KULT
A Rovatból

Az aranyozott mennyezettől a márványpadlón heverő akvarellekig – bejártuk a Magyar Képzőművészeti Egyetemet

19. századi nyomógépeken gyakorolnak a hallgatók.

Link másolása

Mindig öröm látni, ha fővárosunk egy-egy patinás épülete, vagy annak belső tere régi fényében ragyog. Most a Magyar Képzőművészeti Egyetemre invitálták a sajtó képviselőit, hogy bemutassák a rektori folyosó frissen restaurált freskóit. Betekinthettük a könyvtárba és több műterembe is, ahol szintén jelen és a múlt találkozásainak lehettünk tanúi.

Erős István rektortól megtudhattuk, hogy az idei, 151. tanévtől új szakként elindult a vizuális művész alapképzés, mert a mai fiataloknak olyan interdiszciplináris képzésre van igényük, amely a szobrászat, festészet, grafika metszéspontjában található. Ezenkívül intézményi kereteket kap náluk Magyarországon egyedülálló módon a performance és az installáció oktatása.

Bojtos Anikó művészettörténész emlékeztetett arra, hogy az Andrássy úti palota eredetileg műcsarnoknak épült az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat számára. A főváros csupán a telket kedvezményes áron biztosította, az építkezés viszont teljes egészében közadakozásból folyt, amelyben az uralkodói pár, I. Ferenc József és Erzsébet királyné, valamint Rudolf trónörökös is részt vettek. Az 1877-es ünnepélyes megnyitón maga a király is megjelent.

Láng Adolf építész egy neoreneszánsz palotát álmodott meg, a pazar belső díszítésre a kor legnevesebb művészeit kérték fel. Az előtérben a díszítő festést Scholtz Róbert és műhelye készítették, az ő munkáikkal az Operaházban és az Országházban is találkozhatunk. A szépséges üvegablakokat Róth Zsigmondnak köszönhetjük. A fal és mennyezetképek megfestésére a műfaj egyik legtöbbet foglalkoztatott mesterét Lotz Károlyt kérték fel, aki akkor már túl volt a Vigadó és a Nemzeti Múzeum lépcsőházának megalkotásán és a szomszédos épületben működő Magyar Királyi Mintarajz Tanoda és Rajtanárképezdének, a Képzőművészeti Egyetem jogelődének volt a tanára.

A festmények az európai művészet antik gyökereit idézik fel: a kupola képei az egyes művészeti ágakat jelenítik meg, és klasszikus szépségideált közvetítenek. A mennyezeten az esztétika alapfogalmainak, az összhangnak, a szépségnek, a valóságnak és a képzeletnek látjuk allegóriáit. A reneszánsz hatás itt is visszaköszön: Lotz egyenesen Raffaello vatikáni freskóit vette kiindulási alapnak és azokat modernizálta, az ábrázolásokat a görög mitológiából vett alakokkal gazdagította. Az összhang allegóriájában például Ámor és Psyché tűnik fel, ami arra utalhat, hogy az igazi harmóniát nemcsak a művészetben, hanem a szerelemben is megtaláljuk – mondta a művészettörténész.

Van a régi könyvtáraknak valami hamisítatlan illata, a por és a papír patinája. Ezt éreztem az Egyetem 110 ezer kötetes könyvtárában és olvasótermeiben. Igaz, hogy gyűjtemény online is elérhető, de azért állítanom, hogy a régi könyvek, plakátok, metszetek hangulatát semmi sem pótolja.

Szurcsik József Munkácsy-díjas egyetemi docens vezetésével betekinthettünk a hallgatók műtermeibe is. A szitanyomatoktól nekem eddig leginkább Andy Warhol jutott eszembe, nem is gondoltam, hogy egy régi kínai technikai terjedt át a nyugati képzőművészetbe. A litográfiai műhelyben az ódon, ma már nem bányászott, vagyont érő üledékes mészkövek és a 19.századból származó, ma is tökéletesen működő nyomógépek nyűgöztek le.

Láthattuk, hogy az ötödéves restaurátorszakosok már diplomamunkájukra készülnek egy 18. századi barokk oltárkép árnyékában. Nem hagyható ki a Barcsay kiállítóterem, amelynek Maradjon köztünk című tárlata a tavaly elhunyt Révész László László művészetpedagógiai munkásságát hivatott bemutatni a saját és tanítványai alkotásain keresztül. Ez a kiállítás december 17-ig látható. Ugyanakkor rám nem kis hatást gyakorolt, hogy amikor az emeletről néztem le az aulára, ahol a jövő képzőművészeinek akvarelljei, olajfestményei hevertek kreatív rendetlenségben a márványpadlón egy nemsokára nyíló kiállítás rendezési munkálatai miatt. Közelebbről is megnéztem ezeket a papírra, vászonra festett képeket és nem mondható, hogy túl nagy békességet árasztottak volna. De hát tudjuk, hogy a művész, még a legfantáziadúsabb is, valahol a valóságból indul ki.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2022. december 6-án, kedden rendezi meg a hagyományos Nyílt napját, ahová mindenekelőtt a képzőművészeti szakok iránt érdeklődő fiatalokat várják. Az egyes tanszékek tematikus bemutatkozása után műterembejárásra is lesz lehetőség, ahol az Egyetem hallgatói ismertetik a műtermi élet sajátosságait, mentorként mutatják be a műhelyekben folyó munkát, és személyes tanácsokat is adnak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
36 évesen meghalt Ferich Balázs, Azahriah és a Wellhello menedzsere
A Supermanagement társtulajdonos-ügyvezetője csütörtök hajnalban halt meg hosszú betegség után. Barátja és üzlettársa megható sorokkal búcsúzott tőle.

Link másolása

Hosszú betegség után csütörtök hajnalban meghalt Ferich Balázs, a Supermanagement nevű kiadó-menedzsment társtulajdonos-ügyvezetője, a Blind Myself nevű magyar metálzenekar korábbi basszusgitárosa - írja a Forbes. A zenei szakember 36 éves volt.

A 2016-ban alapított Supermanagement a hazai piac egyik legsikeresebb szereplője, akik olyan magyar előadókat menedzselnek, mint a Wellhello, a Follow the Flow, az Anna and the Barbies, Dzsúdló, Desh és Azahriah.

Ferich Balázsról a Supermanagement másik alapítója, Tóth Gergő búcsúzott a Facebookon.

„2012-ben vettük be a Blind Myselfbe basszusgitározni. Pillanatok alatt lettünk barátok. Rengeteget segített a zenekar dolgainak intézésében. Veleszületett tehetsége volt a menedzseléshez”.

Tóth felidézte, hogy a Cloud 9+ az első banda, amit együtt menedzseltek, és nagy kockázatot vállaltak, amikor megalapították a saját cégüket.

„Balázst imádták az előadóink, kollégái. Über-maximalista volt a melóban, nem elégedett meg sosem a második hellyel. Folyamatosan azon agyalt, hogyan lehetnénk még jobbak és jobbak. Bazsinak hatalmas szíve volt. Imádta a gyerekeit és feleségét, Dittát, a legjobb apuka volt, akit valaha ismertem.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Az egész hazai sztárvilág gyászolja a 36 évesen meghalt Ferich Balázst: „Mérhetetlen fájdalom”
Tóth Gabi, Czutor Zoltán és a Carson Coma is kifejezte együttérzését. A Supermanagement társtulajdonos-ügyvezetője csütörtök hajnalban halt meg hosszú betegség után.

Link másolása

Az egész hazai zenei világ gyászolja a 36 évesen meghalt Ferich Balázst, a Supermanagement nevű kiadó-menedzsment társtulajdonos-ügyvezetőjét.

A zenei szakember számos hazai sztárnak, köztük Azahriah-nak, a Wellhellonak és Dzsúdlónak volt a menezdzsere.

Ferich Balázsról a Supermanagement másik alapítója, Tóth Gergő megható sorokkal búcsúzott a Facebookon.

„2012-ben vettük be a Blind Myselfbe basszusgitározni. Pillanatok alatt lettünk barátok. Rengeteget segített a zenekar dolgainak intézésében. Veleszületett tehetsége volt a menedzseléshez.”

A Supermanagement Facebook-oldalán csütörtök délután közzétett bejegyzésére azóta több mint ezer hozzászólás érkezett, köztük számos hazai sztár is kifejezte a részvétét. A Carson Coma zenekar egy fekete szívvel fejezte ki együttérzését, az AWS gitárosa, Brucker Bence pedig egy érzelmes üzenettel köszönt el Ferich Balázstól.

„A folyamatos profi és maximalista hozzáállásod mindig irigyeltem és nagyon nagy hatással volt rám! Ha nem ismerlek, bizony nem lennék ott ahol. Mindig emlékezni fogok rád!”

- írta többek között a zenész.

„Őszinte részvétem” - írta a hozzászólások között Azahriah gitárosa, Szabolcsi Fészek.

„Őszinte részvétem Gergő, sok erőt a családnak mérhetetlen fájdalom…” - írta Tóth Gabi.

„Végtelenül sajnálom, sok erőt kívánok Gergő!” - üzente megrendülve Czutor Zoltán.

Antal Timi énekesnő egy korlátozott ideig elérhető Instagram-sztoriban, egy fekete-fehér fotóval emlékezett meg, a képhez pedig azt írta:

„Ég Veled, Balázs!”

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Michael Douglas eszik, iszik, csajozik, mégis megvan az AppleTV+ első igazi bukása?
A Franklinnel az AppleTV+ elkövette az első nagy mellélövését? Eddig elég jó szériája volt, úgyhogy talán nem csorbít az amúgy nagyon jó renoméján, de sajnos látni az elpazarolt dollármilliókat a Franklin minden másodpercén.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2024. április 17.


Link másolása

Timothy Van Patten neve nem ismeretlen sorozatos berkekben. Rengeteg híres klasszikuson dolgozott már, mint rendező, ráadásul nem is kis címekben.

Olyan ikonikus szériákat tudok említeni, mint a Drót, a Deadwood, a Róma, a Maffiózók, The Pacific – A hős alakulat, a Trónok harca, a Fekete tükör, a Perry Mason, A levegő urai vagy a Gengszterkorzó.

Ilyen filmográfiával nem csoda, hogy az Apple TV+ rábízta a Franklin vezénylését. Nem tudom mennyire Van Patten hibája, de a Franklin nem lett túl jó.

Benjamin Franklin amerikai polihisztor, államférfi, diplomata, író, természettudós, filozófus, nyomdász és feltaláló életének 84 éve alatt több érdekes dolog történt vele, mint tíz férfivel történhet 200 év alatt.

A szegény családból származó 13. gyermek életrajza számtalan könyvet tölthetne meg.

Jópárat meg is töltött, a Franklin is egy ilyenen, Stacy Schiff, A Great Improvisation című könyvén alapszik. Nem olvastam az eredeti művet, de amit az AppleTV+-nak sikerült előadnia, az egy rettenetesen unalmas kis szelete ennek a hihetetlen élettörténetnek.

1776-ot írunk, az Amerikai függetlenségi háború alig egy éve zajlik, de a gyarmati erők sorra szenvednek súlyosabbnál súlyosabb vereségeket. A kongresszus helyzete egyre kilátástalanabb. Franklin fia is a britek háborús túsza lett.

Ezekből a harcokból meglepően nem látunk semmit, mert ezekben a sötét időkben Benjamin Franklin (Michael Douglas) átutazta az Atlanti-óceánt, hogy segítséget kérjen a francia nemzettől.

Unokája, Temple (Noah Jupe) kíséretében érkezik Passy kis falujába, amely viszonylag közel van Párizshoz. Itt szövi fondorlatos terveit, hogyan lehetne megnyernie magának a versailles-i támogatást Amerika britek elleni harcában. Igazi kémjátszma, sok-sok unalmas párbeszéd alá rejtve.

Nagyon hiteles az Apple-féle Franklin sorozat, már-már túl hiteles. Egy képkocka háborút kapunk ízelítőnek a harmadik részben, de ez a széria nem más, mint hosszú párbeszédek, partik, előadások és bálok sora, ahol úriemberek beszélgethetnek, miközben a kémek kihallgatják őket. Nem egyértelmű, ki kivel van valójában és mindenki csak a saját hasznát keresi. Van, aki pénzt, egyesek szerelmet, mások megbecsülést várnak Franklintől.

A megvalósítás elsőrangú, a kosztümök, a helyszínek, a tájkép és a díszletek elképesztően autentikusak.

A sorozat külön büszke lehet ezekre. Érezni, amikor szinte céltalanul mutogatják ezt a mozi-mágiát. Sokszor húzza a rendező az időnket egy-egy hosszúra hagyott nagytotállal. Természetesen hatalmas érdem és pirospont jár a történelmi hűségre, és az atmoszféra is páratlan, csupán annyi ezzel a probléma, hogy a tényleges tartalom, amit látunk, nagyon kevés.

Ahhoz képest, hogy Ben Franklinnek milyen érdekes élete volt, nagyon sokáig tartott, hogy egy ilyen nagy költségvetésű sorozatot készítsenek róla. Ez a szerep Michael Douglasnek szinte jutalomjáték. Látszik, hogy a nagy öreg élvezte a forgatást, hiszen jókat ehet, ihat és jól mulathat fiatal hölgyek társaságában, miközben csak beszélgetnie és néha színészkednie kell.

Nem érzem, hogy Douglas eltűnne a szerepben, inkább önmagát hozza, kicsit rájátszva Franklin szinte rocksztár szerepére, máskor meg aggódóan tűnődve.

Az unokáját alakító színész nekem kicsit túlságosan fiatal, de lehet pont ezért őt választották ki a szerepre, ő egy kis ártatlanság a megfáradt mester mellett. A többi színésszel sincs probléma, maximum annyi, hogy a teljes stábból ha öt karaktert fel tudok sorolni, azzal lehet, hogy sokat mondtam. Igazából alig van maradandó szereplő, de erről nem a színészek tehetnek, hanem a történészek… akarom mondani forgatókönyvírók.

Alig történik itt valami! Tényleg! Az egyik legnagyobb drámai csúcspont az első három részből az, amikor Franklin visszakapja a megjavított nyomdáját, miután azt ellenséges kémek összetörték. Értem, hogy így szimbolikusan visszakapta a hangját a feltaláló zseni, de ettől ez még gyenge tartalom, még streamingre is.

Egyáltalán nem szórakoztató, és nem érzem azt a „wow” faktort, amit az Apple álltalában képvisel.

Ez egy alapos történelemlecke, amely azt feltételezi, hogy van bőséggel háttértudásunk a korszakról, mert ha nem figyelünk eléggé, akkor bizony megkavarodunk a sok-sok francia név mellett. Mostanában sokadik sorozatnál látom, amelyben előszeretettel használják az eredeti nyelvet, tehát itt a franciák franciául beszélnek, nem francia akcentusos angollal – ez is a pozitívumok közé tartozik a szememben. Van rajta kellő mennyiségű pátosz, hab és csillámpor is az átlagamerikai nézőnek. Láthatunk hitelesnek érződő kémjátszmát, és három rész alatt azért megértjük, hogyan mozgatták a szálakat a háttérből a diplomaták, de attól még rém unalmas az egész.

Amikor egy függetlenségi háborús történetre gondolok, nem az van a fejemben, hogy a győzelmekről és vereségekről csak híreket hallok, miközben semmit nem látok.

Nem véletlenül vizuális médium a televízió. Sajnos az egész túl unalmas, metodikus és nem érdekes. A Franklin megtekinthető az Apple TV+ streaming szolgáltató műsortárában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Fotók: Eltemették Tordy Gézát
Ernyey Béla közös emlékeket idézve búcsúzott Tordy Gézától. Óriási szívű, nagystílű ember volt - mondta. A Vígszínház társulata nevében Lukács Sándor színművész búcsúzott.

Link másolása

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

A 85 éves korában, március 30-án elhunyt színművész búcsúztatásán elsőként a jövő színésznemzedéke nevében Szőcs Artur mondott beszédet. A színész-rendező felidézte, hogy Tordy Gézát még színművészetisként ismerte meg, majd 15 évadot dolgoztak együtt. Kiemelte: Tordy Gézát ízig-vérig érdekelte a színházcsinálás, fontos volt számára a csapatmunka.

Ernyey Béla közös emlékeket idézve búcsúzott Tordy Gézától. Óriási szívű, nagystílű ember volt - mondta a művészről, akivel 1963-ban találkozott először, és akihez élete leghosszabb barátsága fűzte.

A Vígszínház társulata nevében Lukács Sándor színművész búcsúzott, színészkollégája játékát és közös munkáikat idézte fel. Mint mondta, Tordy Gézában nagy erők lakoztak, nagy dühök és nagy szenvedélyek.

A színészet illanó pálya - fogalmazott. A kincs az az üzenet, amelyet át tudunk adni úgy, hogy a lelkekben minél tovább megmaradjon. "És te, Gézus, ezeknek az üzeneteknek katartikus átadója voltál" - mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: