prcikk: Ellenzék: hazaárulás, privatizálás, párhuzamos állam kiépítése – reakciók a Fidesz törvényjavaslataira | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Ellenzék: hazaárulás, privatizálás, párhuzamos állam kiépítése – reakciók a Fidesz törvényjavaslataira

A pártok azt ígérik, ha 2022-ben hatalomra kerülnek, újra állami irányítás alá vonják az alapítványi fenntartásba került felsőoktatási intézményeket.


Mint arról mi is beszámoltunk, a parlament fideszes többsége kedden kétharmaddal megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, amelyek értelmében alapítványi fenntartás alá kerül a magyar felsőoktatás 70 százaléka, az állam pedig több ezermilliárd forintnyi közvagyont ad oda fideszes delegáltak által vezetett szervezeteknek.

Alapítványi tulajdonba kerülnek még kastélyok, üdülők, kikötők, parkok, földbirtokok, színház, klinikák, részvények; pontos összesítést egyelőre nehéz adni, mert nem látható még minden alapítvány esetében, hogy milyen vagyonelemeket fognak megkapni az államtól.

Az egész pakett nagyságrendje pedig a Mol- és a Richter-részvények miatt több ezermilliárd forint lehet.

A parlamenti szavazás után

hat ellenzéki párt azt ígérte, hogy ha 2022-ben hatalomra kerülnek, újra állami irányítás alá vonják az alapítványi fenntartásba került felsőoktatási intézményeket.

A Párbeszéd, a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Momentum kedden közösen, a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatót, amelyet online is közvetítettek.

VIDEÓ: Az ellenzék sajtótájékoztatója

Ezen Burány Sándor, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy

a Fidesz a jövő évi választás közeledtével a vesztét érzi, és a kedden elfogadott jogszabályok célja az volt, hogy állami ellenőrzés alól alapítványokba mentsék a közvagyont. Ezen keresztül ellopják azt a pénzt, amit csak lehet, és irányítást gyakoroljanak olyan intézmények felett, amelyeknek eddig állami kontrollja volt

- fogalmazott.

Ezeket a törvényeket lehet, hogy a közeli napokban kihirdetik, de az ellenzék a 2022-es választás megnyerésével ezt a lopott vagyont visszaveszi és visszaadja a magyar nemzetnek - szögezte le.

Szilágyi György, a Jobbik alelnöke kijelentette, hogy a kedden elfogadott törvényekkel azok alkotói egy újfajta rablóprivatizációt hajtanak végre, aminek során elkótyavetyélik a nemzeti vagyont. Jogszabályok mondják ki, hogy az államnak hogyan kell kezelnie a nemzeti vagyont, mert a döntéseinek átláthatónak, nyomonkövethetőnek, és számonkérhetőnek kell lennie - hangsúlyozta. Amikor alapítványoknak játsszák át az állami vagyont, akkor ezek a garanciák megszűnnek - mondta.

A képviselő arra szólította fel az alapítványi kuratóriumok tagjait, hogy felelősen gazdálkodjanak a rájuk bízott vagyonnal, mert egy 2022-ben bekövetkező kormányváltás után az új kabinet nagy figyelmet fog arra fordítani, hogy akik "megkárosították a nemzetet, akik valamennyiünk pénzét ellopták", azok megkapják a megfelelő büntetésüket.

Szakács László, az MSZP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy miközben mindenki a pandémiára figyel, az Orbán-kormány "kilapátolja a pénzt". A kabinet mintegy ezermilliárd forintot tesz át olyan alapítványokba a nemzet vagyonából, amelyeket olyan kuratóriumok vezetnek, amiket "teleültetnek fideszes katonákkal" - mondta. Kiemelte, hogy a kuratóriumi tagokat nem lehet leváltani és visszahívni. Szakács László szerint egy esetleges kormányváltás után ezek a vagyonelemek visszakerülnek a közbeszerzési törvény hatálya alá, és elszámoltatják az érintett kuratóriumokat.

Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy miközben az ország élethalál harcát vívja a járvánnyal, a Fidesznek "csak a lopáson, a közvagyon kilapátolásán jár az esze".

Az egyetemek privatizálásának az a fő célja, hogy a Fidesz által kinevezett kurátorok rátehessék a kezüket a felsőoktatás fejlesztésre érkező uniós százmilliárdokra, és ezt a pénzt szabadon, közbeszerzés nélkül osztogathassák baráti cégeknek, rokonoknak és üzletfeleknek

- jelentette ki. Ez bűn, az ország szervezetten elkövetett kirablása, akik ezt elkövetik, és akik a parlamentben megszavazták, azok minimum bűnrészesek - értékelt. A képviselő azt ígérte, hogy az elkövetőket számon fogják kérni, "nem lesz türelem, nem lesz megbocsátás", aki a közösbe nyúl, annak vállalnia kell a felelősséget kormányváltás után.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője azt mondta, hogy ami történt, nem modellváltás, hanem az egyetemi vagyon, az egyetemi döntéshozatal kiszervezése és politikai irányítás alá helyezése. Európa legjobb és legelismertebb egyetemei jellemzően állami fenntartásúak - hívta fel a figyelmet. A kedden elfogadott jogszabályokkal szerinte is az uniós fejlesztési források feletti ellenőrzés megszerzése volt a cél. A képviselő hazugságnak nevezte, hogy az egyetemek önként döntöttek a modellváltások mellett.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Rendkívül aggasztó” – hivatalos magyarázatot követel a kormánytól az orosz szivárogtatási vádak miatt Brüsszel
Sajtóhírek szerint Szijjártó Péter az orosz külügyminiszternek szivárogtatott. Egyelőre csak feltételezések vannak, de a Bizottság szerint azok is aggodalomra adnak okot.


Az Európai Bizottság hétfőn hivatalosan magyarázatot kért a magyar kormánytól, miután sajtóhírek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az uniós külügyminiszterek zárt ajtók mögötti megbeszéléseiről.

Anitta Hipper, az EU külügyi főképviselőjének,

Kaja Kallasnak a szóvivője a bizottság sajtótájékoztatóján közölte, egyelőre feltételezéseken alapul, hogy a magyar és az orosz külügyminiszter között az uniós ülésekről zajlanak egyeztetések, de hozzátette: „A zárt ajtók mögötti miniszteri szintű megbeszélésről szóló jelentések rendkívül aggasztók.”

A vádak azután kaptak szélesebb nyilvánosságot, hogy a Washington Post arról írt, a magyar külügyminiszter akár a külügyminiszterek tanácsának szünetében is felhívja orosz kollégáját, és tájékoztatja a megbeszélések állásáról. Ezt egy meg nem nevezett uniós tisztviselőre hivatkozva írták.

A bizottság most a magyar fél válaszára vár, mielőtt további lépéseket tenne.

A testület egy másik szóvivője, Arianna Podesta megerősítette, hogy a miniszteri szintű értekezleteken minősített, tehát titkosítással ellátott dokumentumokkal is dolgoznak, amelyekre különböző szintű korlátozások vonatkoznak. A bizottság emlékeztetett arra is, hogy a tagállamok és az uniós intézmények közötti bizalom elengedhetetlen a közös munkához.

„A tagállamok, illetve az EU és intézményeik közötti bizalmi kapcsolat alapvető fontosságú az Európai Unió munkájához”

– hangsúlyozták.

Szijjártó Péter az X-en közzétett bejegyzésében „fake news”-nak, vagyis álhírnek minősítette az állításokat.

Az ügyben megszólalt Donald Tusk lengyel miniszterelnök is, aki szerint már régóta voltak gyanúik Magyarországgal szemben.

Habár az Unió intézményi szinten lépéseket nem tett, a Politico arról ír, hogy a kényes témákról a Szijjártó körül felröppent valós, vagy valótlan hírek miatt nem az EU-ban, hanem más szervezetek fórumain egyeztetnek a tagállamok, azért, hogy a magyar kormány ne tudjon információkat továbbadni Moszkvának. Egy ennél is súlyosabb állítása a cikknek, hogy már 2023-ban is történtek olyan NATO-találkozók, melyek a magyar kormány kizárásával zajlottak, ugyanezen aggodalmak miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Panyi Szabolcs: Csak nagyot mondtam, hogy felderítsem Szijjártó orosz kapcsolatait, nem lenne befolyásom a külügyben dolgozókra
Az oknyomozó újságíró szerint csak így juthatott közelebb a külügyminiszter állítólagos orosz kapcsolataihoz, de elismerte, hogy ez hiba volt. Orbán Anita is tagadja, hogy az újságíró befolyással lehetne döntéseire.


A 24.hu-nak nyilatkozott Panyi Szabolcs, a VSquare újságírója arról a Mandiner által közölt hangfelvételről, amelyen a Tisza Párt külpolitikai szakértőjével, Orbán Anitával való kapcsolatáról és egy esetleges Tisza-kormányra gyakorolt vélt befolyásáról beszél.

Az újságíró szerint a felvételen egy forrásával beszélgetett, és a beszélgetés során szándékosan próbált a valósnál sokkal befolyásosabb embernek feltüntetni magát.

„Próbáltam úgy tenni, mintha nagyobb befolyásom lenne, de nyilvánvalóan nem lenne befolyásom egy esetleges kormányváltás után a külügyben dolgozókra”

– jelentette ki Panyi.

Állítása szerint újságírói céljai érdekében döntött a túlzás mellett, amit utólag hibának és szerencsétlen döntésnek nevezett.

Az újságíró azzal indokolta a viselkedését, hogy úgy ítélte meg, hogy Szijjártó Péter orosz kapcsolatainak és kommunikációjának a felderítése érdekében több információhoz juthat, ha befolyásosnak mutatja magát. Panyi állítása szerint ezt fontosabbnak, magasabb érdekűnek tartotta, ezért választotta azt az utat, hogy túloz, nagyot mond. Elismerte, hogy

„ez hiba volt, szerencsétlen döntés volt a részemről újságíróként”.

Az ügyben érintett Orbán Anita is reagált, aki szerint a róla és Panyi Szabolcsról elhangzottak hazugságok. „Ami a Panyi Szabolccsal és személyemmel kapcsolatos hazugságokat illeti: 2010 előtt volt róla szó, hogy a kampánystábom tagja legyen, amikor a Fidesz-jelöltjeként indultam volna" – mondta Orbán Anita. Hozzátette, hogy „az elmúlt két évben mindössze kétszer találkoztunk, abból az egyik egy konferencia margóján történt”. Leszögezte továbbá, hogy

„természetesen vele se, ahogy más újságírókkal se egyeztetek semmilyen esetleges személyügyi kérdésről”.

Az utóbbi napokban az a történet uralta a magyar közéletet, miszerint Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen egyeztet Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel az Európai Unió Tanácsának ülései közben. A témáról először a Washington Post közölt cikket, akiknek egy forrásuk mesélt erről, később Panyi Szabolcs is írt róla - aki egyébként folyamatosan kutatja a kormány orosz kapcsolatait, és ő számolt be arról is, hogy Vlagyimir Putyin az orosz katonai hírszerzés 3 ügynökét küldte Budapestre, hogy a Fidesznek segítsenek dezinformációs kampányokkal választást nyerni.

Panyi szerint a Mandiner az őt lejáratni próbáló hangfelvételt „megelőző támadásként” hozta nyilvánosságra, azzal vádolva őt, hogy köze volt Szijjártó lehallgatásához és szoros kapcsolatot ápol a Tisza Párt szakértőjével, Orbán Anitával. Panyi ugyanis ma egy olyan anyagot tett közzé, amely szerint Szijjártó szívességet kért orosz kollégájától, Szergej Lavrovtól, annak érdekében, hogy a Fidesszel szövetséges kormány hatalmon maradjon Szlovákiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán: A külügyminiszter lehallgatása példátlan támadás, ami a Tisza Párt tudtával és érdekében történt
A miniszterelnök szerint Panyi Szabolcs és forrása közötti beszélgetés hangfelvételéből az derül ki, hogy az ellenzéki párt érintett a külügyminiszter állítólagos lehallgatásában egy külföldi szerv által, ami nagyon súlyos szerinte.
M.M. - szmo.hu
2026. március 23.



„Ez egy súlyos dolog. Az, hogy egy szuverén ország külügyminiszterét lehallgatják egy másik ország hatóságainak, titkosszolgálatainak közbejöttével, fölhasználva a magyar újságírókat - vagy legalább egyet biztosan -, az nagyon súlyos” - nyilatkozta a HírTV-nek Orbán Viktor, amely interjúrészletet aztán a Facebook-ra is feltöltötte. A poszthoz azt írta:

„A magyar külügyminiszter lehallgatása példátlan támadás Magyarország ellen. A legsúlyosabb az, hogy mindez a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében történt.”

A miniszterelnök arra reagált, hogy ma reggel a Mandiner közölt egy hangfelvételt Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró és forrása között lezajlott beszélgetésről.

Korábban megírtuk, hogy Panyi a hangfelvételen nem teljesen azt mondja, ahogy szavait aztán a kormánymédia keretezte. Az viszont tény, hogy egyértelmű és közeli kapcsolatot említ Orbán Anitával, a Tisza Párt külügyi szakértőjével.

Az újságíró később erre úgy reagált, hogy „csak nagyot mondott” a forrásnak, mert így akarta „felderíteni Szijjártó Péter orosz kapcsolatait”. Panyi befolyását döntéseire Orbán Anita tagadta.

A miniszterelnök szerint viszont az ügyben

„a legsúlyosabb az, hogy egyértelműnek tűnik, hogy [a lehallgatás - a szerk.] a Tisza Párt tudtával, és úgy látom, hogy érdekében történt. Ez túl van minden határon.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nevén nevezték a kárpátaljai kémhálózat lehetséges magyar irányítóját, az Ukrán Biztonsági Szolgálat videót is közzétett a férfiról
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megnevezte a kárpátaljai kémügyet szerintük irányító magyar katonai hírszerzőt. A vádakat egy videóval támasztották alá, amelyen a hírszerző okmánya és találkozói is láthatók.


Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.

Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.

Az ügy tavaly májusban robbant ki, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy a magyar katonai hírszerzéshez köthető ügynökhálózatot leplezett le Kárpátalján. Akkor két feltételezett ügynököt őrizetbe is vettek.

Az ukrán közlés szerint a hálózat tagjai a régió védelmi helyzetéről gyűjtöttek információkat, különös tekintettel a szárazföldi és légvédelmi képességekre és azok gyenge pontjaira. Emellett a helyi társadalmi és politikai hangulatot is vizsgálták, például azt, hogyan reagálna a lakosság magyar csapatok bevonulására.

A kémhálózat leleplezésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az ügy kirobbanásakor reagált. Akkor óvatosságra intett, de nem tagadta egyértelműen, hogy magyar kémeket fogtak volna.

„Majd hogyha kapunk bármilyen részletet vagy hivatalos információt, majd akkor tudunk ezzel foglalkozni, mindaddig ezt egy óvatossággal kezelendő propagandának kell minősíteni” – mondta a miniszter.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint jelenleg is dolgoznak a hálózat teljes feltárásán, és mindazok azonosításán, akik szerintük Ukrajna érdekei ellen tevékenykedtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: