prcikk:
Eltűnt Kövér László bajusza, így jelentette be, hogy támadás alatt állnak a keresztény egyházak és a keresztény vallás, valamint az európai nemzeti államok | szmo.hu
Eltűnt Kövér László bajusza, így jelentette be, hogy támadás alatt állnak a keresztény egyházak és a keresztény vallás, valamint az európai nemzeti államok
Az Országgyűlés elnöke vasárnap a Szent István király nevét ma is viselő magyar települések szövetsége, a Szent Király Szövetség találkozójának megnyitóján a csallóközi Királyfiakarcsán mondott beszédet.
Bajusz nélkül jelent meg egy csallóközi rendezvényen Kövér László. Az Országgyűlés elnöke az MTI lakitelki fotóján július 4-én még a szokásos hetyke bajuszát viselte, azonban mára ebból már csak a kissé bánatos borosta maradt (a nyitóképen).
Itt még megvolt a bajusz:
Magyarország a józan ész politikájának leghatározottabb képviselője napjaink Európájában - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke vasárnap a Szent István király nevét ma is viselő magyar települések szövetsége, a Szent Király Szövetség találkozójának megnyitóján a csallóközi Királyfiakarcsán (Kráľovičove Kračany).
Kövér László elmondta, hogy a múltbéli történelmi viták ellenére azért nyújtunk kezet minden országnak és nemzetnek a Kárpát-medencében, mert tudjuk, hogy Közép-Európa államai és nemzetei csak egymással együttműködve maradhatnak talpon a jövő Európájában, csak így válhat Közép-Európa - és benne a Kárpát-medence - Európa szükséges újjászületésének egyik erőforrásává.
Kiemelte, hogy a magyarság a kereszténység felvétele és az önálló magyar állam megszervezése révén maradhatott meg a legnagyobb lélekszámú nemzetnek a Kárpát-medencében.
Hozzátette:
"tapasztaljuk, hogy azok az értékek, amelyek a magyarságot a Kárpát-medencében eddig megtartották, Európában támadás alatt állnak". Mindenhol politikai, gazdasági, pénzügyi és lélektani támadás alatt állnak a keresztény egyházak és a keresztény vallás, valamint az európai nemzeti államok.
Oroszország ukrajnai háborúja pedig ürügyként szolgál arra, hogy az Európai Uniót, a vezetése a béke, demokrácia és jólét ígéretéből a háború, a diktatúra és az elszegényedés valóságává alakítsa - fogalmazott.
Bajusz nélkül jelent meg egy csallóközi rendezvényen Kövér László. Az Országgyűlés elnöke az MTI lakitelki fotóján július 4-én még a szokásos hetyke bajuszát viselte, azonban mára ebból már csak a kissé bánatos borosta maradt (a nyitóképen).
Itt még megvolt a bajusz:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
13 ember, 12 milliárd euró: A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzést nyálazott át, és megnevezte Orbán oligarcháit, akik a legtöbbet kaszálták
A brit lap szerint Mészáros Lőrinc és 12 társa uralja a piacot. A vizsgált 42 cég a 2010 előtti arány tizennégyszeresét szerezte meg. Tóth János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója szerint a rendszer kleptokráciaként működik, ahol az elit kirabolja az állami alapokat.
A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzés adatait elemezve arra jutott, hogy 2010 óta az állami pályázatokon odaítélt összes pénz 14 százaléka 13 társtulajdonos 42 vállalatához került. Összehasonlításképp, 2005 és 2010 között ugyanez a kör mindössze egy százalékot nyert el – írta a brit gazdasági lap. A hvg.hu által szemlézett cikk szerint az érintett cégek 2010 óta több mint 28 milliárd euró értékben nyertek el közbeszerzéseket, a kulcsfigurának pedig Mészáros Lőrincet nevezték meg, akihez a többi nyertes is valamilyen módon kapcsolódik.
A belső körhöz sorolták Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt, a kormányfő hegymászótársaként ismert Garancsi Istvánt, az állami reklámpiacot uraló Balásy Gyulát, valamint Szíjj Lászlót, akinek luxusjachtján több kormányzati szereplő is utazott már. Korábban a hálózat tagja volt Simicska Lajos is, de kegyvesztettsége után birodalmát Mészáros és társai vették át.
Tiborcz István a Financial Timesnak reagálva arról beszélt, hogy az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Elios-ügyben folytatott nyomozása óta tudatosan távol tartja magát az állami megbízásoktól.
„Meg kellett tanulnom, hogy nem vehetek részt mindenben. Azóta nagy figyelmet fordítottam – és még mindig fordítok – arra, hogy az általam közvetlenül irányított cégek ne vegyenek részt közbeszerzési pályázatokon.”
Tóth János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója szerint a rendszer kleptokráciaként működik, ahol az elit kirabolja az állami alapokat. A szakértő a verseny nélküli eljárások arányának közelmúltbeli növekedését azzal magyarázta, hogy az érintettek a választások esetleges elvesztésétől tartva igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. „Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy pánikba estek, és az utolsó pillanatban igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. Úgy gondolom, arra számítanak, hogy elveszíthetik a választásokat.”
Az adatokból az is kiderül, hogy miközben a kormány az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorítását ígérte, ezek aránya épp a politikailag bekötött cégek körében ugrott meg jelentősen: a nyertes pályázataik 69 százalékánál már csak egyetlen induló volt 2023 óta. Az OLAF egyik illetékese szerint ezek a statisztikák a versenyfeltételek torzulására utalnak.
Az elemzés szerint a 13 üzletember cégei 2010 óta 12 milliárd eurót vettek fel uniós pénzekből fedezett beruházások után. Ebből 700 millió euró már azután érkezett, hogy az Európai Unió a jogállamisági aggályok miatt befagyasztotta a támogatások egy részét. Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő szerint ez a szám azt mutatja, hogy a rendszer megtalálja a kiskapukat.
Farley Mesko, a Sayari kockázatelemző cég vezérigazgatója szerint a pályázatokon gyakran nyertek újonnan alapított vagy korábban alvó cégek, amelyek szoros kapcsolatban álltak köztisztséget viselőkkel. Jellemző volt az is, hogy egyes vállalatok azután kezdtek szárnyalni, hogy a belső kör tagjai felvásárolták őket. Az FT arra is kitért, hogy különösen az építőiparban érthetetlen egyes szereplők dominanciája, mivel itt külföldi cégek is versenyezhetnének, hiszen a helyi terepviszonyok ismerete nem kiemelt fontosságú.
Daniel Freund német zöld EP-képviselő árulkodónak tartja ezt a számot, mert arról tanúskodik, hogy a rezsim megtalálja a kiskapukat. Ráadásul hiába ígérte a kormány, hogy visszaszorítja az olyan tendereket, ahol csak egyetlen induló van. A helyzet romlott 2023 óta, a nyertes pályázatok 69%-ánál fordult elő.
A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzés adatait elemezve arra jutott, hogy 2010 óta az állami pályázatokon odaítélt összes pénz 14 százaléka 13 társtulajdonos 42 vállalatához került. Összehasonlításképp, 2005 és 2010 között ugyanez a kör mindössze egy százalékot nyert el – írta a brit gazdasági lap. A hvg.hu által szemlézett cikk szerint az érintett cégek 2010 óta több mint 28 milliárd euró értékben nyertek el közbeszerzéseket, a kulcsfigurának pedig Mészáros Lőrincet nevezték meg, akihez a többi nyertes is valamilyen módon kapcsolódik.
A belső körhöz sorolták Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt, a kormányfő hegymászótársaként ismert Garancsi Istvánt, az állami reklámpiacot uraló Balásy Gyulát, valamint Szíjj Lászlót, akinek luxusjachtján több kormányzati szereplő is utazott már. Korábban a hálózat tagja volt Simicska Lajos is, de kegyvesztettsége után birodalmát Mészáros és társai vették át.
Tiborcz István a Financial Timesnak reagálva arról beszélt, hogy az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Elios-ügyben folytatott nyomozása óta tudatosan távol tartja magát az állami megbízásoktól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor szerint egyetlen kérdésen múlik minden, a kormány közben két fronton is magyarázkodhat
A politológus szerint a Fidesz a biztonságra épít, miközben Brüsszel és Pozsony is magyarázatot kér a külügytől. A fejlemények a kampány utolsó heteinek stratégiáját boríthatják fel. Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.
Húsz nappal a választás előtt már nem az számít, ki tud újabb témákat elővenni, hanem az, ki tud egyetlen ügyet a választás döntési tengelyévé tenni – írja Török Gábor politológus a Facebookon. A mai diplomáciai és brüsszeli fejlemények pedig pontosan megmutatják, hogyan ütközik a kormánypárti „biztonság” narratíva és az ellenzéki „kormányzásról szóló népszavazás” keretezése.
Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.
„A kampányokkal foglalkozó szakirodalom szerint az utolsó hetek nem új témák »építéséről« szólnak, hanem egy téma döntési tengellyé tételéről – elsősorban – a bizonytalanok számára.”
A politológus úgy látja, a mostani választás tétje is ebben a logikában ragadható meg:
„A 2026-os alapkérdés régóta látszik: sikerül-e a Fidesznek átkeretezni a választást biztonsági kérdéssé, vagy az a kormányzásról, a kormányfőről és az ország állapotáról szóló népszavazás lesz.”
Török Gábor összegzése szerint a győzelem kulcsa nem a témák sokaságában rejlik. „Nem az nyer, akinek több témája van, hanem aki képes egyetlen témát a választás döntési tengellyé tenni — és ezt a végén már nagyon nehéz megváltoztatni” – zárja gondolatait.
Török Gábor elméletét a gyakorlatban támasztják alá a mai brüsszeli események, amelyek a kormány által hangsúlyozott biztonsági kérdéseket érintik. Az Európai Bizottság szóvivője ma rendkívül aggasztónak nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az orosz titkosszolgálat feltörte a Külgazdasági és Külügyminisztérium rendszereit, és magyarázatot vár a magyar kormánytól. Az Index tudósítása szerint a szóvivő kijelentette:
„Rendkívül aggasztónak tartjuk a magyar külügyminisztérium elleni állítólagos orosz kibertámadásokról szóló jelentéseket. A magyar hatóságok feladata, hogy kivizsgálják ezeket a rendkívül súlyos vádakat.”
Szintén ma reagált a szlovák államfői hivatal is a Szijjártó Péter és orosz kollégája, Szergej Lavrov közötti telefonbeszélgetésre, amelyben a magyar külügyminiszter a szlovák belpolitikáról is beszélt. A szlovák elnöki hivatal a 24.hu-nak küldött válaszában hangsúlyozta, hogy nem kommentálják a magyar külügyminiszter kijelentéseit, de leszögezték: „Szlovákia szuverén állam, és a szlovák állampolgárok szabadon és demokratikusan döntenek arról, hogy ki képviseli őket.”
Húsz nappal a választás előtt már nem az számít, ki tud újabb témákat elővenni, hanem az, ki tud egyetlen ügyet a választás döntési tengelyévé tenni – írja Török Gábor politológus a Facebookon. A mai diplomáciai és brüsszeli fejlemények pedig pontosan megmutatják, hogyan ütközik a kormánypárti „biztonság” narratíva és az ellenzéki „kormányzásról szóló népszavazás” keretezése.
Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter konkrétan megnevezte, kiket váltanának le azonnal, ha kétharmados többséget szereznek
A Tisza Párt tervei szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal helyén, annak költségvetéséből hoznák létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt. A kormányra kerülésüket követően azonnal felfüggesztenék a közmédia működését.
Hétfőn az Európai Bizottság hivatalosan tájékoztatást kért a magyar kormánytól azokról a sajtóértesülésekről, amelyek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter uniós tanácsüléseken elhangzott bizalmas információkat oszthatott meg orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.
A nemzetközi vihart kavaró ügyre Magyar Péter is reagált nyíregyházi fórumán, ahol hazaárulásnak nevezte a kormány lépéseit. A Tisza Párt elnöke szerint kétharmados felhatalmazásra van szükség a rendszerváltáshoz, hogy „minél gyorsabban és fájdalommentesebben, minél kevesebb jogászkodással” szabadíthassák ki az országot az „Orbán-bábok” kezéből.
Úgy fogalmazott, „minden pozíciót elfoglaltak, mindenhol Orbán és Putyin bábjai ülnek”. Szerinte ha a jelenlegi kormány marad, „tulajdonképpen az Unió fog kilépni belőlünk”, Magyarország pedig orosz gyarmat lesz. A teret megtöltő tömeg a felvételek alapján azt skandálta: „Ruszkik haza!” – írta a 444.hu.
Magyar Péter felvázolta, hogy kétharmados győzelem esetén módosítanák az alaptörvényt, és eltávolítanák a kulcspozíciókból Sulyok Tamás köztársasági elnököt, Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, és Senyei György Barnát, az Országos Bírósági Hivatal elnökét. Leváltanák Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, valamint Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét és a testület többi tagját is. A listán szerepelt továbbá Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettese, valamint a médiahatóság vezetője.
A Tisza Párt tervei szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal helyén, annak költségvetéséből hoznák létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt. A kormányra kerülésüket követően azonnal felfüggesztenék a közmédia működését a pártatlanság garantálásáig, és legfeljebb nyolc évben korlátoznák a miniszterelnöki pozíció betöltését.
Hétfőn az Európai Bizottság hivatalosan tájékoztatást kért a magyar kormánytól azokról a sajtóértesülésekről, amelyek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter uniós tanácsüléseken elhangzott bizalmas információkat oszthatott meg orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.
A nemzetközi vihart kavaró ügyre Magyar Péter is reagált nyíregyházi fórumán, ahol hazaárulásnak nevezte a kormány lépéseit. A Tisza Párt elnöke szerint kétharmados felhatalmazásra van szükség a rendszerváltáshoz, hogy „minél gyorsabban és fájdalommentesebben, minél kevesebb jogászkodással” szabadíthassák ki az országot az „Orbán-bábok” kezéből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ordibálás és „mocskos Fidesz” rigmus fogadta Orbán Viktort Kecskeméten, szerinte mégis fantasztikus a kampány
Egy 30-40 fős ellentüntetői csoport a színpadtól alig pár méterre kiabált a miniszterelnök kecskeméti beszédén. A kormányfő a bekiabálásokra azzal felelt, hogy a gyűlöletre nem lehet jövőt építeni.
Két rigmus feszítette szét hétfő este Kecskemét főterét: „Mocskos Fidesz!” és „Hajrá Fidesz!” – Orbán Viktor pedig azzal vágott vissza az ellentüntetőknek, hogy „ha kiabálnak, nem hallják, amit mondok”. A miniszterelnök szerint a kampány ettől függetlenül fantasztikus, a választás tétje pedig történelmi – írta a 24.hu.
A portál helyszíni tudósítója szerint egy 30-40 fős, férfiakból álló társaság sorfalat állt a színpadtól nem messze, és folyamatosan ordibált a miniszterelnök beszéde előtt és közben. A kormányfő közönsége a „hajrá Fidesz” rigmussal próbálta túlkiabálni őket. Orbán Viktort láthatóan nem zavarták meg a bekiabálások, a történtekre reagálva azt mondta: „Vannak olyanok, akik azért jöttek, hogy elrontsák az esténket.”
A miniszterelnök szerint a kampány első hete kár, hogy eltelt. „A kampány fantasztikus. Sokan vannak, akik félnek tőle, de valójában arra való, hogy a hasonlóan gondolkodók összejöjjenek, találkozzanak, beszéljenek egymással, és közösen készüljenek fel arra, hogy megnyerjük a választást” – fogalmazott. Úgy vélte, a kampány arra is jó, „hogy meglássuk a különbséget az ellenfeleink és magunk között.”
Ezt követően az ellentüntetőkhöz is szólt, mondván, a gyűlöletre és a dühre nem lehet jövőt építeni. „Örülök, hogy nem az acsarkodók és az ócsárlók közé tartozom” – jelentette ki. A Tisza Párt szimpatizánsait arra kérte, ne engedjék, hogy megkeményedjen a szívük, „mert április 13-án kiderül, hogy mindannyian magyarok vagyunk.” (A választást április 12-én, vasárnap tartják.) Hozzátette, a gyűlölet ne uralkodjon el rajtuk, hogy később együtt tudjanak működni „velünk, győztesekkel”.
A beszédében kitért arra, hogy a Fidesz-kormány 2022-ben vállalta, nem engedi belesodorni Magyarországot a háborúba. Szerinte nagy győzelemre van szükség, mert komoly felhők gyülekeznek, és újabb migránshullám fenyeget az iráni háború miatt. Úgy látja, az ukránok olajblokád alá vették Magyarországot, de az országot nem lehet megzsarolni.
A kormány válasza erre a hitelvétó, de Orbán Viktor ennél tovább is menne: kilátásba helyezte a Magyarországon keresztül Ukrajnába tartó gáz- és villamosenergia-szállítás leállítását is. „Ha kell leállítjuk a villamosenergia-szállítást is, mert az olajblokádot le fogjuk törni” – szögezte le.
A miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kampányban külföldi titkosszolgálatok is részt vesznek, amelyek szerinte a Tisza Párton keresztül és annak érdekében folytatnak kormányellenes akciókat. Hozzátette, elégtételt fognak venni azért is, mert lehallgatták Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert. A témához kapcsolódó mai fejlemény, hogy a szlovák államfői hivatal a 24.hu megkeresésére közölte, nem kívánnak belefolyni a magyarországi kampányba a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közötti telefonbeszélgetés ügyében.
Két rigmus feszítette szét hétfő este Kecskemét főterét: „Mocskos Fidesz!” és „Hajrá Fidesz!” – Orbán Viktor pedig azzal vágott vissza az ellentüntetőknek, hogy „ha kiabálnak, nem hallják, amit mondok”. A miniszterelnök szerint a kampány ettől függetlenül fantasztikus, a választás tétje pedig történelmi – írta a 24.hu.
A portál helyszíni tudósítója szerint egy 30-40 fős, férfiakból álló társaság sorfalat állt a színpadtól nem messze, és folyamatosan ordibált a miniszterelnök beszéde előtt és közben. A kormányfő közönsége a „hajrá Fidesz” rigmussal próbálta túlkiabálni őket. Orbán Viktort láthatóan nem zavarták meg a bekiabálások, a történtekre reagálva azt mondta: „Vannak olyanok, akik azért jöttek, hogy elrontsák az esténket.”
A miniszterelnök szerint a kampány első hete kár, hogy eltelt. „A kampány fantasztikus. Sokan vannak, akik félnek tőle, de valójában arra való, hogy a hasonlóan gondolkodók összejöjjenek, találkozzanak, beszéljenek egymással, és közösen készüljenek fel arra, hogy megnyerjük a választást” – fogalmazott. Úgy vélte, a kampány arra is jó, „hogy meglássuk a különbséget az ellenfeleink és magunk között.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
