KULT
A Rovatból

Az új Indiana Jonesnak egy múzeumban a helye – Visszarepít minket az időben

Vajon Harrison Ford végleg szögre akasztja a kalapját? Indy utolsó kalandja látványos, érzelmes és akkorát szippant a múltból, hogy az orrán spriccel ki a nosztalgia. Régi varázs régi legendáktól Az Indiana Jones és a sors tárcsája.


A filmtörténet egyik legkultikusabb, legismertebb, legkedveltebb és legkalaposabb hőse kétségtelenül Indiana Jones, az ostoros régészprofesszor, aki immár 42 éves pályafutása alatt előkerítette a szövetség (frigy)ládáját, a Sankara köveket és a Szent Grált, sőt, földönkívüli lényekkel és Hitlerrel is találkozott. Túlélt köpőcsöves bennszülötteket, egy gigantikus guruló kőgolyót, kilenc beléfúródott golyót, mérges áspisokat, egy leszakadt függőhidat, egy cirkuszi vonatot, a bűnbánó ember pengéit, szakadékokat, repülőgépcsatákat, a habókos faterját, csalfa barátokat és szeretőket, mérgezést, óriás gyilkos hangyákat, nem mellesleg pedig egy atomrobbanást is. Na meg a nácikat, akik még a II. világháború lezárása után 24 évvel is képesek megkeseríteni az életét…

Steven Spielberg 1981-ben indult Indiana Jones-franchise-a ugrik be elsőként a legtöbbeknek, ha a kalandfilm műfaja kerül szóba, de meg is dolgozott azért a helyért, amit betölt a filmtörténetben. Az eddigi négy rész (Az elveszett frigyláda fosztogatói – 1981, A végzet temploma – 1984, Az utolsó kereszteslovag – 1989, A kristálykoponya királysága – 2008) majdnem kétmilliárd dollárt hozott világszerte a mozikból, illetve összesen 13 Oscar-jelölést kapott és 7 Oscar-díjat (az első részt a legjobb film kategóriájában is nominálták).

Azt pedig, hogy a legutóbbi, 2008-as negyedik rész után (amelyben Harrison Ford már 65 évesen játszotta el az életveszélyes kalandokat előszeretettel kifogó akcióhőst) 15 évvel kapunk még egy ötödik epizódot is, amiben Ford még 79 esztendősen is fejébe csapja a kalapot (2021 júniusa és 2022 februárja között forgott a film), arra Az utolsó kereszteslovag idején legvadabb álmaiban sem gondolt volna a franchise rajongótábora.

Pedig Spielberg, George Lucas és a Paramount már 1979-ben megegyeztek arról, hogy összesen öt Indiana Jones-filmet készítenek majd.

Vélhetően nem gondolták akkor, hogy az ötödik film csak 2023-ban kerül majd a mozikba, de mindegy is, az a lényeg, hogy itt van, elkészült az Indiana Jones és a sors tárcsája, egy utolsó (most már tényleg) kaland Harrison Ford Indyjének. Spielberg azonban visszalépett ezúttal a rendezéstől, pedig egészen 2020-ig úgy volt, hogy nem adja ki a kezéből a gyeplőt. Végül azonban úgy érezte, ő mindent megtett már azért, hogy ifj. Henry Jones professzort halhatatlanná tegye, így a lezárást lehetőségét másnak adta, ő pedig megmaradt producernek. Harrison Ford ajánlotta be direktornak az eléggé változatos filmográfiával rendelkező James Mangoldot (Cop Land, Észvesztő, Kate és Leopold, Azonosság, A nyughatatlan, Börtönvonat Yumába, Kéjjel-nappal, Farkas, Logan – Farkas, Az aszfalt királyai), akivel együtt dolgozott a 2020-as A vadon hívó szaván (Mangold volt az egyik producere).

Az új kalandkarmester pedig természetesen van annyira profi, hogy azt adja a rajongóknak, ami Indiana Jonest Indiana Jonesszá tette: egy klasszikus értelemben vett, abszolút Spielberg-ízű kalandot. Ráadásul mindjárt két Indyt is kapunk most a pénzünkért.

1944-ben játszódik ugyanis a hosszú, bevezető akciószekvencia, amelyben a fiatalra CGI-ozott Jones professzor (talán technikailag az eddigi legjobb, de még mindig nem tökéletes) próbál visszaszerezni a náciktól értékes történelmi tárgyi leleteket, többek közt a Jézus vérét fakasztó lándzsát. Majd belebotlik Arkhimédész híres tárcsája, az Antiküthéra egyik felébe, amiről úgy tartják, meg tudja határozni, hol vannak hasadások az időben… (A valóságban az antiküthérai szerkezet egy antik számológép, ami naprendszerbeli objektumok pozíciójának megállapítására, holdfogyatkozások kijelzésére alkalmas, tetszőleges dátum beállításával.)

25 évvel később, 1969-ben az idős Indy újfent magányosan tengődik egy New York-i lakásban, a felesége, Marion elhagyta, és ásítozó diákokat tanít az egyetemen. Majd hirtelen felbukkan az életében a keresztlánya, Helena Shaw (Phoebe Waller-Bridge), akit gyerekkora óta nem látott, és aki szintén a tárcsát szeretné felkutatni. Ám nem ő az egyetlen, hiszen 1944 után visszatér a náci fizikus, Dr. Voller (Mads Mikkelsen) is, akitől annak idején Indy sikeresen ellopta az ereklyét. Megindul hát a hajsza a tárcsa mindkét darabja után, amelyek összeillesztése természetesen Voller ördögi tervének elengedhetetlen része.

Ami rögvest szembeötlő A sors tárcsája kapcsán, hogy az alkotók A kristálykoponya királysága kritikái után próbálták kerülni az idétlen humort és a zavarbejtő vagy egyszerűen ciki mozzanatokat (pl. atombomba-robbanás túlélése hűtőben, prérikutyák asszisztálása, liánokon lengés majmokkal stb.). Mangold érezhetően az eredeti franchise hangulatát próbálta visszaidézni, e célból pedig nem félt keményen szűrőzni a jeleneteket, és rengeteg üldözést kapunk. Sőt, talán már túl sokat is: üldözés New Yorkban az utcán, a metróban, üldözés Tangerben, üldözés Szicíliában, üldözés a tengeren, üldözés a barlangban, mindenhol üldözés. Már félő is volt, hogy ezúttal nem jut nekünk például egy jó kis „leletfelfedezős” szcéna, pedig az hogyan hiányozhatna egy Indy-filmből, de szerencsére végül nem kellett csalódnunk.

A forgatókönyv mindenesetre eléggé ráment arra, hogy kiszolgálja a széria rajongóit. Sok-sok utalás a korábbi filmekre, régi szereplők is felbukkannak újra, és persze a már említett atmoszféra is ezt erősíti.

Végtére is nosztalgiából jelesre vizsgázott a film, hiszen sikerült visszahoznia azt a varázst, amiért anno megszerettük kalapos profunkat.

Abban azonban próbáltak eltérni a forgatókönyvírók (négyen is voltak, Mangold mellett David Koepp, Jez Butterworth és John-Henry Butterworth), hogy bár eddig főként vallási kegytárgyakért folyt a küzdelem (na meg egy alien buksijáért), ezúttal nem a Bibliából szereztek megszerzendő ereklyét, hanem a tudomány területéről. Az ókoriak közül pedig Arkhimédésznél nem volt menőbb. Azért ne legyenek illúzióink, a természetfeletti, ahogy eddig minden epizódban, most is felüti a fejét.

Az Antiküthéra megszerzéséért folytatott harc azonban nem mindig kiegyensúlyozott. Kétségtelen, hogy az akciók (mármint az üldözések) változatosak és látványosak, igazán meglepővel és meghökkentővel nem szolgálnak.

A legfőbb karakterdinamikát Indy és kétes erkölcsű keresztlánya, Helena kapcsolatának kellene szolgáltatnia, és bár valóban új tematika, hogy (már csak Ford korából adódóan is) ezúttal nincs szerelmi szál, inkább egy amolyan apa-lánya vonaltól remélték az alkotók, hogy megteremtik vele a kellő nézői azonosulást, mivel azonban Indy és Helena nem igazán tartották a kapcsolatot eddig, inkább csak munkatársaknak tűnnek, ráadásul a lány eléggé kiismerhetetlen, így nem is kerül túl közel a közönség szívéhez. Sebaj, akad itt gyerekkarakter is Ethann Isidore-tól (Teddy azért messze van A végzet temploma Picurjától), vén tengeri medve Antonio Banderastól (ezt a kis szerepet nagyjából bárki eljátszhatta volna), veszélyes gorilla Boyd Holbrooktól (hozza a Logan-formáját), vagy a náci Le Chiffre Mads Mikkelsentől (ő az most, ami a kilencvenes években Gary Oldman volt: minden filmek főgonosza), de kétségtelen: nem a karakterek miatt lesz emlékezetes A sors tárcsája.

Inkább a búcsú az, ami belengi a történetet, és rátelepedik a nézőkre. Hogy most látjuk utoljára Fordot ebben a szerkóban a nagyvásznon. Emiatt pedig hajlamosan vagyunk elnézni a film hibáit, és átadni magunkat a jól eső Indy-mágiának. Érdemes is, mert búcsúként tényleg szép lett. Integessünk együtt ennek a legendának!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Hermányi Mariann a Hunyadi meztelen jeleneteiről: „Elárulom minden nézőnek, hogy ha benéznek a ruhájuk alá, kábé ugyanezt fogják találni”
A színésznő azt is hozzátette, hogy „nekem az a véleményem, hogy maga az arc, ahogy maga az egész test is, egy eszköz.”


A Hunyadi sorozat Luxemburgi Erzsébetét Hermányi Mariann játssza, aki a sorozat több meztelen jelenetében is feltűnik. A 24.hu szerint volt, ami annyira betalált, hogy még a Médiahatóság is kapott miatta bejelentést.

A színésznő a TV2 podcastjában beszélt az élményeiről, amit a story.hu idézett:

„Ha én elvállalok egy produkciót – akár tartalmaz ilyen jelenetet, akár nem –, az nálam úgy kezdődik, hogy meglátom, milyen a forgatókönyv. Ha tetszik a történet, akkor egyet megint továbblépek: megnézem, ki a rendező, milyen lesz majd a stáb, kik lesznek a partnereim. Ami a Hunyadi kapcsán izgalmas dolog volt, és amivel én még előtte soha nem találkoztam, hogy már a casting folyamatában szóltak: lesznek ilyen jelenetek, és hogy az egyik castingkör pont ezért lesz. Akkor mi csak arról fogunk majd beszélgetni a rendezőkkel, a producerekkel, hogy nekünk mit jelent a meztelenség egy filmben.

Nekem az a véleményem, hogy maga az arc, ahogy maga az egész test is, egy eszköz. Az egy vászon, amire festve az ember történeteket mesél el.”

A színésznő szerint „van olyan, hogy lekerül a ruha, és úgy látszik az ember, ahogy a Jóisten megteremtette”.

„Egyébként elárulom minden nézőnek, hogy ha benéznek a ruhájuk alá, kábé ugyanezt fogják találni. Tehát nem kell annyira meglepődni azon, hogyha az ember meztelenséget lát. De szerintem nagyon fontos az, hogy ez ne öncélú legyen, hanem művészi, és szolgálja a történetet”

– tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Hunyadi-láz a TV2-n! Újabb műsorokat töröltek a sorozat sikere miatt
A történelmi sorozat népszerűsége továbbra is töretlen, már több mint egymillióan követték a TV2-n. A csatorna emiatt ismét műsorváltozást jelentett be, a Farm VIP újabb epizódja is elmarad.
F. O. - szmo.hu
2025. március 19.



A TV2 ismét műsorváltozást jelentett be a Hunyadi című sorozat miatt. A március 22-i, szombat esti program átalakul, ugyanis a Tények után újra levetítik a negyedik és ötödik epizódot. Emiatt a 18:55-kor kezdődő Tények Plusz, a Farm VIP aznap nem kerül adásba.

Ez már a második alkalom, hogy a valóságshow egy epizódját kihagyják a történelmi sorozat sugárzása miatt.

A Hunyadi János életét bemutató sorozat március 8-án indult a TV2-n, Kádár L. Gellért főszereplésével. A Bán Mór regénye alapján készült produkció már a premierhétvégén a nézettségi toplista élére került, és a múlt hétvégén is kiemelkedő eredményeket ért el: a sugárzott epizódokat több mint egymillió néző követte a TV2 Média Csoport csatornáin.

A sorozat sikere miatt a csatorna március 15-én ismét műsorra tűzte az első három epizódot, majd az esti órákban levetítette a negyedik és ötödik részt is. Akkor a Farm VIP egyik epizódját szintén levették a műsorról. Az új, hatodik epizódot március 22-én, 21 órától sugározza a TV2.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Igazi horror szülőknek, amit mindenkinek látnia kellene – az év sorozatát rakta le a Netflix a Kamaszokkal
Te mit tennél, ha a 13 éves, tini gyerekedet hajnalok hajnalán elvinné a rendőrség, mert egy gyilkossággal vádolják? Hinnél a saját fiadnak, még akkor is, ha minden ellene szól? Stephen Graham és Jack Thorne legújabb sorozata nagy gyomros a szülőknek és figyelemfelhívás a fiataloknak!
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. március 23.



Mindig is kedveltem Stephen Graham munkásságát. Először a Blöff Tommyjaként ismertem meg a brit karakterszínészt, de kisebb szerepekben láthattuk Az elit alakulatban és A Karib-tenger kalózai negyedik és ötödik részében is. A tavalyi Testeket szinte csak miatta volt érdemes megnézni. A hatalmas filmográfiával rendelkező színész számára az igazi áttörést talán a Gengszterkorzó hozta el, ő alakította Al Caponét a nagyszabású HBO sorozatban.

Majd összehozta a sors Jack Thorne íróval, akivel több projektben is együtt dolgozhattak.

Ezután Graham egy kicsit átállt a kamerák másik oldalára is, és beszállt a Boiling Point sorozatba mint főszereplő, író és producer. A széria a Forráspont című, feszült thrillerből készült, amiben szintén Graham volt a főszereplő. A páros végül együtt hozta tető alá 2025 eddigi legjobb minisorozatát, a Kamaszokat. Itt aztán kendőzetlenül és kegyetlenül mutatják be, miként hat a modern világ a családokra, és kiemelten az iskolásokra.

De miért is fontos alkotás a Kamaszok? A Netflixen látható minisorozat szinte egy csoda. Nemcsak történetileg és a mondanivaló szempontjából, de a megvalósítás is egy hatalmas filmtechnikai teljesítmény. Philip Barantini rendező szintén sokadik projektjében dolgozik együtt a Graham-Thorne kettőssel.

Nem lehet elmenni amellett az elképesztő munka mellett, amit az alkotók leraktak az asztalra.

A Kamaszok valós időben, vágatlanul mutat be egy-egy órát a szereplőink történetéből. Akik tisztában vannak azzal, hogyan készülnek a filmek, tátott szájjal fogják nézni a Kamaszok minden pillanatát. Itt nincsen több kameraállás, sem rejtett vágások. Minden rész az elejétől a végéig óramű pontosságú, megtervezett remekmű. Mindezt úgy, hogy a második rész például egy középiskolában játszódik, több száz statisztával, CGI nélkül, tehát nem egy háromszereplős drámáról beszélünk (legalábbis ott). A készítők szerint egyetlen egy alkalommal használtak vizuális effekteket, amikor a kamera átment egy ablakon, ott eredetileg nem volt üveg a keretben.

Ezeket az 50 perces részeket hibátlanul felvenni hihetetlen teljesítmény.

Ami a legszebb az egészben, hogy ez a technikai teljesítmény ténylegesen hozzátesz a történethez. Feszültté és autentikussá teszi a cselekményt úgy, hogy nem vált át dokumentarista stílusba, mint egy kézikamera tenné.

Történetünk szerint van egy gyilkosság, ami miatt a rendőrség rajtaüt egy családon, elfogják a 13 éves Jamie Millert (Owen Cooper), kirángatják otthonából, és viszik is a rendőrőrsre, mert szinte bombabiztos bizonyítékuk van rá, hogy a fiú a tettes. A fiatalt azzal vádolják, hogy különös kegyetlenséggel megkéselte két évvel idősebb iskolatársát. Nem árulok el sokat a cselekményből, de maradjunk annyiban, hogy nagyon kemény gyomrost ad a nézőknek, és egy olyan képet fest a mai tinik világáról, amitől lehet, hogy sokan átgondolják a gyerekvállalást.

A szereplők teljesen hitelesek, a fiatal Coopernek ez az első szerepe, és nem viccelek, de a harmadik epizódot elviszi a hátán a srác.

Az első rész az elfogást mutatja be, megismerjük a rendőri procedúrát, a második a nyomozókat követi, ahogy tárgyi bizonyítékokat próbálnak gyűjteni az iskolában. A folytatásban a gyanúsított fiú és egy pszichiáter beszélgetnek, végül az utolsóban 13 hónappal a történések után megismerjük a bűncselekmény és a nyomozás következményeit a család szemszögéből, és a szülői bűntudatra koncentrálunk. Zseniális, mást nem lehet rá mondani.

Aki szeretné látni, hogy készült a sorozat, íme a werkfilm:

A legszebb az egészben, hogy egyrészt a gyanúsított nem egy szegény családból származik, és nem is tűnik egyértelműen bűnösnek. Egészen sokáig bizonytalanságban tartják a nézőt, és amikor valami kiderül a karakterekkel kapcsolatban, együtt kapjuk a gyomrosokat a szereplőkkel. Itt bizony nem csak egy tini okoz egy tragédiát, hanem több tényezőre kell bontani a felelősséget. De nem is ez a lényeg. Mondhatni, hogy a társadalom a hibás az egészért, miközben nem tolják az arcunkba ezt az üzenetet.

Miután megjelent a sorozat, az interneten elindult egy felháborodás, mert sokan azt hitték, hogy egy igaz történet alapján készült a sorozat, de a készítők ezt cáfolják.

Nem is olyan régen ugyanis történt egy hasonló eset, ám ott az elkövető nem épp egy jómódú családból származott. Sokan rögtön társadalmi cenzúrával és finomkodással vádolták a Netflixet, de a készítők elmondták, hogy mindig is egy viszonylag jómódú fehér fiút akartak főszereplőnek, hiszen így jóval nagyobbat ütött a „bárkivel megtörténhet” üzenet. Ez a kisebb internetes félreértés sem tudta elrontani a Kamaszkor reputációját.

Márpedig ez tényleg bárkivel megtörténhet. Egyáltalán nem látunk lehetetlen, vagy különleges körülményeket. Ez pedig nagyon ijesztő, szinte horrorszintű történet lehet egy szülőnek. Több helyen arról olvastam, hogy nem tudták szülők egyben végignézni a négyrészes sorozatot, annyira brutális. A harmadik epizód gyakorlatilag egy kétszemélyes kamaradráma a diák és a pszichológus között. Ennek a résznek köszönhettem, hogy nem bírtam leállni, és megnéztem az utolsó epizódot is.

Egyszerre hatásos, felzaklató és ámulatba ejtő, amit a képernyőn látunk. Egyrészt az elsőfilmes színész játéka elsőrangú – nem csodálkoznék, ha ebben az évben több jelölése is lenne sorozatos díjátadókon.

Fiatal kora ellenére hihetetlenül jó ritmusban tudott váltani a viselkedésmódjai és hangnemei között. A pszichológussal gyakorlatilag élete egyik legfontosabb beszélgetését szinte párbajként éljük meg, aminek komoly hatásai lesznek a fiatal jövőjére. Az első epizód visszahúzódó, megszeppent Jamie-je sehol nem volt az epizód alatt.

Nem tudom jobban dicsérni a sorozatot. Ennél jobb dolgot régen láttam a Netflix kínálatában. Nehéz történet, bámulatos megvalósításban. Philip Barantini rendezése, Matthew Lewis kamerakezelése, Stephen Graham, aki az apát játssza, és Owen Cooper játéka önmagában megéri a megtekintést.

De az egész egyben, valami hihetetlen élmény.

Nem kellemes élmény, nem egy családi téma, de úgy gondolom, ezt mindenkinek látnia kellene. Nagyon felgyorsult a világ, rengeteg inger éri a fiatalokat, sokkal több, mint akár 10 évvel ezelőtt. Ez persze nem feltétlen rossz, de itt jönnek képbe a generációs különbségek. Lehet, hogy a szülőknek jobban bele kellene ásni magukat, hogy online mit csinálnak a gyerekeik? Nem tudom. Nincs erre igazán válasz, mert a szülők kezében tényleg csak a remény és a bizalom marad a gyermekek felé, hogy normálisan fog viselkedni. Nem lehet megvédeni őket a kamaszkortól és önmaguktól.

Amint az iskola és a különféle közösségek bekerülnek a gyerek életébe, a szülők kezéből sokszor kiesik a gyeplő. Sok ilyet látni sajnos.

A fiatalabbaknak pedig meg kellene érteniük, hogy döntéseiknek komoly következményei vannak. Fontos lenne megszabadulni a „mást bánts, addig se téged bántanak” attitűdtől, de mint tudjuk, a gyerekek nagyon kegyetlenek tudnak lenni. Az online és fizikai zaklatás és az erőszak gyakori jelenségek az iskolákban, főleg a briteknél. Ez egy közel tökéletes sorozat, ám nem hozta meg a kedvem a gyerekvállaláshoz.

A Kamaszok magyar szinkronnal is megtekinthető a Netflix műsorán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Autizmussal diagnosztizálták a The Last of Us sztárját
A 21 éves színésznő egy stábtag tanácsára fordult szakemberhez, és a The Last of Us első évadának forgatása alatt kapta meg a diagnózist. Ezek után úgy fogalmazott: hatalmas megkönnyebbülés számára az eredmény.


Bella Ramsey, a The Last of Us című sorozat egyik főszereplője a British Vogue-nak adott interjújában osztotta meg, hogy autizmust diagnosztizáltak nála. A 21 éves színésznő arról beszélt, hogy egy stábtag hívta fel a figyelmét az árulkodó jelekre, mivel a saját lányánál korábban már megállapították az autizmust, és felismerte a hasonlóságokat Ramsey viselkedésében. A fiatal színésznő ennek hatására döntött úgy, hogy szakemberhez fordul, és végül a sorozat első évadának forgatása alatt kapta meg a diagnózist.

Ramsey szerint a diagnózis segített neki jobban megérteni önmagát és azt, hogyan viszonyul a környezetéhez.

Hozzátette, hogy az eredmény hatalmas megkönnyebbülést hozott számára, mert sokáig kívülállónak és különcnek érezte magát.

Közben a The Last of Us című sorozat második évada április 14-én érkezik a Max kínálatába.

Az új évad az előzetesek alapján még több zombit, drámát és új karaktereket ígér a nézőknek.

A folytatásban Pedro Pascal és Bella Ramsey mellett új szereplők is csatlakoznak a történethez. Kailyn Dever Abby szerepében tűnik fel, emellett Isabela Merced (Dina), Young Mazino (Jesse), Ariela Barer (Mel), Tati Gabrielle (Nora), Spencer Lord (Owen), Danny Ramirez (Manny) és Jeffrey Wright (Isaac) is látható lesz a második évadban. A sorozatban vendégszereplőként láthatjuk Catherine O’Harát, valamint visszatérnek olyan karakterek is, mint Gabriel Luna (Tommy) és Rutina Wesley (Maria).

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk