MÚLT

Emlékképek a budapesti mozik virágkorából

Budapesten 100 évvel ezelőtt 113 mozi működött. 2014-re ez a szám 31-re csökkent...

Forrás: Ilyen is volt Budapest - szmo.hu
2014. április 08.

1958, Rákóczi út: Az Uránia mozi és az Erzsike espresso

Ez utóbbinak azóta több neve is volt. A moziról néhány szót Wotan Doctor jóvoltából: az Uránia Tudományos Színházat, ezt az új intézményt 1899-ben felszerelték álló és később mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel. Így indult útjára az immár több mint 100 éves Uránia filmszínház.

Fotó: Fortepan

1916-tól kezdve az Uránia filmszínházi műsorok bemutatására tér át, a tudományos előadások délutánra szorulnak, majd idővel teljesen megszűnnek. 1930-ban új korszak nyílt az Uránia épületében. Pekár Gyula eladta a legszebb pesti mozit az UFA (német) Filmgyárnak, ettől kezdve UFA Palota lett belőle s főként az UFA filmjeit játszotta nagy sikerrel.

A második világháború után a Szovexport mozija lett, 1945 februárjában itt tartották az első háború utáni filmelőadást, mely természetesen a győzedelmes Vörös Hadsereg küzdelmeit mutatta be. Később az épület újra visszakerült magyar tulajdonba, s lett a főváros kedvelt mozija. 2002-ben eredeti szépségében újíttatta fel a több mint százéves épületet s a 425 fős díszterem mellé még két 60 fős kistermet is kialakítottak az Uránia épületében.

A film, ami a képen látszik: Micsoda éjszaka. Egy jópofa film volt Latabárral és Tolnai Klárival.

Névjegy: Ilyen is volt Budapest blog

A szerkesztő, Popovics András 14 éves kora óta járja Budapest utcáit. Akkor, 1970-ben kapott szüleitől egy Verhovina motort, amit régesrég autó váltott fel, hiszen András taxisként dolgozik. Ő a City Taxi 424-es munkatársa és tulajdonostársa, aki Budapestet örökre a szívébe zárta.

Eleinte csak gyűjtötte a fotókat, majd szenvedélyévé vált, hogy minden képről, minél több információt szerezzen. Innen pedig már csak egy ugrás volt, hogy gyűjteményét nagyon sok Budapest rajongóval megossza, és ezekkel a szavakkal ajánl a figyelmetekbe:

"az oldalamat nem csak a nosztalgiázni vágyóknak ajánlom, hanem azoknak is akik szeretnék tudni, szeretnék látni, hogy milyen is volt Budapest egyik-másik pontja, tere, útja, utcája, kereszteződése, háza, hídja, épülete, egyéb nevezetessége, stb. 20,30,50,70,100, vagy akár 130 évvel ezelőtt!"

Ebből a fantasztikus és kiapadhatatlan gyűjteményből válogatunk mi is és portálunkon időről időre találkozhattok majd a különböző válogatásokkal.

1960-as évek, Beniczky utca: az Otthon Mozi

Az utca az 1960-as években területrendezés miatt megszűnt. A mozi is. De az épület, amelyben volt a mai napig a helyén van.

Napjainkban (2014.03.15.) ez az épület a Baross utca 87-es számú ház. Ennek a Szigony utcai oldalán volt az alagsorban. Ha jól megfigyeli az ember az épület erről a képről is egészen jól felismerhető. Az új épületek ezen épület után kezdődnek.

A moziba egy lejtősen kialakított bejáraton keresztül lehetett bejutni. Az embernek az volt az érzése, hogy a pincébe sétál lefelé.

1961, Mártírok útja: A mai Bem mozi ekkor még Budai Híradó névre hallgatott

Jurij Alekszejevics Gagarin 1961. április 12-én első emberként repülte körül a Földet a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén. A szovjet kozmonauta meghívását az MSZMP Politikai Bizottsága június 6-i ülésén döntötte el.

A párthatározat előírta, hogy a sajtó három nappal korábban közölje a fiatal űrhajós érkezését és a bevonulási útvonalat, a repülőtéren pedig „kb. 10-15 ezer, esetleg 20 ezer főnyi tömeg" várja.

Gagarin különgépe augusztus 19-én 9 óra 40 perckor szállt le Ferihegyen, ünnepélyes fogadásán Kádár János nem volt jelen, a hivatalos verzió szerint „nyaralt". Egy Népszabadság-cikkből azonban az is kiderült, hogy később találkoztak: a Gagarin számára rendezett búcsúfogadáson az asztronauta Kádár feleségét meg is táncoltatta, a csárdás alapjait próbálva meg elsajátítani.

1964. augusztus 20., Kőbánya Mozi

35 évet élt meg a Kőrösi Csoma Sándor úton található egykori Kőbánya mozi, mely 1964. augusztus 19-én este 7 órakor nyitotta meg kapuit a kerületi nézők előtt. A megnyitó beszéd és az ünnepség után a Filmhíradót vetítették, majd bemutatták a „Mosztar" című rövidfilmet és Gertler Viktor frissiben elkészült vígjátékát, az „Özvegy menyasszonyokat" Pécsi Sándor, Rajz János és Garas Dezső főszereplésével. Sajnos már egyikük sincs közöttünk.

A fotót küldő, Gönczi Imre élményei szerint még matinék is voltak itt.

Molnár Péter és Mühlbacher István építészek tervezték az épületet, ami, egy modern, 800 férőhelyes létesítmény lett. Két pénztár működött a moziban, de találhattunk benne büfét és orvosi szobát is.

Húsz fős személyzettel üzemeltek, és napi három előadást vetítettek. A moziban, az akkori szokásnak megfelelően háromféle jegyár közül lehetett választani: az első 3-5 sor volt a legolcsóbb, az utolsó 3-5 sor a középső árkategóriába tartozott, míg a legdrágább a középső rész volt.

A mozit 1990-ben a Budapest Filmtől bérbe vette az Intercom, de 1998 októberében visszaadták. Ekkor egy kft vette ki az épületet rövid időre. 1999 áprilisában végleg bezárták a Kőbánya mozit. 2005-ben áttervezték, majd 2006-ban a Magyar ATV csatorna költözött az épületbe.

Aki szeretne többet is olvasni a moziról vagy a korabeli „mozizásról", annak ajánljuk elolvasásra Budapest Főváros Levéltárának oldalán Urbán Márta írását.

1968, Ugocsa utca: az Ugocsa mozi

1937-ben Görgényi Miklós nyitotta meg Astra néven. A második világháborút követő államosítás után lett Ugocsa mozi. 1999-ben végleg bezárt, FSZEK könyvtár lett.

Fotó: Fortepan

1970-es évek, Róbert Károly körút: a Dózsa mozi

1910 táján nyílt meg (az akkor éppen Hungária körúton) a mostani Róbert Károly körúton az Árpád mozi. Ez 1913-ban bezárt, jelentős átépítés után 1914-ben Winkler mozi néven nyílt meg. Befogadóképessége 1046 fő lett (1920-as adat).

1939-ban nevet változtatott. Délibáb mozi néven működött 1944-ig. A mozik szüneteltetését előíró 1944 október 16-i rendelet szerint ezen a néven végleg bezárt.

1945-ben, még helyreállítás közben Dózsa névre keresztelték, de csak 1946. március 1-jén nyílt meg. 1982 őszén országszerte több mozi téli szünetre bezárt, hogy megspórolják az energiaválság idején a téli fűtést. A Dózsa mozi 1982. október 13-án, a Szóljon a rock című francia filmmel fejezte be.

Megszűnt, mivel a teljes felújítására nem volt fedezet. Másfél évtizeddel később lebontották.

A kép tartalmaz egy-két rejtélyt. Az egyik a film, ami a felirat szerint angol-francia-román-perui koprodukció. Szolidan szólva tűvé tettem az internetet, de ilyet nem találtam. Tudja valaki az igazat?

A második a kalapos úr melletti kuka. Ez műanyagnak tűnik. Ide vonatkozik a következő kérdés: mikor váltotta le a műanyag kuka a horganyzott-vas kukát?

1970-es évek, Üllői út 101.: az Akadémia Mozi

1913-ban nyílt meg a Ludovika mozi néven. A mozival szemben, eredeti nevén a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, avagy Ludoviceum. Innen a név (nevei).

1946-1955-ig PARTIZÁN mozi volt a neve. 1955-től már AKADÉMIA MOZI. 1987 őszén végleg bezárt.

1970-es évek, Kulich Gyula tér: a József Attila mozi

Amikor az ember (fia, lánya) hetente akár három mozit is megengedhetett magának...

Forrás: : www.photoblog.com

1970-es évek, Rákóczi út: a Honvéd mozi

1900 január-február folyamán itt bérelt helyiséget Hirn Samu, rövid ideig, vetítések számára. 1901-től a SPORT KÁVÉHÁZ üzemelt itt. Az 1910-es címjegyzékben is benne van: BIOGRAPH MOZGÓ néven , Pollák Hermann mozijaként. Mozi és kávéház egyaránt volt. 1921-ben megszűnt.

Beck Ödön 1929-ben megnyitotta a ROXY mozit. 1941 őszén ATTILA MOZI lett, e néven zárt be 1944-ben. 1945-ben az MKP nyitotta meg újra, RÁKÓCZI HÍRADÓMOZI néven. Így utoljára az 1946. október 24-i műsorban említik, 1946. október 25-én már újra ROXY, majd 1951 október elején HONVÉD MOZI lett a neve. A Fotó Háber című filmmel nyitott aztán 1964. március 19-én.

Amikor a Mátra mozit tatarozták (ami 1975. december 22. óta Mese-és Ifjúsági mozi volt), átmenetileg a Mátra mozi műsorát adták itt, 1977. április 18-június 17. között.

1981. augusztus 4-én a Honvéd, mint egytermes mozi, bezárt. Két évig tartó átépítés után, kéttermes moziként nyitották meg 1983. október 20-án, mint HONVÉD, illetve HONVÉD-KAMARATEREM. Nevet változtatott 1990. szeptember 6.-án, ekkortól EURÓPA MOZI lett. Működésének utolsó napja: 2011. május 11., szerda.

1972, Selmeci utca: az Óbuda mozi

1945-ben nyitotta meg kapuit az Óbuda mozi. Előtte volt még ŐSBUDA MOZI, még előtte pedig BUDAI ROYAL 1933-tól. A "nagy hal" megette ezt a "kis halat" is. Az utolsó látogatóit 1991 június 13.-án fogadta.

Fotó: Fortepan

1974, XXII., Rózsa Richárd u. 5–7: a Budafok mozi

1974. július 31-én avatták fel ünnepélyesen az új Budafok mozit, ténylegesen augusztus 1-én kezdett üzemelni. Bezárt: 1991. december 4-én. Ma: bútorbolt.

Fotó: Katona Béla/naplo.hu

1980-as évek, József körút 63. és Csepreghy utca sarok: a Bányász mozi

Már az 1910-től moziként működött. A Klein-testvérek mozgójaként, BODOGRÁF néven. 1942-től 1944-ig BAROSS MOZI volt a neve. 1945-ben a Györffy Kollégium mozijaként folytatta működését, megint BODOGRÁF néven. 1951 december 7-től BÁNYÁSZ MOZI a neve.

A mozi kéttermes volt, két keskeny, hosszú úgynevezett "csőmozi". "A-terem", és "B-terem". Ez a kéttermes mozi 1969 december közepén bezárt.

Forrás: bp-mozitortenet.hu

Majdnem két évig tartó munkával egytermes mozivá építették át. Az újjávarázsolt Bányász mozi 1971. szeptember 16-án nyitott meg. 1975 áprilisától öt éven át ez lett a Magyar Filmek Mozija, de továbbra is Bányász néven. 1980. február 7-ével ezt a funkciót átszármaztatták a Tanács mozira.

1988. augusztus 11-17-i műsora a Diplomás örömlány című film volt, ezután augusztus 17-én a mozi bezárt, BÁNYÁSZ néven végleg. 1989. március 17-én GRAFFITI MOZI néven nyitották meg, másfél évi működés után 1990 szeptember 26-án zárt be. Egy évvel később megint megnyílt, 1991. november 2-án. A mozi utolsó napja 1999. január 6. volt.

1980 táján, Lenin körút: a Bástya mozi

Az ház, amelyben működött, 1889-ben, Paulheim József tervei alapján, eklektikus stílusban épült. Eleinte az épület földszintjén működött az Árpád, majd a Carmen kávéház, de 1921-től helyét átvette a Carmen, későbbi nevén Bástya mozi.

Bezárásának dátuma: 1998. december.

Forrás: bp-mozitortenet.hu

1960-as és az 1970-es évek: "a" mozibérlet!

Nem is tudom, hogyan kezdjem. Más idők voltak... Rengeteg olyan dolog létezett akkoriban, ami az akkori embereknek (NEKÜNK) igen is nagyon jó, sőt felejthetetlen volt. Ez itt az egyik példa.

1 forintért megvehettük ezt a bérletet és ezután szelvényenként megnézhettünk egy filmet az aktuális mozi ár töredékéért. Ez azokban az időkben, amikor rádiója sem volt mindenkinek, televíziója pedig csak a milliomosoknak, a videó még csak egy fantazmagória, a számítógép még azon is túl, gyakorlatilag az Üveghegy magasságában létezett...

Fotó: családi archívum

Szóval akkor a mozi volt szinte minden! Egy ilyen mozibérlettel követhettük a nagyvilág eseményeit, persze csak távolról, nagyon távolról...

Ha pedig ellátogattok az Ilyen is volt Budapest oldalra, a fotókat kinagyítva, minden apró részletet szemügyre vehettek.

Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Milliókat kapna a hajléktalan, aki nyomtalanul eltűnt, így nem tudják átadni neki a pénzt

Hétmillió forint kártérítést kapott egy hajléktalan, de ügyvédje nem találja, így nem tudja átadni neki a pénzt. A férfinak járó pénz most egy letéti számlán van, de elveszítheti, ha nem veszi át.

KÉK HÍREK

Videó: szelfizni akart a krokodillal, azt hitte, csak egy szobor – aztán 50 öltéssel kellett összevarrni a lábát

A 29 éves férfi átmászott a kerítésen, és belépett a kifutóba, mert fotót akart. A krokodil azonban megragadta a lábát, és percekig nem engedte el – csak egy betondarab mentette meg.

KÉK HÍREK

Meztelenül ugrott fel a rendőrautóra egy kutyájával fajtalankodó, őrjöngő férfi Budapesten

A férfi a rendőrök kiérkezésekor sem tudott magáról, felugrott a rendőrautóra és tovább őrjöngött. A mentők végül a pszichiátriára vitték. A kutya is orvoshoz került.

Címlapról ajánljuk

MÚLT

„Hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót” – 30 éve történt az ország legsúlyosabb vonatbalesete, amiben 31-en haltak meg

1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat több kocsija is. 31-en haltak meg, az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Fartek Patrícia / Fotó: YouTube/Kommentár nélkül - szmo.hu
2024. december 02.

1994. december 2-án szörnyű tragédia rázta meg az országot. 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik 110 kilométer/órás sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak.

A balesetben összesen 31-en vesztették életüket, 27-en a helyszínen, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig megsérültek. Az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Később kiderült, a balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyed órával az első vágányon tolatást végeztek, csakhogy a váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. A tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót az első vágányra.

A gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel, azaz körülbelül 110 kilométer/órával érkezett az állomás felé, a kitérő állású váltót ebben az állásban viszont legfeljebb 40 kilométer/órás sebességgel közelíthette volna meg a szerelvény. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija leszakadt, majd kisiklott, és egy része az állomásépületbe rohant.

A mentést a baleset után közvetlenül az állomáson szolgálatot teljesítő vasúti dolgozók és az utasok kezdték meg. Aztán megérkeztek a mentők, tűzoltók, és katonák is. Még ők sem láttak még ehhez fogható katasztrófát, de az első újságírók sem tudták eleinte felfogni, mi történt.

Mészáros János a Szoljon.hu fotóriportere az elsők között ért oda, a szirénák hangját követte.

„Láttam, hogy egymáson vannak a vagonok. Akkor már hallottam zajokat, síró, jajveszékelő embereket a roncsok alól. Néhol mozogtak elemlámpák, a tűzoltók és a mentők ekkor már bemásztak a roncsok közé és próbálták megtalálni a túlélőket, sérült embereket”

– mondta a fotós korábban a XXI. Századnak.

Huszonhét ember a helyszínen meghalt, a holttesteket először a váróba fektették.

„Nem kívánom senkinek azt a látványt, érzést, amit az váróterem látványa nyújtott, ahová korábban a holttesteket fektették. Néhány kolléganőmmel hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót. Az egyik munkatársnőnk épp babát várt, mondtuk neki, ő ne jöjjön, máshol segítsen, ha tud. Borzasztó emlék”

– emlékezett vissza szörnyű tragédiára a Szoljon.hu-nak egy asszony, aki már akkor is a vasútnál dolgozott. Azt mondta, sokan bementek aznap éjjel dolgozni közülük, olyanok is, akik nem voltak szolgálatban.

Kárándi Béla nyugalmazott alezredest is a helyszínre rendelték. Az ő feladatuk a halottak azonosítása volt.

„Csendben dolgoztunk, senkinek nem volt kedve megszólalni. Szavakkal nem is lehet elmondani, milyen érzés volt látni, amikor az egyik fiatal mellé lefeküdt a földre az édesanyja. Átölelte a fiát, és perceken át zokogott. Az áldozatok között volt az ORFK egyik középvezetőjének az anyósa is. Amikor bejött az asszony férje, összetört egy széket. Rajta így jött ki a mérhetetlen düh és fájdalom, hogy elveszítette a feleségét”

– mesélte a tragikus éjszakáról a keleten.hu-nak.

A balesetben hatan életveszélyes, húszan súlyos, tizenketten könnyű sérüléseket szenvedtek. A sérülteket több kórházba szállították. Tizennégy embert elsősegélynyújtás után haza is engedtek, négy ember életét viszont már nem tudták megmenteni. Az áldozatok száma így később harmincegyre nőtt.

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év, Farkas István tolatásvezetőt két év, Illyés Ferenc kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság. Szűcs Ferenc három év letöltése után kegyelemmel szabadult.

A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és azoknak, akik anyagi veszteséget szenvedtek kártérítést fizetett. Az esetenkénti összeg 20 ezertől 6 millió forintig terjedt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Közzétették a fotóját a magyar férfinek, aki a gyanú szerint lelőtte volt párját Ausztriában

A férfi a rendőrség szerint veszélyes lehet, és bujkál a hatóságok elől. A nyilvánosságra hozott képen ismerhetik fel.

KÖZÖSSÉG

Szupercuki tigriscsaláddal köszöntötte az édesanyákat az Állatkert - videó

Megható vidóval köszöntötte az édesanyákat vasárnap a Fővárosi Állat- és Növénykert a Facebookon.

KÉK HÍREK

Meccs közben törték fel a debreceni sztárfocista luxus Mercedesét

Domingues az Instagramon mutatta meg, mivé lett a méregdrága autó. A belső térben üvegszilánkok hevertek.

MÚLT

A magyar származású Albrecht Dürer az önmarketing mestere is volt, nemcsak a reneszánszé

Elképzelt orrszarvú, forradalmi sokszorosítási eljárás és botrányos önarckép: a németalföldi festészet zsenije Nürnbergből hódította meg Európát. Bejártuk a házat, ahol élt és dolgozott 20 évig.

Tóth Noémi - szmo.hu
2024. november 18.

Tele a történelemkönyv világhírű magyarokkal: a festő-grafikus-könyvkiadó géniusz Albrecht Dürerről is kevesen tudják, hogy aranyműves apja révén magyar vér csörgedezett az ereiben, bár ő már Németországban született 1471-ben. A festőinasnak szegődött fiúban csak úgy buzogott a tudásvágy és az újítási hajlam, és elképesztően pontosan tudta ábrázolni a természetet vagy az emberi vonásokat. Kortársai megítélése szerint ráadásul Dürer csupa meglepő dologra vetemedett. Például humánus témákat választott – gondoljunk csak ’A nagy nyúl’ című akvarellje és önarcképére –, amelyek akkoriban nem voltak divatosak.

1505-ben elkészítette egyik legismertebb grafikáját egy orrszarvúról, amelynek az a különlegessége, hogy Dürer soha nem látott élőben orrszarvút, és egy leírás alapján készítette el a művet. Ez a grafika rendkívül népszerű lett, és sokan csak ezen keresztül ismerték meg az állatot. Azonban nem minden alkotása lett az ismertségen felül sikeres is: az önarcképeit sok kritika érte, mondván, Dürer túlságosan is egoista – főleg az okozott botrányt, amelyen Krisztusként áldja gyakorlatilag önmagát. Önbizalomban és provokációban nem szűkölködött, az biztos…

Viszont szakmai érdemei elvitathatatlanok:

Dürer egyfajta „művész-influencerként” forradalmasította a művészeti alkotások terjesztését. Fametszeteivel és rézkarcaival felfedezte a sokszorosítás újfajta technikáját, amelynek segítségével képes volt műveit széles körben terjeszteni könyvszerű formában, ezzel növelve a bevételét és a hírnevét szerte Európában.

Munkásságának egyik fontos aspektusa volt a könyvnyomtatás iránti szenvedélye, amelyet nagybátyja, Anton Koberger, Nürnberg egyik vezető nyomdásza segítségével fejlesztett tökélyre. Dürer fametszet-illusztrációi, mint az ’Apokalipszis’, jelentős mértékben hozzájárultak a kor művészetéhez.

A Dürer-ház nem csak múzeum, hanem skanzen is

A művész Nürnbergben található otthona, a Dürer-ház ma múzeumként üzemel a bajor város turisztikai központjában, egy gyönyörű téren a vár aljánál. Dürer már eleve százéves házként vásárolta meg az ingatlant, ahol édesanyjával, illetve feleségével élt és alkotott – utódok nélkül – két évtizedig. A festő 1528-ban bekövetkezett halála után még a felesége lakott benne egy évtizedig, aztán több tulajdonosváltás után visszavásárolta a város, hogy közkinccsé tegye a házat. A Dürer-házon szerencsére a II. világháború sem hagyott akkora nyomot, mindössze a tetőt kellett megjavítani rajta, pedig a város nagy részét lebombázták annak idején. Úgyhogy ma is szinte egykori hangulatában tekinthető meg a jellegzetes stílusú, ötemeletes, és belül kissé puritán berendezésű épület.

A termeket róva az ember úgy érzi, időutazásba csöppent, miközben a korabeli technikákkal is megismerkedhet. A házat korhű bútorokkal rendezték be, és rekonstruálták Dürer műtermét is. Jó érzés úgy barangolni a házban, hogy azon ritka, fennmaradt reneszánsz-kori ház Európában, amely egy művész tulajdonát képezte. Még akkor is, ha sok alkotás a tárlaton csak másolat (élén a botrányos önarcképpel), hiszen az eredeti festményeket a világ nívós múzeumai birtokolják.

Albrecht Dürer élete és művészeti tevékenysége nagyban hozzájárult tehát a nyomtatási technikák és sokszorosított grafikák fejlődéséhez. Polihisztor-voltát az is mutatja, hogy nem csupán mint festő, könyvillusztrátor és grafikus, hanem mint író és irodalmár is tevékenykedett: önéletrajzokat és útinaplókat is írt, valamint elméleti könyveket festészetről, méretezésről és várépítésről, amelyek hosszú ideig szolgáltak alapul a művészeti oktatásban és gyakorlatban egyaránt. Dürer munkássága meghatározó része Európa kulturális örökségének, magyar gyökereiről pedig a városligeti Ajtósi Dürer sor emlékezik meg, amelyet halálának 400. évfordulóján neveztek el róla.

Kapcsolódó

„Pohárba töltetvén szüntelen szénsav buborékokat hány” – a szénsavas üdítőt és a fröccsöt is egy magyarnak köszönheted

Jedlik Ányos találta fel a szódavíz gyártásának módszerét a világon először – ahogyan a dinamóelvet és az elektromotort is. És azt tudtad, mikor jelent meg az első palackozott ásványvíz-márka Magyarországon?

Források: 1, 2, 3

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Busztragédia Horvátországban: két ember meghalt, többen életveszélyben

Az autóbusz egy álló kocsinak csapódott az A3-as autópályán, majd felborult. A 31 sérült közül hárman kritikus állapotban vannak, kórházba szállították őket.

BUDAPEST

Még több kedves, régi járművel indult az idei nosztalgiaszezon Budapesten

Újra a tiéd a lehetőség, hogy kipróbáld a BKK nosztalgiajárműveinek széles kínálatát, ehhez pedig egyetlen missziót kell csak teljesítened: átadni magad a retró érzésnek, miután felszálltál rájuk.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy embert a vonat Sárospataknál

A vonalon közlekedő vonatok utasait Sátoraljaújhely és Olaszliszka-Tolcsva között pótlóbuszok szállítják.

MÚLT

Jeanne Calment hihetetlen története: 100 évesen még biciklizett, 114 évesen filmezett, 122 évesen halt meg

A francia Jeanne Louise Calment döntötte meg a leghosszabb igazolt emberi élettartam rekordját. 85 évesen kezdett el vívni, 117 évesen szokott le a dohányzásról, és amikor a 120. születésnapján megkérdezték tőle, milyen jövőre számít, azt felelte: „egy nagyon rövidre”.

Tóth Noémi, fotó: Instagram/Wikipédia - szmo.hu
2025. április 26.

Ha bármikor kiejtenéd a szádon, hogy „az én koromban ezt már nem kéne”, gondolj az Arles-ban 1875-ben született Jeanne Louise Calmentre, aki fittyet hányt az efféle sztereotípiákra, és úgy alapvetően az élet törvényeire is, hiszen 122 évet és 164 napot élni nem éppen szokványos. 100 évesen még simán biciklizett, 114 évesen szerepelt az életéről szóló filmben, és 115 évesen rászánta magát egy csípőműtétre is, sőt, a cigiről is majdnem egy évszázad után szokott le – igaz, nem a tüdejével volt gond, hanem csak azért döntött így, mert a megromlott látásával utált tüzet kérni másoktól.

Madame Calment izgalmas korban született Franciaországban, hiszen az Eiffel-tornyot 14 éves korában építették fel, és ezidőtájt találkozott – a nagybátyja boltjában festéket vásárló – Vincent van Gogh-gal, aki a megítélése szerint „koszos, rosszul öltözött és ellenszenves volt”.

A munkahelyi stressz nem rövidített az életén, hiszen 21 éves korában hozzáment másod-unokatestvéréhez (dédnagybátyja unokájához), a dúsgazdag üzlettulajdonos Fernand Calment-hoz, és sosem dolgozott egyetlen percet sem. Helyette leginkább teniszezett, kerékpározott, úszott, görkorcsolyázott, zongorázott és operába járt. Életfilozófiája az volt, hogy amin nem tudsz változtatni, azon ne stresszelj, és soha nem használt szempillaspirált, mert gyakran nevetett sírásig. Híres volt hatalmas életkedvéről, valamint nagy étvágyáról, különösen az édességek iránt.

Jeanne végig megőrizte éles szellemi képességeit, de közben tragikus dolgokat kellett megélnie: hosszú élete során a saját lánya, sőt, unokája is elhunyt. Pedig közeli hozzátartozói is rendkívül hosszú ideig éltek: idősebbik bátyja, François 97, édesapja 93, édesanyja pedig 86 évig.

Amikor Jeanne 90 éves lett, örökös híján leszerződött az akkor 47 éves, André-François Raffray nevű ügyvéddel, aki szerződésben vállalta, hogy havi 2500 frankot fizet az idős hölgynek azzal a feltétellel, hogy a halála után ő örökli a lakást. Raffray azonban a legrosszabb rémálmában sem gondolta, hogy végül nem csak 30 évig fizeti Jeanne-nak az ígért havidíjat, hanem a hölgy még túl is éli őt.

Miután az ügyvéd 77 éves korában meghalt, annak özvegye köteles volt tovább fizetni Calmentnek élete végéig a törvény értelmében.

Jeanne olyan legendás idézeteket hagyott az utókorra, mint például hogy „fiatalnak lenni lelkiállapot, nem a testtől függ. Valójában még mindig fiatal vagyok, csak az elmúlt 70 évben nem néztem ki olyan jól.” Vagy hogy „a mi jó Istenünk elfelejtett engem”. Az egyik interjúja végén az újságíró azt mondta: „Asszonyom, remélem, valamikor jövőre újra találkozunk”. Erre Jeanne azt válaszolta: „Miért ne? Annyira azért nem vagy öreg, még mindig itt leszel!”

Források: 1,2,3

Kapcsolódó

A magyar sztárorvos, aki Einsteint kezelte, és Jászai Marit szerette

Plesch János Európa egyik legmenőbb belgyógyásza volt a 20. század elején, ráadásul Jászai Marival folytatott románcának köszönhetően igencsak előkelő baráti körre tett szert, például Marlene Dietrich és Görgey Artúr személyében.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Több mint kétmillióan voltak Lady Gaga ingyenes koncertjén a Copacabanán - videón a végeláthatatlan tömeg

Az amerikai popsztár már a főpróbán is színpadra lépett, és különleges pillanatokkal lepte meg rajongóit Rióban.

KÉK HÍREK

Tragédia Kaliforniában: lakóházak közé zuhant egy kisrepülő - egy ember meghalt, több ház megrongálódott

A lakók otthon voltak, amikor a gép becsapódott, de csodával határos módon senki sem sérült meg közülük. A pilóta viszont nem élte túl a szörnyű zuhanást.

KÉK HÍREK

Két nap után kiszabadítottak egy férfit, akit fényes nappal raboltak el Párizs közepén

A férfit négy csuklyás tuszkolta egy áruszállító furgonba még május 1-jén. A hírek szerint az elrabolt egy kriptovalutákból meggazdagodott férfi édesapja.

MÚLT

Új részletek derültek ki a Titanic kapitányáról – annak is híre ment, hogy túlélte a katasztrófát

Egy friss könyv szembemegy a régóta terjedő pletykákkal Smith kapitánnyal kapcsolatban. Feltárult a Titanic első emberének igazi sorsa.

Szerző: GJ, A képen balról: William M. Murdoch, Joseph Evans, David Alexander és Edward Smith kapitány, de még nem a Titanic, hanem az Olympic fedélzetén. Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2025. április 20.

Egy új könyv teljesen más képet fest a Titanic tragédiájának egyik legismertebb szereplőjéről, Edward John Smith kapitányról, mint amit a róla terjesztett szóbeszédek, cikkek, dokumentumfilmek vagy a sok esetben pontos mozifilm alapján sejtettünk.

Dan E. Parkes író A Titanic öröksége: A kapitány, a lánya és a kém című – magyar nyelven egyelőre kiadatlan – könyvében azt állítja, hogy Smith nem lőtte főbe magát, ahogy azt sok pletyka sugallta, és nem is a hajóhídon ölte meg a vezetőfülkébe betörő jeges ár, ahogyan azt James Cameron 1997-es sikerfilmjében láthattuk.

A könyv több korabeli pletykát is cáfol, például azt, hogy a kapitány ittasan vezette a hajót, figyelmen kívül hagyta a jéghegyekre vonatkozó figyelmeztetéseket, vagy felelőtlenül siettette az utazást.

Parkes megemlíti a kötetben, hogy a Titanic elsüllyedése után három hónappal egy Baltimore-i férfi azt híresztelte, hogy Smith életben van és Maryland államban bujkál. Később a Life magazin írta meg, hogy egy ohiói hajléktalan férfi Smith kapitánynak vallotta magát. E történetek egyike sem nyert bizonyítást, és lássuk be, nem is valószínű, hogy bármelyik igaz lenne.

Forrás: Wikipedia

A könyv az Unilad szerint felidézi a tragédia utáni újságcikkeket is, amelyek a kapitány öngyilkosságáról számoltak be. A Los Angeles Express 1912. április 18-án például azt írta: „E.J. Smith kapitány főbe lőtte magát”, míg a Daily Mirror egy nappal később hasonló címmel adott ki szenzációnak szánt írást; azt írták, „Smith kapitány főbe lőtte magát a hídon.” Parkes viszont hangsúlyozza, hogy a szemtanúk ugyan hallottak lövéseket, de ezeket azóta sem sikerült a tiszthez kötni.

A könyv inkább a túlélők beszámolóira alapoz: egyikük, a tragédia idején 27 éves Robert Williams Daniel például azt vallotta, látta a kapitányt a hídon, amikor a hajó süllyedni kezdett, és szerinte „hősként halt meg.”

Frederick Hoyt, egy gazdag utas arról számolt be, hogy visszatért a fedélzetre, ahol találkozott Smith-szel, és megosztottak egy italt, mielőtt ő maga a vízbe ugrott.

Isaac Maynard, egy 31 éves szakács azt mondta, látta, „ahogy a kapitányt a hídon elragadja a víz”. Valószínűleg ezt a vallomást vette alapul Cameron is a film forgatókönyvénél, ám nem teljes egészében, mert a férfi később még úszni látta Smith-t, és biztos volt benne, hogy őt, mert felismerte az egyenruháját és a sapkáját. Ezt a verziót más túlélő is megerősítette, valószínűleg az a személy, aki utoljára látta élve.

Egy tutajhoz kapaszkodó férfi próbálta kimenteni a kapitányt: kezet nyújtott neki, de az nem hagyta, csak azt kiáltotta: „Vigyázzatok magatokra, fiúk”. A szemtanú hozzátette: nem tudja, ezután mi lett vele, mert többé nem került a szeme elé, és úgy gondolta, a vízbe fulladt.