KULT
A Rovatból

Charli XCX-nek nagyobb volt a füstje, mint a lángja – ilyen volt az idei Sziget egyik legjobban várt koncertje

Erősen kezdett be idén a Sziget Fesztivál, ugyanakkor a tavalyi nyár legnagyobb slágerlemezét (Brat) szolgáltató Charli XCX félelmetesen alulmúlta a minimumot, mint főfellépő.


A Sziget ma már egy márka. Biztosíték a minőségre, esély a szabadságra és lehetőség a szórakozásra. Éppen ezért különösen nagy a nyomás a nagyszínpados előadókon.

Vakartuk a fejünket délután 16:00-kor, ugyanis a teljesen semmilyen Alessi Rose közel egy órán keresztül bizonygatta számunkra, hogy van benne valami érdekes, de konstatáltuk, hogy egy aranyos, a hatalmas tértől megszeppent, kifejezetten átlagos popelőadóval van dolgunk. A hófehér ruhájában kilibbenő énekesnő mindent beleadott, de nem igazán működött a kommunikáció közte és a közönség között, a dalok pedig sajnos olyanok voltak, mint amiket szándékosan a rádiók számára írtak, nem pedig a közönségnek.

És ha már rádióknak szánt dalok, akkor az első nap második nagyszínpados előadói sem panaszkodhatnak, ugyanis a Kiss of Life nevű k-pop banda matematikai pontossággal vette be a világot jelentő deszkákat. A dél-koreai lányzenekar 2023-ban mutatkozott be, zenéjük modern R&B, hiphop és pop keveréke, gyakran nyugati hatásokkal. A tagok a dalszerzésben és a koreográfiák kitalálásában is egyaránt részt vesznek. Sokan a 4. generációs K-pop új hullámának egyik legígéretesebb szereplőjének tartják őket. Minden egyes pillanat meg volt koreografálva, semmi őszinteség nem volt a bandában, ennek ellenére elképesztő profizmussal hozták le a bulit. Minden mozdulat, minden szöveg centiről centire ki volt találva és a dalok is olyanok voltak, mintha a mesterséges intelligenciát megkértük volna, hogy írjon egy tökéletes rádióslágert. Ha valaki ismeri a k-pop zenekarokat, tudta mire számíthat. Imitált szex, playback, táncosok és persze hogy minden férfi ízlésének megfeleljenek, egy szőke, egy vörös és két fekete hajú énekesnő, akik szinte már túlzásba vitték a cukiság-faktort a folyamatos mosolygással, nevetéssel, hálálkodással.

A koncert végeztével rohantunk is át a Revolut stage-hez, ugyanis a Palaye Royale idén másodjára futott neki a hazai közönség szórakoztatásának és az a helyzet, hogy maradéktalanul sikerült is nekik.

A Palaye Royale egy amerikai-kanadai rockzenekar, amely bemutatkozó albumát 2016-ban adta ki. Látványos, teátrális fellépéseiken garantált a buli, ráadásul egyszerre keverik az örömöt a fájdalommal és a dühvel, így egy egyedi világnak lehetünk szem és fültanúi. A kicsit vámpírszerűen öltözködő srácok az alternatív és gót közösségek körében kifejezetten népszerűnek számítanak.

Egy ízig-vérig tökös, egyszerű, de élvezhető bulit nyomtak le, amire abszolút vevő volt a nemzetközi közönség. A zenekar magját testvérek alkotják, az énekes, a gitáros és a billentyűs egy családból származnak és lehet, hogy otthon tanulták, de nem bírnak a színpadon maradni, folyamatosan bejárkálnak a közönség közé. A gitáros, Sebastian Danzig hangszerével a kezében nyomult bele nézők arcába, Remington Leith, az énekes

felmászott a hangosító-toronyra és végigszörfözött a közönségen egy gumicsónakban,

a billentyűs, Emerson Barrett pedig nemes egyszerűséggel bement pogózni a tömegbe a Fucking With My Head című dal alatt. A zenekar szinte hazajár Magyarországra és elmondásuk alapján hamarosan ismét viszontláthatjuk őket. A zenekar tökéletes választás volt az első nap beindításához, érezhetően megnőtt az emberek energiája.

Visszatérve a fő helyszínhez, Little Simz melegítette be a nagyszínpadot az est főfellépője előtt, de valószínűleg jobb lett volna, ha ő marad még másfél órát. Little Simz egy brit rapper, énekes, színésznő, aki az egyik legerősebb hangú és legelismertebb művész lett a kortárs hiphop és az alternatív zene világában. A jazz és hip-hop tökéletes ötvözésével operáló előadó osztatlan sikert aratott, azonban érezhető volt, hogy már mindenki nagyon várja a gigasztárt, Charli XCX-t.

div class="videoWrapper"><

Csalódás a köbön

Charli XCX a mainstream és a kísérleti pop határán mozog, a hyperpop egyik úttörője. Sikeres dalszerző, aki másoknak is írt slágereket, mint például a Fancy-t Iggy Azalea-nak. Charli a queer közösségben és az alternatív popban is jelentős hatású figura. Tavalyi lemeze, a Brat hihetetlen sikereket ért el, közönségének egy része azóta is a lemezborító színéhez öltözik. A „Brat” eredeti jelentése „rosszcsont kölyök”, de a modern popkultúrában, főleg zenei és divatközegben pozitív, menő önmeghatározás is lehet, mint például lázadó, öntudatos, stílusos. Ezt a nyelvújítást is Charli XCX-nek köszönhetjük.

Fél tíz körül aztán a fények elsötétültek, a rajongók felhangosodtak, a sárga fehérnemű megjelent. Kezdetét vette a kicsit több mint egy órás pokoljárás.

Az még csak hagyján, hogy egy darab élő hangszer sincs egy headliner előadó mögött, hiszen elektronikus alapokkal dolgozik, ami divat, de hogy olyan szinten rommá legyen autotuneolva (hangjavító technológia) a hangja, mintha robot lenne, az már erős túlzás.

Egy igazi Pataky Attila-féle haknit láthattunk, ahol a lényeg a lóvé, nem pedig a zene és a művészet. Charli XCX egész koncertje alatt egyedül mászkált, táncolt, fetrengett a színpadon, melyet szinte egyetlen vizuális elemként az egyik dal során elöntött a mesterséges eső.

A tavalyi nyár legnagyobb slágerlemezét (Brat) szolgáltató előadó félelmetesen alulmúlta a minimumot, mint főfellépő. Sajnos azt a rajongók egy része nem veszi észre, mennyire semmibe veszi őket egy előadó. Ezzel a hangtechnikával a háta mögött bárki megcsinálta volna ezt a koncertet Charli XCX helyett, de egy jó ízlésű embernek eszébe jutott volna, hogy kezdeni kéne valamit a színpadképpel is, hiszen, ha már zenei élmény nincs, legalább látvány legyen. De nem volt. Beszélgettem egy kedves holland csapattal és egy német párral is, akik beletörődve próbálták élvezni kedvencük előadását és minden tisztelet az övék, ugyanis ilyen egy igazi, kitartó rajongótábor.

Őszintén szólva kár! Egy stílusos, csinos, menő csajról beszélünk, aki teljesen lelketlenül falunapozta végig a legjobb idősávot a többtízezres látogatottságú fesztiválon. Ezzel az erővel tényleg bárki más maradhatott volna helyette a korábbi fellépők közül. A setlist nagyrészt a Brat album dalait tartalmazta, olyannyira, hogy a 365 című szám kétszer is megszólalt, enyhe különbséggel. Na ilyet is egy gimis rockzenekar csinál, akik nem tudnak több dalt, így a visszatapsnál valamelyiket meg kell ismételni.

Összességében erősen kezdett be idén a Sziget, számos óriási név van még a tarsolyban, mi pedig izgatottan várjuk, hogy mivel kápráztatják majd el a közönséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Kibe bízzon az, akit így tettek lóvá, ilyen alja módon?” – Itt van Azahriah legújabb száma, a pörkölt
Azi falatozója, egy mozdulatlan alak és megannyi rejtélyes utalás. A vadonatúj dal aligha fog csalódást okozni a rajongóknak.


Azi zenéjével és Bogdán Balázs vizuáljával megérkezett Azahria legújabb száma és minimál klipje, a pörkölt.

A új dalban a zenész tesz néhány kósza utalást, amit akár közéletinek is lehet venni, utal saját sikereire és harcaira, de többször emlegeti a múltját is.

A klipben egy panelrengetegben magányosan álló gyrosozó, benne egy Azira emlékeztető, mozdulatlan figura, és egy előtte fekvő, leginkább idős hölgyre hajazó alak szolgáltatja a vizuált.

A műhöz kevesebb mint fél óra alatt már 250 komment érkezett, és szinte másodpercenként emelkedik a lájkok száma.

Azarhiah – pörkölt

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
20 évesen elítélték drogcsempészésért, a szeretői miatt mentek tönkre a házasságai, és az impró zsenijének tartották – Bill Murray 75 éves
A színész kollégái és a vele dolgozó rendezők többsége szerint is nehéz vele együtt dolgozni, de végül mindig kivételes alakításokat produkál. Ő Hollywood egyik bennfentes kívülállója.


William James Murray 1950. szeptember 21-én született Evanstonban, Illinois államban egy ír katolikus családba, a postai ügyintéző Lucille Collins és a fakereskedő Edward J. Murray gyermekeként, nyolc (!) testvérrel. A Loyola Akadémiára járt, egy fiúknak fenntartott jezsuita suliba, Chicago egyik külvárosába. Mindössze 17 éves volt, amikor 1967-ben az édesapja 46 éves korában meghalt a cukorbetegség szövődményeiben.

Fiatalkorában Murray olyan amerikai hősökért rajongott, mint Kit Carson, Wild Bill Hickok és Davy Crockett. Tinikorában ütőhordózóként is dolgozott golfpályákon (talán nem véletlenül vállalta el később a Golfőrültek-filmeket), hogy finanszírozza tanulmányait a jezsuita középiskolában. De benne volt egy rockbandában, a Dutch Mastersben is, méghozzá énekesként, illetve tagja volt a középiskolai és a közösségi színház társulatának is. A színészi karrier mégsem jött kapásból. A Loyola Akadémia elvégzése után a Regis Egyetemre járt Denverben, ahol orvostudományi előkészítő tanfolyamokat vett, de hamarosan otthagyta az iskolát, és visszatért Illinoisba (2007-ben a Regis ettől függetlenül tiszteletbeli bölcsészettudományi doktori címet adományozott neki).

Majd jött az első nagy balhéja. 1970. szeptember 21-én, vagyis épp a 20. születésnapján a rendőrség letartóztatta Billt a chicagói O'Hare repülőtéren, mivel megpróbált kb. 4,5 kiló kannabiszt felcsempészni a gépre, amit állítólag el akart adni később.

A lebukásának ráadásul ő maga volt az oka, mivel már a repülőn azzal viccelődött a mellette ülő utasnak, hogy bombát csomagolt a poggyászába. Murray-t akkor felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Ez az eset egyúttal fordulópontot jelentett az életében, mivel arra ösztönözte, hogy teljes munkaidőben a komédiával foglalkozzon.

Az imprós zseni

Murray komikusi karrierje nagyot ugrott, amikor 1977-ben, 27 évesen csatlakozott az NBC, akkor már két éve sugárzott Saturday Night Live című műsorának stábjához. Az ott eltöltött első napjai azonban korántsem voltak zökkenőmentesek. Más résztvevőkkel, például John Belushival vagy Dan Aykroyddal ellentétben ő eleinte nehezen tudott kapcsolatot teremteni a közönséggel. Az egyik epizódban ezt konkrétan ki is jelentette élőben, amikor kilépett a karakteréből, és bevallotta, hogy nehezen nyeri el a nézők tetszését. Ez az őszinteség viszont rögvest megkedveltette őt a rajongókkal, és hamarosan szokatlan figuráival és jellegzetes humorával az SNL egyik legnépszerűbb sztárjává vált.

Murray három évvel később, 1980-ban távozott a Saturday Night Live-ból, akkoriban már az egyik legismertebb arca volt a műsornak. Ő azonban úgy döntött, hogy a mozivásznakon folytatná a karrierjét, és kamatoztatná mindazt, amit az SNL-ben tanult, ez az átmenet viszont szintén nem ment könnyen.

A vígjátékokban persze sikeres volt, olyan filmekkel, mint a Dilibogyók – Táborparádé (1979), a Golfőrültek (1980), a Bombázók a seregnek (1981) vagy az Aranyoskám (1982), a Szellemirtókkal (1984) pedig elkönyvelhette első igazi nagy kasszasikerét és a világhírnevet is. A drámai karrier azonban csak nem akart összejönni.

Komfortzóna

Első komolyabb szerepeit az 1980-as Ahol a bölény dübörögben és a 1984-es Borotvaélenben játszotta, ám egyik sem lett sikeres, és kritikailag is kudarcot vallottak, így már látszott, hogy Murray útja a komoly színészi karrier felé nem lesz könnyű.

Inkább nem is erőltette ezt, s maradt a vígjátékoknál: Rémségek kicsiny boltja (1986), Szellemes karácsony (1988), Szellemirtók 2 (1989), Viszem a bankot (1990), Isten nem ver Bobbal (1991), majd 1993-ban jött az Idétlen időkig, amivel nagyot ment szinte minden fronton. A Harold Ramis által rendezett film a kiváló humort egzisztenciális témákkal ötvözte, lehetővé téve Murray-nek, hogy megmutassa a komikusi képességei mellett az érzelmi mélységeit is. Annak ellenére, hogy a forgatás során nehéz volt a kapcsolata Ramisszel (pedig korábban sok mindent csináltak együtt) – ami a szakmai együttműködésük végéhez vezetett –, az Idétlen időkig anyagi sikert aratott, és azóta is kulturális mérföldkőnek számít.

Megkomolyodott?

Murray karrierje váratlan fordulatot vett az 1990-es évek végén, amikor olyan rendezőkkel kezdett együtt dolgozni, akik szokatlan, különc stílusukról voltak ismertek. A Wes Andersonnal való együttműködés olyan filmekben, mint az Okostojás (1998), a Tenenbaum, a háziátok (2001) és az Édes vízi élet (2004), lehetővé tette Murray számára, hogy kipróbálja magát valami másban is, Andersonnak pedig közben az egyik kabalaszínésze lett, akit majd’ minden filmjébe belecsempészett később.

2003-ben pedig Murray végre megmutathatta, hogy drámai színészként is képes elsőrangú alakításra.

A Sofia Coppola által rendezett Elveszett jelentésben Bob Harris, a hanyatló filmsztár szerepében, aki a magányával és a középkorú válságával küzd, Murray alakítása igazi reveláció volt.

Meg is hozta neki az első és eddigi egyetlen Oscar-jelölését a legjobb színész kategóriában, a filmet magát pedig mesterműként ünnepelték. S bár a díj végül elmaradt (azt Sean Penn kapta meg a Titokzatos folyóért), ez a szerep ismét egy fordulópontot jelentett a karrierjében, megmutatva, hogy nemcsak vígjátékokban tud brillírozni. Ezt bizonyította később olyan filmjeivel is, mint a Hervadó virágok (2005), A temetésem szervezem (2009), A király látogatása (2012), a St. Vincent (2014) vagy a Felkeverve (2020).

Hol vagy, Bill?

Murray egyáltalán nem egy tipikus hollywoodi színész, ezért például nincs ügynöke vagy menedzsere sem, és állítólag csak egy személyes telefonszámon, hangpostafiókkal fogadja a forgatókönyvekre és szerepekre vonatkozó ajánlatokat, amelyet ritkán ellenőriz.

Ez a gyakorlat állítólag megakadályozta abban, hogy olyan filmekben tűnjön fel, mint a Roger nyúl a pácban, A tintahal és a bálna, a Charlie és a csokigyár vagy A család kicsi kincse.

Amikor erről a szokásáról kérdezték egy interjúban, Murray elégedettnek tűnt azzal, hogy nehezen elérhető, és azt mondta: „Nem olyan nehéz. Ha van egy jó forgatókönyved, az bevonz. Az emberek azt mondják, hogy nem tudnak megtalálni. Nos, egy jó forgatókönyvet írni sokkal nehezebb, mint megtalálni valakit. Nem aggódom emiatt, ez nem az én problémám.”

Sok testvér, sok gyerek

A magánélete ritkán adott alapanyagot a bulvárújságok cikkei, címlapjai számára. Még a Bombázók a seregnek forgatása alatt, 1981. január 25-én vette feleségül Margaret „Mickey” Kellyt. Később Chicagóban újra összeházasodtak a családjuk előtt, és két közös fiuk született: Homer (1982) és Luke (1985). Majd, miután fény derült arra, hogy Murray a házasságuk alatt viszonyba kezdett a jelmeztervező Jennifer Butlerrel, Kelly beadta a válókeresetet, és 1996-ban ki is mondták a válásukat.

Murray és Butler azonban együtt maradtak, olyannyira, hogy 1997-ben az oltár elé álltak. A házasságuk alatt összesen négy fiuk született (vagyis igen, Murray-nek összesen hat fia van): Caleb (1993), Jackson (1995), Cooper (1998) és a legkisebb, Lincoln (2005), akinek születésekor Murray már 55 éves volt.

Pár évvel Lincoln születése után azonban a Butlerrel való házassága is megromlott, aki 2008. május 12-én nyújtotta be a válókeresetet, amelyben Murray-t családon belüli erőszakkal, hűtlenséggel, valamint szex-, marihuána- és alkoholfüggőséggel vádolta.

Még abban az évben véglegesítették a válásukat, Butler pedig 13 évvel később, 2021. január 19-én hunyt el.

Azóta Bill Murray hivatalosan szingli, csupán egyszer, 2023-ban hozták hírbe a nála 29 évvel fiatalabb énekes-dalszerző Kelisszel, de mindketten tagadták, hogy romantikus kapcsolat lett volna köztük.

S hogy mi a helyzet most a sokak szerint nehezen kezelhető színésszel? Nos, manapság már inkább csak vicces rövid feltűnéseket vagy mellékszerepeket vállal – Wes Anderson filmjein kívül pl. a Szellemirtók: Az örökségben (2021), a Minden idők legelképesztőbb sörfuvarjában (2022), a Hangya és a Darázs: Kvantumániában (2023) vagy a Szellemirtók: A borzongás birodalmában (2024) –, és persze ő is visszatért a Saturday Night Live-ba, a 2025-ös, 50. évfordulós különkiadásban. Ki tudja, lehet, hogy még benne van egy időskori visszatérés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Sétálsz vagy meghalsz! A Stephen King könyve alapján készült A hosszú menetelés véres, izgalmas és megható
A sétálók viadalában Philip Seymour Hoffman fia és az Alien: Romulus androidja gyalogolnak 48 társukkal együtt a gazdagságba vagy a halálba: csak egy maradhat!


Francis Lawrence rendező, úgy tűnik, nem tud kilépni a komfortzónájából. Miután megrendezett Az éhezők viadala-filmek közül négyet (2013: Futótűz, 2014: A kiválasztott 1. rész, 2015: A kiválasztott Befejező rész, 2023: Énekesmadarak és kígyók balladája, jelenleg pedig az ötödiken – Az éhezők viadala: Az aratás hajnala – dolgozik), fogta magát, és készített egy filmet, amelynek sztorija szerint egy disztópikus USA-beli társadalomban egy nagy háború után évente megrendezik a Hosszú Menetelést, amelynek során minden államból kisorsolnak egy önként jelentkező fiatal férfit, akik versenyt sétálnak egymással. Ez azt jelenti, hogy addig kell gyalogolniuk, amíg csupán egy marad közülük talpon, aki ezzel megnyer egy hatalmas pénznyereményt, illetve teljesítik egy kívánságát.

A hasonlóságok eléggé szemet szúrnak, bár azt hozzá kell tenni, hogy A hosszú menetelés alapját képező, azonos című regényt Stephen King még 1979-ben vetette papírra (Richard Bachman álnéven), míg Suzanne Collins csupán 2008-ban állt elő Az éhezők viadala első kötetével.

Vagyis A hosszú menetelés tekinthető Katnissék ősének, elődjének, ihletadójának is, ami ugyanakkor a sztorijából fakadóan (fiatalok sétálnak az úttesten több száz mérföldön keresztül) egy kevésbé eseménydús cselekmény ígéretét hordozza magában.

Persze szabályok itt is vannak. A film szerintiekben (mivel vannak bizonyos eltérések a regényhez képest) például séta közben nem szabad megállni, vagy 3 mérföld/óránál lassabban gyalogolni, különben intést kap a versenyző. Három intés után pedig a hivatalos közlés szerint „leléptetik” az illetőt, azaz kiesik a versenyből, ami jelen esetben azt jelenti, hogy agyonlövik a sétakonvojt autókon és tankon kísérő katonák. Bizonyos, szabályszerűen megtett mérföldmennyiség után az intéseket törlik.

Megállni, pihenni, aludni, vécére menni nem lehet, mindez az evéssel és ivással egyetemben is csak séta közben lehetséges, teli vizes kulacsot a katonák adnak, ha kifogyott az előző.

Ezeket szem előtt tartva jelentkezik a versenybe főhősünk, Ray Garraty (Philip Seymour Hoffman nem kevésbé tehetséges fiacskája, Cooper Hoffman például a Licorice Pizzából vagy a Saturday Night: A kezdetekből lehet ismerős), aki rejtélyes okokból jelentkezett ide (látszólag nem a pénznyeremény érdekli). Itt ismerkedik össze Peter McVriesszel (David Jonsson), akivel gyorsan barátságot köt, s persze a többi srác közt is akadnak még szimpatikusak és antipatikusak egyaránt. Az egész sétáló cirkuszt a rendszer hű katonája, a térségben hírhedt és kíméletlen Őrnagy (Mark Hamill végig napszemüvegben) vezeti.

Az első és legfőbb kérdés, ami felmerül az emberben a sztori hallatán: mi lehet izgalmas abban, hogy emberek sétálnak végeláthatatlanul? Nos, King megoldotta ezt is, amit szerencsére a rutinos Francis Lawrence-nek és forgatókönyvírójának, JT Mollnernek (Angyalok és banditák) is sikerült kifogástalanul átemelnie a filmbe. A társaság természetesen eléggé színes: van köztük kigyúrt és nyeszlett, nagydumás és szótlan, jófej és seggfej, ifjabb és idősebb, alacsony és magas, fehér, fekete, ázsiai és amerikai őslakos, szóval a fiatal férfiak/tinik közt mindenféle típus. Ez pedig kapásból remek dinamikákat gerjeszt a karakterek között (beszélgetni természetesen nem tilos).

Ugyanakkor azt is időről időre láthatjuk, ahogy az emberi szervezet különféle módokon felmondja a szolgálatot, kinél így, kinél úgy jelentkezik valamilyen fizikai vagy mentális probléma a megállás nélküli gyaloglástól.

Közben pedig megismerjük a főbb szereplőket, a motivációikat, a múltjukat, a céljaikat, megszeretjük őket, s így a „csak egy maradhat”-elvű finálé közeledése egyre elkeserítőbbé válik számunkra is.

Ki marad végül, kit, mikor és hogyan veszítünk el? Okosan felépített film, ami leginkább a dialógusokra épül, és nem is mond csődöt ebben.

Viszonylagos eseménytelensége ellenére is kimondottan izgalmas képsorok peregnek épp ezért a szemeink előtt, a végig a szabadban játszódó terep ellenére is fojtogató és kézzelfogható atmoszféra kialakításában pedig mindemellett fontos szerepet játszottak Jo Willems operatőr szemcsés és fakó színekben tobzódó képei, valamint Jeremiah Fraites hangulatos zenei aláfestései.

Na meg persze a csodálatos színészek! E tekintetben egyértelműen a két főszereplő, Cooper Hoffman és David Jonsson (őt többek között az Ipar című sorozatból, vagy a Rye Lane című kiváló romkomból ismerhetjük, a legtöbben azonban a tavalyi Alien: Romulus Andy nevű szintetikusaként jegyezték meg maguknak) viszik a pálmát, mindketten csodálatos alakítást nyújtanak, minden bizonnyal sokat hallunk még majd róluk a jövő filmes és sorozatos díjkiosztó gáláin.

A hosszú menetelés pedig egy remek kis bejegyzés lesz a filmográfiájukban: nem derít majd jókedvre (nem is célja), de izgalmas, végig leköti a néző figyelmét, és amit vállal, azt hozza tokkal, vonóval, izzadsággal, nem kevés vérrel (egészen brutális képsorokra is lehet számítani), könnyekkel, bajtársiassággal, önfeláldozással, bosszúval, reménnyel, kitartással. Az emberi tűrőképesség határait feszegető sztorit biztosan nem feledjük jó ideig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Azahriah európai turnéra indul 2026-ban, már megvannak az időpontok és a helyszínek is
A fiatal sztár lenyom három teltházas bulit Budapesten, aztán nyakába veszi az öreg kontinenst. Az új dala is tarol, amit Young Fly-jal közösen készített.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. szeptember 22.



Azahriah menedzsmentje vasárnap jelentette be az Instagramon, hogy a harmadik Azahriah-koncert az MVM Dome történetének leggyorsabb teltháza lett, ugyanis a jegyek kevesebb, mint másfél óra alatt fogytak el rá. Ezzel az énekes három teltházas koncerten lép fel Budapesten október 17-18-19-én.

Nem sokkal később kikerültek az Instára az Azahriah EU Tour 2026 időpontjai és helyszínei is.

2026. március 6. Prága, Archa

2026. március 7. Pozsony, Majestic

2026. március 15. Zürich, Volkshaus

2026. március 16. Amsterdam, Melkweg

2026. március 18. London, O2 Forum

2026. március 20. Frankfurt, Zoom

2026. március 21. Stuttgart, LKA Longhorn

2026. március 23. München Backstage

2026. március 24. Bécs, Gasometer

Azahriah nem csak a tripla teltház és az európai koncertkörút miatt bonthat pezsgőt, hanem a nemrég megjelent új dal miatt is. A Young Fly-jal közösen jegyzett vemzavr! hat nap után 831 ezer megtekintésnél tart a YouTube-on.


Link másolása
KÖVESS MINKET: