszott volna. Az Off Script című műsorban Jamie Foxx-szal beszélgetve a színész megosztotta, hogy annak idején nem vállalta el David Mills karakterét a Hetedik (1995) című kultikus krimi-thrillerben, így az végül a nála kilenc évvel fiatalabb Brad Pittnél landolt. „Úgy gondoltam, hogy a forgatókönyv túl démonikus volt. Majd megnéztem a filmet, és arra gondoltam: »Ó, ezt bizony elszúrtam.«"
Rendezőként is pazar
Washington nem elégedett meg a színészi karrierrel, amiből nagyjából mindent kihozott, ami lehetséges, hiszen tengernyi filmes díja van, játszott színházban, sorozatban, tévé- és mozifilmekben, és feltűnt mindenféle műfajban. Épp ezért úgy döntött, hogy a kamera mögött is kipróbálja magát, első filmje rendezőként pedig a 2002-es Antwone Fisher története lett, amelyért Critics Choice Awardot és a Producerek Szakszervezetének Stanley Kramer-díját is megkapta. A sikeres kezdés után 2007-ben előállt az Érvek és életekkel, amit a legjobb drámai film Golden Globe-díjára is jelöltek.
E tekintetben egyébként egészen elképesztő Washington teljesítménye, eddig összesen kilenc színészi Oscar-jelöléssel büszkélkedhet (Kiált szabadságot, Az 54. hadtest, Malcolm X, Hurrikán, Kiképzés, Kényszerleszállás, Kerítések, A jogdoktor, Macbeth tragédiája), vagyis fekete színészként a legtöbbel, és összességében is csak Laurence Olivier (10), Bette Davis (11), Jack Nicholson (12), Katharine Hepburn (12) és Meryl Streep (21) előzik meg, illetve szintén kilenc jelölést kapott Spencer Tracy, Paul Newman és Al Pacino.
Washington egyébként többször is nyilatkozta, hogy a rendezést jobban szereti, mint a színészkedést. „Jobban érdekel a rendezés, mert fontosabb számomra, hogy másoknak segítsek. Nem azok a dolgok üdvözítenek majd engem az életem utolsó napján, amiket megalkottam, hanem azok az emberek, akiket felemeltem, akiknek segítettem, akiket jobbá tettem.”
Az utánpótlás
A megdöbbentően lenyűgöző karrierje ellenére Denzel elismerte, hogy a munkája csak a második helyen áll a felesége és a gyerekei mögött.
Neki és Pearsonnak egyébként négy gyermeke született: John David 1984-ben, Katia 1987-ben, az ikrek, Olivia és Malcolm pedig 1991-ben. Mindannyian a szüleik nyomdokaiba léptek, így vagy úgy, eddig azonban a legnagyobb karriert az elsőszülött John David futotta be, aki olyan filmek főszerepeiben tűnt már fel eddig, mint a Csuklyások: BlacKkKlansman (2018), a Tenet (2020), a Malcolm és Marie (2021), a Beckett (2021), az Amszterdam (2022) vagy Az Alkotó (2023). Nos, igen… Volt kiből inspirálódni.
