„Az igazán erős az, aki tud a gyengeségeiről beszélni” – interjú Jakupcsek Gabriellával

Zárug Péter Farkassal Benyó Rita beszélgetett a VálaszOnline podcastjában a Fidesz választási vereség utáni helyzetéről és a párt jövőjéről. Az elemző szerint a Fidesz nem nézett szembe a történtekkel, és a hétvégi kongresszus sem a megújulásról, hanem egy cég belső ügyeinek rendezéséről szól.

Zárug Péter Farkas szerint a Fidesz egy céghálóként működik, amelynek tulajdonos-ügyvezető igazgatója Orbán Viktor, a párt pedig most egy hatalmas piaci bukást szenvedett el.

„Úgy csináltak, mintha ez egy párton belüli dolog lenne, cégen belül kell rendezni a dolgokat, és először cégen belül rendezzük, aztán majd utána meglátjuk” – fogalmazott.

Állítása szerint a párton belül ugyan voltak kritikus hangok, de a választókkal azóta sem kommunikáltak érdemben. „Akik ott maradtak, azok irányába mi a mondás?” – tette fel a kérdést.

Az elemző szerint a párt a választók felé a „védvonal” kommunikációján és a Mi Hazánkkal közösen szervezett tüntetéseken kívül nem tudott mást felmutatni. Úgy véli, a Fidesz most a belső ügyeit rendezi, aminek semmi köze a magyar konzervativizmushoz vagy a polgári értékekhez.

Hozzátette, a polgári-nemzeti irányt maga Orbán Viktor cserélte le egy plebejus vonalra. „Én értem a paraszti erőkultuszt, de nem így indultunk el” – jegyezte meg. Zárug szerint „most ezen nem is kell már idegesítenie magát egy normális, polgári gondolkodású konzervatívnak. Ez egy cégügy.”

Zárug kitért Navracsics Tibor helyzetére is, akit tisztességesnek tart, amiért elmondta, hogy 65 százalékban ért egyet a Fidesz politikájával, de hiányolja, hogy a fennmaradó 35 százalékról sosem beszélt. Úgy látja, a mérsékelt fideszesek politikai jövője bizonytalan. „Ezeknek a meglévő pislákoló politikai fénye Orbán mellett teljes vaksötétbe tart” – vélekedett.

A Fidesz szervezeti átalakítását, amelynek keretében az önkormányzati hálózatra helyeznék a hangsúlyt, szintén cégszervezési kérdésnek tartja. Szerinte a 106 iroda fenntarthatatlan, ezért a karcsúsítás logikus lépés. „Elszálltak a táncos évek, gyerekek, most akkor a hét szűk esztendőre kell berendezkedni” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy a TISZA Pártnak érdeke lenne-e egy előrehozott önkormányzati választás, Zárug azt mondta, hogy bár a politikai logika ezt diktálná, a jogállamiság elveivel ez ellentétes lenne. Szerinte a fennálló mandátumokat nem lehet politikai érdekek alapján megszüntetni. Úgy látja, a jelenlegi helyzetet csak egy átfogó alkotmányozási folyamattal lehet rendezni.

Arról, hogy Orbán Viktor miért nem vonul vissza, az elemző azt mondta, a miniszterelnök nem teheti meg, mert ő birtokolja a „céget” és annak minden titkát. „Orbán Viktor nem tud Boross Péter lenni, aki nagy idők nagy tanújaként, szimbolikus tanácsadással és mégiscsak ellentétes oldali rendszerváltóként háttérbe tud vonulni” – állította. „Le kell szerveznie a brigád levonulását, és le kell szerveznie, hogy ez a cég azért egy történelmi veresség után ne a büntetőjog alá kerüljön” – fejtette ki.

A párt jelenlegi állapotát egy temetéshez hasonlította. „Egy 16 évig hegemónként kormányzó pártnál, amelyiknek az utolsó egy hónapjában ezer milliárdok esnek ki a szekrényéből, szerintem a 10%-os lét is temetés.” „A Fidesz mint brand egyenlő a koponyás bélyeggel, hogy vigyázz, méreg” – fogalmazott.

A rendszer alapja a hatalmi pozíció volt, és mivel a remény elveszett arra, hogy Orbán visszakerüljön a korábbi helyzetébe, a gazdasági szereplők már nem érzik kötelességüknek a párt finanszírozását. „Ott vannak a milliárdok, de nincs remény. Igaz? Nincs remény” – tette hozzá.

Az elemző nem ért egyet azzal, hogy a Fidesz rendszere egy kártyavár lett volna. Szerinte egy erős rendszer volt, amelynek egyetlen gyenge pontján sikerült áttörni, ami az egész szerkezetet szétpattintotta.  A belső káoszról szólva ironikusan megjegyezte: „Mráz Ágoston hajat növesztett, kontaktlencsét vett és hippiként járja a fesztiválokat, hogy ne ismerjék föl. Tehát, hogy itt teljes végórák vannak.”

A belső kihívó hiányát azzal magyarázta, hogy a potenciális utódjelöltek látják, hogy a megmaradt szavazóbázis még mindig Orbánhoz hűséges, másrészt pedig intézményi fogságban érzik magukat. „Ez egy súlyosan bántalmazott agyi állapot” – összegezte.

Miközben a közvélemény-kutatások történelmi előnyt mérnek a TISZA-nak, aközben gyűlnek a vitatott döntések: nem távozott egyetlen célkeresztbe került intézményvezető sem a határidőre, a Házszabály átmeneti fellazítása a Fidesz-éra eszköztárát idézi, és a vendégmunkás-szigorítás gazdasági feszültségeket kelt. A kérdés nem az, lesz-e ennek ára, hanem az, hogy mikor – írja a Political Capital friss elemzésében.

A leglátványosabb törésvonal az állami csúcsintézményeknél rajzolódik ki. A Magyar Péter által szabott május 31-i ultimátum eredménytelenül telt el, egyetlen, a Fidesz által kinevezett csúcsvezető sem mondott le. A határidő lejárta után a miniszterelnök ugyan egyeztetett az államfővel a Sándor-palotában, de ott nem tudott előállni kész jogi csomaggal a leváltásukra, csupán az alkotmánymódosítás előkészítésének szándékát jelentette be.

A módszerek körüli viták a parlamenti eljárásoknál is előkerülnek. A TISZA-kormány egy javaslattal átmenetileg, 2026 végéig megemelné a sürgős és kivételes eljárások számát az Országgyűlésben, amit a befagyasztott uniós források minél gyorsabb lehívásával indokol.

Eközben a törvényjavaslatok továbbra is jellemzően egyéni képviselői indítványként kerülnek a Ház elé, noha ezt a gyakorlatot az ellenzék tizenhat éven át bírálta. Ezek a lépések, még ha hatékonysági célok is vezérlik őket, erősíthetik azt a vélekedést, hogy az új kormány is a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengítésében érdekelt.

A személyre szabott jogalkotás vádja a miniszterelnöki ciklusok korlátozásánál csúcsosodott ki. Bár a lépés közjogilag védhető, politikailag támadási felületet ad, mivel visszamenőleges hatályúként és Orbán Viktor kizárását célzó intézkedésként is keretezhető. Az elemzés szerint egy 2026-tól induló korlátozás stratégiailag tisztább lett volna.

A stratégiai kockázatok mellett azonnali gazdasági súrlódások is jelentkeznek a vendégmunkások ügyében. A kampányban ígért teljes leállás helyett a kormány egy szigorítást vezetett be, amelynek értelmében szombattól nem adnak ki újabb vendégmunkás-tartózkodási engedélyeket. A lépés heves reakciókat váltott ki gazdasági szereplőkből, a Master Good nevű cég például beruházások leállításával fenyegetőzött.

Mindezt olyan kisebb, de sokasodó operatív zökkenők keretezik, mint a rapid igazságügyiminiszter-váltás vagy a kormányzati szereplők elhamarkodott kijelentései miatti kommunikációs helyreigazítások. Ezek önmagukban csekély súlyúak, de ha menetrendszerűvé válnak, ronthatják a kormány professzionalizmusába vetett bizalmat.

Május 9-én megalakult az új Országgyűlés, majd május 13-án megszűnt a több mint hat évig fennálló veszélyhelyzet, ami szimbolikusan a rendeleti kormányzás végét jelentette. A politikai figyelem ezt követően az állami csúcsintézmények, kiemelten Sulyok Tamás köztársasági elnök sorsára és a május 31-i ultimátum felé fordult.

Az elmúlt napokban két, a következő hónapok hangulatát meghatározó lépés történt: szombattól a kormány szigorította az EU-n kívüli vendégmunkások beléptetését, majd kedden benyújtotta a Házszabály átmeneti fellazításának tervét. Közben az intézményvezetői távozások elmaradtak, és az államfői egyeztetés után csak az alkotmánymódosítás előkészítésének szándéka hangzott el.

„Többször kellett volna megvezetnünk őket” – magyarázta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt, hogyan lehetséges, hogy a migránsellenes Fidesz-kormány a legnagyobb titokban menekülttábort készült nyitni Vitnyéden a kormányzati dokumentumok szerint, amiket reggel Magyar Péter hozott nyilvánosságra.

A volt miniszterelnök szerint ez az egész csak egy nagy átverés része volt.

Gulyás Gergely azt mondta, az  Európai Unió Bírósága napi egymillió eurós bírság megfizetésére kötelezte Magyarországot, a kormányhatározat pedig ennek nyomán, a tárgyalásokhoz volt „egy taktikai eszköz”. Arra a kérdésre, hogy a hazugság része-e a politikai kultúrának, Gulyás azt válaszolta, „a hazugság nem része, de az ország érdekének képviselete az része.”

Orbán Viktort is megkérdezték, hogy a táborral tulajdonképpen az Európai Uniót akarták-e becsapni. A volt miniszterelnök úgy válaszolt,

A lényeg azonban az szerinte, hogy „Magyarországon ma nincsen semmilyen migránstábor, nincs egyetlen migráns sem”.

Ferenczi Orsolya azonban felháborodott azon, hogy a kormány teljesen mást kommunikált a nyilvánosság felé. „A probléma itt az, hogy itt ezt így kezelték” – fogalmazott.

A Fidesz kongresszusra érkező politikusokat persze nem csak a vitnyédi menekülttáborról kérdeztük, hanem arról is, Orbán Viktor mit jelent most a Fidesznek.

Magyar Péter szerint a dokumentumok bizonyítják, hogy az Orbán-kormány befogadóállomást készített elő 2024-ben Vitnyéd-Csermajor területére, miközben a nyilvánosság előtt következetesen tagadták, hogy ilyen beruházás szerepelne a kormány tervei között.

A nyilvánosságra került kormányülési jegyzőkönyvek, emlékeztetők és előterjesztések szerint 2024 augusztusában és szeptemberében a kormányzaton belül már konkrét egyeztetések zajlottak és döntések születtek a vitnyédi ingatlan menekültek fogadására való alkalmassá tételéről. A dokumentumok alapján a tervezett létesítmény 500 fő befogadására lett volna alkalmas, a beruházás becsült költsége pedig meghaladta volna a 2,3 milliárd, éves szintű kiadása pedig a 2,9 milliárd forintot.

A rendelkezésre álló iratok szerint az Orbán-kormány 2024. augusztus 21-én felhatalmazta Pintér Sándor belügyminisztert arra, hogy intézkedjen a vitnyédi ingatlan menekültek fogadására történő előkészítéséről. Augusztus 30-án a Belügyminisztériumban már arról egyeztettek, miként lehet három hónapon belül alkalmassá tenni a területet az elhelyezésre. A tárgyalásokon konténerek, mobil illemhelyek, rendőri biztosítás, valamint egészségügyi és kiszolgáló egységek kialakítása is szóba került.

Ezt követően 2024. szeptember 11-én Pintér Sándor a kormányülésen részletes tájékoztatást adott a Vitnyéd-Csermajor területére tervezett befogadóállomásról. A dokumentumok alapján ekkor már ismert volt a helyszín, a tervezett kapacitás és a beruházás nagyságrendje is.

Mindezek ellenére az Orbán-kormány több vezető politikusa a nyilvánosság előtt tagadta, hogy Vitnyéden menekülttábor vagy migránstábor létesülne.

Szeptember 14-én Gyopáros Alpár, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt közölte, hogy Orbán Viktor személyesen is megerősítette: „nem lesz Vitnyéd-Csermajorban migránstábor”. Ugyanezen a napon Menczer Tamás arról beszélt, hogy amíg az Orbán-kormány vezeti az országot, Magyarországból nem lesz bevándorlóország, és „soha sehol nem lesz migránstábor”.

Szeptember 26-án Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt állította, hogy „Vitnyéden semmilyen menekülttábor nem lesz”, és a kormánynak nincs ilyen terve. A nyilvánosságra került dokumentumok szerint azonban Gulyás Gergelynek tudnia kellett a korábbi kormányzati döntésekről és belügyminisztériumi egyeztetésekről.

Szeptember 30-án Rétvári Bence az Országgyűlésben szintén kijelentette, hogy Vitnyéden „sem lesz semmilyen menekülttábor”. Később Orbán Viktor is úgy fogalmazott: „Vitnyéden nem lesz menekülttábor, meg sehol se lesz migránstábor.”

A dokumentumok alapján a Magyar-kormány szerint súlyos ellentmondás rajzolódik ki az Orbán-kormány belső döntései és a nyilvánosság előtt tett kijelentések között. Miközben a kormány politikusai a migráció veszélyeivel riogatták a közvéleményt, a kormányzati iratok szerint előkészítés alatt állt egy több száz fő befogadására alkalmas létesítmény kialakítása az osztrák határ közelében.

A történtek Magyar Péter szerint különösen azért vetnek fel súlyos kérdéseket, mert az előző kormány a migrációellenes politikát állítja kommunikációja középpontjába. A most előkerült iratok ezzel szemben azt mutatják, hogy Orbán Viktor kormánya a nyilvánosság kizárásával olyan előkészítő lépéseket tett, amelyekről később az egykori vezető kormányzati szereplők határozottan azt állították: nem is léteznek.