Drakula ihletője valóságos horrorfigura volt - elátkozott helyek, kísérteties történetek a National Geographic új sorozatában
A klasszikus Nosferatu egyfajta remake-je volt Werner Herzog azonos című, 1979-es filmje, amelyben a baljós grófot Klaus Kinski személyesítette meg, áldozatát, Jonathan Harkert Bruno Ganz, szerelmét, Lucy-t pedig Isabelle Adjani. Kinski, aki a valós életben is ugyanolyan különc figura volt, mint Schreck, tökéletesen hozta a patkányszerű halálhozó vámpír figuráját, de Herzog nem utolsósorban a rém végtelen magányosságára helyezte a hangsúlyt.
Mind Murnau, mind Herzog filmje erősen átírta Stoker regényét, ezért is változtattak címet, ezzel szemben Francis Ford Coppola 1992-ben visszanyúlt az eredeti műhöz, elkészítve a mindmáig leglátványosabb Drakula-filmjét, igazi sztárparádéval: a vámpírt Gary Oldman, Lucy-t Winona Ryder, Jonathant Keanu Reeves, a vámpirölő Van Helsing doktort pedig Anthony Hopkins játszotta, de még a kisebb szerepekben is olyanokat látunk, mint Tom Waits és Monica Bellucci. Coppola ráadásul kihangsúlyozta a vámpír erotomániáját, Lucy iránti vonzalma pedig egyfajta „szépség és szörnyeteg”-történetté vált.
Drakula az elmúlt 100 évben számtalan alakban jelent meg, az 50-es évek végétől Christopher Lee öltött többször vámpír-fogakat, napjainkban már tv-sorozatokban is viszontláthatjuk. Természetesen a paródiák sem kerülhették el: ezek közül a leghíresebb Roman Polanski A vámpírok bálja (Bocsánat, de a foga a nyakamban van) című filmje (1968), és a Mel Brooks-féle Drakula halott, de élvezi (1995), amelyben Leslie Nielsen riogatott és röhögtetett.
A filmtörténet leghíresebb Drakulája azonban hazánkfia, Lugosi Béla. Az erdélyi születésű Lugosi, eredeti nevén Blaskó Béla 1919-ben menekült el Magyarországról, miután a Tanácsköztársaság idején részt vett a színész-szakszervezet szervezésében.
Rövid ausztriai és németországi filmkarrier után jutott ki az Egyesült Államokba, és 1927-ben a Drakula című Broadway-darabban vált ismertté. Olyannyira, hogy 1931-ben a neves hollywoodi horror-rendező, Tod Browning őt választotta ki klasszikussá vált Drakula-filmjének főszerepére.
Lugosi, akit még magyar akcentusa is utánozhatatlanná tett - a forgatás idején még alig tudott angolul - elsöprő sikert aratott, őt magát viszont egy életre beskatulyázta a horror-szerepbe.
A holló (1935), Az ördögi denevér (1940), A láthatatlan kísértet (941) voltak később a legismertebb filmjei. Lugosinak minden e műfajból való kitörési kísérlete bukással végződött. Még halálában sem szabadulhatott Drakulától, mert a rém fekete köpenyében temették el 1956-ban Kaliforniában. Az ő Drakulája a 2000-es években, a nagy vámpír-hullám kellős közepén reneszánszát élte, és ebben fontos szerepe volt Philip Glass és a Kronos kvartett nyomasztó filmzenéjének is, amellyel a felújított változatot kísérték.