News here
hirdetés

KULT
A Rovatból
hirdetés

„Az érzelmeink és az érzéseink nagyon meg tudnak csalni” – Interjú Fazakas Péterrel, A játszma rendezőjével

A vizsga című film folytatása, A játszma minden tekintetben méltó elődjéhez. A produkciót Bergedy Pétertől átvevő rendezővel beszélgettünk a mozikban jelenleg is látható alkotásról.

Link másolása

hirdetés

Fazakas Péter kollégájától, Bergendy Pétertől vette át A vizsga című izgalmas és nagy sikerű film folytatása, A játszma rendezését. Némileg több pénzből, mozivászonra készítette el a történetet, aminek végeredménye az első résznél is izgalmasabb, mélyebbre nyúló és ható történet lett. A rendezőt többek között az első rész sikerének esetleges „terhéről”, bizalomról és Kulka Jánosról is kérdeztük.

– Azt jó ideje lehet tudni, hogy Köbli Norbert kifejezetten Kulka Jánosra írta a forgatókönyvet – ahogy fogalmazott, ha Kulka nem vállalta volna a szerepet, a film el sem készülhetett volna. Ez megköti valamennyire a rendező kezét?

– Sokféle rendező és sokféle filmes helyzet van. Ez most egy olyan helyzet volt, ahol tudtam, hogy a főszereplőim adottak, és ha nem jön közbe valami óriási probléma, akkor velük fogok dolgozni. Én eleve ezekben a szereplőkben gondolkodtam – akik szerencsére fantasztikus színészek. A négy „áthozott” szereplő (Kulka János, Nagy Zsolt, Hámori Gabriella, Scherer Péter – a szerk.) nagyon elkötelezetten készült a szerepére. Nem volt olyan, hogy „én úgyis itt vagyok, csak hozom a múltbeli karakterem”, hanem rendkívül nyitottak voltak az új forgatókönyvre és a rendezői elképzelésekre. A cél az volt, hogy csináljunk új karaktereket és mélyítsük el a régieket.

Hetekig próbáltunk a forgatás előtt, ami magyar filmek esetében viszonylag ritka. A színészeknek volt idejük, akaratuk és energiájuk belenőni A játszma-beli szerepükbe.

– Általában színészeknél tud érdekes és releváns lenni, de szerintem az eseteben is jogos a kérdés: hogy talált meg a feladat? Hiszen a rendezői széket te átvetted egy kollégádtól.

hirdetés

– A vizsgát az a Bergendy Péter rendezte, aki már a legjobbak egyike volt az országban, amikor én elkezdtem rendezéssel foglalkozni. Ebből a szempontból nagy kihívás volt, hogy hogyan viszonyuljak a feladathoz. Engem Lajos Tamás producer és Köbli Norbert forgatókönyvíró keresett meg, mert Bergendynek más filmes elfoglaltságai voltak. Korábban mindkettőjükkel dolgoztam, reklámfilmekben, televíziós és játékfilmekben is. Együtt csináltuk az Árulók és a Szabadság – különjárat című tévédrámákat. Mind a kettő izgalmas, kicsit thrillerbe hajló sztori volt – akárcsak A játszma, ami szintén a krimi, a kémfilm és a thriller határárán mozog. Így az evidens volt, hogy van bizalom a részükről, és olyan ember kezébe adják a történetet, akinek van ilyen irányú tapasztalata.

– Már A vizsgának is többrétegű címe volt, de a folytatást nézve hirtelen nem is tudtam, hányféle játszmával szembesülünk. Ezeket mind pontos súlyozással visszaadni mekkora feladat?

– Ez mindenképpen Köbli Norbert leleménye, sőt zsenije, hogy ennyiféle játszmát össze tudott hozni a filmben. A kémek világában egy adott célra összehozott fiktív történethalmaz maga is egy játszma. Ebben a filmben az az érdekes, ahogy a kémjátszma az emberi játszmákkal kapcsolódik össze. Nem véletlen az sem, ha eszünkbe jut Eric Berne könyve, az Emberi játszmák. Az is arról szól, hogy egy-egy szerepet hogyan visz végig egy ember, miközben a saját valóságát próbálja ferdíteni. Vagy a másikat igyekszik manipulálni, úgy hogy a saját játszmáját ráerőlteti, és belehúzza a másik félt. A játszmának ez a pszichológiai vagy lelki dimenziója adja szerintem az egyik igazi izgalmát ennek a filmnek.

Kulka János és Fazakas Péter A játszma forgatásán; fotó: Balogh Zoltán/MTI

– A film egyik kulcsmondata, hogy „ne higgy senkinek”, „ne bízz senkiben”. Ez felfogható a film tulajdonképpeni üzenetének is?

– Talán az „üzenet” egy kicsit erős megfogalmazás. Inkább azt mondanám, hogy ez a bizalmatlanság, a bizalom, sőt az önbizalom a témája a műnek. Hogy mennyire hihetsz másoknak, de első sorban, hogy mennyire bízhatsz a saját érzéseidben. Ez persze mindannyiunk számára kérdés. És ha valamilyen üzenet van, az talán az, hogy

az érzelmeink, az érzéseink nagyon meg tudnak csalni minket.

És bármennyire magabiztos vagyok, azt hiszem, hogy mindent tudok, fel vagyok vérteződve mindenféle érzelmi kihívással szemben, végül kiderülhet, hogy egyáltalán nem vagyok. Fontos figyelmeztetés lehet még, hogy mindig tarts önvizsgálatot, próbáld meg magadat minél jobban megérteni. Ekkor érthetsz meg jobban másokat is, így gördülékenyebb lehet az együttműködés. Ezt a film úgy mutatja be, hogy épp az ellenkezőjét mutatja, hiszen itt mindenki át akart verni valakit. Ez a negatívba forduló, veszélyekbe kitolt élethelyzet az, ami önreflektívvé tudja tenni akár a nézőt is. De a legfontosabb, hogy a film egy nagyon izgalmas, feszült, érzelmekben gazdag történet.

– Ha már érzelmek, nem lehet elmenni a film egy fontos mondata mellett, ami Kulka Jánoshoz és az általa játszott karakterhez egyaránt kötődik. Markó Pál arról beszél, hogy tudata be van zárva a betegsége által sújtott teste börtönébe. Hasonlóan az őt játszó színészhez, aki szintén sok helyen beszélt már erről. Mekkora kihívás olyan embert instruálni, aki a karakter helyzetéről és érzéseiről adott esetben sokkal többet tudhat, mint maga a rendező?

– Ezért fontos az, hogy a színész és a rendező között egy olyan bizalmi viszony alakuljon ki a próbák folyamán, amelyben előbbi megbízik az utóbbiban, elhiszi, hogy az látja kívülről, hogy mi jó és mi nem jó. Általában minden színész borzasztóan bizonytalan abban, hogy amit csinál, az vajon jó-e. Hiszen nagyon sok mindent tudnak csinálni, és mindegyikhez hozzáalakítják a személyiségüket. Nekem rendezőként pedig azért fontos, hogy a színész megnyíljon, és merjen őszinte lenni, mert akkor tudja hozzáadni azt a pluszt, amit jelen esetben Kulka János hozzátesz a szerephez. Amellett, hogy ő az egyik legnagyobb élő magyar színész,

ha nem lett volna meg az a tapasztalata, hogy visszajött a halálból, és valami dolga van a világon, akkor nem ilyen lenne Markó karaktere.

Nem lenne meg a mélysége, a jelenléte a figurának, amit végül meg tudott csinálni. Ettől volt ez egy egészen különleges élmény emberileg és művészileg is, és remélem az lesz a moziba beülő nézőnek is. Valami olyasminek lehetnek a szemtanúi, amit nem lehet kreálni. Egy kegyelmi, talán teremtett pillanat.

– A szintén a közelmúltban bemutatott Besúgón sok helyen nagyon sokan számon kérték a történelmi hűséget. Ti mekkora hangsúlyt helyeztetek arra, hogy a történelmi kérdésektől, a beszervezés menetétől a háttérig, atmoszféráig minden megfeleljen a korszak valóságának?

– Minden hiteles, vagy hiteleshez közeli állapotban van a filmben. Apróbb finomítások természetesen vannak. Van például olyan autó a filmben, aminek a hűtőrácsát csak három évvel később kezdték gyártani. Van olyan eszköz is, ami ugyan már létezett a világon, de nagy valószínűséggel Magyarországon még nem igazán használhatták, vagy csak nagyon szűk körben. De ezek mind olyan dolgok, amik a sztoriba beleillenek. De ha már beszéltünk A besúgóról, őszintén szólva én nagyon számítok a sorozat nézőközönségére. Sokan – főleg fiatalok – nagyon szerették azt a produkciót. Szerintem A játszma annál egy fokkal komolyabb, feszültebb film, és egy más minőségű látványt is hoz, hiszen ez egy mozifilm. De például az Eltörölni Frankot című velencei díjnyertes mű húsbavágó nyomasztásától azért messze vagyunk. Egy izgalmas, de kényelmesen, hátradőlve nézhető filmet forgattunk.

– Voltak olyan pillanatok – akár a film végén is – amikor elgondolkoztam, hogy lehetne-e ebben a sztoriban egy harmadik rész. Benned motoszkált valamilyen gondolat ezzel kapcsolatban?

– Erről mindenképp Köbli Norbertet kell megkérdezni, hogy van-e még egy történet a fejében. Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan térhetnének vissza a karakterek, és vajon újabb öt év múlva honnan jönnének, milyen lenne az újbóli találkozásuk. Van olyan, akinél azt gondolhatjuk, hogy talán révbe ért a karaktere, de ezt talán egyiküknél sem lehet biztosan kimondani. A trilógiában az lehetne érdekes, hogy mi lenne az az új helyzet, amitől egy újabb önállóan működő film jöhetne létre, mint ahogyan A játszma is egy önmagában, A vizsga ismerete nélkül is élvezhető történet.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
„Mélyen elgondolkodtatott, érdemes-e folytatni” – Így készül a Quimby a visszatérő koncertre
Interjúfilmben mesélték el a tagok, milyen újra együtt zenélni és hogy látják a zenekar jövőjét. Kiss Tibi elmúlt két és fél évéről viszont gyakorlatilag semmi nem derült ki.
Láng Dávid - szmo.hu
2022. szeptember 25.


Link másolása

hirdetés

A Quimby közel három év kihagyás után, október 1-jén a Budapest Parkban áll újra teljes létszámban közönség elé. Hosszú kálvária ér véget ezzel remélhetőleg: Kiss Tibivel közös utolsó koncertjük 2019 karácsonyán volt, majd a frontember a járvány első és második hulláma között bejelentette, hogy terápián vesz részt, így határozatlan ideig pihenőre vonulnak.

Emiatt a saját 50. és a zenekar 30. születésnapját sem tudták méltóképpen megünnepelni, de mindenki egyetértett abban, hogy most a gyógyulása a legfontosabb. A helyzetet nehezítette, hogy ez már a második hosszabb leállás volt a zenekar életében, az elsőre hasonló okok miatt került sor másfél évtizeddel korábban.

Miután a 2020-as évet teljesen kihagyták, tavaly először egy Plusz-Mínusz névre hallgató koncertfilmmel hallattak magukról, amelyben vendégénekesek ugrottak be Tibi helyére.

Az átkötő blokkokból pedig a kissé szemérmes fogalmazás ellenére világosan kiderült, hogy a csapat a Covid által is súlyosbított történtek miatt fennállása legmélyebb válságán megy épp keresztül.

A film némileg módosított programját kétszer élőben is bemutatták, a 2021-es Művészetek Völgyében, majd a Budapest Parkban. Közben Tibivel kapcsolatban is biztatónak tűntek a jelek, elsőként a Budapest Bárral kezdte újra a koncertezést, majd másik formációjával, az Aranyakkorddal is. A Quimby nagy visszatérése viszont egyre csak váratott magára: először idén tavaszra, majd őszre halasztották a dátumot.

hirdetés

A kétségeket növelte, hogy állapotáról semmilyen részlet nem derült ki, interjút egyáltalán nem adott, mindössze néhány szűkszavú közlemény jelent meg arról, hogy még időre van szüksége. A jövő szombati időpontot végül nem tolták tovább, de erre a koncertre készülve sem vállaltak szinte semmi médiaszereplést. Készítettek viszont egy 45 perces videóinterjút, amelyben régi ismerősük, Pritz Péter kérdezi mind a hat tagot múltról, jelenről és jövőről.

Becsületére szóljon, rajta nem múlt, hogy választ kapjunk a feltehetőleg mindenkit leginkább foglalkoztató kérdésre: mégis mi történt Tibivel az elmúlt két és fél évben?

Az első puhatolózó kört még szinte mindannyian elviccelték: a „hogy vagytok?”-ra egyedül Kárpáti Dódi (trombita) reagált mélyebben, nem titkolva, hogy nemrég elhagyta a családját, ezért egy merőben új élethelyzetbe került bele hirtelen.

A többiek leginkább különféle állatokkal kapcsolatos élményeikről meséltek eléggé indokolatlanul, így még a Plusz-Mínusz filmnél is csekélyebb betekintést kaptunk abba, milyen belső drámák húzódtak meg valójában a zenekarban.

Pritz aztán a 30. perc környékén egészen direkt módon is megpróbált kihúzni valamiféle részletet a frontemberből: úgy vezette fel, hogy nem akar mások magánéletében vájkálni, de mégsem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy „Tibi megint kihullott a világegyetemből”.

„Olyan szépen elmondtad ezzel az allegóriával, hogy csak bólogatni tudok. Ezt a széthullást kell összepakolni, ami hosszú folyamat, nem megy csettintésre”

– jött a szűkszavú válasz, és ennyiben maradtak, többet nem került elő a téma.

Mikuli Ferenc „Fefe” (basszusgitár) annyit tett még hozzá, hogy szerinte jó, hogy abból a komfortos helyzetből, amit kialakítottak maguknak, leestek a mostani szituációba, ahol voltaképpen nulláról kell újrakezdeniük, mivel ebből nagyobb eséllyel tudnak majd meríteni művészileg.

Balanyi Szilárd (billentyű) szerint is el voltak kissé kényelmesedve, ezért ha nem is egyértelműen jó, ami történt, annyi pozitívum mindenképp volt benne, hogy ez a helyzet visszarántotta őket a valóságba.

A hogyan továbbal kapcsolatban sem volt egyöntetű az optimizmus, de itt legalább nem tértek ki a válaszadás elől, hanem őszintén elmondták, hogy szinte biztosan nem fogják ugyanazon a hőfokon folytatni, ahol 2019-ben abbahagyták.

„Olyan volt az egész, mint egy küzdősport, és az, hogy ezek a dolgok ismétlődnek, engem is mélyen elgondolkodtatott, érdemes-e folytatni” – fogalmazott Tibi, aki szerint azokon a szakaszokon kívül, amikor nem volt jelen, mindig úgy csinálta a zenekart, hogy belehalt, mert csak így látta értelmét.

Állítása szerint a hosszabb leállásokat leszámítva soha nem maradt el koncertjük, még 12 fokban, tüdőgyulladással is lenyomta a bulit, ha arról volt szó. Ennyi idősen viszont már nem biztos, hogy képes lenne erre, ezért mostanában nagyon sokat gondolkodik a zenekar jövőjén.

„Nem kell ezt mindenképp csinálni, de bennem van a gyermeki kíváncsiság, vajon mit tudunk kihozni ebből az újabb korszakból ” – tette hozzá.

A jelenlegi állás szerint jóval kevesebb koncertet fognak vállalni, jövőre mindössze 8-10 alkalommal állnak színpadra. Mint mondták, ez egy új út, aminek a részleteit még nem találták ki, tehát az sem dőlt el, egy összefüggő turnét szerveznek-e, vagy különálló felkérésekre mondanak igent.

Egymáshoz fokozatosan kezdtek el újra közeledni: tavasszal volt egy elvonulós összetartásuk, majd nyárra félretették a próbákat és szeptember eleje óta készülnek intenzívebben az október 1-i bulira.

Új szám nem valószínű, hogy lesz ekkor, bár vannak ötleteik még a leállás előtti időszakból, de most inkább arra koncentrálnak, hogy a régi dalokat jól el tudják játszani ennyi kihagyás után.

Hogy ez hogyan sikerül majd, kiderül nemsokára. Ami pedig a jövőt illeti: a fentiek alapján az a legvalószínűbb, hogy kicsit a Kispál és a Borzhoz lesz hasonló a Quimby visszatérése – bár azért valamivel több koncerttel, mivel Lovasiék jövőre csak egyszer lépnek fel Magyarországon.

Hiányérzetünk persze lehet emiatt, de ha abból indulunk ki, hány több mint 30 éves zenekar aktív jelenleg is Magyarországon, voltaképpen ennek is csak örülhetünk.

Főleg, hogy amit a Kispál-repertoárról állapítottam meg számos alkalommal, a Quimbyre is ugyanúgy igaz: ezek a dalok egyszerűen túl jók ahhoz, hogy ne legyenek időről időre élőben is eljátszva.

Ha ez évi néhány alkalmat jelent, akkor annyiszor, ez is pont ennyivel több a nullánál. Ha pedig még egy új lemezt is sikerül összehozniuk, az már tényleg csak hab lesz a tortán.

A teljes film itt nézhető meg:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT
Ismét a mozikban az Avatar – rekordot dönthet idén a 13 év után érkező folytatás?
13 évvel ezelőtt az Avatar az egész világot elvarázsolta. Vajon a második rész megismétli a sikert, vagy már nem hoznak lázba minket a kék na’vik?

Link másolása

hirdetés

Szeptember 22-én a na’vik visszatértek a magyar mozikba, azóta ugyanis ismét megtekinthető a nagyvásznon a filmtörténelem legtöbb pénzt kereső filmje, James Cameron 2009-es Avatarja, pontosabban annak 4K-s remasterelt változata.

De mi az oka, hogy újra nagyra gúvadt szemekkel ámulhatunk a 13 évvel ezelőtti filmes fenomén szuperlátványos jelenetein, a Pandora bolygó részletgazdag fantasyvilágán?

Nos, egyrészt azok, akik az eredeti premier idején még nem éltek, vagy nagyon kicsik voltak, most a mozikban pótolhatják az élményt, másrészt pedig memóriafrissítésnek is jó, hiszen 2022. december 15-én kerül a magyar vásznakra a 13 éve várt folytatás, ami A víz útja (The Way of Water) alcímet kapta a keresztségben. Bizony, James Cameronnak, úgy tűnik, végre-valahára sikerül befejeznie a második részt, hogy ismét elvarázsoljon minket addig nem látott vizualitással és trükkarzenállal.

Mi az Avatar titka?

Mielőtt azonban elmorfondíroznánk azon, hogy az Avatar: A víz útja ennyi évvel az első epizód után ugyanúgy érdekli-e az embereket, hogy megvan-e még az a bizonyos hype, előbb érdemes megfejteni az eredeti jelenséget. Merthogy az Avatar jelenség volt. A valaha létezett legnagyobb filmes esemény.

Cameron híres arról, hogy nagyon sokat dolgozik egy projektjén, hosszú éveken át fejlesztgeti, csinosítgatja, mindenből a maximumot próbálja kihozni, ez pedig általában oda vezet, hogy a tervezett premierjei (Covid nélkül is) folyamatosan csúsznak. Akár éveket.

A Titanic is borzasztó nehezen állt össze, és amikor már mindenki a filmtörténelem legnagyobb bukásáról beszélt (maga a stúdió is nagyjából lemondott róla), jött a bemutató, és bamm, a gigantikus hajó süllyedése az addig legnagyobb bevételt (kb. 1,8 milliárd dollárt) produkálta a világ mozijaiban.

A Titanic után rendezőnk jó 12 éven keresztül szöszmötölt az Avatarral, amit szintén már jóval korábban bemutattak volna, a 2000-es évek végén azonban a forradalminak számító trükkök és a 3D-s látványvilág részletes kidolgozása sokkal több időt követelt, mint amire számítottak. A késlekedés mégsem szegte kedvét a nézőknek. Bár Jake Sully, Neytiri és a többiek kalandja 2009 decemberében nem startolt kiemelkedő bevétellel a nyitóhétvégéjén (77 millió dollárral), a roppant pozitív szájhagyomány és a második, harmadik és sokadik nézésre visszatérő nézők végül két hónapon át az amerikai box office lista első helyén tudták tartani a filmet, ami további egy hónapig ott volt a top 5-ben.

hirdetés
Az Egyesült Államokban így természetesen rekordbevételt ért el, kb. 750 millió dollárt, amivel James Cameron saját előző filmjét, a Titanicot taszította le 12 év után az anyagi trónról.

Az adatok pedig nem mutattak mást a nemzetközi fronton sem, a világ többi országából 1,9 milliárd dollárt folyt be, így a 2,74 milliárdos összbevétellel majdnem egymilliárddal kontrázott rá a Titanic addigi csúcsára. Akkor sokan úgy gondolták, ezt nem lehet megismételni, és valóban sokat kellett rá várni, az infláció azonban nagy úr, a mozijegyek is rendesen drágulnak, s így végül 2019-ben a 2,79 milliárdot bezsebelő Bosszúállók: Végjátéknak sikerült (nem sokkal) túlszárnyalnia az Avatart. A Marvel öröme azonban nem tartott túl sokáig, hiszen 2021-ben az Avatar kapott egy új mozis bemutatót, amellyel összeszedett nemzetközi szinten további 57,7 millió dollárt, amivel sikerült visszaelőznie a Végjátékot, és kb. két év letaszítottság után ismét elnyernie a legtöbb pénzt hozó film címét. Nem mellesleg pedig 2010-ben kilenc kategóriában kapott Oscar-jelölést (köztük a legjobb filmében is), amelyekből hármat szobrocskára is tudott váltani.

A kérdés: miért kattantak rá ennyire a nézők az Avatarra szerte a világon? Nos, a legkézenfekvőbb válasz a csodálatos látványvilág. A Pandora bolygó ökoszisztémája, benne a na’vikkal, valamint a csodálatosan kreatív flórával és faunával 2009-10-ben valóban lehengerlő volt, s ne feledjük, akkoriban élte virágkorát a 3D-s formátum, pontosabban Cameron hozta ki belőle a maximumot az Avatarral, a 3D-s jegyek pedig ugyebár jóval többet kóstáltak.

A vizuális varázs mellett persze nem mehetünk el a Pocahontas és a Farkasokkal táncoló sztorijainak bizonyos elemeit parádésan keverő izgalmas történet mellett sem, ráadásként pedig ott voltak a karakterek is, akikkel könnyű volt azonosulni.

A kerekesszékbe kényszerült, erősen mozgáskorlátozott Jake Sullyval (Sam Worthingtonnak akkor még nagyobb karriert jósoltak, mint amit végül azóta befutott) együttérző közönség egy pillanat alatt beleképzelte magát a gyors, erős és az emberhez képest jóval nagyobb avatárba, hogy milyen érzés lehet egy idegen lény testében harcolni, állatok hátán repülni lebegő szigetek között, és beleszeretni egy csábos pillantású, tűzrőlpattant na’vi lányba. Nem mellesleg pedig a saját fajtársak, vagyis az emberek ellen küzdeni, akik ki akarják szipolyozni az őslakosok élőhelyét, e célért pedig akár adott esetben fel is áldoznák őket.

Szóval sok minden állt itt össze, és minden bizonnyal szerencsés volt a csillagzat is, ami alatt az Avatar született, ám az valószínűbb, hogy James Cameron egyszerűen tudja, mi kell a nézőnek (a korábbi filmjei is ezt támaszták alá). Lehet, ennyire egyszerű az egész.

Kell-e nekünk még négy Avatar-film?

Senki nem olvasta rosszul, valóban minimum további négy folytatás érkezik a következő évtizedben, az első ezek közül, vagyis A víz útja idén decemberben.

Nos, az első film sikere miatt Cameront lényegében sarokba szorították, hogy folytatásokat készítsen a filmhez (alapvetően nem készült ilyesmire).

A második résznek eredetileg 2014-es premiert terveztek, és végre az idei, 2022-es ünnepi szezonban kerülhet a mozikba (drukkoljunk, hogy ez így is maradjon). Vagyis Cameron ezúttal sem hazudtolta meg önmagát (állítólag csak a második rész forgatókönyvét egy egész évig írta). De ha ilyen hosszú idő telt el két film között, vajon a közönség továbbra is annyira várja a közelgő folytatást, amennyire kellene? 13 év nagyon hosszú idő, különösen egy technológiailag olyan fejlett és progresszív korban, mint amilyenben jelenleg élünk. Persze a 2009-es Avatar trükkjei még ma is simán megállják a helyüket, a filmek látványvilága és CGI-effektjei azonban azóta rengeteget fejlődtek. Rendezőnket persze nem kell félteni, ő sosem riadt vissza attól, hogy naprakész maradjon a filmkészítési taktikák terén. Vagyis nyugodtan készülhetünk arra, hogy A víz útja vizuálisan még lenyűgözőbb lesz, mint az eredeti.

A félelem persze nem alaptalan, hiszen maga Cameron is némileg aggodalmát fejezte ki a két film közti nagy szünet miatt egy idei nyilatkozatában: „Kicsit aggódtam, hogy túlságosan sokáig húztam az időt a mi rohanó, modern világunkban, hiszen 13 évvel később jön az Avatar 2. Egészen addig, amíg ki nem adtuk az első kedvcsináló előzetest A víz útjából, amit 24 óra alatt kb. 148 millióan néztek meg. Szóval az emberek, lehet, úgy voltak vele, hogy: »Hű, ezt már régen nem láttam, de emlékszem, milyen király volt akkoriban!« És hogy ez a mi javunkra válik végül? Nem tudom. Azt hiszem, nemsokára kiderül."

A filmtörténelemben persze több példa volt arra, hogy hosszú idő után is óriási sikert tudott hozni egy folytatás (pl. A Jedi visszatér után 16 évvel jött a Baljós árnyak, a Top Gun után 36 évvel jött a Top Gun: Maverick).

Cameron ráadásul híres arról, hogy akár az eredetinél is jobb folytatásokat készít, gondoljunk csak A bolygó neve: Halálra vagy a Terminátor 2 – Az ítélet napjára! Ráadásul mindkettő hét-hét évvel az első rész után kapott bemutatót. Arról nem is beszélve, hogy Cameron a jelenlegi késlekedések nagy részét arra fogta: idő kellett neki ahhoz, hogy A víz útja és és a további három Avatar-folytatás forgatókönyveit tökéletesen kidolgozza. Mint mondta, az elmúlt másfél évtized jelentős részét annak szentelte, hogy az új Avatar-epizódok ne csak a nagy stúdiók újabb kasszasiker-várományosai legyenek, hanem mind megálljanak a saját (kék) lábukon. Vagyis a közönségnek nem is kell látnia az eredeti Avatart ahhoz, hogy élvezhesse őket.

Mit tudunk eddig az Avatar 2-ről?

A víz útjának cselekményéről szóló eddigi hírek szerint az emberek visszatérnek a Pandorára, hogy folytassák az unobtanium bányászatát, ami arra kényszeríti a na'vikat, hogy egy víz alatti civilizációba meneküljenek, ahol a film nagy része játszódik majd. A folytatásokban az eredeti film nagyjából összes szereplője feltűnik most is, többek között Sam Worthington (Jake Sully), Zoe Saldana (Neytiri), Giovanni Ribisi (Parker Selfridge) és Joel David Moore (Norm), sőt, még olyanok is, akik meghaltak, és persze rengeteg új színész is csatlakott a gárdához, többek között Kate Winslet, Michelle Yeoh, Jemaine Clement, Edie Falco, Oona Chaplin, valamint több gyerekszereplő, akik A víz útja 2017-es forgatása óta nagyjából fel is nőttek.

A helyszín persze továbbra is a Pandora lesz, a történet pedig 14 évvel az eredeti után játszódik majd, és Jake Sully, Neytiri és a közös gyermekeik lesznek majd a sztori középpontjában.

A forgatókönyv megírásában a Világok harca (2005) és a Fekete Dália (2006), valamint az Alapítvány és a Snowpiercer – Túlélők viadala című sorozatok szerzője, Josh Friedman segített be James Cameronnak. A zeneszerzői poszton csere történt, hiszen az Avatar fantasztikus aláfestéséért felelős, többszörös Oscar-díjas James Horner 2015 júniusában életét vesztette egy repülőgép-szerencsétlenségben, nem lesz könnyű dolga tehát Simon Franglennek (a 2006-os A hét mesterlövész, Peppermint: A bosszú angyala), hogy betöltse a helyét. A készítőket mindenesetre eléggé meggyőzte Franglen, ugyanis nem csak A víz útjának, hanem a további három Avatar-filmnek is ő lesz a komponistája.

Ugyanakkor azt sem szabad elfelednünk, hogy 2022 maradék három hónapjában nem lesz nagyon riválisa az Avatar folytatásának. Már ami a hollywoodi blockbuster-várományos filmeket illeti.

Októberben érkezik a Dwayne Johnson főszereplésével készült DC-képregényfilm, a Black Adam, de az egy első rész lesz, emellett túl messze van a premierje ahhoz, hogy bármiben is veszélyeztesse Cameronékat. Decemberről pedig nemrég csúsztatta el a Warner a Shazam! és az Aquaman második részeit 2023-ra, így tényleg minden akadály elgördült a na’vik elől, s így könnyen lehet, hogy egy új trónfosztó közeleg, s A víz útja a saját első részével versenghet majd a legtöbb pénzt kereső film címéért.

Addig pedig frissítsük fel egykori remek mozis emlékeinket az Avatar 4K-s remasterelt verziójával a mozikban!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
Az X-Faktor negyedik válogatójában az a legjobb, hogy ez volt idén az utolsó – kritika
Rajzolt dj pult, éneklés nélkül továbbjuttatott versenyző, jótékonykodó Puskás Peti – és ez még csak az első produkció volt!

Link másolása

hirdetés

Na jó, a cím ebben a formában talán gonosz túlzás, de annyi biztos, hogy szürreális pillanatokkal indult a negyedik válogató. Abba már beletörődtem, hogy rapperek indulnak (és jutnak tovább) egy énekversenyen. De hogy Balla Gergő miért tartotta jó ötletnek dj produkcióval indulni az X-Faktorban, az rejtély. Geri úgy dj, hogy saját bevallása szerint csupán néhány hónapja kezdett foglalkozni a dologgal, és a felvétel idején még nem volt dj pultja. Ezzel azonban még nem értek véget az abszurd fordulatok. ByeAlex rajzolt egy dj pultot Gerinek, aki mögé is állt. Maga a produkció amúgy annyi, hogy elindul a zene, Geri a közönséget hergeli, a mentorok pedig ökörködnek.

Gáspár Laci ezután belehajszolta Puskás Petit, hogy vegye meg Gerinek a hőn vágyott dj pultot. Ám a leghihetetlenebb fordulat még csak ezután jött: a fiúk három igennel továbbjuttatták a táborba. (Nem Petit, ő sajnos automatikusan megy a döntőig, hanem Gerit.)

A műsor készítői is ledöbbenhettek ettől a fordulattól, mert elfelejtették megmutatni, hogyan szavazott Herceg Erika.

Laci remekül összefoglalta a látottakat:

Ez már nem csak trollkodás volt, te most még fizettél is azért, hogy trollkodhass.

hirdetés

Ezután továbbjutást érő produkciókat láthattunk egyvelegben. A mai adásban több külföldi versenyző is próbálkozott. Elsőként az olasz Vito Iacoviello-Hania, aki a Beatles Come Togetherjét énekelte.

A napi rap adag sem maradhatott el. A Dinero X Destion duóval indult a ritmusra beszélők sora.

A jókról sokkal nehezebb vicces gonoszságokat írni, úgyhogy inkább csak hallgassátok és nézzétek meg a mixben Karnóth Kamillát. Magáért beszél. Vagyis énekel.

Őszintén szólva nem tudom eldönteni, hogy Erika miatt tényleg több a kárpátaljai versenyző, vagy eddig is voltak, csak most jobban kidomborítják őket a műsorban. Mindenesetre több is akadt az adásban. Ebben az egyvelegben például Péter Kitti, aki Lady Gagát énekelt.

Aztán jött a feketeleves a Fekete testvérek személyében. Róbert gondolta úgy, hogy jó ötlet jelentkezni az X-Faktorba (nem az), és nővére is felbátorodott a példáján. Nincs szomorúbb annál, amikor testvérek viszik bűnbe egymást. Róbert produkciójának minőségére kitűnően lehet következtetni a kifogásaiból:

a szöveget nem tudja, mert nem volt ideje foglalkozni vele, és tud énekelni, csak meg van fázva.

Aztán jött Róbert nővére, Szilvia, Tolvai Renitől hozta a Hagylak menni című számot, amely így kezdődik: „Ennyi, nincs több alkalom” És tényleg nincs. Mert ha van valaki, aki még Róbertnél is rosszabbul énekel, az Szilvi, akihez képest – mint azt Laci megállapította – Róbert Pavarotti.

Gyorsan görgessetek tovább a 15 éves, erdélyi Fülöp Denisára. Már csak azért is különleges, mert francia slágert hozott, Lara Fabiantól a Je t’aime-et. Ráadásul még jól is énekel.

Gaál Melinda trióban lépett színpadra, az Esélytelenek Nyugalmával és a Lámpalázzal. (Sajnos nem saját poén, tényleg elhangzott a műsorban.) Amilyen aranyos volt, olyan rossz. A hangi hiányosságokat izgulással fejelte meg. Bár mongol torokénekesként még lehet jövője. Egyébként – és ezt tök komolyan mondom – lehet, a hölgynek inkább stand uppal kellene próbálkoznia, mert szimpatikus személyisége és jó humora van.

Erika, a megmentő – ezt a címet is adhatnánk a következő etapnak.

Melinda lavinát indított el, jöttek a felejthető produkciók. Az egyetlen, aki kicsit kilógott közülük, Balogh Gábor. Erika leamatőrözte, Lacinak viszont tetszett, és bevallom, kivételesen egyetértek vele. Szórakoztató volt, egy tábor szerintem is van benne. Laci érveire Peti és Erika is megtört, végül egyedül Alex mondott nemet.

Folytatódott a tendencia: sorba jöttek a finoman szólva véleményes produkciók és előadók, akiket Erika szívjósága juttatott tovább. Kedvenc mentoromak innen üzenem: Erika, rossz hatással vannak rád a fiúk!

Azért problémás hogy a mentorok az adás elején továbbengedték a dj-t, mert ezek után nagyon falsnak hat, hogy Alex nemet mondott Beretta Ádámnak, aki tud énekelni, gitározni, és még saját dalt is hozott.

„Én ezt hallottam, de nem éreztem” - mondta az az Alex, aki korábban igent mondott egy olyan produkcióra, amiben gyakorlatilag nem volt ének (és még így is rossz volt).

Ezúttal sem szándékozom minden egyes versenyzőn végigmenni, hiszen arra ott a műsor. Mindenképp említenem kell viszont a dán Frederik Corneliust, aki kicsit tud csak magyarul, mégis magyar nyelven írt dalt. Tovább mélyíti iránta érzett szimpátiámat, hogy kedvence a töltött káposzta.

Megnézném, ahogy elénekli a Meztelen Diplomatáktól A dánok angyalokat.

Apropó angyalok. Most pedig játék.

Mit gondoltok, az a versenyző, aki 3 hónapja kezdett tanulni angyalok segítségével, jó volt? Jól gondoljátok, nem.

Liebhaber Katalin amúgy szívesen összejött volna Alexszel, mert valami kifürkészhetetlen okból meg volt róla győződve, hogy a mentor facér. Puskás Petinek pedig szerinte gyereke lesz, amire a mentor azonnal elsietett telefonálni feleségének, Puskás-Dallos Boginak.

Jött még egy dj, DJ Vallace, produkciójának legjobb része az volt, amikor DJ Papucsot ekézte, aki szerinte nem is lépett fel külföldön. Sokkoló, mi? Micsoda idők, dj dj-nek farkasa.

Vecsei Katalin is pusztító volt, viszont olyan történt, amilyen talán még sosem: a mentorok megváltoztatták a szavazatukat. Komolyan mondom, néha szét kéne ültetni őket.

Az viszont cuki volt, ahogy Erika aggódva a megbotló Katalin után rohant, egyedül a mentorok közül.

Voltak aztán persze 4 igenes produkciók is, mint például Balhés G, Lakatos Szilveszter, vagy a Sávoli lányok. A kedvencem azonban ebből az eresztésből a venezuelai Young Trabajo, aki két éve él Magyarországon, és valami egészen fura fazon, jó értelemben. Oké, a tigriscsíkos ruha talán nem egészen passzol a párducpöttyös búrához, de a stylistok majd megoldják.

Sokan szidják az X-Faktort, sőt, engem is, amiért írok az X-Faktorról. És elismerem, sokszor agysejtpusztító a műsor. Viszont érdemes kibírni a hullámvölgyeket. Aki például eddig végig bírta nézni az adást, az jutalmul láthatta Csuka Mónikát (nem a beatricés Csuka Mónikát, egy másikat), aki tökéletes példája, miért éri meg megrendezni ezeket a műsorokat, és miért öröm írni róluk.

Nem akarok ellenreklámot csinálni, de Mónikának olyan sokszínű a hangja, hogy a Sztárban sztár leszekben volna a helye.

De a meglepetéseknek még nem volt vége! Jött Gazdag Máté beregszászi kőműves, aki első ránézésre hóbortos, picit talán nagy arcú palinak tűnt, de olyat énekelt, hogy még most is keresem az államat. Főleg ahhoz képest, hogy állítólag soha nem foglalkozott énekléssel. Nem szeretem a nagy szavakat, de itt azért most idekívánkozik az őstehetség kifejezés.

És még mindig maradtak meglepetések. Borsos Anna nyitotta a következő továbbjutós szekciót, ebbe is jutott rap, volt bécsi énektanár, de én mégis Beregszászi Zoltánt emelném ki. Adele az egyik legnehezebben énekelhető énekesnő, és hogy épp egy 15 éves fiú énekelje el tökéletesen a Skyfallt, az egészen elképesztő. Kérdés persze, hogy ezen kívül mi van még benne, de hát előtte az élet.

Az RTL Klub helyében csinálnék olyan válogatás műsorokat, ahol csak a rosszakat vágják össze és olyat, amiben a jókat, így sok néző élete könnyebb lenne. Volna külön idősáv azoknak, akik csak a fikázás kedvéért kapcsolják be a készüléket.

Megint jött néhány sértődős kutyaütő, kár is szót vesztegetni rájuk, beszéljünk inkább Kornis Annáról, aki a New York-i Berkley College-ba jár, zeneszerzést és éneklést tanul. Amerikában is vannak persze minimális tehetségű, mesterségesen felfújt sztárok, de azért a Berkley College-ba nem vesznek fel akárkit. Szóval sejthettük, hogy nem lesz ez olyan rossz.

Nem csak Adele-t nehéz énekelni és jól előadni, Whitney Hustonra is igaz ugyanez. Anna ráadásul még csavart is egyet a dolgon: az I Wanna Dance With Somebody akusztikus változatát hozta. Különleges hang, remek ízlés, így tudnám összefoglalni a produkciót.

Mielőtt meghallgatjátok – mert utána már kit érdekelne, mit hadoválok –, hadd mondjam el, hogy véget értek a válogatók, túléltük. Bereményivel élve: „Nem gyilkolt meg, téli kabát, pedig akart, és még sem sikerült.”

Jön a tábor. Rég vártam ennyire a folytatást. Idén szerintem simán van 12 igazi tehetség, nem muszáj „nem énekel olyan jól, de eladható” pótlékokkal feltölteni a mezőnyt.

Nem mondom, hogy nem fogják, csak annyit állítok, nem muszáj. Aztán majd meglátjuk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
Thuróczy Szabolcs, Jordán Tamás és az RTL-es Szabados Ágnes is feltűnik a Semmelweis-film ál-előzetesében
A film végül nem készül el, helyette Gárdos Péter regényt ír az anyák megmentőjéről. De egy egyperces trailert leforgattak hozzá.

Link másolása

hirdetés

Gárdos Péter eredetileg filmre szánta, végül regényt írt „az anyák megmentőjéről” Semmelweis Ignác rövid boldogsága címmel. Korábban ugyan a Geszti Péterrel közösen benyújtott forgatókönyvre pozitív visszajelzéseket is kaptak, ám utána lezárták a pályázatukat azzal az indoklással, hogy „más koncepció mentén” képzelik el Semmelweis életének feldolgozását.

„A filmkészítés drága műfaj, Magyarországon az állam finanszírozza, jelenleg ezek a játékszabályok, tudomásul vettem”

– nyilatkozta erről Gárdos a 24.hu-nak.

Semmelweis életének bemutatásáról pedig azt nyilatkozta: „Lehet II. Lajosról úgy is filmet készíteni, hogy a király sosem ér el a Csele-patakig. Széchenyiről pedig úgy, hogy soha nem lesz öngyilkos. Én ezt másképp képzelem. Semmelweis sorsának ma Magyarországon szerintem egyetlen érvényes megközelítése létezik: a nézőnek vagy olvasónak arra kellene választ kapnia, mennyire volt törvényszerű Semmelweis élete és halála. Adva van egy zseni a 19. században, akit kitagad a világ, akit lényegében elárul a magyar orvostársadalom túlnyomó többsége, és akinek a nevétől a halála után még a felesége is megszabadul.

Mi történt itt? Ki a felelős azért, hogy egy ilyen tehetséges embert olyan brutálisan, részvét nélkül elpusztítsanak, agyonverjék egy Bécs melletti elmegyógyintézetben?”

A történek ellenére az el nem készült filmhez mégis forgatott barátokkal egy „álelőzetest”. Az alig egyperces videóban neves színészek bukkannak fel, többek között Jordán Tamás és Thuróczy Szabolcs is, utóbbi alakítja a címszereplőt.

Gárdos Péter Semmelweis-filmjének álelőzetese

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: