Az X-Faktor új mentora, Herceg Erika: Van egy törés az életemben amiatt, ami Ukrajnában történik velünk
Herceg Erika új energiákat hozott az X-Faktorba. Amellett, hogy profi énekesnő, aki körbeturnézta már Európát, érződik rajta, hogy ismeri az élet árnyas oldalát is, van mögötte élettapasztalat. A 2022-es X-Faktor első adása után beszélgettünk.
– Kárpátaljai magyarként különleges helyzetben vagy, mert közénk tartozol, de mégis bizonyos fokig kívülről látsz minket. Milyen Magyarország onnan nézve?
– Mindig is vágytam Magyarországra. De nem csak én. Magyar nyelvű gimnáziumba és főiskolára jártam Kárpátalján.
Itt szerettünk volna tanulni, dolgozni, élni.
Vágytunk abba a környezetbe, ahol mindenki magyarul beszél. Ukrajnában, ha nem ukrán anyanyelvűként születtél, akkor, ahogy mész följebb és följebb, egyre nehezebb boldogulni. Nem azt mondom, hogy lenéznek, de nehezebb.
Nagyon sok helyen megfordultam Kelet-Európán belül. Dolgoztam Ukrajnában, Oroszországban, Fehéroroszországban, Kazahsztánban. Mindig azt mondták, hogy én olyan más vagyok. Szerintem ez annak köszönhető, hogy igazi magyar vér csörgedezik az ereimben.
Persze az én életem úgy alakult, hogy sikerült feljutnom Kijevbe, és bejutottam Via Gra formációba, amiért nagyon hálás vagyok, mert sok tapasztalatot gyűjthettem. Elég jól kerestem, tehát anyagilag be vagyok biztosítva. De egy idő után az emberi kapcsolatok válnak a legfontosabbá. Nem mondom, hogy másutt nem voltak kedvesek velem az emberek, de itt valami csodálatos, milyen csapat vesz körül, és még a plázában is odajönnek a kislányok, és szeretettel vesznek körül.
Vezetni is itt tanultam meg, itt sokkal könnyebb a közlekedés, mint Kijevben, mert itt előzékenyek az autósok és elengednek. Jól érzem magam itt, megnyugodtam, leszálltam a földre. Úgy érzem, itt a helyen, és azon az úton járok, ami el lett rendelve számomra. Nagyon örülök, hogy beteljesült a több mint húsz éves nagy álmom: itt lehetek Magyarországon.
– Nagyon szimpatikus volt, hogy igyekeztél tényleg határozottan, szakmai alapon értékelni, rögtön az első versenyzőnek kedvesen, de határozottan megmondtad, hogy nem.
– Igen, egyetlen egyszer mondtam csak poénból valakire, hogy tovább engedem.
– Pont erre szerettem volna kilyukadni, hogy azért Laci egyszer csak behúzott a csőbe.
– Akkor Petivel akartam kitolni. Peti nagyon elő akarta adni a komoly mentort. De tudtam, hogy Lacival jó barátok, Laci mindig rá tudja beszélni a hülyéskedésre. Úgy jött ki a sorrend, hogy pont Peti előtt szavazhattam. Arra gondoltam, hogy most igent mondok erre a versenyzőre, hogy Petinek kelljen dönteni a sorsáról. De ne haragudjatok meg érte, ez még csak az előválogató, én sem lehetek mindig szigorú.
– Sok udvarlód akadt ebben az adásban.
– Magam is meglepődtem most, kevesebbre emlékeztem. Jó érzés volt. Kicsit vicces, de amúgy ez normális, már megszoktam.
– Egyszer sem volt kellemetlen? Senki sem ment túl messze?
– Nem, aranyosak voltak. Pozitívan állok hozzá. Évek óta kapok udvarló üzeneteket. Persze öt éve van párom, akit imádok, szeretek. De jól esik egy nőnek, ha udvarolnak neki, ha azt mondják, hú de szép vagy!
Nekem nagyon jól esik.
– Mentortársaid igazi nőfalók: te vagy az ötödik hölgy mellettük a zsűriben. Hogy érzed, a fiúknak is lehetett szerepe abban, hogy ilyen gyorsan váltották egymást a lányok?
– Szerintem nincs közük ahhoz, hogy a lányok cserélődtek. Ahhoz van csak közük, hogy még mindig itt ülnek. Ez pedig annak köszönhető, hogy tudják a dolgukat, profik, értenek ehhez. Nagyon soka tanultam tőlük és még fogok is, felnézek rájuk.
Amikor olyan emberekkel kezdesz dolgozni, akiket nem ismersz, akkor nem érted a vicceiket, nem ismered ki a mozdulataikat. Lehet, hogy ha valaki viccelődik, és te rossz néven veszed. Én pedig elég lobbanékony nő vagyok. Nem hallgatok, egyből visszavágok, visszakérdezek.
– Mentorként mik a szempontjaid a versenyben?
– Nálam minden számít, nem csak az ének. A hang a legfontosabb egy ilyen versenyben, de én nézem az egyéniséget, a karaktert is. Legyen érdekes, és a hangja, a belső energiája harmonizáljon a külsöjével.
– Mentorként bemutatkoztál. Énekelni mikor hallhatunk? Tervezed esetleg, hogy magyarul énekelj?
– Van most egy törés az életemben. Próbáltam dalt fölénekelni. Szerettem volna publikálni most ősszel, de félretettem. Ez a törés annak köszönhető, ami Ukrajnában történt velünk ebben az évben. Nem tetszik a dal, nem olyan jó, mint szeretném, mert egyszerűen most nem tudom magam megfelelően kifejezni a zenében.
Bármennyire is ide tartozom, magyarok a gyökereim, én Kijevben építettem az életemet a párommal. Ott maradtak terveink, vár a házunk, a cicánk. Ott élnek a csodálatos barátaink, akik nagyon hiányoznak nekünk. Nem volna szép tőlem vidám dalokat kiadni, amikor ez a helyzet. Emberileg nem tudom megtenni. Az pedig, hogy én legyek a százötvenedik énekesnő, aki ukránul vagy magyarul a háborúról énekel, nem volna normális. Akkor inkább befogom a számat, és hallgatok.
– Az X-Faktorban szokott olyan forduló lenni, ahol a mentorok együtt énekelnek a mentoráltjaikkal. Azt azért vállalod?
– Persze, miért ne vállalnám? Jó lenne, ha saját dal lehetne, azonban nem fogom a versenyzőimet rákényszeríteni, hogy oroszul énekeljenek. De ha lesz ilyen opció és kell énekelnem, akkor természetesen állok elébe.
– Az adás talán legmeghatóbb pillanata is hozzád kapcsolódik, amikor is az orosz Zueva Katerina lépett színpadra a Te daloddal, és elmondta, mekkora sztár vagy Oroszországban, és mennyire örül, hogy itt vagy. A produkció jó volt, a végén meg is ölelted a lányt. Nehéz ezt a jelenetet nem a háború kontextusában nézni...
– Igen. Nagyon jól esett, hogy hozta ezt a dalomat. Ez a kislány 3 vagy 4 éve itt él Magyarországon, és tanul magyarul. És épp ez az, amiről beszélek. Nekem vannak orosz, ukrán rajongóim, kezd gyűlni a magyar tábor is.
Én magamat inkább világpolgárnak nevezném, aki nagyon sok országban megfordult, és tényleg igyekszem az emberekben meglátni a jót és a szépet. Én is nagyon sok szeretetet kapok az emberektől, és mindegy, hogy ez most Ukrajna, Oroszország, Kazahsztán vagy Magyarország, én a rajongóimért vagyok. Mindig is énekesnő voltam, akinek a szórakoztatás a feladata. Az, ami most történik, az felfoghatatlan, szörnyű, és nagyon fáj. Nagyon örülök, hogy eljött ez a kislány, pedig biztos vagyok benne, ő is sokat gondolkozott rajta, hogy bevállalja vagy sem ebben a helyzetben. De le a kalappal előtte, amiért eljött, mert szuper volt.
