KULT

Összművészeti és együttgondolkodó fesztivál – itt a Bánkitó teljes idei programja

A Bánkitó idén a szokásosnál kisebb fesztiválként jelentkezik a csodaszép tó partjáról, ahol a már bejelentett zenei programok mellett idén is szép számmal lesznek színházi, civil-kulturális és képzőművészeti programok.


Teljessé vált a Bánkitó Fesztivál 2021-es sokszínű programkínálata.

A Bánkitó Fesztivál 2021-ben egy óriás Hungaroterápiába fog, hogy a nagy karanténolások után közösen keresse a válaszokat arra, hogy mitől magyar a magyar. A korábbi évekhez hasonlóan a kérdések boncolgatására egy sokszínű és izgalmas programsorozatot raktak össze a szervezők, hogy a képzőművészet, színházi társulatok, a civil szféra, a kulturális szcéna szereplői mellett közszereplők is megmutassák a saját értelmezésüket.

A Bánkitó tudományos és közéleti ismeretterjesztő programsorozata, a Szájensz Szeánsz, izgalmas beszélgetéseket ígér. Érkezik Orbán Balázs, miniszterhelyettes és Schiffer András akik arról értekeznek, hogy a nyugat és kelet határán vajon létezik-e a magyar út a politikában. A Tabumentes Ország egy kerekasztal során arra keresi majd a választ, hogy milyen pénzügyi lehetőségek és veszélyek leselkednek a magyar emberekre a koronavírus leköszöntével. Ebben Dr. Győrffy Dóra és Dr. Bod Péter Ákos fog segíteni.

Érkezik a Polémia Intézet “Ezeket meg ki választotta meg?” beszélgetése és interaktív workshopja, ahol az intézet munkatársai a legfrissebb kutatási eredmények alapján mutatják meg, hogy milyen szavazóbázisa van a pártoknak 2021-ben. Réz Anna előadásában arról lesz szó, hogy mi a célunk, amikor önmagunkat erkölcsileg fényezzük és hogy miért van tele erkölcsi önfényezéssel a közösségi média.

Prof. dr. Szummer Csaba abban fog segíteni, hogy hogyan értelmezhetjük a pszichedelikus élményt tárgyilagosan, a józan ész, a filozófia, a pszichofarmakológia vagy a kulturális antropológia eszközeivel.

A Bánkitón is bebizonyosodik, hogy a színház a jég hátán is megél, aminek a szárnyalásához egyetlen dolog kell: a közösség. Az alkotók és befogadók közössége. Az idei program fő jelszavai a közösségi és kísérleti színház, amelyek jól rezonálnak az idei fesztivál arcához, így nem is a színházi térben kell a produkciókat keresni, hanem a fesztivál különböző helyszínein.

A három nap esti sávjában érkezik a FreeSZFE Egyesület kötelékéből a Morzsabál, a most végzős színész-osztály és a másodéves dramaturg-osztály közös munkája, igazi kollaboratív munka, terápiás, közösségi feldolgozás jelleggel. A legnehezebb szó című előadás és a hozzá kapcsolódó workshop a Független Színház programja, amely az állampolgári engedetlenség kérdését érinti és a cselekvés lehetőségeit keresi elnyomó helyzetekben. Esti előadást hoz az Andaxínház Alkotócsoport az Arcból arcba - Petri György versek címmel, hiszen Petrinél jobban talán senki nem csapott arcon bennünket a magyarságunkkal.

Performansz projekttel érkezik idén a Pro Progressione, a Secret Hotel és a Triage Live Art Collective Méhek című előadásukkal, ami egy igazi közösségi színház élmény lesz a nézőknek, míg a TÁP Színház egyperces előadásai lebontani készülnek a műfaj negyedik falát meghökkentéssel, megnevettetéssel és kizökkentéssel. Végül, egy kanyargós-szürreális beszélgetésfolyam szentanúi lehetnek a nézők a FAQ Színház Gyakran ismételt kérdések - interjúszínházában.

A fesztivál főtámogatója idén is az Erste. A pénzintézet Social Banking területének elsődleges küldetése ugyanaz, mint a Bánkitó Fesztiválé: a civil szféra támogatása. Ők repítik egészen a Tószínpadra a Superar kórust: nagyon kedves és lelkes gyerekeket, akik büszkén mutatják meg a Bánkitó közösségének, hogy milyen egy motivációra és megerősítésre épülő oktatási program. Az örömzenélésen túl komoly témák feszegetésének is nekiállunk együtt.

Az idei év egyik legelgondolkodtatóbb cikkét Horváth Bence 444-es újságíró vetette képernyőre „Fiatal felnőttek, akiknél a kiégés az alapállapot” címmel. A cikk szerzője és Kósa Krisztina, az Erste Bank Ügyfélélmény és Szegmensmenedzsment vezetője egy Szájensz Szeánsz beszélgetés keretében keresik majd, hogy hogyan áll a millenniumi generáció a pénzhez és a munkához. Az Erstés programokban is van játék, mégpedig egy pénzügyi tabu óriás társasjáték, amely a pénzügyi alapfogalmakat segít mindennapi nyelven megfogalmazni, a kimondhatatlant is kimondhatóvá tenni.

A nagy magyarságos öndefiníciós projektben a közösség megtartó ereje is kulcs kérdéssé válik. Hova tud eljutni az egyén, mi mindent tud megtenni az ember, ha összefogunk egymással? Az idei civil-kulturális program cselekvésre ösztönöz, megértésre és közös alkotásra invitál, hogy megtanuljunk újra együtt értéket teremteni és a meglévőket megtartani. E vezérfonal mentén érkeznek az újragondolt néphagyományokra építkező programok, mint a tarsolykészítő Kamay Ko workshop, a Repityke lányok ruha-műhelye, ahol alkotásainkra még a nagyi is büszke lenne, valamint a Kísérleti Fonó programjai, akik 21. századi köntösbe csavarják majd a klasszikus “fonós” tevékenységeket, mint a népdaléneklés és a történetmesélés.

A nagy szeretetben lesz közös reggelizés, de együttszorongás is Oláh Norbert, festőművész, workshopján. Grecsó Zoltán táncművésszel testtudatot lehet tanulni, míg az AdniJógával napüdvözölni a Bánki-tó partján.

A Nők Egymásért Mozgalom izgalmas együttgondolkodásra hívja a napon érlelt fesztiválozókat, mégpedig pornó és szexuális visszaélés témakörben. A sokszínű programkavalkádban lesz játék is, mint az Auróra nemzeti számháborúja vagy a Cortex pszicho/film/klub identitás feszegető programja, ahol kinevethetjük a sztereotípiákat, amelyek gyakran közösségérzetünk alapjaiként szolgálnak.

Lesz látnivaló is, mégpedig a #freeszfe mozgalomhoz kapcsolódó Autonómia Vára, ami júliusban felépül Bánkon is, míg az Építész Szakkollégiumnak hála saját Trinanon emlékműve is lesz a fesztiválnak, hogy mielőtt még mélyebbre süllyedünk az emlékezés ingoványos talaján újraértelmezzük, hogy mit üzen nekünk a múlt. Vetíteni való is akadt a programba, amit a Malter Vándor Filmfesztivál sugároz majd. Egy biztos: az év legizgalmasabb rövidfilmjeiből válogattak, így friss lesz és ropogós. Exkluzív vetítés is lesz, mégpedig Hajdu Szabolcs Békeidő című filmje, amely egy igazi karanténprojekt, bemutatva életünk egy pillanatképét.

A már bejelentett zenei program mellett lesz még elhivatott csellózás Friderikusz Pétertől és Kertész Endrétől, valamint a Szabad Tér helyszínen feltörekvő zenekarok, a Kereplő, a Szikra by Viso Reacto és Keret házban pedig hajnalig tartó mulatozás várja majd a bánkitósokat. A napi bontás elérhető a fesztivál weboldalán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tragédia a Netflix velencei forgatásán: a stáb szeme láttára meghalt a sikersorozat rendezőasszisztense
Diego Borella az Emily Párizsban ötödik évadának munkálatai közben esett össze. Az orvosok a Hotel Danieli épületébe siettek, de már nem tudták megmenteni a 47 éves rendezőasszisztenst.


Tragikus esemény árnyékolta be az Emily Párizsban forgatását Velencében: váratlanul elhunyt Diego Borella, a Netflix népszerű sorozatának rendezőasszisztense.

A Daily Mail beszámolója szerint az ötödik évad utolsó jeleneteinek felvétele zajlott a lagúnák városában, amikor Borella a stáb jelenlétében összeesett.

A La Repubblica információi szerint

az orvosok csütörtök este, 7 óra körül érkeztek a történelmi Hotel Danieli épületébe, de már nem tudták megmenteni az életét.

A rendezőasszisztens mindössze 47 éves volt. A hírek szerint halálát valószínűleg szívroham okozta.

A tragédia után a forgatást ideiglenesen felfüggesztették. Az ötödik évad velencei jeleneteit augusztus 15-én kezdték rögzíteni, és eredetileg hétfőn fejezték volna be a munkát.

Diego Borella 1978-ban született Velencében. Elismerést szerzett rendezőként és íróként, tanulmányait Rómában, Londonban és New Yorkban folytatta. Közösségi oldalain meséket, haikukat és színdarabokat is megosztott.

(via Femina)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Az év legjobban titkolt sci-fije? – Visszatért az Invázió, és te valószínűleg még mindig nem hallottál róla
Két évet ugrott az időben az AppleTV sorozata. A világ megmenekült? Az Invázió harmadik évadának nyitánya bebizonyítja: az idegenekkel a rémálom még csak most kezdődik. Hősök támadnak fel, titkok szivárognak ki, és minden pillanatban ott lappang a kérdés: tényleg vége van a fenyegetésnek? Dehogy van, itt a harmadik évad…
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. augusztus 24.



A televíziós science fiction világában ritkán akad olyan alkotás, amely egyszerre képes intim, emberi drámát és globális katasztrófát bemutatni, mégis az Invázió pontosan erre vállalkozott 2021-ben. Simon Kinberg sorozata, amely az AppleTV+ megbízásából készült, apró mozaikokból építtette fel egy idegen támadás történetét – nem világmegváltó hősökre, hanem hétköznapi emberekre fókuszálva. Ez a nézőpont kezdettől fogva a széria legerősebb sajátossága, és a harmadik évad nyitánya sem tagadja meg gyökereit:

ismét a kisemberek szemén keresztül látjuk, hogyan alakul az emberiség sorsa egy újabb, látszólag lezárt, de mégis tovább élő fenyegetés árnyékában.

Kinberg neve önmagában is sokatmondó: producerként és íróként egyaránt dolgozott remek és kevésbé sikeres projektekben. A Deadpool 2, a Légió vagy a Sherlock Holmes mellé sajnos olyan címek is feltűnnek a listáján, mint a hírhedt Fantasztikus Négyes (2015), a felejthető 355, vagy a borzalmas X-men: A sötét főnix. Ez a kettősség kíséri végig pályáját, így az Invázió esetében sem lehetett tudni előre, mire számíthatunk. Az viszont két évad alatt már bebizonyosodott, hogy a sorozat képes komoly feszültséget teremteni, miközben nem szuperhősökkel, hanem sebezhető, esendő emberekkel dolgozik.

Az első két szezon nagy erénye a több szálon futó történet volt: egy közel-keleti háborúban rekedt katona, egy japán űrmérnök személyes tragédiája, egy iráni-amerikai család menekülése és egy csapat bajban rekedt diák mind-mind más perspektívából tapasztalta meg az idegenek pusztítását, más-más kontinensen. Ahogy teltek az epizódok, a mozaikdarabok fokozatosan összeálltak, és egyre világosabbá vált, hogy az emberi sorsok közötti látszólag apró döntések globális következményekkel járhatnak.

A második évad végén egy igazi cliffhanger zárta le a történetet: két szereplő kézen fogva lépett be az idegenek anyahajójába, majd vágás, sötét, és vége az évadnak.

A harmadik szezon első része azonban rögtön keresztülhúzza a néző várakozásait. Az évadzáró katarzisa után ugyanis nem folytatódik a történet: két évet ugrunk előre az időben. Az anyahajó lezuhant, a fenyegetés papíron megszűnt, és a világ lassan próbál visszatérni a normalitásba. A hősi halottak között emlegetik Trevante Cole őrmestert (Shamier Anderson) és a fiatal Caspar Morrow-t (Billy Barratt). Csakhogy rögtön az epizód elején kiderül, nem minden az, aminek látszik: Trevante megjelenik egy térkapuban, és semmire sem emlékszik az elmúlt két évből. Innen indul újra a történet, a bizonytalanság, a katonai titkolózás és az emberi bizalmatlanság szorításában.

A forgatókönyv egyik legerősebb húzása, hogy nem próbál hosszan magyarázni, hanem szinte azonnal visszaránt a bizonytalanságba. Ismeretlen gravitációs anomáliák, eltűnő emberek, félrevezető hírszerzési jelentések – minden azt sugallja, hogy az idegenek inváziójának még messze nincs vége. Trevante és a közben felnőtté vált Jamila (India Brown) újra központi figurákká lépnek elő. Jamila bűntudattal küszködik Caspar halála miatt, ám kettejük találkozása újra beindítja az események láncolatát. Amikor katonák támadnak rájuk, menekülni kényszerülnek, és világossá válik, hogy ismét nem számíthatnak senkire – legfeljebb egymásra.

Érdekes módon a nyitány inkább szűkíti, mintsem tágítja a fókuszt.

Nem látjuk egyszerre a régi kedvenceket, a szálak nem futnak párhuzamosan. Aneesha Malik (Golshifteh Farahani) és Clark Evens (Enver Gjokaj) egyelőre még csak az előzetesekből sejthetők, de bizonyosan visszatérnek majd. Más karakterek sorsa kérdéses: Monty (Paddy Holland) újra felbukkanása sok rajongónak örömet okozna, míg Mitsuki (Shioli Kutsuna) halála talán véglegesnek tűnt a második szezonzáróban, bár az Invázió világában soha semmi sem biztos.

Az új évad első epizódja ugyan nem robban be olyan látványos erővel, mint ahogy a második évad fináléja lezárult, de ez nem is áll szándékában. Inkább felépíti az új status quót, miközben lassan, csepegtetve adja a jeleket: a veszély nem múlt el, sőt, valami sokkal komplexebb játszma van kibontakozóban. A katonai erők bizalmatlansága, a titkolózó hírszerzés, és az, hogy még a saját hősüket sem hajlandóak elfogadni, finoman reflektál a hatalom és az egyén konfliktusára. Ez a politikai árnyalat talán eddig is jelen volt a sorozatban, de most még hangsúlyosabbá válhat.

Az idegenek ábrázolása továbbra is különleges. Nem a hollywoodi sablonokra épít, nincsenek klasszikus „szürke kis emberkék” vagy túlzó CGI-szörnyek.

A lények furcsa, folyamatosan fejlődő fiziológiája egyszerre idegen és félelmetes emberi szemmel nézve. Eközben a tudományos magyarázatok ugyan sokszor sántítanak, mégis képesek megőrizni a hitelesség látszatát. Ez a balansz tartja a sorozatot a tudományos fantasztikum keretein belül, anélkül, hogy saját paródiájába fordulna. Nagy kár, hogy vizuálisan a lények gyengébbek, mint a 2025-ben elvárt színvonal.

Az Invázió harmadik évadának nyitánya tehát nem ad mindenre választ, és nem is akar azonnal sokkolni. Ehelyett egy lassan kibontakozó új krízis alapjait fekteti le. A karakterdrámákra koncentrál, ahogy eddig is, miközben apró jelekkel és rejtélyekkel teremt feszültséget. Ez a tempó talán frusztráló lehet azoknak, akik pörgős akciót keresnek, ám a sorozatot mindig is a lassabb építkezés jellemezte.

Összességében az évadnyitó ígéretesen folytatja a történetet: nem szakít a sorozat eddigi filozófiájával, miszerint a világ sorsa hétköznapi emberek apró döntésein múlik. Nem tökéletes, vannak vontatott részei, és az időugrás elsőre kicsit kizökkentheti a nézőt, de mindez hozzájárul a rejtélyhez. Egy biztos, aki hajlandó türelmesen követni a mozaikdarabokból épülő narratívát, annak ismét jutalom lesz a kitartás. Az Invázió továbbra is az egyik legkülönlegesebb idegenes sorozat az elmúlt években – talán tényleg a legjobb, amiről még nem hallottál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Kalmár Tibor
A Rádió Bézs osztotta meg a szomorú hírt, megható sorokkal búcsúzva tőle. Kalmár több mint száznyolcvan tévéműsort rendezett.


93 éves korában elhunyt Kalmár Tibor, Jászai Mari-díjas rendező és érdemes művész. A hírt a Rádió Bézs közölte, ahol megható sorokkal emlékeztek rá.

A Facebookon azt írták: a szórakoztatás nagymestere csak 93 éves volt. Hozzátették, hogy cselekvési kedve, szelleme és humora nem volt korhoz köthető.

„Kalmár a Valahol Európában című filmben "csak" epizódszereplő volt. Ott azt kérdezte tőle a gyerekfőszereplő Kuksi, hogy "Még mindig verik őket?" Mire ő azt válaszolta, hogy "tudja a rosseb". Ezen aztán mindenki nevetett. Mi most nem nevetünk. Meghalt Kalmár Tibor, akiről mindenki azt hitte, hogy 120 évig él majd, aki több mint száznyolcvan egész estés tévéműsort rendezett, aki legnagyobbakkal dolgozott. Korai volt. Mulattattam és mulattam volt az egyik könyvének a címe. Reméljük Kalmár Tibor jól szórakozott. A közönsége egészen biztosan” – fogalmaztak a bejegyzésben.

A Szeretlek Magyarország 2018-ban készített interjút a népszerű szerző-rendezővel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Gyökössy Zsolt
A legendás tévérendező 96 éves volt. Többek között a Szeszélyes évszakok és az MTV-n sugárzott Gálvölgyi-show-k is az ő nevéhez fűződtek.


Augusztus 21-én, 96 éves korában elhunyt Gyökössy Zsolt színházi- és televíziórendező. A szomorú hírt az IdőJel Kiadó osztotta meg a Facebookon.

Nevéhez fűződik a legendás Szeszélyes évszakok, de rengeteg más színházi és televíziós produkcióban is maradandót alkotott. Nemrég még Sztárok-Sztorik című könyvét mutatta be, amelyben pályájának emlékeit gyűjtötte össze.

„Még fél éve sincs, hogy a Jókai Szalonban együtt ünnepelhettük kötetének bemutatóját – lám, a Fennvaló még megadta neki azt a nagyszerű ajándékot, hogy ebben a maga nemében páratlan emlékezés-gyűjteményben mintegy tisztelegve nemcsak előttünk, de Előtte is felvonulhattak különleges rendezői, televíziós pályájának jólismert művészei – Antal Imrétől Máthé Erzsiig, Dörner Györgytől Latinovits Zoltánig, Alfonzótól és Bodrogi Gyulától Kabos Lászlóig és tovább. Mindnyájuk munkatársa volt – a velük megélt élményeket, a közös munka sok közös történetét örökre emlékezetes módon osztotta meg közönségével e kiadónk által útjára bocsájtott, feledhetetlen könyvében” – írta a kiadó.

Gyökössy Zsolt 1929. június 8-án született Körösladányban. 1952-ben szerezte meg rendezői diplomáját, és közel tíz éven át több magyar nagyváros színházában dolgozott. Rendezett prózai és zenés darabokat, operetteket, operát és daljátékokat is.

Budapesten a Tarka Színpad, majd a Kamara Varieté művészeti vezetőjeként tevékenykedett több mint egy évtizeden át. Később a Magyar Televízióban folytatta munkáját, ahol a főszerkesztőség vezető rendezője lett.

A Szeszélyes évszakok mellett olyan műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Fejezetek a cirkuszlexikonból, a Gálvölgyi-show, a szilveszteri műsorok, a Kató néni kabaréja, a Hogy volt! Hogy volt?, a Sportolók a porondon és az Antal-show.


Link másolása
KÖVESS MINKET: