Direkt36: „Az EU fokozatosan lett célpont” – így bukott le Orbán titkos kémhálózata Brüsszelben
Uniós intézményeknél dolgozó magyarokat próbált beszervezni a magyar hírszerzés Brüsszelben a 2010-es években, viszont ezt annyira nyilvánvalóan és szakmaiatlanul csinálták, hogy lebuktak és szétesett a hálózatuk – írja a Direkt36 tényfeltáró központ a belga és német újságírókkal közösen készített új cikkében.
A Direkt36 beszélt több olyan magyar munkatársával az Európai Bizottságnak, akiket megpróbáltak beszervezni a magyar hírszerzés, vagyis az Információs Hivatal tisztjei.
Az egyik ilyen bizottsági dolgozó elmesélte például, hogy hogy V., a brüsszeli magyar Állandó Képviselet (ÁK) megnyerő modorú diplomatája rendszeresen hívta találkozókra. V.-t nem csak a bizottsági ügyek érdekelték, hanem bármiféle pletyka, amit a bizottsági munkatárs kiterjedt ismeretségi körében hallott.
– idézte fel a 2015 és 2017 közötti brüsszeli találkozókat a bizottságnak dolgozó magyar a Direkt36-nak. A „diplomatafedés” alatt azt értette a forrás, hogy V. ugyan hivatalosan a külügy tisztviselőjeként dolgozott Brüsszelben, de valójában a magyar hírszerzés, vagyis az Információs Hivatal (IH) munkatársa volt.
Ezt lényegében maga V. is felfedte a bizottsági dolgozó előtt. Egyik alkalommal ugyanis V. már nemcsak kérdezgetett, hanem
V. tudta, hogy a pénz személyesen nem motiválja a bizottsági dolgozót, ezért azzal próbálta rávenni őt, hogy támogatást ígért egy számára kedves szervezetnek. A bizottsági tisztviselő ezt határozottan elutasította.
– felelte, majd hozzátette, hogy továbbra is szívesen találkozik V.-vel, de nem látja semmi értelmét a hivatalos beszervezésnek.
Brüsszel az európai kémkedés egyik fővárosa, hiszen nemcsak az EU központja, hanem a NATO és számos más nemzetközi szervezet székhelye is itt található. A titkos brüsszeli hálózatépítés és információgyűjtés azonban jellemzően az orosz, kínai, iráni és más közel-keleti szolgálatok eszköze – nem pedig azoké az uniós tagállamoké, amelyek maguk is tagjai az EU intézményrendszerének.
A Direkt36 cikke szerint V. és kollégáinak módszerei túlmentek azon a határon, ami Brüsszelben még szokványosnak számít egy EU-tagállamtól.
V. volt ugyanis az IH rezidentúra vezetője, a hálózat feje, így bukása dominóként rántotta magával az egész rendszert.
„Felelőtlenül járt el, ezért maga az EU is felfigyelt rá. Egészen leplezetlenül próbált beszervezni embereket. Voltak uniós alkalmazottak, akik ezt jelezték” – mondta egy, a V. lebukásáról részleteket ismerő forrás.
– emlékezett vissza egy, az IH akkori működését jól ismerő forrás, arra utalva, hogy a magyar hírszerzésnek szinte a nulláról kellett újraépítenie brüsszeli pozícióit.
A Direkt36 által bemutatott esetek abban a 2012-2018 közti időszakban zajlottak, amikor az Információs Hivatalt az akkoriban a Miniszterelnökséget vezető Lázár János felügyelte, aki egyben az EU-s ügyek felelőse is volt a kormányban. Ahogy az Orbán-kormány és az Európai Bizottság közötti konfliktusok mélyültek – többek között a médiaszabadság, a jogállamiság és a bírói függetlenség korlátozása miatt –, az IH-t és az EU-s ügyeket egyaránt felügyelő Miniszterelnökség egyre több olyan információra lett kíváncsi, amelyhez csak az EU intézményein belülről lehetett hozzájutni. A cél az volt, hogy az Orbán-kormány előre értesüljön minden olyan brüsszeli intézkedésről, amely sértheti az érdekeit.
– emlékezett vissza egy volt magas rangú magyar hírszerző.
A belga elhárítás, a VSSE szóvivője a brüsszeli magyar rezidentúrát vezető V. lelepleződéséről úgy nyilatkozott a Direkt36 partnerének, a belga De Tijd nevú lapnak, hogy azt „sem megerősíteni, sem cáfolni” nem kívánják.
„Ezen a területen soha nem kommentálunk műveleti részleteket vagy egyedi ügyeket. Ez veszélyeztetné biztonsági szolgálataink munkáját. Egy dologban azonban ne legyen kétség: az EU tisztviselőit és intézményeit célzó esetleges kémtevékenységre vonatkozó vádakat komolyan kell venni” – nyilatkozta a belga partnernek Maxime Prévot, a Belga Királyság miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere.
A cikkben tárgyalt időszakban a Brüsszelben diplomatafedésben kémkedő IH-sok hivatalosan a magyar Állandó Képviseleten dolgoztak, melynek vezetője 2015-2019 között az a Várhelyi Olivér volt, aki 2019 óta a Bizottság tagja uniós biztosként. Az Európai Bizottság szóvivője most azt közölte, hogy Várhelyivel szemben nem merült fel, hogy megsértette volna EU-biztosi kötelezettségeit.
A Direkt36 részletes kérdéssort küldött az IH-nak, a Miniszterelnöki Kabinetirodának, a külügyminisztériumnak és a Lázár János vezette építési minisztériumnak is, de egyik helyről sem érkezett válasz. Megkerestek több, a műveletben részt vett hírszerző tisztet is, de egyikük sem reagált.
