hirdetés

KULT

„Egy középszerű folytatás, ami elszórakoztat” – megnéztük a Jumanji – A következő szintet

Nem volt rossz nézni a filmet: nem volt se újító, se túl bátor, nem döntögetett tabukat, egyszerűen az, amit várni lehetett tőle: egy könnyed kis „újrázás” a megszokott csapattal, megfűszerezve egy kis csavarral.

Link másolása

hirdetés

Jake Kasdan 2017-es nagy sikerű kalandfilmje után egyértelmű, hogy a Sony folytatásért kiált. Hatalmas siker volt

az előző Jumanji, még a Star Wars: Az utolsó Jedik mellett is képes volt talpon maradni,

ami sajnos azt jelentette, hogy a folytatás kérdése nem kreatív döntés volt, hanem anyagi szempontok hajtották az alkotókat.

Bátor döntés, hogy a Star Wars: Skywalker kora előtt egy héttel bemutatták a filmet, de a stúdió nagyon bízott a film készítőiben. Viszont a folytatás minőségileg nem hozza az első, amúgy sem magas színvonalát. Valljuk be,

Jumanji – Vár a dzsungel egy vállalható akció kalandfilm, szerethető karakterekkel és színészekkel,

hirdetés

de nem egy filmtörténeti atomvillanás. Nos a második rész, jó folytatáshoz híven, nagyobb és viccesebb próbál lenni, de csupán az első rész gyenge imitációja, megidézése egy ügyes csavarral.

Danny DeVito és Danny Glover üdítő színfoltjai az amúgy is impozáns castingnak. Zseniális volt látni a két nagy öreget, még úgy is, hogy sokat nem látjuk őket, hanem egy-egy „avatár” - színész játssza el őket, mint például az első részben a gyönyörű, ám kissé felszínes kamaszlányt, Bethanyt Jack Black játszotta el.

Itt Danny DeVitót, avagy egy jókedvű, bár kissé megtört nagypapát próbál játszani Dwayne Johnson, Danny Glovert pedig Kevin Hart.

Látszik a szereplőgárdán, hogy szerették forgatni a filmet,

The Rock egyes megmozdulásai, grimaszai tiszta DeVito, de a pálmát egyértelműen Kevin Hart viszi, a rettenetesen vicces Glover-imitációjával. A többi szereplő se rossz, de ezek ketten (négyen) kiemelkedően jók.

Ez sajnos nem mondható el a történetről. A filmben eljátsszák, hogy ez csak egy videojáték, ezért ilyen béna a történet, de a baj az, hogy ez egy film egy videojátékról, és nagy szerencsétlenségünkre a mozi története is olyan mély, mint egy átlagos számítógépes játéké. Eltűnik egy szereplő, a többiek visszamennek Jumanjiba, hogy megmentsék, innentől fogva pedig együtt próbálnak kiszabadulni – nem bonyolult.

Sajnos a számításba hiba kerül, mert egy új szintre kerülnek, nem a megszokott pályára, ami sokkal nehezebb,

illetve nem a megszokott csapatfelállás kerül be a kalandjátékba, hanem az előző rész nyomi főszereplőjének, Spencernek a nagypapája (Danny DeVito) és a régi barátja (Danny Glover), akivel éppen fasírtban vannak.

Ez a remek kis változás nagy mennyiségű „öreg” poénhoz vezet, de nem is baj, mert tulajdonképpen ettől szórakoztató a film, csak kissé butuska. Nem mérhetetlenül Transformers/Halálos iramban szintűen, de azért érezhetően. Alapból egy buta döntés az oka annak, hogy kezdődik minden elölről, és visszakerül mindenki a játékba, és tulajdonképpen teljesen felesleges is.

Egy átlagos telefonbeszélgetés megoldhatta volna a fő konfliktust.

A karakter jellemzők mindegyike vagy csak egy poén kedvéért létezik, vagy „überfontos” a végső megoldás szempontjából. A sztori klisés, de nem elviselhetetlenül zavaróan, inkább minden átlagos. Az egész film nem ad semmi pluszt az első részhez képest, sőt sok esetben alul is múlja.

Technikailag a film egy iparosmunka, a látvány elmegy, egy-egy effekt, számítógéppel készített jelenet kilóg, de ezeket ma már megszokhattuk egy blockbusternél. A rendezés nem rossz, inkább átlagos, Jake Kasdan nem kiemelkedő rendező, nincsen egy markáns kézjegye.

A fényképezésért ismét Pados Gyula felelt,

akit már Hollywoodban sorra látnak el munkával: ő volt a Vár a dzsungelnek is és Az Útvesztő folytatásoknak is az operatőre. Gratulálhatunk neki, jó munkát végzett, a film jól van fényképezve, bár egy-egy harcjelenetet nehezebb volt követni, de ez valószínűleg a sok trükk „elrejtése” és a 3D erőltetése miatt volt inkább, mint aző hibájából.

Nem vagyok biztos benne, hogy ennyi elég lesz az első Jumanji sikerének a megismétléséhez. A szokásos, nagyobb, szebb, még bonyolultabb folytatás törvény elérte a sokak által szeretett Jumanji – Vár a Dzsungelt is.

Egy középszerű folytatás, ami szórakoztat,

de nem nézném meg még egyszer. Az előző epizódot azért még egyszer-egyszer elővettük, de én úgy érzem, ezt maximum egyszer fogom még megnézni, az eredeti nyelv varázsa miatt. Van egy olyan érzésem, hogy sok poént nem sikerült jól fordítani a magyarító gárdának.

Nem fogok spoilerezni, de az alkotók és a stúdió azzal számol, hogy sikeres lesz a film, mivel a végén belengetnek egy lehetséges folytatást. Meglátjuk, sikerül-e megugrani azt a szintet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT

Fotók: megnyílt a 21. ARC kiállítás Budapesten

A tárlat éjjel-nappal, ingyenesen megtekinthető bárki számára október 17-ig a Bikás parkban.

Link másolása

hirdetés

Pénteken megnyílt az ÉLETJEL 21. ARC közérzeti kiállítás Budapesten, a Bikás parkban. A tárlat éjjel-nappal, ingyenesen megtekinthető bárki számára október 17-ig. A szervezők azt kérik, hogy az aktuális járványügyi helyzetre tekintettel ügyelj a saját és mások egészségére.

Fotósunk már megnézte a kiállítást, íme néhány fotó a kiállított plakátokról:

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

Klippremier: Zséda újra valami váratlannal rukkolt elő

A Kócos című számhoz különleges hangulatú, egzotikus állatokkal zsúfolt, animációs kisfilm készült.

Link másolása

hirdetés

A „Szívizomláz” albumon lévő „Kócos” című dal videójára nagy eséllyel senki nem számított a Fonogram-díjas énekesnőtől. A klip a fashion kollázs és a Monty Python világát idézi a szemünk elé. A „Kócos” a friss lemez ötödik rádiós szerzeménye, olyan slágerek, mint a „Helló”, vagy az „Életben maradni” után.

Első hallásra egy könnyed, rosézós, csajos estére valónak tűnhet ez a zene, ám újrajátszva mégis képes a lelkünkbe mászni, amely hatásra a videóklip csak ráerősít. A felvétel megidézi azt a pillanatot, amikor az álom és az ébrenlét határán lebegve egy reggel azon töprengünk, vajon süppedjünk-e vissza tudatalattink birodalmába vagy ébredjünk fel, mert temérdek feladat vár ránk.

A különleges hangulatot keltő, egzotikus állatokkal zsúfolt, animációs kisfilm rendezője a népszerű lemezlovas Császár Előd, művésznevén Shane54, aki Alexával közös, huszonöt éves slágerét, a „Tiltott szerelmet” dolgozta fel ezúttal Lotfi Begivel és Nikával együtt. Az általa készített, szintén rajzos technikán alapuló mozgóképpel a zeneszám közel kétmilliós nézettséget generált.

„Az elmúlt évünk, lassan mondhatjuk, hogy éveink tele voltak olyan szürreális történetekkel, amikor legszívesebben azt mondtam volna, hogy „Valaki csípjen meg! Nem álmodom?” És nem álmodtuk; ez a nagyon furcsa, nagyon összezavart világba kerültünk, amelyben akár az is megtörténhet, hogy a kócos reggeleken feltűnjön egy repülő cápa”

– tette hozzá Zséda.

VIDEÓ: Zséda: Kócos

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

„Mocskos egy feladat ez” – kibeszéletlen magyar sorsról forgatott filmet Nagy Dénes

A mozikban a Berlinálén Ezüst Medve-díjat nyert Természetes fény, ami akkor üt igazán, ha úgy ülünk be rá, hogy félretesszük a klasszikus háborús filmekkel kapcsolatos elvárásainkat.

Link másolása

hirdetés

Mocsaras, havas erdei úton katonák vonulnak. Semmibe révedő tekintetek, vállakon lóbált fegyverek és megfeketedett ujjak között szorított cigarettacsonkok villannak fel a téli szürkeségben, majd a sáros egyenruhában menetelő, elcsigázott testeket pásztázó kézikamera megpihen egy arcon. Semetka István alhadnagyén (Szabó Ferenc), akiről anélkül tudjuk, hogy ő lesz a főszereplő, hogy egyetlen szót szólna. És valóban: az ő nézőpontjából látjuk majd az eseményeket, rajta keresztül, vele együtt kell megtalálnunk a fogódzókat a megfoghatatlanban, az értelmet az értelmetlenségben. De ne szaladjunk ennyire előre.

A tábori fotósként is alkalmazott Semetka egyike annak a 90 ezer magyar honvédnak, akiket a második világháború közepe táján abból a célból vezényeltek a németek által megszállt szovjet területekre, hogy kiiktassák az erdőben és a falvakban bujkáló partizánokat. Mocskos egy feladat ez, ilyet nem választ magától az ember, ahogy szülőföldet sem, de a parancs az parancs, és Semetka jó magyar hazafi. Ebben a csúfos történelmi pillanatban pedig az a jó magyar hazafi, aki kiszolgálja a német érdekeket, vagyis tevőlegesen asszisztál egy megveszekedett pszichopata népirtásához és világuralmi törekvéseihez.

A második világháború magyar hadiveszteségeivel kapcsolatban mindenkinek kapásból beugrik a Don-kanyar, de arról a közel százezer honvédről, akiket a németek által elfoglalt szovjet területekre küldtek partizánokra vadászni, egészen a közelmúltig nem illett beszélni.
Azokról a magyar katonákról, akik a mai Ukrajna területén fekvő brjanszki erdőben és környékén felsőbb utasításra, válogatott kegyetlenséggel irtottak ki komplett falvakat asszonyostul, gyerekestül a bárhol megbújni képes ellenség rajtaütéseitől rettegve.

A csendet Závada Pál törte meg Természetes fény című regényével, amit sokan a huszadik század magyar sorstörténetét feldolgozó szépirodalmi művek egyik legjobbikaként tartanak számon. A Závada-kötettel majdnem egyidőben, 2015-ben jelent meg Ungváry Krisztián Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941–1944 című könyve, ami történetírásunkban elsőként számol be hazánk fiainak a szovjet partizánháborúban és az ukrajnai népirtásban vállalt szerepéről töredékes forrásokra, hadinaplókra, visszaemlékezésekre és periratokra támaszkodva.

Nagy Dénes, aki dokumentumfilmek és fesztiválgyőztes kisfilmek (Együtt, Lágy eső) után érkezett meg első nagyjátékfilmjéhez, erre a két hiánypótló munkára támaszkodott a Természetes fény forgatókönyvének megírásakor. A sok évtizedet felölelő Závada-regény egyetlen, de talán legfontosabb momentumát emelte ki, történész szakértőnek pedig magát Ungváryt kérte fel. A rendező egy maroknyi magyar honvéd partizánvadász ténykedésének azt a néhány napját dolgozza fel, amik kezdetben lényegében eseménytelenül telnek, hogy végül egy olyan megrázó fordulatban csúcsosodjanak ki, ami visszavonhatatlanul változtatja meg a főszereplő Semetka hátralévő életét, és kérdőjelez meg számunkra is sok mindent, amit eleink második világháborús részvételével kapcsolatban tudni véltünk.

Bravúros a rendező részéről ennek a feszültséggel teli eseménytelenségnek a bemutatása, az ehhez tökéletesen idomuló, hiteles képi világ megteremtése pedig a két állandó alkotótárs, Dobos Tamás operatőr (Apaföld, Genezis) és Ágh Márton látvány- és jelmeztervező (Drakulics elvtárs, Szelíd teremtés – A Frankenstein terv) munkáját dicséri. De hogy igazán átélhetővé váljon számunkra ez a bravúr, meg kell ismernünk ennek a mozgóképnek a sajátos törvényszerűségeit.

Mert a Természetes fény akkor üt igazán, ha félretesszük a klasszikus háborús filmekkel kapcsolatos dramaturgiai elvárásainkat.
Itt nincs mindentudó elbeszélő, aki vezeti a nézőt, csak egymással átfedésbe soha nem kerülő nézőpontok vannak és egy sor kérdés, amire nem kapunk egyértelmű válaszokat. Ebből a történetből hiányoznak a szó megszokott értelmében vett hősök is, erre pedig nagyon jól ráerősít az az alkotói döntés, hogy csupa itthon ismeretlen vagy amatőr színészt látunk, akik ízes tájszólással beszélnek, már ha beszélnek egyáltalán.
hirdetés

Ebben a filmben nem világos, hogy ki a rossz és ki a jó, ki az üldöző és ki az üldözött. Nem tudni, hogy a vétkes valóban vétkes-e vagy ő maga az áldozat. A falubeliek lehet, hogy nem tudnak semmit, de meglehet, hogy tényleg partizánokat bújtatnak a padláson. Pont ilyen lehetett ez a háború, és éppen ezért remek film a Természetes fény, ami nem megérteni, hanem megérezni segít ezt a földi poklot. Egy posztmodern regény posztmodern feldolgozása, egy jellegzetesen huszadik századi magyar sorstörténet átláthatatlan motivációkkal és néma hősökkel. Egy figyelemreméltó elsőfilm egy európai szintű magyar rendezőtől.

Természetes fény

Magyar-lett-francia-német filmdráma, 103 perc, 2021

Rendező: Nagy Dénes

Író: Závada Pál

Szereplők: Szabó Ferenc, Bajkó László, Franczia Gyula


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

Lépj be velünk II. Amenhotep fáraó sírkamrájába a Szépművészeti Múzeumban

Mi már megcsodáltuk a lenyűgöző méretarányos rekonstrukciót és az ókori egyiptomi leleteket. Mutatjuk mi vár rád a Szépmű új időszaki kiállításán!

Link másolása

hirdetés

Mindig is vonzott az ókori Egyiptom izgalmas hitvilága és különleges kultúrája, ezért lelkesen vártam a Szépművészeti Múzeum új időszaki kiállítását, ahol kicsit mindenki az egyiptomi régészek bőrébe bújhat.

A most pénteken nyíló új tárlat II. Amenhotep korát és sírjának szenzációs felfedezését mutatja be. Az eredeti ásatási dokumentáció segítségével átélhettük a szenzációs régészeti felfedezés legizgalmasabb pillanatait, és végül beléphettünk az uralkodó lenyűgöző sírkamrájának életnagyságú, valósághű másába is. Mutatjuk mi vár rád!

A tárlat első termében megismerhettük a fáraó korát és Amenhotep családját. Amenhotep a Kr. e. 15. század utolsó évtizedeiben, nagyjából 3400 évvel ezelőtt uralkodott. Apjának, III. Thotmesz fáraónak óriási hatalom összpontosult a kezében, politikai befolyása és kereskedelmi fennhatósága Núbiától az Eufráteszig terjedt. II. Amenhotep jól kormányozta az örökségül kapott hatalmas birodalmat, és hosszú távon békés időszakot teremtett Egyiptomban.

Amenhotep híres volt jó fizikai kondíciójáról: íjászatban, evezésben, futásban és lovaglásban is kiemelkedő eredményeket ért el, amiről több korabeli szöveg is megemlékezik. Sőt, az uralkodó arra is törekedett, hogy e tulajdonságai ábrázolásában is megjelenjenek. Arcát békésnek, testét erősnek akarta láttatni, amit mi is megfigyelhettünk a róla készült szobrokon.

A kiállítás egyik kiemelkedő darabja Taweret istennő üvegszobrocskájának töredéke. Egyiptomban és a világon is elsőként II. Amenhotep idején csináltak üvegből szobrot. Taweret kis szobrocskája pedig az első isteni képmás lehet, amely ebből az anyagból készült. A hátsó lábain álló vemhes oroszlánfejű, krokodilfogú víziló azért is különleges, mert teljesen egyedülálló, és egyetlen párhuzama sem ismert.

hirdetés

A következő szekcióban megismerhettük Amenhotep uralkodói stratégiáját és barátait. A fáraó ugyanis a magasrangú állami tisztségeket gyerekkori barátainak adta. Így biztosította, hogy hozzá lojális, megbízható emberek segítsék a kormányzásban.

Egy külön terem bemutatja az újbirodalmi előkelőségek életkörülményeit, használati tárgyait is. Láthattunk korabeli ruhákat és "sminkesdobozt" is.

A kiállításon természetesen megismerhettük a királysír felfedezésének történetét is. Amenhotep sírját Victor Loret francia egyiptológus találta meg és tárta fel 1898-ban. Megtalálták az eredeti királyi sírmelléklet több darabját is, például istenszobrokat, feliratos edényeket és amuletteket. A felfedezés azért volt szenzációs, mert

II. Amenhotep volt az első olyan egyiptomi uralkodó, akinek a mumifikált testére a neki szánt sírkamrában és szarkofágban bukkantak rá.

Kr.e. 1000 körül elterjedt ugyanis az a gyakorlat, hogy a királyi múmiákat elmozdították az eredeti Királyok völgyebeli sírjaikból, hogy megmentsék őket a sírrablóktól. A többé-kevésbé kifosztott múmiák állapotát stabilizálták és “királyi rejtekhelyekre” vitték őket.

II. Amenhotep sírkamrájának felfedezésekor az igazán nagy szenzáció az volt, hogy kiderült, az ő sírját is királyi rejteksírként használták.

A sírkamrájához csatlakozó egyik mellékkamrában további kilenc újbirodalmi fáraó múmiájára bukkantak.

A sír felfedezésének története jól rekonstruálható a Loret által készített ásatási naplókból, fotókból és rajzokból, amikből mi is láthattunk egy válogatást a kiállításon. Loret nagyon érzékletesen, élményszerűen írt le mindent. Jegyzeteit olvasva szinte mi is átérezzük, mit élhetett át, amikor belépett a fáraó örök lakhelyére.

A kiállítás szíve természetesen maga a sírkamra rekonstrukció, ahol mi is átélhettük a pillanatot, milyen lehetett először meglátni a fáraó szarkofágját. Mi is felnézhettünk a terem hat hatalmas oszlopára, amelyeken Ozirisz, Anubisz és Hathor alakja köszönti a fáraót a túlvilágon. Hátra fordulva pedig egy a sírkamrából kivezető hosszú lépcsősor képe keltette bennünk azt a hatást, mintha valóban a föld alatt lennénk.

Az egyik "mellékkamrában" egy vetítés mellett Loret lelkes szavait is meghallgathattuk a sír felfedezéséről. A sírkamra falán pedig a korabeli halotti szöveggyűjtemény hatalmas nyitott papirusztekercseit csodálhattuk meg. A színpompás jelenetek a napisten és a túlvilágon újjászülető elhunyt uralkodó utazását elevenítik meg.

Halottak Könyve

A Halottak Könyve mintegy 200 különálló szöveget tartalmaz, többek között istenekhez szóló himnuszokat, imákat, mágikusan védelmező formulákat és a túlvilág ismeretét bizonyító mondatokat. Az egyiptomiak „a napvilágra való kijövetel mondásai” néven is emlegették a gyűjteményt. Ez arra utal, hogy a mágikus szövegek lehetővé tették a halott számára a túlvilágról való szabad kilépést és az oda való szabad visszatérést, ami az újbirodalmi túlvilág-elképzelések egyik központi gondolata volt.

Az utolsó szekciók a kor halottkultuszával foglalkoznak. Itt megcsodálhattuk a temetkezési szertartás kellékeit: a szarkofágokat, amuletteket, halotti könyv részleteket, az elhunytakat bemutató csodaszép sztéléket, a belsőszervek tárolására szolgáló kanópuszedényeket és az usébti szobrocskákat, amik rendeltetésük szerint a túlvilágon dolgoznak az elhunyt előkelőségek helyett.

A tárlat első változatát 2017-ben mutatták be a milánói MUDEC-ben. A budapesti kiállítás a milánóihoz hasonló koncepció mentén, de más műtárgyakkal mutatja be a korszakot. A Patrizia Piacentini, Christian Orsenigo és Liptay Éva által rendezett kiállításon látható leletek széles nemzetközi körből, többek között a londoni British Museumból, és a bécsi Kunsthistorisches Museumból érkeztek.

A kiállításmegnyitón Patrizia Piacentini, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének vezetője kiemelte, hogy a Szépművészeti Múzeum tárlata az első olyan kiállítás, amely kizárólag II. Amenhotepre és korára fókuszál. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója felidézte, a pandémia miatt az eredetileg 2020 tavaszára tervezett tárlatot el kellett halasztani, de nem adták fel, így minden kölcsönző intézménnyel sikerült megegyezni.

A tárlat letisztult dizájnjával és a szellősen elhelyezett kiállítási tárgyakkal abszolút befogadható. A középpontjában álló sírkamra rekonstrukció valóban figyelemreméltó látványosság, de közel sem a tárlat egyetlen érdekes terme. A sír felfedezését bemutató szekció hiánypótló különlegesség. A többi szekció pedig keretet ad a sírkamrának, és lényegretörően mesélnek a korszak elitjének életéről és haláláról.

A fáraó sírjának felfedezése – II. Amenhotep és kora című tárlatot 2022. január 9-ig nézheted meg. Részletek a Szépművészeti Múzeum honlapján.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: