KULT
A Rovatból

Az erdő közepi Airbnb-ben maszkos támadók terrorizálják a fiatal párt – A Hívatlanok: Első fejezet jól indul, de hülyeségbe fullad

Akár siker az új Hívatlanok-trilógia első része, akár bukás, mindenképp kapunk belőle még két részt. Az Első fejezetet látva pedig már csak abban reménykedünk, hogy az igazi puskaport a későbbiekre tartogatták…


A Hívatlanok című horror 2008 májusában került először az amerikai mozikba (nálunk négy hónapos késéssel 2008 szeptemberében), az író-rendező Bryan Bertino pedig valószínűleg ekkor még nem gondolta, hogy milyen franchise-á növi majd ki magát kellemesen kaotikus home invasion-filmje. Persze ehhez az is kellett, hogy nagy sikert arasson, amit kipipálhattak az alkotók, hiszen mindössze 9 millió dolláros költségvetésére 82,4 milliót keresett világszerte. Pedig semmi igazán újat nem lehetett benne látni. A sztori szerint egy párt (Liv Tyler és Scott Speedman) egy isten háta mögötti nyaralóban elkezd terrorizálni három maszkos idegen, egy férfi és két nő. Ennyi.

Az egyszerűségében azonban volt valami igazán félelmetes, tekintve, hogy nem ismertük meg a zaklatók motivációját (vélhetően nem volt nekik, leszámítva azt, hogy megtehetik), nem is vették le az álarcukat, sőt, nem is nagyon beszéltek, szóval körbelengte őket valami megfoghatatlan, kissé túlvilági és épp ezért rendkívül félelmetes atmoszféra.

S bár annak idején úgy reklámozták a filmet, hogy igaz történeten alapul, ez kissé félrevezető volt, mivel Bertino bevallotta, hogy a forgatókönyv megírását egy betöréssorozat ihlette, amely a szomszédságában történt fiatalkorában, illetve a Manson család gyilkosságaiból is kölcsönzött elemeket. A lényeg, hogy a taktika bevált, és a Hívatlanok széles körben ismert lett.

S ezért is volt meglepő, hogy tíz éven keresztül nem készült hozzá folytatás (pedig nézzük meg, mi lett A bűn éjszakája sikere után, igaz, ott jóval eredetibb és kiaknázhatóbb történettel rukkoltak elő a készítők). 2018-ban érkezett meg a Hívatlanok 2: Éjjeli préda, de Bertino ebben már csak forgatókönyvírói és produceri feladatokat vállalt el, a rendezést pedig átengedte Johannes Robertsnek (47 méter mélyen 1-2, A kaptár: Raccoon City visszavár). Itt már egy négy fős családot üldözött a három pszichopata, és jóval gyengébb módszerekkel az első résznél, ráadásul sokkal kevesebbet is keresett, de mivel hollywoodi mércével nézve zsebpénzből (5 millió dollárból) készült, és azért ismertebb neveket is fel tudott vonultatni (Christina Hendricks, Martin Henderson, Bailee Madison, Lewis Pullman), végül sikerült megtérülnie.

Ahelyett azonban, hogy a Lionsgate stúdió simán készített volna egy harmadik Hívatlanok-filmet néhány évvel később, egy jóval nagyobb fába vágták a fejszéjüket. Bevonták a projekt(ek)be Renny Harlin rendezőt, aki egykor nagyszabású mozifilmekkel írta be magát így vagy úgy a mozgókép-történelembe (Még drágább az életed, Ford Fairlane kalandjai, Cliffhanger – Függő játszma, Utánunk a tűzözön, Háborgó mélység stb.), majd az ezredforduló után szépen lezülött B-filmes direktorrá (12 menet, Herkules legendája, A hiányzó golyó, Tolvajok társasága stb.).

Az volt az elképzelés, hogy egyrészt nem folytatást, hanem egy rebootot készítenek, ami Bryan Bertino 2008-as filmjén alapul, illetve nem egy, hanem mindjárt három filmet, vagyis egy trilógiát forgatnak le egyszerre.

S így is történt: 2022 őszén Harlin és a stábja egy 52 napon át tartó forgatáson három epizódra elegendő anyagot rögzítettek egy kb. 280 oldalas forgatókönyvből, amit viszonylag rövid időn belül három részben küldenek ki a mozik vásznaira. Ennek az új Hívatlanok-trilógiának az első fejezete került nemrég a közönség elé (innen az alcím, ami nem arra utal, hogy ez egy előzmény lenne, ami a 2008-as eredeti film előtt játszódna), a második etapot pedig állítólag már idén ősszel megnézhetjük.

Már amennyiben lesz rá ingerenciánk, a nyitány ugyanis nem sok kedvet csinál a folytatásokhoz… A történet lényegében ugyanaz, mint 16 évvel ezelőtt: egy régóta együtt lévő pár, Maya (Madeleine Petsch) és Ryan (Froy Gutierrez) elvetődnek egy isten háta mögötti kisvárosba, ahol gyanús körülmények között lerobban a kocsijuk, és amíg tart a javítás, kapnak egy Airbnb-házat szállásnak egy éjszakára, természetesen a helyi paraerdő kellős közepén. Majd megjelenik a három maszkos egyén (egy madárijesztő és két babaarc), hogy először az őrületbe, majd szándékaik szerint a túlvilágra kergessék őket.

A Hívatlanok: Első fejezetről az első perctől kezdve sugárzik, hogy nem igazán a mozikba való, annál jóval olcsóbbnak érződik minden. A színészek, a zene, az operatőri munka stb. Régebben az ilyen filmekre mondtuk, hogy straight-to-video, majd straight-to-DVD, manapság azonban nem mondhatjuk, hogy straight-to-streaming, tekintve, hogy akár több száz millió dolláros gigaprodukciókat is simán legyártanak a legnagyobb szolgáltatók a platformjaikra.

A színészek közt sem találunk olyan kaliberű sztárokat, mint a korábbi filmekben, bár annyiban van egyezés, hogy a 2008-as Hívatlanokban is feltűnt egy színész A Gyűrűk Ura-franchise-ból (Liv Tyler), és ez erről a filmre is elmondható, bár A hatalom gyűrűi-sorozat Eärienje, a magyar származású Ema Horvath itt még csupán egy kisebb mellékszerepet kapott, talán a következő részekben jobban megmutathatja magát.

A legismertebb név ezúttal a főszereplő Madeleine Petsch, akinek a neve azonban nem sokat mond azoknak, akik nem követték figyelemmel a netflixes Riverdale-sorozatot.

Petsch pedig annyira bízott ebben a projektben, hogy executive producerként is bábáskodott fölötte.

Állítólag Renny Harlin arra készül, hogy miután a Hívatlanok mind a három része a közönség elé került, készít egy „szupervágást” az egészből, magyarul egyetlen nagy, kb. négy és fél-ötórás filmben nézhetjük végig Maya vidéki tortúráját. És könnyen lehet, hogy így teljesedik majd ki igazán a történet, mivel, ha csupán az első fejezetet vesszük, azért eléggé vérszegény jeleneteket kapunk.

Az kétségtelen, hogy nem teljesen hatástalan a film, mivel valóban vannak feszült pillanatok, amikor a házban és a környékén bujkálnak hőseink a megszállók elől, ám sajnos a gyengébb horrorok tipikus hibái is egyre gyakoribbak lesznek a cselekmény előrehaladtával.

Értsd: amúgy egyáltalán nem hülye hőseink egyre nagyobb hülyeségeket csinálnak. Az pedig kifejezetten irritálhatja a nézőket, hogy a menekülők idióta döntéseket hoznak folyamatosan.

Az Első fejezet második felét ez teljesen leuralja, így már kevésbé fogunk tudni izgulni a fiatalokért. Igazán vérbő vagy durva jeleneteket sem kapunk, inkább a suspense-re próbált ráfeküdni Harlin, de ebben sem jár sikerrel. Pedig a Halálhegy: A Gyatlov-rejtély című 2013-as filmjével már bizonyította, hogy erre is képes (ott csak a finálét cseszte el), a Hívatlanok nyitánya azonban jócskán alulmarad ebben (is). Talán a folytatások izgalmasabb és kreatívabb képsorokat hoznak majd, csak hát, ha már az első sem csigáz fel minket eléggé, ne várják, hogy bizalmat szavazzunk a továbbiaknak is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Színészlegendák és legendás szerepek kísérték Diane Keaton életét – galéria
A 79 éves korában elhunyt színésznő a szakma krémjével dolgozott együtt. Néhány munkakapcsolata párkapcsolattá is alakult, bár sosem ment férjhez. Egy élet és karrier képekben.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, szombaton Los Angelesben elhunyt Diane Keaton amerikai színész, rendező és producer.

Az Oscar- és Golden Globe-díjas művész pályafutása során olyan nagy sztárokkal dolgozott számos filmben, mint Woody Allen, Al Pacino, Richard Gere, Warren Beatty, Jack Nicholson, Mia Farrow vagy Jane Fonda.

Megannyi filmes szerepéből olykor romantikus kapcsolat is szövődött kollégáival, bár férjhez soha nem ment. Két örökbe fogadott gyereke Dexter (1996) és Duke (2000).

Filmes szerepeiből, pár- és munkakapcsolataiból készítettünk válogatást (a képekre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk