"Nem a robbanás a borzalom, hanem az utóhatás" – interjú Craig Mazinnel, a Csernobil sorozat kreátorával
– Mindenki tudja, hogy Csernobil felrobbant. Nem akartam, hogy a néző ezt várja. Csernobil iszonyatos szépsége pedig csak ezután bontakozott ki. Amikor egy atomreaktor felrobban, ott nem a robbanás maga a borzalom – hanem az utóhatás. Az emberi történetek szépsége fogott meg, ezeket egyszerre éreztem irtóztatónak, szívszorítónak, ugyanakkor felemelőnek is.
– Könnyű volt megvalósítani a forgatókönyvet?
– Az első, akivel beszéltem, Carolyn Strauss volt, akit a Trónok harca alkotóin keresztül ismertem. Elvitt az HBO-ba, ő meg hagyták, hogy írjak. Nem is mehetett volna könnyebben. Ha eszünkbe jutott egy színész – belementek. A forgatókönyvet Jared Harrisszel, Stellan Skarsgårddal és Emily Watsonnal a fejemben írtam, és valamennyien igent mondtak. A sorozat maga borzalmas és szívszaggató, de a készítés folyamata színtiszta öröm volt.
– Miért fontos ma elmesélni ezt a történetet?
– Olyan időben élünk, ahol az emberek úgy tűnik, ismét hisznek abban a káros eszmében, hogy amit igaznak akarunk gondolni, sokkal fontosabb, mint maga az igazság. Mintha az igazság viccé vált volna. Csernobil egyik legfontosabb tanulsága, hogy az igazságot nem érdekeljük.
A szovjet rendszer ebben a narratívában ázott, majd egy nap kirobbant belőle az igazság.
A történet ezért relevánsabb, mint valaha. Folytathatjuk a színlelést. Továbbra is áltathatjuk magunknak a történetekkel. Az igazságot ez nem érdekli. Meg fogja tenni, ami a dolga. Ez sötét tanulság. Csernobil gyönyörű tanulsága pedig szerintem az, hogy az emberek még a katasztrófa idején is a legnemesebb és legemlékezetesebb tettekre képesek.
A sorozat megtekinthető az HBO GO kínálatában.