KULT
A Rovatból

Azahriah „mert újat hozni, ezzel eltalálta a közízlést, más hazai előadók nem tudtak ebből még tanulni”

Hogyan tudott egy 21 éves előadó néhány év alatt olyan magasra jutni, hogy két teltház után egy harmadik koncertet is meghirdet az 50 ezres Puskás Arénába. Zenészekkel, koncertszervezőkkel jártuk körbe az Azahriah-jelenséget.


Kedd délelőtt már másfél órával az értékesítés indulása előtt hosszú sorban várakoztak az emberek a pesti Károly körúton, hogy jegyet vegyenek Azahriah 2024. május 24-i koncertjére. A néhány éve feltűnt 21 éves Baukó Attila három fellépést vállal az ötvenezres Puskás Ferenc Arénában, az első két koncert pedig már biztosan teltházas lesz. Magyar előadónak eddig még soha nem sikerült ilyen gyorsan, ilyen magasra jutni, és ezzel átrendezte a viszonyokat a magyar könnyűzenei életben.

Ha csak a két teltházas koncertet nézzük, Azahriah már azokkal is elképesztő összeget kereshet a Blikk számításai szerint. A stadion koncerthelyszínként 50 ezer fő befogadására alkalmas, átlagosan 20 ezer forintos jegyárral és két koncerttel számolva ez kétmilliárd forintos bevételt jelent. Egy évtizedek óta koncertszervezéssel és zenei menedzsmenttel foglalkozó szakember a lapnak azt mondta: ennek negyven százaléka elmegy az adókra, a jegyértékesítési jutalékra, szerzői jogdíjra. A maradék 1,2 milliárdból kell színpadra állítani a produkciót, kifizetni a bérleti díjat, a stábot, a menedzsmentet és a reklámot.

A szakértő szerint azonban így is megmarad legalább 300 millió forint, amely tisztán a fiatal énekes bevétele lehet.

Az elképesztő bevétel azonban jelentős kockázattal is jár. Ahogy Horváth Máté, a Live Nation szervezője fogalmazott:

egy stadionkoncert jelentős vállalás az előadó részéről is és nagyon megterhelő.

„Minden megállapodás más, egyéni, de ilyen volumenű koncerteknél jellemzően sok százmillió forintot tesz ki a show büdzséje. Ez költséges vállalás. A koncerteket emellett végig is kell nyomni, és előtte akár hónapokig nem tud fellépni az előadó” – mondta a LiveNation szervezője.

Bár triplázni magyar előadóként egyelőre csak Azahriah-nak sikerült, nem ő volt az első, aki meghirdetett egy arénás koncertet. A Halott pénz augusztus közepén jelentette be, hogy a zenekar 20. születésnapját a rajongókkal együtt, egy grandiózus show-val ünneplik meg 2024. június 8-án a Puskás Arénában. Nekik azonban hosszabb út vezetett idáig.

„Ez egy nagyon organikus folyamat volt nálunk, a kis klub fellépésektől indulva. A Budapest Arénát háromszor töltöttük meg, a Budapest Parkot tizenkétszer, a zenekar pedig jövőre lesz 20 éves. Ezek után úgy gondoltuk, hogy itt az ideje nagyot álmodni, és belevágtunk a stadion koncert szervezésébe” – mondta lapunknak Molnár Csilla, a zenekar menedzsere.

A Halott pénzen és Azahriah-n kívül eddig még egy hazai előadó jelentett be koncertet a Puskásba jövőre: a Hungária. Szikora Róbert, Fenyő Miklós, Novai Gábor és Dolly 28 év után áll újra össze, több évtizedes zenei múltjuk van, így jogosnak tűnik a számítás, hogy ők képesek lehetnek megtölteni itthon egy 50 ezres stadiont.

Azahriah esetében azonban az is meglepő, hogy mindössze néhány év zenélés után ért fel a stadionkoncertek szintjére. Ahogy Horváth Máté, a Live Nation szervezője fogalmazott: nemzetközi kontextusban nem meglepő, hogy valaki egy-két album után már stadionkoncerteket ad, de Magyarországon ilyen nagy ugrásra eddig még nem volt példa.

Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál alapítója szerint Azahriah hiteles személyiségén kívül a gyors sikeréhez a korszellem is hozzájárult.

„Izgalmas látni, hogy valaki ilyen sikereket ér el ilyen rövid idő alatt. Az új médiumoknak köszönhetően a közönség már közvetlenül tudja tartani a kapcsolatot a kedvenceivel, talán ez az, amit mi már nem értünk. Ez régen nem így működött, ezt még szokni kell.

A sikerének azonban az igazi kulcsa talán az lehet, hogy tiszta fejjel gondolkodik a korosztálya problémáiról, ezt jól ki tudja fejezni, és ezzel a mai fiatalok könnyen tudnak azonosulni”

– mondta Gerendai.

Szerinte a fiatal előadó most egy szakmai döntés előtt áll: ezentúl csak nagy fellépéseket vállal, ahol ki tudják neki fizetni a magasabb gázsit, vagy elmegy kisebb fesztiválokra is például, ahol viszont nem fogják tudni neki odaadni azt az összeget, mert egyszerűen nem fér bele a költségvetésükbe. Az egyik névtelenséget kérő zenei szakember arról beszélt: szerinte itthon nincs is értelme már Azariah-nak kisebb fellépést elvállalnia, inkább évente néhány nagyobb bulit érdemes csinálnia. Anyagilag sem szorul rá ezekre, és így nem forgácsolja el kisebb koncertekkel az energiáit.

Gerendai azt is megemlítette, hogy amikor valami „ekkora amplitúdóval kimozdul, azt nehéz fenntartani”. Ő azonban nem zárta ki, hogy akár nemzetközi sztár váljon Azahriah-ból.

„Drukkolok neki. A zenéje nemzetközileg is egyedi, és ő egy izgalmas figura, engem lenyűgözött. Benne van, hogy felfigyel rá a nemzetközi popszakma. Persze, lehet organikusan, online is építkezni egy ideig, de a továbblépéshez kell egy nemzetközi menedzsment-gépezet mögé. Meglátjuk, hogy ez meglesz-e.”

Azt több megszólaló is kiemelte, hogy ma már a közösségi oldalakon sokkal gyorsabban népszerűvé válhat egy-egy előadó. Azahriah ráadásul nem is a nulláról indult zenészként, hiszen korábban már youtuberként is komoly követőtábora volt. A sikere azonban minden egyéb tényező ellenére vélhetően nem független magától a dalaitól sem.

„Az egyik titka, hogy elkezdett teljesen mást csinálni, mint ami addig megszokott volt. Mert újat hozni, ezzel pedig eltalálta a közízlést, és szélesebb közönséghez el tudott jutni. Az új előadók ne a zenéjét utánozzák, hanem nézzék mit csinált, mielőtt sikeres lett” – mondta Somogyvári Dániel producer, aki számos hazai sztár mellett Azahriah-val is együtt dolgozik.

Hajós András azt elismerte, hogy Azahriah zenéje „nem találja telibe” az ízlését, de nagyon örül a fiatal zenész sikerének.

„Már vannak olyan előadók, akik új platformokról közelítenek a zenéhez. Szerintem az albumok, a tévés tehetségkutatók kora lejárt, már nem csak így lehet népszerűvé válni. Nekem nagyon tetszik, hogy máshonnan is be lehet kerülni ebbe a világba” – mondta a zenész, a Dalfutár műsorvezetője. Hajós személyesen is találkozott a fiatal előadóval, és ahogy mondta: „ő egy jó gyerek”, akit nem a pénz mozgat, és az ő generációja számára is egy jó értelemben vett zenész.

Hajós András egy másik szempontot is megemlített, magát a közönséget, akik azt érezhetik: ők tettek naggyá valakit.

„Ez egy kicsit öngerjesztő folyamat is. Az ő generációja saját sztárokat akar, és a közönsége azt érezheti a koncerten, hogy »igen, ezt én is csináltam«, és számít a véleményem”.

Hajós András azt is elárulta, hogy Azahriah szerepelni fog a Dalfutár új, 9. évadában is.

A fiatal énekes-dalszerző sikere tehát a megszólalók szerint egyszerre köszönhető a személyiségének, amivel a fiatalok könnyen azonosulhatnak, a közösségi platformoknak, ahol a számai rövid idő alatt hatalmas közönséghez juthatnak el, és persze a zenének, amivel pont telibe találta a közízlést. Ahogy a Quimby zenekar írta róla: „figyelemreméltó az ő Z generációs self-made sikersztorija, amellyel új utakat tör magának a hazai könnyűzenében”.

Sőt, talán nemcsak magának, hanem akár más magyar előadóknak is. Volt, aki szerint Azahriah most olyan embereket is meg tudott szólítani a zenéjével, akik eddig nem jártak koncertekre, így végső soron a sikeréből más előadók is profitálhatnak majd.

A három arénás koncertjének hírére mindenesetre láthatóan sokan felkapták a fejüket, és ezzel láthatóan

teljesen átrendezte a viszonyokat a hazai zenei világban,

idézőjelbe téve az eddigi teljesítményeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Kiderült, mi jön az M1-en a hírek helyett: imádni fogják a magyarok
Az M1 csatorna a hírműsorok helyett tematikus hétvégékkel és népszerű retro sorozatokkal folytatja a működését. Az első hétvégén Enyedi Ildikó és Mészáros Márta filmjei, hétköznapokon pedig az Angyalbőrben és a Kisváros is képernyőre kerül.


Klasszikus magyar filmekkel, tematikus hétvégékkel és generációk kedvenc sorozataival újítja meg műsorstruktúráját szombattól az M1 csatorna – közölte az MTI. Az MTVA Sajtó és Marketing Irodája csütörtökön tájékoztatott arról, hogy

az első tematikus hétvégén kiemelkedő női alkotók munkássága kerül a középpontba.

Szombaton Enyedi Ildikó két filmjét, a Cannes-ban Arany Kamera díjjal elismert Az én XX. századom, valamint a Simon mágus című alkotásokat vetítik. Vasárnap Mészáros Márta életműve előtt tiszteleg a csatorna a Holdudvar és az Aurora Borealis című filmekkel.

A következő hétvégéken Tímár Péter vígjátékai (Moziklip, Csapd le csacsi!, Egészséges erotika) és Szabó István Oscar-díjas rendező munkái (Apa – Egy hit naplója, Redl ezredes) kerülnek műsorra.

Augusztus első hétvégéjén Oscar-díjas és -jelölt magyar filmekből, majd Jókai Mór műveinek adaptációiból láthatnak válogatást a nézők.

Később Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva előtt tisztelegnek olyan klasszikusokkal, mint a Szindbád vagy a Hideg napok. Hétköznap esténként visszatér a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., a Kisváros és a Patika is, péntek esténként pedig Zorán, az Omega, a Hungária és az Illés koncertfelvételeit sugározzák.

Múlt kedden, nem sokkal délután négy óra előtt elsötétült az M1 képernyője. Az adás helyén egy felirat jelent meg, amelyben a közmédia a korábbi évek működéséért kért elnézést. „A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük! A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen. A hírszolgáltatás átmenetileg szünetel. Maradjanak velünk!” – állt az üzenetben. Az adás szimbolikusan 19 óra 56 perckor, Bacsó Péter A tanú című filmjével indult újra, a nézettségi adatok szerint a leállás alatt szinte senki, a film alatt viszont már jóval többen követték a csatornát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Gerendai Károly: Az orosz titkosszolgálattól félve mondta le a Szigetet a Gogol Bordello
Az üzletember egy interjúban beszélt arról, hogy a Gogol Bordello énekese biztonsági okokból nem vállalta a fellépést. A Sziget tulajdonosa szerint a System of a Down is egy politikai ügy, az azeri baltás gyilkos kiadatása miatt bojkottálja a fesztivált.
F. O. - szmo.hu
2026. július 16.



„Attól tartott, a putyinista Magyarországról elviheti az orosz titkosszolgálat” – ezzel az indokkal mondta le a Sziget-fellépését a Gogol Bordello. Gerendai Károly, a fesztivál tulajdonosa a Magyar Narancsnak adott interjújában beszélt arról, hogy az Orbán-kormány külföldi híre miatt többször is rossz tárgyalási pozícióba kerültek. A tulajdonos szerint a zenekarral azért nem tudtak megegyezni, mert az énekesük, Eugene Hütz Oroszországban is állampolgár.

Gerendai a lapnak azt mondta: „Ez év elején még azért nem tudtunk megegyezni a Gogol Bordellóval, mert az énekesük orosz állampolgár is, és olyan kijelentéseket tett Putyinról, hogy attól tartott, a putyinista Magyarországról elviheti az orosz titkosszolgálat.”

Az interjúból kiderült az is, hogy nem ez az egyetlen eset, amikor a magyarországi politikai helyzet aggodalmat keltett a fellépőkben. Egy melegjogi aktivistaként is ismert előadó például arról érdeklődött a szervezőknél, lehet-e bármi baja, ha Magyarországra jön. Gerendai egy régóta terjedő pletykát is megerősített:

a System of a Down nevű, örmény hátterű zenekar azért nem lépett fel soha a Szigeten, mert Magyarország 2012-ben kegyelmet adott az azeri baltás gyilkosnak.

A tulajdonos az idei jegyeladásokról elmondta, hogy belföldön jól fogynak a belépők, de meglepő módon a diákoknak szánt félárú bérletek iránt a vártnál jóval kisebb az érdeklődés. A fesztivál nemzetközi booking menedzsere, Csiszár Virág eközben arról beszélt, hogy a Sziget vonzereje továbbra is erős a nemzetközi piacon.

„Többször előfordult már, hogy előadók lekötöttek máshova fellépést a Sziget idejére, majd miután odatelefonáltunk, hogy jöhetnének hozzánk is, lemondták a másikat” – mondta.

Azt is elárulta, hogy tavaly Charli XCX az esküvője miatt nem akart nyári fesztiválkoncerteket adni, de a Sziget három másik fesztivállal közösen olyan ajánlatot tett neki, amit már elfogadott, és inkább elhalasztotta az esküvőjét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Bátonyi Péter: A magyar társadalom 16 éven keresztül azt fizette, hogy Orbán újra átélhesse gyerekkori álmait
Bátonyi Péter művészettörténész egy interjúban beszélt Lázár Jánosról, akit a Fideszen belüli hatalmi viszonyok és személyes ambíciók mozgattak. A volt kormányfőtanácsos szerint Lázár az arisztokratikus allűrjeivel próbálta megkülönböztetni magát a párton belüli riválisaitól.


A 24.hu-nak adott interjúban Bátonyi Péter művészettörténész, egykori kormányfőtanácsos arról beszélt, hogy a Fidesz-kormányzás alatt olyan uralkodói allűrök jelentek meg, amilyenek a Kádár-korszakban elképzelhetetlenek lettek volna.

A szakember volt az, aki dokumentálta és nyilvánosságra hozta három kiemelt műemlék épület bontási engedélyének törvénytelenségeit,

majd négy feljelentést is tett, melyek Gulyás Gergelyt, Lázár Jánost és Orbán Viktort is érintik.

Az interjúban Lázár János művészi ízlését elemezve Bátonyi Péter kifejtette, hogy a volt miniszter otthonában található Batthyány Gyula-, Hatvany Ferenc- és László Fülöp-festmények egyértelműen a nemesi, arisztokratikus világ iránti vonzódásáról árulkodnak.

„Ebből látszik, hogy Lázár nemcsak művészi ízlésvilágban vonzódik ehhez a korhoz, de tetszenek is neki a nemesi allűrök. Minden bejön neki, ami az uralkodói világhoz kötődik”

– fogalmazott.

Azzal kapcsolatban, hogy Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója nemrég arról beszélt, hogy Lázár és más fideszes vezetők rendszeresen vittek el műtárgyakat a múzeumból, Bátonyi szkeptikusan nyilatkozott. Szerinte Cselovszki a Fidesz kipróbált kádere, aki most megpróbálja áldozatnak beállítani magát.

„Ha Bayer Zsolté a Fidesz ötödik számú párttagkönyve, akkor övé a hatodik. És most épp áldozatnak akarja magát beállítani” – mondta.

Bátonyi szerint a jelenség, hogy politikusok és feleségeik múzeumi tárgyakat „szemezgetnek” irodáikba vagy rezidenciáikra, a felkapaszkodottság tipikus jele. „Ilyen még a Kádár-korszakban is elképzelhetetlen lett volna: hogy Bányász Rezső felesége elkezdjen így szemezgetni. Hihetetlen uralkodói allűrök ezek, a felkapaszkodottság tipikus jele” – jelentette ki.

A volt kormányfőtanácsos szerint a politikusok viselkedése mögött az áll, hogy bár a magas kultúra imponál nekik, nincs valódi szellemi hozzáférésük.

„Vannak emberek, akiknek ugyan imponál a magas kultúra, de nincs szellemi hozzáférésük. Ez a klasszikus újgazdag, felkapaszkodott, kimosakodott, családi háttér nélküli embertípusra jellemző”

– állítja, hozzátéve, hogy ezek a vezetők az életüket nem a művelődésre, hanem a pénzszerzésre és a hatalomkoncentrációra szánták.

Bátonyi egy történelmi példával, Mátyás király Napóleon által elvitt halotti pajzsának esetével illusztrálta a helyzetet, amikor Lajos Fülöp francia király sem adta vissza a tárgyat, mondván, az a francia nemzet tulajdona. Ezzel szemben szerinte

Orbán Viktor bűncselekményt követett el, amikor a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből egy másfél milliárd forint értékű reneszánsz páncélt ajándékozott a lengyeleknek.

A Lázár János nevével fémjelzett kastélyprogramról Bátonyi azt mondta, az már a kezdetektől a magánosításról szólt. Állítása szerint Lázár már 2014 és 2018 között azon dolgozott, hogyan lehetne elpasszolni az épületeket, sőt,

az ingóságokat is elkezdte „kiszórni” a vele jó viszonyban lévő nemesi családoknak egy erre létrehozott jogszabályi keretrendszer segítségével.

A folyamatot 2018-ban Gulyás Gergely leállította, de Lázár 2022-es visszatérése után újraindította. A privatizációs kísérlet szerinte teljes kudarcba fulladt, mivel a nagy cégeknek, mint a Mol vagy a Richter, sem kellettek a kastélyok.

Bátonyi Péter szerint Lázárnak megvolt a saját magáról alkotott képe, amiben ő a Fidesz értelmiségi figurája.

„Azt hitte, hogy vakok között ő mind a két szemével élesen lát. Hogy a félművelt vagy teljesen műveletlen Szijjártó és Rogán-szerű figurákhoz képest ő valaki” – mondta.

Ezt támasztja alá szerinte az az eset is, amikor Lázár egy pápai kastélyavató beszédben az Esterházyakról áradozott, és „csak a vak nem látta, hogy magát képzeli a helyükbe”.

A rendszer működését jellemezve beszélt Matolcsy Györgyről is, aki szerinte nem arisztokratikus allűröktől, hanem látnoki tévképzetektől szenvedett: „Matolcsynak nem műveltségi tévképzetei és arisztokratikus allűrjei voltak, hanem látnoknak gondolta magát, aki kézrátétellel tudja irányítani a monetáris politikát.”

Az MNB-székház 100 milliárd forintos felújítását értelmetlennek és kártékonynak nevezte. „Ebből a pénzből a teljes állami tulajdonú kastélyállományt gatyába lehetett volna rázni” – tette hozzá.

A volt tanácsadó szerint az Orbán-rendszer egy megújított kádári alkun alapult. „Orbán rájött, hogy ez egy jó modell, ezért megújította” – mondta, idézve a lényeget:

„ti ott lenn csinálhatjátok a kis stiklijeiteket, ezért nem vitatjátok azt, amit mi fent csinálunk”.

A rendszer bukásának egyik fő okát a gazdasági recesszióban látja, ami megtörte ezt az alkut. „A kádári alku ugyanis csak addig működik, amíg valaki elő nem áll egy jobb ajánlattal” – vélekedett.

Orbán Viktor személyes motivációiról szólva úgy fogalmazott:

„A magyar társadalom arra kárhoztatott 16 éven keresztül, hogy Orbán Viktor újraélje gyerekkori álmait és emlékeit, a cechet pedig velünk fizettették ki”.

Ennek szimbóluma Hatvanpuszta, amit szerinte Orbán a saját szellemi színvonalának megfelelően újíttatott fel. A NER működését az akarnokság, a műveletlenség, a korlátlan hatalom és a felszínesség jellemezte – állítja.

A társadalom felelősségét firtatva azt mondta, a „sógor-koma gondolkodás” miatt nézték el a vezetők gazdagodását. A jogállamiság helyreállításával kapcsolatban szkeptikus, szerinte a 16 év alatt elkövetett bűncselekmények feldolgozásába a hatóságok „bele is rokkannának”. Saját feljelentései ügyében elmondta, a rendőrség egy évig semmit nem csinált, majd egy elutasító határozatot küldött, amit megtámadott, és az ügyészség végül elrendelte a nyomozást.

Bátonyi Péter, akit a Partizán riportjában elhangzottak után ki is rúgtak a minisztériumból (amire a kormányfő ezt cáfolta), részt vett az új kormány műemlékvédelmi programjának kialakításában, és a kulturális tárcánál kapna pozíciót. Ezt azonban hátráltatja, hogy három évre eltiltották a hivatalviseléstől, ami egy jelenleg is folyó munkaügyi per lezárultával oldódhat meg. Visszatekintve nem bánta meg, hogy a nyilvánossághoz fordult.

„Nem az viselt meg, ami történt, hanem az fog megviselni, ha hiába tettem. Ha nem lesz számonkérés, ha nem áll fel a műemlékvédelem, és megbicsaklik a folyamat”

– mondta.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Ezt nem láttam jönni: 50 év után újraélesztették a legendás családi westernt, és ez most tényleg megérte!
A legtöbb nézőnek a hetvenes évek kultikus sorozata ugrik be a cím hallatán: A farm, ahol élünk. Az új feldolgozás azonban sokkal közelebb áll az eredeti könyvekhez, mint arra számítottam. Új helyszínek, új konfliktusok és egy egészen más hangulat várja a régi rajongókat. Pont ettől lett ennyire érdekes a reboot.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2026. július 16.



Kevés olyan televíziós klasszikus létezik, amelynek neve ennyire összeforrt volna egyetlen adaptációval, mint A farm, ahol élünk. Ha valaki meghallja a címet, szinte biztosan nem Laura Ingalls Wilder 1932-ben megjelent regényei jutnak eszébe, hanem a hetvenes évek legendás amerikai szappanoperája, amely generációk számára jelentette a családi televízózás egyik meghatározó élményét. Amerikában a hetvenes évektől, Magyarországon a 90-es évek végétől.

Én sem vagyok kivétel. Gyerekként még az RTL Klubon találkoztam vele, valahol a hétköznap délutáni műsorsávban a Dragon Ball Z után ment a sorozat.

Nem gondoltam egy maradandó darabnak, de valahogy mindig egyszerűen ott ragadtam a képernyő előtt. Utólag visszanézve vicces belegondolni, hogy ez volt az én első „cowboyos/indiános” sorozatom, még úgy is, hogy őslakosok szinte alig szerepeltek benne. Éppen ezért lepett meg ennyire a Netflix új feldolgozása.

Első pillantásra könnyű lenne azt hinni, hogy ismét ugyanazt a történetet kapjuk modernebb képi világgal és fiatalabb szereplőkkel. Valójában azonban a reboot sokkal közelebb áll Laura Ingalls Wilder eredeti könyveihez, mint a klasszikus televíziós sorozat. Ez már a történet elején világossá válik.

Ahelyett, hogy rögtön a jól ismert minnesotai Wallnut Grove-i farmra érkeznénk, az Ingalls család első körben Kansas felé veszi az irányt.

A történet egyik legfontosabb helyszíne Independence városkája, ahol Charles, Caroline és két lányuk új életet szeretnének kezdeni a hideg Wisconsin után. Ám hamar kiderül, az álom nagyon ingatag lábakon áll.

A telepesek ugyanis olyan földre érkeznek, amely hivatalosan még mindig az Osage törzshöz tartozik. A vasúttársaság nem rendezte a terület tulajdonjogát, ezért a telepesek valójában politikai nyomásgyakorlásként vannak jelen az őslakosokkal szemben. Ez a konfliktus végig meghatározza az első évad eseményeit, és meglepően komoly történelmi hátteret ad egy alapvetően családi sorozatnak. Ezeket a történetszálakat egyébként a 70-es években teljesen kihagytak a feldolgozásból.

A készítők szerencsére nem próbálnak egyszerű válaszokat adni egy ilyen összetett helyzetre.

Charles Ingalls (a szintén netflixes, amúgy kimondottan szórakoztató Alkalmi randevúból ismerős Luke Bracey) igyekszik megóvni családját a valóságtól, miközben ő maga is egyre mélyebbre kerül egy olyan konfliktusban, amelyet már nem lehet pusztán kemény munkával megoldani. Itt komoly döntéseket kell meghozni: vagy az őslakosok járják meg egy földvásárlással és kilakoltatják őket őseik földjéről, vagy főszereplőink járnak rosszul, mert felépítettek egy egzisztenciát a semmiből és menniük kell.

Mindez azonban nem változtatja meg a sorozat alapvető hangulatát. A farm, ahol élünk továbbra is elsősorban egy családi történet marad. Kedves, nyugodt, helyenként nosztalgikus, és szinte minden jelenetből árad az a melegség, amely miatt annak idején az eredeti változatot is annyian szerették. A reboot egyik legnagyobb erőssége egyértelműen a szereplőgárda.

Különösen a két fiatal főszereplő emelkedik ki.

A Laurát alakító Alice Halsey remek választásnak bizonyul. Egyszerre kíváncsi, makacs és szerethető, pontosan olyan, amilyennek ezt a karaktert elképzeljük. A Mary (Skywalker Hughes) szintén kiváló munkát végez, a testvérpár között pedig természetes kémia működik. A történet érzelmi magját egyértelműen ők ketten adják. A szinkront egyébként senkinek nem ajánlom, nagyon sokat énekelnek a sorozatban és az eredeti énekek egyértelműen sokkal jobbak.

Persze a felnőttekre sem lehet panasz. Luke Bracey és Crosby Fitzgerald hitelesen alakítják Charles és Caroline Ingallst. Nem próbálják lemásolni a régi sorozat ikonikus figuráit, inkább saját értelmezést adnak a karaktereknek, ami jól áll ennek az új feldolgozásnak. Ami igazán meglepett, az az atmoszférája.

A vadnyugat ritkán tűnik ennyire barátságosnak és otthonosnak.

A tájak gyönyörűek, a díszletek hitelesek, a jelmezek szépek, és az egész produkción érződik, hogy a készítők szerették volna megidézni a klasszikus westernfilmek világát anélkül, hogy elveszítenék a történet családias hangulatát.

Persze nem ez lesz az a sorozat, amely mély filozófiai kérdéseket boncolgat vagy folyamatosan sokkoló fordulatokkal bombázza a nézőt. Sőt.

A farm, ahol élünk kifejezetten lassú tempót diktál és kiszámítható szappanopera. Inkább apró emberi történetekből, hétköznapi konfliktusokból és szerethető karakterekből építkezik. Ebben rejlik az ereje is. Egy olyan streamingpiacon, ahol minden produkció világmegváltó akar lenni, meglepően jól esik egy sorozat, amely egyszerűen csak jól akarja éreztetni magát a nézővel.

Talán emiatt működik ennyire jól a reboot is.

Rebecca Sonnenshine készítő nem akarja felülírni az eredeti sorozat örökségét, de nem is másolja szolgai módon. Inkább visszanyúl a könyvekhez, közben pedig modernebb szemlélettel dolgozza fel azokat a történelmi kérdéseket, amelyekről ötven évvel ezelőtt még jóval kevesebb szó esett. Ennek ellenére nem válik didaktikussá vagy túl komorrá. Megmarad annak, ami mindig is volt: egy kedves, emberközeli családi westernnek.

Lehet, hogy nincs benne óriási dráma vagy korszakalkotó történetvezetés. Néha valóban inkább hangulatból él, mint eseményekből. De ez egyáltalán nem baj. Vannak napok, amikor pontosan egy ilyen sorozatra vágyik az ember. A Netflix új A farm, ahol élünk feldolgozása számomra az év egyik legkellemesebb meglepetése lett.

Nemcsak azoknak tartogat újdonságokat, akik kívülről fújják a klasszikus sorozatot, hanem azoknak is remek szórakozás, akik most találkoznak először Laura Ingalls Wilder világával.

Ha egy nyugodt, szerethető, gyönyörűen fényképezett családi történetet keresel, amely egy kellemes westernhangulattal fűszerezi a mindennapokat, ennél jobb választást jelenleg nehéz találni a Netflix kínálatában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk