KULT
A Rovatból

Dadogott, padlót pucolt, bokszolt, vadőr volt, majd Vader lett – Portré James Earl Jonesról, a filmvilág oroszlánjáról

A Hang! Sokan így nevezik őt, noha korántsem csupán csodálatos orgánumát hagyta maga után, hiszen többek között Conannel csatázott, vagy Sheldonnal hülyéskedett.


Egyesek úgy ismerik, mint a világ egyik legjobb színpadi színészét. Mások (és ők vannak többen) a Star Wars-filmek Darth Vaderjének eredeti hangjaként emlékeznek rá. Megint mások filmek és sorozatok csodás karakterszínészeként hivatkoznak rá, aki még a közhelyes szerepekbe is kifogástalan mélységet tudott vinni. James Earl Jonesra mindez hibátlanul ráillik. A film- és szinkronlegenda 93 éves korában, szeptember 9-én hagyott itt minket.

Jones évtizedeken át dolgozott szinte megállás nélkül egy olyan iparban, amely kevés reményt nyújtott a fekete színészeknek.

Miután először komoly drámai színpadi színészként alapozta meg a karrierjét, nem riadt vissza a televízió és a népszerű filmek úgynevezett „alantas” elfoglaltságaitól sem. Tele van Tony-, Emmy- és Obie-díjakkal, filmszerepei pedig az 1964-es Dr. Strangelove-tól (micsoda debütálás) a Conan, a barbáron (1982) és az Amerikába jöttemen (1988) át a Jack Ryan-filmekig terjednek. Állítása szerint azért vállalt el különféle szerepeket, hogy meglepje az embereket, beleértve saját magát is: „Mivel változatos karrierem van, és nem tipizáltam magam, senki sem tudja, mit fogok legközelebb csinálni. Nem tudják, hogy le fogok-e dobni 20 kilót, hogy eljátszhassak egy atlétát. Nem tudják, hogy jó- vagy rosszfiú leszek legközelebb.”

A dadogó szónok

Robert Earl Jones és Ruth Connolly Jones egyetlen gyermekeként James a Mississippi állambeli Arkabutlában született 1931. január 17-én, az anyai nagyapja farmján. Az apja még az ő születése előtt elhagyta a családot, hogy díjbirkózóként, majd később színészként folytassa a karrierjét. Ruth is hamarosan követte őt, amikor olyan szabómunkát talált, amely hosszú időre elválasztotta őt a fiától. S bár James tudta, hogy a nagy gazdasági világválság szakította szét a családot, az elhagyatottság nagyon is fájt neki. „Nem számít, milyen idős a karakter, akit játszom. Azok a mély gyermekkori emlékek, az a sok düh időnként előjönnek” – mondta erről.

A nagyszülei farmja mindenesetre bizonyos fokú biztonságot nyújtott a számára. Fiatalon vadászott, halászott és különböző mezőgazdasági munkákat végzett. Végül Jones nagyszülei hivatalosan is örökbe fogadták őt, és elvitték őt északra, Michiganbe. A változás szükséges volt, ám ő maga nem alkalmazkodott könnyen az új környezetéhez. Dadogni kezdett, és olyan kommunikációs nehézségei támadtak, hogy a gimnázium bizonyos időszakaiban csak a közvetlen családjával tudott beszélni. Az egyik tanára azt javasolta neki, hogy memorizáljon beszédeket, és vegyen részt szónoki versenyeken. Ez valószínűtlennek tűnt a dadogás gyógyítására, de Jonesnak mégis bevált. Lassan olyan ügyes szónokká vált, hogy elkezdte felülmúlni még a tapasztaltabbakat is.

A színészet győzött

Jones végül teljes ösztöndíjjal járt a Michigani Egyetemre, ahol orvosi tanulmányokat akart folytatni. Eleinte csak melléktevékenységként vett fel színjátszó órákat, de hamarosan annyira megszerette ezt a világot, hogy a szakját drámára cserélte. 21 éves korában aztán New Yorkba utazott, hogy találkozzon az apjával, mivel addig csak néhányszor beszéltek röviden telefonon. A kapcsolatukra természetesen hatással volt az a sok hosszú, kommunikáció nélküli év, Robert mindenesetre arra bátorította a fiát, hogy folytassa a színházi karrierjét. James végül 1953-ban diplomázott a Michigani Egyetem dráma szakán.

A világot jelentő deszkák előtt azonban jött a sereg. A tartalékos tisztképző alakulat 1953-ban sorozta be Jonest egy kétéves kötelező szolgálatra. Az idő nagy részét egy szigorú vadőrképzésben töltötte a coloradói hegyekben.

1955-ben pedig újra besorozták volna, a parancsnoka azonban azt javasolta neki, hogy kóstoljon bele a civil életbe, mielőtt hosszú távon elkötelezné magát a fegyveres erők mellett. Jones így New Yorkba költözött, és folytatta színészi tanulmányait. Két dolog könnyítette meg döntését: tudta, hogy visszatérhet a hadseregbe, ha színészként nem lesz sikeres, illetve a tandíját a sereg fizette.

Jones New Yorkban egy ideig az apjával élt, akivel együtt azzal egészítették ki csekély színészi jövedelmüket, hogy színházak padlóját fényesítették. A fiatalabb Jones 1957-ben kapta meg első szerepét a Wedding in Japan című Off-Broadway-előadásban. Ezt követően ritkán maradt munka nélkül, igaz, még vándorszínészként is hajlandónak bizonyult bármilyen szerepet kipróbálni, legyen az akármilyen kicsi, mivel szüksége volt a pénzre. 1959-ben kezdte meg hosszú pályafutását a New York-i Shakespeare Fesztiválon, ahol az V. Henrikben még csak egy lándzsát cipelt, hamarosan azonban egyre több kiemelkedő szerepet kapott, ami abban csúcsosodott ki, hogy 1963-ban már Othellót játszotta, és ez csak egyike volt annak a 13 darabnak, amelyben abban az évben szerepelt.

A nagy fehér remény

Az Othello egy évig futott az Off-Broadwayen Jones főszereplésével, aki arra is talált időt, hogy tévés szpotokat forgasson, sőt, első mozifilmes szerepét is megkapta Stanley Kubricktól a Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni című szatírájában (ő volt Zogg hadnagy).

Az 1960-as évek közepén aztán elkezdte a színházi munkáit televíziós szerepekkel kiegészíteni, és ő lett az első fekete férfi, aki állandó szerepet kapott egy napi sorozatban: orvost alakított az As The World Turns című szériában. A nagy áttörés azonban 1968-ban jött el, amikor bemutatták a bokszbajnok Jack Johnson életét feldolgozó The Great White Hope című színdarabot. Jones kétségbeesetten akarta ezt a szerepet. Elkezdett tornatermekben edzeni, hogy izmokat építsen, bokszedzőkkel és -menedzserekkel dolgozott együtt, illetve régi felvételeket nézett Johnson bunyóiról. Végül meg is kapta a szerepet, az előadás pedig 1968. október 3-án mutatkozott be a Broadwayn. Persze nagy sikert aratott, a fogadtatása pedig Jonest a sztárságig repítette. Kiérdemelte érte a Tony-díjat, majd két évvel később ő lett a mozgóképes feldolgozás, a magyar címén Jefferson utolsó menete főszereplője is, amiért 1971-ben megkapta élete első és egyetlen színészi Oscar-jelölését.

Darth Vadőr

Mégsem lett belőle ezután nagy hollywoodi sztár, és bár folyamatosan szerepelt filmekben és sorozatokban egyaránt, a hetvenes és a nyolcvanas években leginkább a hangjáról volt ismert.

George Lucas ugyanis őt választotta ki, hogy adja isteni orgánumát a filmtörténelem legikonikusabb gonosztevőjének, Star Wars-univerzum Darth Vaderének.
A fekete maskarát ugyebár a 198 centi magas David Prowse öltötte magára, A Jedi visszatér végén pedig, a maszk levétele után Sebastian Shaw-t lehetett látni, a karaktert mégis a leginkább James Earl Jonesszal azonosítják, hiszen ő mondta ki többek között a filmes história egyik legtöbbet idézett mondatát: „Nem, én vagyok az apád!” (Ezt mondja ugyanis A Birodalom visszavág vonatkozó jelenetében, a „Luke, én vagyok az apád!” pedig téves idézés.)

1982-ben aztán megint húzott egy nagyot, ő lett a később kultikus státuszba kerülő Conan, a barbár főgonosza, Thulsa Doom. Jones munkái az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején ugyanolyan változatosak voltak, mint a korai karrierjében. Rejtélyes írót alakított az 1990-es, Oscar-jelölt Baseball álmokban. Visszatérő szereplő volt a Tom Clancy regényeiből készült Jack Ryan-filmekben: Greer admirálist játszotta a Vadászat a Vörös Októberre, a Férfias játékok és a Végveszélyben című akció-thrillerekben is.

1994-ben pedig ismét a hangjától lett hangos a filmvilág, amikor leszinkronizálta Az oroszlánkirályban Simba apját, Mufasát.

De játszott még a Komputerkémekben (1992), a Somersbyben (1993), a Csupasz pisztoly 33 1/3-ban („Phil Donahue belerókázik egy tubába!”), a Jefferson Párizsban című James Ivory-filmben, vagy A nemzet színe-javában (1998), illetve olyan sorozatokban cameózott, mint pl. az Angyali érintés, a Frasier: A dumagép, a Csillagkapu, a Gyilkos utcák, a Jim szerint a világ, az Everwood, a Két pasi – meg egy kicsi, a Dr. House vagy az Agymenők. Újra felcsendült a hangja Darth Vaderként a Star Wars III. rész – A Sith-ek bosszújában (2005), a Star Wars Lázadók című animációs sorozatban, a Zsivány Egyes: Egy Star Wars történetben (2016), a Star Wars: Skywalker korában (2019), és az Obi-Wan Kenobi-szériában (2022). Sőt, még Mufasát is újra megszólaltatta Az oroszlánkirály 2019-es „élőszereplős” feldolgozásában. Utolsó filmje, ahol testi valójában is megjelent, a 2021-es Amerikába jöttem 2 volt, szintén egy visszatérő karakterrel, Jaffe Joffer királlyal.

Apám, a hős

A díjakkal teli polcai és a tömegmédia minden szegmenséhez való több évtizedes hozzájárulása ellenére James Earl Jones mindig is egy szerény, kalandvágyó ember maradt. A magánéletét sem tarkították botrányok, sosem csámcsogtak rajta a szenzációhajhász bulvárlapok.

1968-ban nősült először, Julienne Marie színésznő-énekesnőt vette el, akivel még 1964-ben, az Othello-színdarab munkálatai közben ismerkedtek meg. Nem született gyermekük, 1972-ben pedig elváltak. Jones ezután tíz évvel később, 1982-ben állt az oltár elé a szintén színésznő Cecilia Harttal, akitől Flynn nevű fia született még ugyanabban az évben. James és Cecilia az utóbbi, 2016. október 16-án, petefészekrák miatt bekövetkezett haláláig együtt maradtak. James is ekkor, kb. 20 év után beszélt először beszélt nyilvánosan a 2-es típusú cukorbetegséggel kapcsolatos hosszú távú egészségügyi kihívásairól. Még az 1990-es évek közepén diagnosztizálták, miután az orvosa észrevette, hogy elaludt edzés közben egy edzőteremben.

James a Los Angeles Timesnak adott nyilatkozatában elárulta, ódzkodik attól, hogy hősként tűnjön fel gyermeke előtt. „Amikor hazamegyek, senki sem kérdezi, hogy »Szia, kaphatok egy autogramot?« Én én vagyok, ez a valóság. Színész vagyok. Azt akarom, hogy a fiamnak legyen valóságérzete” – mesélte.

S lám, a valóságban ugyanúgy óvta a fiát, mint Darth Vaderként Luke-ot, vagy mint Mufasaként Simbát.

„Számomra pedig még mindig rengeteg dolog van, amit megtehetek” – tette hozzá akkor, és igaza lett: szerencsére sok mindent megtett, és a végsőkig aktív maradt. „Nézz a csillagokra! A múlt idők nagy királyai a csillagok szemével néznek le ránk. Ha majd nagyon egyedül érzed magad, emlékezz rá, a nagy királyok odafentről figyelnek téged. És köztük leszek én is” – mondta Mufasaként Az oroszlánkirályban, és jó volt hallgatni, ahogy a filmvilág oroszlánjaként és királyaként időnként védelmezőn elbődült. Nyugodjék békében!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
A suliban zaklatták, a felesége szeretője megfenyegette, és elárulta, mi a titkos szuperképessége – 35 érdekesség a 65 éves Colin Firth-ről
Bár a szülei akadémikus tanárok voltak, neki nem ment jól a tanulás (főként a matek), színészként azonban megtalálta a számítását: szinte az összes létező filmes díj, világhírnév, elismertség.


1. Az angliai Hampshire-beli Grayshott nevű faluban született Colin Andrew Firth néven 1960. szeptember 10-én akadémikus és tanár szülők gyermekeként. Édesanyja, Shirley Jean Rolles a King Alfred's College (ma University of Winchester) vallástudományi előadója volt, édesapja, David Norman Lewis Firth pedig a King Alfred's történelemelőadója és a nigériai kormány oktatási tisztviselője. Két testvére van, az énekoktató Katie és a szintén színész Jonathan.

2. Angol, valamint skót és ulsteri (észak-ír) ősökkel rendelkezik.

3. Kéthetes korában Nigériába költöztek, ahol az apja tanári állást kapott, és 4 éves koráig ott élt. 12 évesen pedig egy évig az Egyesült Államokban élt a családdal, mielőtt végleg letelepedtek volna Angliában.

4. Nem volt túl jó tanuló az iskolában, különösen a matematika és a természettudományok terén voltak rossz eredményei. Később ki is jelentette, hogy soha nem élvezte az iskolát, egészen az egyetemig, ahol már a színészetre és az olvasásra tudott koncentrálni. „Emlékszem, egy kémiai vizsgaeredményre, ahol mindössze 3 százalékot értem el, és a tanárom megemlítette, hogy két pontot azért kaptam, mert helyesen írtam a nevemet” – mondta. Így nem volt igazán választása, hogy milyen karriert válasszon, mivel egyetlen készségei a művészetek és az irodalom területén mutatkoztak meg.

5. Azt is elismerte, hogy az iskolában többször is csúfolták, zaklatták. Hogy elkerülje a diáktársai lenézését, egy „előkelő” akcentust fejlesztett ki. „Hampshire-ben nem maradtam volna életben, ha úgy beszéltem volna, mint a szüleim. De a színművészeti iskolában az emberek már úgy láttak, mintha akkor léptem volna ki az Utolsó látogatásból. Így azonnal eladtam magam! Elfogadtam a tipizáló szerepeket, hogy munkát kapjak. Jobban féltem attól, hogy nem tudok dolgozni” – mondta erről.

6. Először a hampshire-i Winchesterben található King Alfred's College-ba járt, ahol a szülei is tanítottak, majd átment az Eastleigh-ben található Barton Peveril College-ba. Elmondása szerint a filmtanára még 30 évvel később is ott tanított.

7. Első professzionális szerepét az Egy másik ország című Julien Mitchell-színdarabban kapta, az abból készült 1984-es filmváltozat pedig az első filmszerepe lett.

8. 1987-ben egy újságíró alkotta meg a „Brit Pack” kifejezést arra a fiatal brit színészcsoportra, amely hasonlított az ugyanabban az időszakban működő amerikai „Brat Pack”-hez. Colin Firth, Rupert Everett, Miranda Richardson, Daniel Day-Lewis és Gary Oldman mind tagjai voltak, de azon kívül, hogy körülbelül ugyanabban az időben értek el sikereket, kevés közös vonásuk volt amerikai társaikkal.

9. Bevallotta, melyik az a filmjelenet, amitől mindig könnyekben tör ki. A Disney Dumbo (1941) című animációs filmjében, amikor Dumbo anyját bezárják egy ketrecbe, minden alkalommal meghatódik.

10. Kedvenc étele az igazi amerikai hamburger, konkrétan a baconnel és sajttal töltött barbecue burger: „Ha hamburgert eszem, akkor nem fogom vissza magam. Ez a mennyország!”

11. 2011-ben az akkor 87 éves Doris Day telefonhívást kapott Colintól, aki bevallotta, hogy gyerekként nagyon szerelmes volt belé. Azt mondta, hogy teljesen belezúgott, és olyasvalakit akart megismerni, aki pont olyan, mint ő. Day ezt különösen aranyosnak találta, mert fogalmas sem volt arról, hogy kivel beszélget, nem ismerte Firth-t.

12. Az Igazából szerelem című filmben, amikor Firth és az Aureliát alakító Lucia Moniz a tóban úsznak, mindössze 45 centiméter mély volt a víz. A színészeknek így térdre kellett ereszkedniük, hogy úgy tegyenek, mintha úsznának. Sajnos rengeteg szúnyog is volt ott, és Colint pedig szinte élve felfalták. Annyira megcsípkedték, hogy a könyöke megduzzadt, és orvosi ellátásra szorult.

13. Amikor megkapta a BAFTA-díjat az Egy egyedülálló férfi című filmben nyújtott alakításáért, a beszédében köszönetet mondott a hűtőszerelőjének is, aki véletlenül hozzájárult ahhoz, 2hogy elvállalja a szerepet. Firth ugyanis éppen egy e-mailt írt a rendező Tom Fordnak, amelyben elutasította a szerepet, amikor a szerelő megérkezett. Az írásban megakasztó esemény pedig időt adott neki, hogy átgondolja a dolgot, és végül ez lett az egyik legemlékezetesebb szerepe és alakítása.

14. Eredetileg ő kapta Paddington maci hangját a Paddington (2014) című filmben, a film utómunkálatai során azonban végül felváltotta őt Ben Whishaw. Paul King rendező szerint a döntés azért született, mert „lassan világossá vált, hogy Paddingtonnak nincs olyan hangja, mint egy nagyon jóképű idősebb férfinak, akinek amúgy a legszebb hangja van a világon.”

15. A Meg Tillyvel való, 5 éven át tartó kapcsolata Milos Forman Valmont (1989) című filmjének forgatása során kezdődött.

16. Amikor először felajánlották neki az 1995-ös Büszkeség és balítélet című minisorozatban Mr. Darcy szerepét, a fivére, Jonathan hitetlenkedve megjegyezte: „Darcy? De hát ő nem szexi?”

17. Egyszer elárulta, hogy az egyik legrejtettebb tehetsége az íjászat! Ezt a hobbit még az iskolában kezdte el űzni, és amikor rájött, hogy jobban célba talál, mint az osztálytársai, rájött, hogy elég jó benne. „Van íjam, és szoktam gyakorolni, amikor otthon vagyok, Olaszországban. Nagyon megnyugtató” – írta erről.

18. 2011. január 13-án csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán, amit a 6714 Hollywood Boulevard címen lehet megtalálni.

19. A drámai művészetekhez való hozzájárulásáért 2011-ben a II. Erzsébet királynő születésnapja alkalmából kiadott kitüntetési listán CBE (a Brit Birodalom parancsnoka) címet kapott.

20. 30 évesen lett először apa, amikor az akkori barátnője, Meg Tilly 1990. szeptember 20-án megszülte a fiukat, William Joseph Firth-t. A második fia, Luca már a későbbi feleségétől, Livia Giuggiolitól született 2001. március 29-én, a harmadik, Matteo pedig 2003 augusztusában, szintén Giuggiolitól.

21. Spencer Tracyt, Paul Scofieldet és Peter O'Toole-t nevezte meg színészi példaképeiként.

22. Emily Blunt és Julianne Moore közeli jó barátai. Előbbivel az Arthur Newman világában (2012) és a Mary Poppins visszatérben (2018), utóbbival pedig az Egy egyedülálló férfiban (2009) és a Kingsman: Az Aranykörben (2017) játszott együtt.

23. Egy ideig kapcsolatban volt Jennifer Ehle-vel, akivel a Büszkeség és balítélet forgatásán ismerkedett meg.

24. Öt alkalommal játszotta Mr. Darcy szerepét: a Büszkeség és balítélet (1995), a Bridget Jones naplója (2001), a Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (2004), a Bridget Jones babát vár (2016) és a Bridget Jones: Bolondulásig (2025) című filmekben.

25. Folyékonyan beszél olaszul.

26. Őt és Nicole Kidmant két év alatt öt film is összekötötte. 2013-ban A háború démonjai című filmben dolgoztak együtt, majd a 2014-es Amnéziában. 2014 novemberében a Géniuszt (2016) forgatták közösen. Firth-t a Vonzások (2013) című filmbe is felkérték, de ütemtervi ütközés miatt lemondta a szerepet, majd a Paddingtonon (2014) is dolgozott, mielőtt Ben Whishaw felváltotta őt. Kidman mind az öt filmben szerepelt. Firth-t egyébként az egyik kedvenc munkatársának tartja, és azt mondta róla, hogy „ő a legjobb brit színész”.

27. Négy olyan filmben szerepelt, amelyeket Oscar-díjra jelöltek a legjobb film kategóriájában: Az angol beteg (1996), Szerelmes Shakespeare (1998), A király beszéde (2010) és 1917 (2019). Az első három meg is nyerte a díjat.

28. A People magazin a világ 50 legszebb embere közé választotta 2001-ben.

29. Mindkét Oscar-díjra jelölt szerepében egy George nevű karaktert alakított. George Falconert az Egy egyedülálló férfiban, VI. György királyt pedig A király beszédében (2010), amelyért meg is kapta első és eddigi egyetlen színészi Oscarját.

30. Közel 20 éves nyilvános viszálya Rupert Everett-tel akkor kezdődött, amikor mindketten szerepeltek az Egy másik ország (1984) című filmben. Nagyon különböző személyiségük miatt nem jöttek ki egymással: Everett nyilvánosan „unalmasnak” bélyegezte Firth-t, illetve „szörnyen gitározó, vörös téglás szocialistának” nevezte. Everett önéletrajzában elismerte, hogy Firth tehetsége fenyegetésként hatott rá, de végül 2004-ben rendezték a nézeteltéréseiket. Colin azt állítja, hogy „jelenleg senkit sem szeret nála jobban a szakmában”, és azóta gyakran dolgoznak együtt.

31. Ő az egyik a 14 színész közül, akik ugyanazon alakításukért Oscar-díjat, BAFTA-díjat, Critics' Choice-díjat, Golden Globe-díjat és SAG-díjat nyertek. Nála természetesen ez A király beszéde volt.

32. Egy általa írt rövid novellával (The Department of Nothing) járult hozzá a Nick Hornby (Pop, csajok satöbbi, Egy fiúról stb.) által szerkesztett Speaking with the Angel című novelláskötethez. Firth korábban főszerepet játszott Hornby félig önéletrajzi regénye, az Egy férfi, egy nő és egy focicsapat 1997-es filmadaptációjában.

33. Ő és a volt felesége, a producer Livia Giuggioli a BBC Nostromo (1996) című drámájának forgatásán találkoztak. 1997 júniusában házasodtak össze, és 2019-ben szakítottak végleg. Firth 2021 óta a forgatókönyvíró Maggie Cohnnal (Narcos: Mexikó, Az utolsó lépcsőfok) van együtt.

34. 2018-ban kiderült, hogy Firth-t egy kitartó zaklató terrorizálta, és megfenyegette, ezért jogi lépéseket tett ellene. A Marco Brancaccia nevű olasz újságíró állítólag viszonyt folytatott Firth feleségével, Livia Giuggiolival. Colin képviselője később tisztázta, hogy a házaspár néhány évvel korábban úgy döntött, hogy különválnak, és hogy a „viszony” már a különélés idején történt. Amikor a pár kibékült, Giuggioli és Brancaccia kapcsolata állítólag véget ért, a férfi azonban elkezdte fenyegetni Firth-t. Brancaccia nagyrészt tagadja ezeket a vádakat, és azt állítja, hogy Giuggioli a színészt akarta elhagyni érte.

35. Egyik kedvenc hobbija a gitározás, és bevallotta, hogy nagy megnyugvást jelent számára, ha „ölelgetheti” a gitárjait. A 2008-as Mamma Mia!-ban is tényleg ő gitározott, miközben az Our Last Summer című dalt énekelte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Egyszerre két nőtől várt gyereket, és a ’90-es évek legnagyobb prostibotránya után sem tűnt el a süllyesztőben – Hugh Grant 65 éves
A romantikus komédiák csalfa királya végül megkomolyodott, s már ötgyermekes apaként, hű férjként és elismert színészként él a köztudatban.


Hugh John Mungo Grant 1960. szeptember 9-én született Londonban, egy olyan családban, amelynek tagjai nem feltétlenül rendelkeztek színészi vénával. Édesanyja, Fyvola MacLean tanárnő volt, édesapja, James Grant kapitány pedig a brit hadsereg tisztjeként dolgozott. Hugh-nak viszonylag csendes és tanulmányi szempontból eredményes gyermekkora volt Londonban. A tekintélyes Harrow School magániskolába járt, ahol korán megszerette az irodalmat és a művészeteket. Később elismerte, hogy kezdetben egyáltalán nem  érdekelte a színészet. „Nem voltam olyan gyerek, aki nagyon szeretett volna színészkedni. Mindig is az irodalmat és a nyelveket kedveltem a legjobban, és csak később jutott eszembe, hogy akár színészként is elhelyezkedhetnék.”

A 2002-es Inside the Actors Studio című műsorban Grant a 2001-ben, hasnyálmirigyrákban, 67 évesen elhunyt édesanyjának tulajdonított minden színészi gént, amellyel rendelkezik.

A szülei mindketten katonacsaládból származtak, ám ennek ellenére azt mondta, a családja nem volt mindig jómódú a felcseperedése alatt. Gyerekkorának nyarait nagyrészt Skóciában töltötte, ahol a nagyapjával vadászott és horgászott. Van egy idősebb testvére, James „Jamie” Grant, aki befektetési bankár New Yorkban.

Sulisztori

Hugh 1969 és 1978 között a Hammersmith-i Latymer Upper Schoolba járt, amely akkoriban egy közvetlen támogatású gimnázium volt. Ösztöndíjjal tanult, és játszott az iskola rugby-, krikett- és futballcsapatában is. 1979-ben aztán elnyerte a Galsworthy ösztöndíjat az oxfordi New College-ban, ahol angol irodalmat tanult. Mivel akkor még a színészetet csupán kreatív önkifejezési lehetőségnek tekintette, csatlakozott az Oxford University Dramatic Society társulatához, és Fabian szerepét játszotta a Vízkereszt, vagy amit akartok című darabban. 1982-ben szerepelt első filmjében, a Privileged (1982) című dráma-komédiában is, amit az Oxford University Film Foundation támogatott. (Nem mellesleg pedig ez volt a később ismert rendezővé előlépő Michael Hoffman első filmje, aki később olyan mozgóképeket rendezett, mint a Folytatásos forgatás, a Változások kora, a Szép kis nap!, az 1999-es Szentivánéji álom, a Császárok klubja, Az utolsó állomás vagy a Dől a moné.) Grant végül nem doktorált művészettörténetből, hanem inkább a színészi pályájára koncentrált. Bár eleinte habozott, hamarosan vonzódni kezdett a színpadhoz, és felfedezte tehetségét a komédiához, illetve a közönséggel való kapcsolatteremtéshez. Nem sokkal később rájött, hogy a színészet sokkal több lehet a számára, mint egy múló szenvedély.

„Oxford óriási hatással volt rám. Sokat tanultam a színészi mesterségről, de ami még fontosabb, megtanultam, hogyan legyek egy csapat tagja. Nemcsak arról van szó, hogy sztár legyél, hanem arról is, hogy másokkal együtt játszhass, megtaláld a jelenet ritmusát” – emlékezett vissza Grant, akit, bár egyre jobban érdekelt a színészet, még mindig nem volt biztos benne, hogy ez a megfelelő út a számára. „Nem voltak nagy ambícióim azzal kapcsolatban, hogy színész legyek. Csak szerettem játszani, szimplán szórakoztató volt.”

„Rossz voltam”

Sok színészhez hasonlóan Grant karrierjét kezdetben a bizonytalanság és folytonos küzdelem jellemezte. Az oxfordi egyetem elvégzése után kisebb szerepeket kapott színházakban és tévés produkciókban. Első jelentős filmszerepét 1987-ben játszotta a Ken Russell által rendezett, kissé giccses horrorfilmben, A fehér féreg búvóhelyében. A szerep nem volt különösebben nagy kihívás, de színészi ugródeszkaként tökéletes volt. „Mindig elmondom az embereknek, hogy kezdetben nagyon rossz voltam. Az elején néhány igazán szörnyű dolgot is csináltam. De ez is a folyamat része volt. Meg kellett tanulnom, hogyan kell színészkedni a képernyőn.”

A kezdeti években Grant számos szerepet elvállalt, de egyik sem volt különösebben figyelemre méltó (pl. Szél hátán, Bengáli éjszakák, A nagy ember, Impromptu). Majd jött Roman Polanski a Keserű mézzel (1992) és James Ivory a Napok romjaival (1993), amelyek hatására megkapta a nagy áttörést jelentő főszerepet az 1994-es Négy esküvő és egy temetés című romkomban, amit a legjobb film Oscar-díjára is jelöltek.

A Mike Newell által rendezett film Grantet a nemzetközi figyelem középpontjába katapultálta. A sármos, de félszeg Charles karakterének megformálása egyszerre volt megnyerő és azonosulható, amivel Grant az 1990-es évek egyik legkedveltebb romkomsztárjává vált, igaz, eléggé be is skatulyázták őt ebbe a szerepkörbe.

A romkomok királya

A Négy esküvő és egy temetés hatalmas sikere után főként kissé ügyetlen, bájosan sebezhető férfiakat alakított, akik soha nem tudták rendbe hozni a szerelmi életüket, mégis, valahogy mindig sikerült megnyernie velük a közönséget. Ilyen volt Az angol, aki dombra ment fel, de hegyről jött le (1995), az Áldatlan állapotban (1995), az Értelem és érzelem (1995), a Sztárom a párom (1999), A keresztapus (1999), sőt, még az Igazából szerelem (2003) is. „A Négy esküvő után rengeteg romantikus komédia szerepét ajánlottak nekem, ami remek volt, mert imádtam ezt a műfajt. De egy kicsit féltem attól, hogy beskatulyáznak. Biztos akartam lenni benne, hogy nem csak ugyanazt a szerepet játszom újra és újra. Ezért mindig megpróbáltam valami mást is hozni minden karakterbe, még ha csak egy kis élt vagy komplexitást is” – mesélte erről.

A romkomos karrierjének sikere ellenére Grant soha nem érezte teljesen kényelmesnek a vele járó „sármos főszereplő” címkét. „Nem akartam romantikus vígjátékos színész lenni. Csak szerencsém volt, hogy részt vehettem néhány igazán jó projektben. De mindig többet akartam, különböző műfajokat kipróbálására törekedtem, s arra, hogy bebizonyítsam, többet tudok az »egy fiú találkozik egy lánnyal«-típusú szerepeknél.”

Nos, a fő szerepköre a 2001-es Bridget Jones naplója Daniel Cleaverjétől kezdve változott valamicskét, maga mögött hagyta ugyanis a hebegő-habogó, csetlő-botló romantikus hősöket, és jöttek a cinikus, csajozós, önző, de mégis szerethető karakterek

olyan filmekben a Bridget Jonesokon kívül, mint az Egy fiúról (2002), a Két hét múlva örökké (2002), a Zene és szöveg (2007), vagy a Hogyan írjunk szerelmet (2014).

Csak semmi skatulya

De ez sem volt elég, még nagyobb váltásra volt szükség. A karrierje későbbi éveiben Grant egyre változatosabb szerepeket vállalt, például egyre több negatív karaktert olyan filmekben, mint pl. a Felhőatlasz (2012), a Paddington 2 (2017), a Tudhattad volna című minisorozat (2020), a Fortune-hadművelet: A nagy átverés (2023), a Dungeons & Dragons: Betyárbecsület (2023) vagy az Eretnek (2024). „Az emberek hajlamosak beskatulyázni a színészeket. De én mindig hittem abban, hogy különböző dolgokat kell kipróbálni. Nem akarom mindig ugyanazt csinálni, mert az unalmassá válik számomra. Hálás vagyok, hogy még mindig lehetőségem van új típusú karaktereket felfedezni” – magyarázta, és nem is a levegőbe beszélt. Ilyen váltás volt például Meryl Streep férjének karaktere a Florence – A tökéletlen hangban (2016), amit máig az egyik legjobb alakításának tartanak, s amelyért bennfentes információk szerint majdnem Oscar-díjra is jelölték (egyébként sosem kapott még akadémiai nominációt).

Prostibotrány

1987-ben, miközben Lord Byron szerepét játszotta a Szél hátán című spanyol produkcióban, megismerkedett Elizabeth Hurley színésznővel, aki Byron egykori szeretőjét, Claire Clairmontot alakította. A forgatás alatt össze is jöttek, a kapcsolatuk pedig ezután a média célkeresztjébe került.

13 éven át voltak Hollywood egyik nagy sztárpárja, mivel azután is együtt maradtak, hogy mindketten világhírnévre tettek szert. Sőt, egy sokkal nagyobb botrányt is átvészeltek…

1995 június 27-én ugyanis Grantet letartóztatták Los Angelesben, a Sunset Boulevard közelében egy rendőrségi razzia során, mivel nyilvános helyen orális szexben részesült egy hollywoodi prostituálttól, Divine Browntól. A színész nem tagadta a vádakat, a bíró pedig 1180 dolláros bírságot szabott ki rá, és két év próbaidőre bocsátotta, illetve elrendelte, hogy teljesítse az AIDS-felvilágosító programot.

A letartóztatásra ráadásul kb. két héttel azelőtt került sor, hogy bemutatták első nagy amerikai családi stúdiófilmjét, az Áldatlan állapotbant, amit több amerikai tévéműsorban is népszerűsíteni akart. A Hurley-vel való kapcsolata is nyilván megsínylette a dolgot, mégsem szakítottak, mint ahogy azt sokan várták, hanem megpróbálták rendbehozni a viszonyukat. Végül 2000 májusában intettek búcsút egymásnak, de jóban maradtak – ezt bizonyítja az is, hogy Grant lett Hurley 2002-ben született fia, Damian keresztapja.

Öt gyerek két nőtől

Persze Hugh sem maradt sokáig szingli. Többek között Sandra Bullockkal is randizott (a Két hét múlva örökké forgatása idején), 2004 és 2007 között a brit tévés producerrel, Jemima Khannal volt együtt, 2011-ben pedig összejött a recepciósként dolgozó kínai Tinglan Honggal. 2011-ben tőle született meg első gyermeke, a Tabitha Xiao Xi Grant nevű kislány. Grant és Hong végül nem maradtak sokáig együtt, mivel jött egy újabb botrány.

2012 szeptemberében ugyanis újabb gyermeke született a színésznek, ezúttal egy fiú (John Mungo Grant), a bökkenő csak az volt, hogy nem a kedvesétől, Hongtól jött a világra, hanem egy svéd producertől, Anna Ebersteintől.

Hong viszont akkor már terhes volt a Hugh-val közös második csemetéjével, Felix Changgel, aki 2012 decemberében született meg. A „párhuzamos gyerekre” csak a születése után kb. egy évvel derült fény, amikor a hivatalos papírokban Grant nevére vették őt. Így természetesen Hong távozott Grant életéből, Ebersteinnel azonban együtt maradtak. Olyannyira, hogy a producer még két lánnyal ajándékozta meg a színészt: Lulu Danger 2015 decemberében, Blue pedig 2018 januárjában jött a világra, mígnem Grant és Eberstein 2018. május 25-én össze is házasodtak, és máig együtt vannak, immár 13 éve.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
„Áprilisban történt egy eset” - Laár András nem tér vissza a KFT zenekarba
A KFT folytatja a koncertezést az új tagokkal, a nyári fesztiválok tapasztalataira hivatkozva. A dobos úgy nyilatkozott, hogy nincs jele a kapcsolat rendeződésének Laár Andrással, ugyanakkor azt kívánják, legyen ereje kilábalni a helyzetéből.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



Immár hivatalos, hogy új tagokkal bővült a KFT. Laár András áprilisi távozása után Szekeres András és Nedvig Balambér csatlakozott a zenekarhoz. A rajongók reakciója vegyes, írja a Blikk.

„Laár idén áprilisban azt mondta, többé nem jön. Jön viszont Szekeres András (ének) és Nedvig Balambér (gitár). Jó lesz. Több lesz a zene és kevesebb a bohóckodás. Ez a nyár – a számos fesztiválszereplés – bebizonyította, igazunk volt, hogy nem hagytuk abba. Köszönjük a közönség részéről megnyilvánuló nyitottságot és a nagy-nagy tapsokat” – írta Facebookon Bornai Tibor, a zenekar egyik alapítója.

A bejelentés után sokan támogatásukról biztosították az együttest, mások szerint Laár nélkül nem KFT a KFT.

„A koncerteken teljesen egyértelmű a helyzet, nagy szeretettel fogadott minket mindenhol a közönség. Természetesen nem egyszerű ez az egész, hiszen negyvennégy éven át együtt játszottunk Laár Andrissal, aki emblematikus énekese, szerzője volt a zenekarnak. Az interneten látok olyan kommenteket, amelyekből az derül ki, hogy hiányolják őt” – mondta a lapnak Márton András, a KFT dobosa, aki azt is elmesélte, hogy a történtek óta is rendszeresen fellépnek, az év végén pedig a Magyar Zene Házában adnak koncertet, míg jövőre, a zenekar alapításának 45. évfordulója alkalmából szerveznek ünnepi esteket.

„Áprilisban történt egy eset, ami miatt szakítottunk Laár Andrással, azóta egyikünk sem kereste a másikat. Nincs jele annak, hogy ez megváltozna. Szomorúan látjuk, mi van Andrissal, és a zenekar minden tagjával együtt azt kívánjuk, hogy legyen ereje kijutni ebből a helyzetből”

– tette hozzá Márton.

„Lehullott róluk a lepel, ez egy szeretet nélküli társaság. Teljesen világosan kiderült, hogy nem szeretnek engem, ehelyett érdekkapcsolat fűzte őket hozzám. Ezt régóta tudom, és nem értettem, miért van így, de most vége lett” – fogalmazott Laár András egy korábbi interjúban a szakítás kapcsán.

A zenekarnak állítólag elege lett abból, hogy az énekes késve érkezett a próbákra, és előbb távozott. Laár az elmúlt években sorban lezárt több ügyet: elvált, elhagyta az általa is alapított L’art pour l’art Társulatot, majd végleg szakított a KFT-vel is. Az együttes Magyarország második leghosszabb ideje az eredeti felállásban játszó pop-rock zenekara volt.

Laár most egy egykori Hip Hop Boyz-taggal dolgozik együtt. Kalocsai Krisztián abban is segíteni szeretne, hogy kárpótolják azokat, akik előre fizettek asztrológiai elemzésért, de a művész nem jelent meg a megbeszélt időpontban.

„Nincs semmi közünk a KFT együtteshez, így nem is szeretnénk kommentálni a körülöttük zajló eseményeket. Örömmel látjuk, hogy prosperál a zenekar” – válaszolta a Blikk kérdésére Kalocsai Krisztián Laár András nevében is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Rudolf Péter a Vígszínház évadnyitó ülésén: A színház ne igazodjon a politikához
Női Tartuffe, Frankenstein és Shakespeare is szerepel a Vígszínház repertoárjában, olyan vendégművészekkel kiegészülve, mint Udvaros Dorottya és Máté Gábor. A Vígszínház évadnyitóján jártunk.


A Vígszínház évadnyitó ülésére járni mindig öröm. Nemcsak azért, mert ilyenkor mindenféle finomsággal várják az újságírókat, hátha sikerül kicsit megpuhítani a kérges szívünket, hanem azért is, mert mindig kapunk valami show-t. Ez voltaképp valahol kényszer is: mivel ilyenkor már nagyban készülnek az első bemutatóra, időtakarékosság miatt nem bontják le a díszleteket, hanem ahhoz kapcsolják a sajtótájékoztatót. Tavaly például a Liliomfi díszleteiben fogadta a vendégeket Rudolf Péter és a társulat, és Szigligeti Ede klasszikusának szellemében láthattunk egy rövid játékot.

Az idei évad első bemutatója, a George Büchner Leonce és Lénája alapján készült @Ll3t4rgIA (A letargia) a mai időkbe, egy gimnázium tornatermébe helyezi a cselekményt, így mi is egy rögtönzött tornaórába csöppenhettünk. Ami már ott elkezdődött, hogy Kovács Patrícia és Ötvös András a tanári kar prominens tagjaiként lezavarták a sütizgető, kávézgató újságírókat a nézőtérre, ami a kollégák arcát nézve azért feltéphetett néhány nevetéssel palástolt sebet.

A 130. jubileumi évad elején köszöntő beszédében Rudolf Péter igazgató bejelentette, hogy Szász Júlia, Kovács Tamás és Sághy Tamás csatlakozott a társulathoz. Ezután köszöntötte a veteránokat: Hegedűs D. Géza 50, Kern András 55, Halász Judit pedig 60 éve tagja a társulatnak.

Rudolf szerint a mai világban, ahol elvárás, hogy élesen fogalmazzunk, hogy leegyszerűsítsük a mondanivalót, igazi bátorság kell ahhoz, hogy valaki árnyaltan fogalmazzon. Márpedig a színház ezt teszi: több felvonáson keresztül bont ki egy-egy mondanivalót.

Az igazgató hangsúlyozta: a színháznak kell igazodási pontnak lennie, nem neki kell igazodnia a különböző elvárásokhoz, vagy akár a politikához.

A legszembetűnőbb változás a korábbi évekkel szemben, hogy idén tulajdonképpen minden új előadás alkotói színház, amikor egy-egy darabból kiindulva, azt ugródeszkának tekintve a rendező, nem egyszer a színészeket is alkotóként bevonva valami nagyon sajátot, újat hoz létre. Ez jellemző az Ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett Letargiára, amelynek Márkus Luca és Medveczky Balázs lesz a főszereplője, akik az Ármány és szerelemben már bizonyították, milyen remek párost alkatnak, nagyszerű a kémia köztük a színpadon.

Ahogy a sajátosan írt cím, @Ll3t4rgIA is jelzi, az előadásban megjelenik a fiatalok technikája, a Tik-tok világa. Márkus Luca elmondta a tíz éves kishúgán látja, mennyire más a mai fiatalok világa. Úgy véli, ma sokkal nehezebb valóban kapcsolódni egymáshoz. Ez azért is van, mert Luca generációja még nem az okostelefonokon szocializálódott. Bár már megjelentek életükben ezek az eszközök, ők nem az online térben éltek. Medveszcky Balázs azzal egészítette ezt ki, hogy szerinte nincsenek jobb és rosszabb generációk. "Meg nem hallások" vannak.

Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy most vasárnap rendezik a Vígnapot, amikor a színház megnyitja a kapuit a közönség előtt, mindenféle programokkal várnak kicsiket és nagyokat. Ennek keretében délelőtt 11 órától megtekinthető A letargia próbája is.

A Pesti Színház is erősen indítja az évadot. Madame Tartuffe: Udvaros Dorottya – erre alighanem az is felfigyel, aki különösebben nem jár színházba. Kincses Réka rendező előadása is tökéletes példája annak a fajta alkotói színháznak, amit már említettem. Bár az előadás egyik alapja Moliere talán leghíresebb műve, a látszat ellenére nem csak abban tér el tőle, hogy a főhőst nőre cseréli. Kincses Réka módszerének lényege, hogy a színészekkel közösen, sok improvizációval alakítja a történetet, amibe saját személyes élményeiket is beleírják. Ez kicsit gondot is okoz, hiszen nem olyan rég derült ki, hogy Szilágyi Csenge anyai örömök elé néz, ezért kihagyja ezt az évadot. Szó szerint néhány napja ugrott be a helyére Petrik Andrea, emiatt a darab egy részét át kell gyúrni az ő személyének megfelelően.

Az Udvaros Dorottya által alakított Barbara Tartuffe természetgyógyász, aki sikeresen kigyógyította magát súlyos gerincbántalmaiból, kiszáll a tolószékből és az emberek gyógyításának szenteli az életét. Jelmondata: "Ahol az ellenállás, ott az út!"

Valódi csemegének ígérkezik Shakespeare Falstaffja. Azt megszokhattuk, hogy már Shakespeare sem a régi, darabjait mindig modern környezetbe helyezik, próbálják megújítani. Falstaff az avoni hattyú három darabjában is szerepelt, a két IV. Henrikben, illetve A windsori vígnőkben. Valló Péter rendező ezekből és Verdi Falstaff című operájából gyúrta össze azt a változatot, amit Hegedűs D. Géza jutalomjátékának szánt. Hegedűs már a sajtótájékoztatót is harsányan röhögős komédiává változtatta, nem kétséges, hogy az előadás is fantasztikus lesz. Segítségére van ebben egyrészt Nádasdy Ádám nagyszerű fordítása, másrészt olyan remek játszótársak, mint Kovács Patrícia, Balázsovits Edit vagy Ötvös András, hogy csak néhányukat említsem.

Az Igazából komédia Szabó Máté rendezésében, és a Hegymegi Máté által színpadra állított Frankenstein avagy a modern Prométheusz fókuszában egyaránt a teremtő ember áll, ember és teremtménye kapcsolatát járja körül más aspektusból.

Igazi különlegességnek ígérkezik a Pesti Színházban tavasszal színpadra kerülő Államtitkár, amit Máté Gábor jegyez vendégrendezőként. Alexander Bisson komédiája volt a Vígszínház első igazi nagy sikere a megnyitása utáni időben. A darab középpontjában a korrupció áll, főszereplője nők kegyeiért cserébe osztogatja a kormányzati pozíciókat.

Máté Gábor viccelődve kiemelte, ő ezt a jelenséget tulajdonképpen megértéssel, sőt, némileg irigykedve nézi. Ami jobban belegondolva azért felvet kérdéseket.

Az előadás két főszereplője Wunderlich József és Hegyi Barbara lesz.

A házi színpad előadásaiból kiemelném az Egy gyilkosság mellékszálai című produkciót. Borbély Szilárd művét Seress Zoltán alkalmazta színpadra, aki személyesen is ismerte a tragikus sorsú írót, és célja, hogy ne csak a művet, hanem az alkotót is közelebb hozza kicsit a közönséghez.

Mint látható, idén is sok érdekes újdonsággal várja nézőit a Vígszínház, és akkor a Vígszalonról még szót sem ejtettünk. Érdemes átböngészni a színház honlapján a kínálatot, mindenki talál magának megfelelő programot.

És ne feledjétek: vasárnap Vígnap!

Link másolása
KÖVESS MINKET: