KULT
A Rovatból

Az ötvenes Bridget Jones egy huszonéves fiúval szexel, avagy kedvenc szinglink utoljára lopja el a szívünket

A negyedik Bridget Jones-film, a Bolondulásig sokakat kiakaszt majd, és készüljünk fel: nehezen bírjuk majd könnyek nélkül.


Egy majdnem 30 éves történet ért most véget, legalábbis a nagyvásznon. Elméletileg... Bridget Jonest ugyanis 1996-ban ismerhette meg először a regényolvasó közönség, hiszen ebben az évben jelent meg a Büszkeség és balítélet-rajongó Helen Fielding Bridget Jones naplója című kötete, amelyben egy harmincas brit szingli nő londoni magánéleti kalandjairól lehetett olvasni naplóbejegyzések formájában. A könyv gyorsan bestseller lett, így nem csoda, hogy a filmesek is lecsaptak a sztorira, és röpke öt évvel később, 2001-ben már be is mutatták az azonos című filmet, nem meglepő módon szintén óriási sikerrel: 25 millió dolláros költségeinek több mint tízszeresét, 281 milliót hozott a világ mozijaiból.

A film kapcsán sokan berzenkedtek előzetesen, amiért az alkotók erre az ízig-vérig angol szerepre egy amerikai (texasi) színésznőt, Renée Zellwegert szerződtették, akinek el kellett sajátítania a brit akcentust, és nem kevés plusz kilót magára szednie a karakter megformálásához.

A Sharon Maguire által rendezett film megnézése után azonban elcsendesedtek a kritizálók, mivel Zellweger teljes mértékben magáévá tudta tenni Bridget Jonest, eggyé vált vele, tündéri alakítását pedig az Amerikai Filmakadémia is elismerte, amikor Oscar-díjra jelölték őt 2002-ben a legjobb női főszereplő kategóriájában.

Nem kellett nagyon sokat várni a folytatásra sem, a Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! 2004-ben pattant fel a mozik vásznaira más rendezővel (Beeban Kidronnal), és bár ez is kasszasikert aratott (265,1 millió dolláros összhozammal), a minőséggel már egyáltalán nem volt megelégedve a többség, nem véletlenül. Egyébként a mostani, negyedik részt látva továbbra is kijelenthető, hogy még mindig a Mindjárt megőrülök! a franchise leggyengébb darabja, de ne szaladjunk ennyire előre!

A harmadik menetre már sokat kellett várni: 2016-ban mutatták be a Bridget Jones babát várt, amely egyben Renée Zellweger visszatérése is volt a színészkedéshez, előtte ugyanis több mint hat évig nem lehetett semmiben sem látni, jó időre visszavonult a szakmától. Az új sztori pedig nem okozott csalódást, hiszen visszaült Sharon Maguire a rendezői székbe, és bár ez az epizód kereste a legkevesebb pénzt, a 211,9 millió dolláros bevétel így is nagy sikernek számít, tekintve, hogy 35 millióba került a gyártás.

Ebben Bridget 42 évesen végre teherbe esett, és bár az apa személye nem volt biztos, végül a nagy szerelem, Mark Darcy (Colin Firth) lett a befutó, így Bridget végre családot alapíthatott.

Újabb kilenc év telt el, mire az alkotók szerint lezárásához érkezett Bridget története. A magyar keresztségben Bolondulásig alcímet kapott film felütése sokakat elszomoríthat, hiszen úgy indulunk neki az újabb magánéleti zűröknek, hogy Mark már négy éve nincs köztünk, életét vesztette egy szudáni kiküldetés során. Így Bridget magára maradt Billy nevű fiával (Casper Knopf), akinek születését végignézhettük a harmadik részben, valamint a kislányával, Mabellel (Mila Jankovic).

Az immár ötven körüli hősnőnk Mark halála után magába zuhant, otthagyta a tévés produceri állását, és nem is pasizik, csak a gyerekei nevelésére összpontosít. A hosszú gyászidőszaknak azonban véget kell vetni, Bridget ezért újra beleveti magát az életbe: visszaszerzi a melóját, bébiszittert (Nico Parker) fogad a srácai mellé, és elkezd randizgatni is, méghozzá egy nála jóval fiatalabb, 29 éves fiúval, Roxsterrel (Leo Woodallt pl. A Fehér Lótusz 2. évadából és az Egy nap című sorozatból lehet ismerős), aki a nagy korkülönbség ellenére látszólag odavan Bridgetért. Ugyanakkor felbukkan gyermekei új tanára, a szociálisan kissé merev és materialista Mr. Wallaker (Chiwetel Ejiofor) is, aki szintén megbolygatja Bridget mindennapjait.

Itt tartunk tehát most. Vagyis a Bolondulásig rögtön az elején a feje tetejére állítja főszereplője életét, mondhatni, lenullázza, hogy negyedszer is vicces, kínos és megható pillanatok közepette próbáljon sokadszorra rátalálni a boldogságra.

A Bolondulásignak van egyfajta osztálytalálkozós jellege, sokat játszik a nosztalgiára, ami nem is véletlen, hiszen elvileg egy lezárást láthatunk. Visszatér szinte mindenki az előző részekből több-kevesebb időre, így Bridget baráti triója, Shazzer (Sally Phillips), Tom (James Callis) és Jude (Shirley Henderson), a szülei, Pamela (Gemma Jones) és Colin (Jim Broadbent), a közeli munkatársai, Miranda (Sarah Solemani) és Richard (Neil Pearson), a nőgyógyásza, Dr. Rawlings (Emma Thompson), nem utolsósorban pedig az örök csábító Daniel Cleaver (Hugh Grant). Ez az all-star banda – kiegészülve az új karakterekkel – már kapásból mosolyra késztetheti a rajongókat, és itt jegyezzük meg: érdemes a Bolondulásig előtt újranézni az első három részt, úgy még meghatóbb lesz ismét, immár idősebb kivitelben együtt látni ezt a szép nagy családot.

A negyedik Bridget Jones-film rendezője első ízben egy férfi, egy bizonyos Michael Morris lett, aki olyan sorozatokat dirigált többek között, mint a Testvérek, a Kártyavár, a 13 okom volt, a For All Mankind vagy a Better Call Saul, első egész estés filmjét pedig 2022-ben készítette el, ez volt az Oscar-jelölt, To Leslie című kiváló kis független dráma.

Morris múltja pedig tisztán érződik is a Bolondulásigon, ami kétségtelenül az eddigi legdrámaibb rész a Bridget Jones-filmek közt: sokkal inkább működik érzelmi síkon, mint a humorén (ami persze ezúttal sem hiányzik, csak nem annyira fajsúlyosan, mint az előző három epizódban).

Ez azonban javára válik a filmnek, ami valóban tartogat néhány kellemesen könnyes pillanatot, Renée Zellwegernek pedig ez a szerep minden bizonnyal már beszivárgott a legapróbb pórusaiba is, csípőből hozza ugyanis a középkorú Jonest annak minden rigolyájával, bájával, szerencsétlenkedésével és szerethetőségével.

A Bolondulásig tehát mindent egybevetve egy szép és megható lezárása Bridget Jones magánéleti kalandjainak, amely tán humorban kevésbé erős, mint a franchise csúcsát jelentő első, valamint a szintén jól sikerült harmadik rész, de szertelensége, bölcsessége és érzelmes pillanatai érdemessé teszik arra, hogy a „szingliszéria” teljes jogú és szerethető tagja legyen. Köszönjük, Bridget, hogy annyiszor hülyét csináltál magadból, mi így szeretünk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: