KULT
A Rovatból

Az anyja a szeme láttára ölte meg az apját, sárgaságban szenvedett, és egy banki dührohama miatt fedezték fel – Charlize Theron 50 éves

A szépsége és a tehetsége megvolt, a szerencséje jó ideig nem: betegség, gyilkosság, magány, önbizalomhiány, szegénység – Charlize a nullánál is kevesebbről küzdötte fel magát a csúcsra.


Korunk egyik legismertebb, A-kategóriás hollywoodi sztárja, aki sosem tűnt el eddigi, kb. 30 éves pályafutása során. Olyan filmek kötődnek a nevéhez, mint Az ördög ügyvédje, Az olasz meló, A rém, a Hancock, a Piszchoszingli, a Prometheus, a Mad Max: A harag útja, az Atomszőke, a Halálos iramban-filmek vagy a Botrány. Eddig hat SAG-, egy Emmy-, hat Golden Globe-, három BAFTA- és két Oscar-jelölése van, utóbbiból egyet A rém című filmben nyújtott alakításáért meg is nyert 2004-ben. A nagy sikerig azonban hosszú, fárasztó és kifejezetten fájdalmas, traumatikus út vezetett.

Charlize Theron 1975. augusztus 7-én született a dél-afrikai Benoniban, ő volt Gerda Maritz és Charles Theron egyetlen gyermeke. Egy városon kívüli farmon nőtt fel. Theron afrikáner (holland, némi francia hugenotta és német) származású, a híres afrikáner katonai vezető, Danie Theron apai ágon a rokona volt. S bár Charlize mindig is ismert volt a szépségéről, a színésznő állítása szerint gyerekként meglehetősen furcsán nézett ki.

Sárgaságban szenvedett ugyanis fiatalon, és számos antibiotikumot kapott a természetellenes pigmentáció kezelésére. A gyógyszerek miatt azonban a tejfogai szó szerint kirohadtak a szájából, és tizenegy éves koráig nem nőttek újak.

„Az iskolában fotókat készítettek rólam, miközben úgy kellett tennem, mintha lenne fogam. Szörnyű volt!” – emlékezett vissza Theron, aki elég nehezen illeszkedett be a Putfontein Általános Iskolába, és hamar kirekesztettnek érezte magát.

A végzetes lövés

De a magány és a foghiány még a legkisebb gondja volt az ifjú Charlize-nak. Apja, Charles ugyanis erőszakos alkoholista volt, így ő és az anyja állandó félelemben éltek miatta. Charlize egyszer Howard Sternnek azt mondta, mélyen megviselte, hogy egy alkoholistával élt együtt, és minden reggel úgy ébredt, hogy nem tudta, mi fog történni, hogy milyen lesz a napja, és minden attól függött, hogy az apja iszik-e vagy sem. Állítása szerint szégyellte az apját, akinek kiszámíthatatlan és vad természete kitörölhetetlenül hatott Charlize-ra. Annyira, hogy a 20-as évei végén bejelentkezett egy terápiára, hogy begyógyítsa a régi sebeket, és megtalálja a belső békéjét.

Erre pedig jó oka volt, mivel apja változékonysága 1991. június 21-én, egy végzetes éjszakán robbant ki utoljára. Charles aznap este a bátyjával ivott, és amikor hazatért, elkezdett részegen lövöldözni a házukban található tárgyakra. Charlize és az anyja a gyerekszobában rejtőztek el. Az ajtó elé álltak, hogy megakadályozzák Charles bejutását, aki így is megpróbált behatolni, s amikor ez nem sikerült, hátralépett, majd három lövést adott le az ajtóra.

Szerencsére egyik golyó sem talált célba, Gerda pedig ekkor úgy döntött, mindenáron megvédi a lányát: megfordult, visszalőtt, és ezzel megölte a férjét, a 16 éves lánya szeme láttára.

Charlize azonban büszke az édesanyjára, hogy meghozta ezt a döntést. „Ha az én lányom lenne ugyanilyen helyzetben, én is ugyanezt tenném” – mondta. Gerdát egyébként minden vád alól felmentették, mivel a bíróság úgy döntött, hogy önvédelemből cselekedett.

Füstbe ment tervek

Charlize élete ekkor hirtelen megnyílt, s az édesanyjával úgy döntöttek, elhagyják Dél-Afrikát. Milánóba költöztek, ahol a szépséges tinédzser modellszerződést kapott. Ő azonban a modellkedést csak ugródeszkának tekintette valami nagyobb dologhoz, és ez a „valami” a tánc volt (négyéves kora óta táncolt). Ezért átköltözött az Egyesült Államokba, hogy New Yorkban, a Joffrey Ballet Schoolban tanuljon, egy ma Chicagóban működő rangos tánctársulatnál. Sajnos Charlize egy ízben olyan súlyos térdsérülést szenvedett, ami megakadályozta, hogy hivatásos táncosként folytassa pályafutását.

Amikor pedig életének legfőbb álma váratlanul és véglegesen szertefoszlott, Charlize súlyos depresszióba esett.

Gerda azonban nem nézte jó szemmel a lánya viselkedését, s azt mondta neki, hogy vagy hazajön és duzzog, vagy összeszedi magát, és tovább küzd. Arra bátorította őt, hogy kövesse másik szenvedélyét, a színészkedést. Vett neki egy egyirányú repülőjegyet Hollywoodba, ahol nem indultak könnyen a dolgok. Charlize teljesen le volt égve, és gyakorlatilag újra kellett tanulnia az angol nyelvet. Színészórákat vett, de folyamatosan azt mondták neki, hogy a dél-afrikai akcentusa komoly probléma és egyben akadály a filmszerepek megszerzésében. „Alapjaiban kellett újra megtanulnom az angolt, hogy teljes mértékben amerikai lehessek” – mesélte.

A tanulmányai alatt az anyja támogatta őt, s bizony nem élhetett nagy lábon, sőt! Egy alkalommal Charlize heves vitába keveredett egy banki alkalmazottal, miután az nem volt hajlandó beváltani az édesanyja csekkjét. „A túlélési ösztönöm lépett működésbe. Fel kellett állnom, és azt mondanom: »Ha nem váltom be ezt a csekket, ma este nem lesz hol aludnom.«”

Oscar 28 évesen

Szerencsére végül mellészegődött a szerencse. A bankban ugyanis mögötte a sorban egy John Crosby nevű tehetségkutató állt, aki annyira el volt ragadtatva Charlize szenvedélyességétől és energiáitól, hogy odaadta neki a névjegyét. Később bemutatta őt néhány castingügynöknek, nem sokkal később pedig megkapta első szöveges szerepét az 1996-os 2 nap a völgyben című krimi-drámában (addig csak az 1995-ös A kukorica gyermekei 3-ban tűnt fel, de a neve még a stáblistára sem került fel).

Sajnos Charlize ragyogó szépsége majdnem tönkretette a karrierjét. A 2 nap a völgyben után ugyanis főként „szexi nő”-szerepeket ajánlottak neki, de ő elvi okokból mindet elutasította.

Végül rájött, hogy komolyan vehetik, amikor Tom Hanks szerepet ajánlott neki az 1996-os zenés vígjátékában, a Nyomul a bandában. Charlize-nak is gyerekkori példaképe volt Hanks, s az a tény, hogy a bálványa szerepet ajánlott neki, nagyon jót tett az önbizalmának. A Nyomul a banda után pedig hirtelen olyan filmekben találta magát, mint Az ördög ügyvédje (1997), a Joe, az óriásgorilla (1998) vagy a többszörös Oscar-díjas Árvák hercege (1999). A nemzetközi elismerés pedig végül 2003-ban jött el, amikor Mark Wahlberg, Jason Statham és Edward Norton mellett játszott Az olasz meló című alciófilmben, majd a karrierjét jelentősen meghatározó szerepet kapott a sorozatgyilkos Aileen Wuornosként a szintén 2003-as A rémben.

Bajok csőstül

De a dolgok még mindig nem voltak tökéletesek Charlize számára, erre számos példát fel lehet sorolni.

- Az ausztrál Kyle and Jackie O című műsorban például egyszer elárulta, hogy OCD-ben (kényszerbetegségben) szenved.

- Az Aeon Flux (2005) című sci-fi-akciófilmje forgatásán Berlinben nyaki porckorongsérülést szenvedett, ami miatt egy hónapig nyakmerevítőt kellett viselnie.

- A 2000-es évek végén Chris Karsten író a Killer Women: Fatal South African Females című könyvében megkérdőjelezte Charlize édesanyja, Gerda motivációját, amiért megölte a férjét. Karsten sorai természetesen nagyon feldühítették Theront.

- Az első gyermekének örökbefogadása alatt szörnyű megpróbáltatásokon ment keresztül. Az Elle magazinnak így nyilatkozott erről: „Az adoptálási folyamat mentálisan és érzelmileg is nagyon megviselt. Életem egyik legnehezebb időszaka volt.” S bár annak ellenére, hogy végül sikerrel járt, és 2012-ben örökbe fogadta Jackson nevű gyermekét, 2015-ben az akkori párja, Sean Penn-nel felbontották az eljegyzésüket, így kénytelen volt egyedülálló anyaként folytatni az életét. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy alig pár hónappal később örökbe fogadja második gyermekét, Augustot.

Itt a béke, fuss el véle!

Mindezek ellenére azonban úgy tűnik, Charlize végre megtalálta a békét. A karrierje továbbra is jól alakul, a Piszcohanyuért (2018) Golden Globe-ra, a Botrányért (2020) Oscar-díjra jelölték, a Halálos iramban- (2017, 2021, 2023) és A halhatatlan gárda-filmekkel (2020, 2025) a közönségsiker sem maradt el, nemsokára pedig láthatjuk őt az Apex című akció-thrillerben Eric Banával és a Taron Egertonnal, valamint Christopher Nolan jövőre érkező nagyszabású Odüsszeiájában is benne lesz. Ugyanakkor továbbra is szoros kapcsolatban áll az édesanyjával, akivel együtt neveli örökbe fogadott gyermekeit. „Elég magányosnak érezném magam, ha nem lenne társam ebben az egészben” – mesélte az Elle-nek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Justin Timberlake 45 lett, de most inkább annak örül, hogy ezt az elmúlt két évet valahogy túlélte
A turné lement, a bíróság is megvolt, a pletykák is pörögnek: Timberlake születésnapjára minden összejött.


Ma tölti be 45. életévét Justin Timberlake, de az ünneplés helyett a popzene egyik legnagyobb sztárja inkább annak örülhet, hogy megúszta az elmúlt egy-két év eseményeit: egy titkolt, súlyos betegséggel tolt végig egy világkörüli turnét, miközben a törvénnyel is meggyűlt a baja. A házasságáról szóló pletykákról nem is beszélve.

A bíróság előtt végül felelősséget vállalt tettéért, és egy erős üzenettel zárta le azt az ügyet.

„Még ha csak egy italt ittál is, ne ülj a volán mögé. Annyi más lehetőség van” – mondta a bíróságon, miután elismerte bűnösségét. A rajongókat leginkább a tavaly júliusi bejelentése kavarta fel, amikor egy Instagram-posztban vallott arról, hogy Lyme-kórral diagnosztizálták, ami a két éven át tartó Forget Tomorrow World Tour alatt végig megnehezítette az életét.

A betegség tünetei, köztük a komoly idegi fájdalom, a kimerültség és az általános rosszullét, komolyan rányomták a bélyegét a teljesítményére is, amiért akkoriban kapott is kritikákat. „Ha átélted ezt a betegséget vagy ismersz valakit, aki igen, [akkor] tudod: mentálisan és fizikailag is könyörtelenül megterhelő tud lenni” – írta bejegyzésében. A nehézségek ellenére a turnét végigcsinálta.

„Úgy döntöttem, [hogy] a fellépések öröme sokkal többet ér, mint a testem pillanatnyi stressze. Örülök, hogy folytattam”

– tette hozzá. A turné végül több mint száz fellépéssel, 1,25 millió eladott jeggyel és nagyjából 67,7 milliárd forintnak megfelelő bevétellel zárult.

Egy jogi ügy is beárnyékolta a tavalyi évét. 2024 júniusában a New York-i Hamptonsban állították meg a rendőrök ittas vezetés gyanújával. A szeptemberi bírósági tárgyaláson végül egy enyhébb vádpontban, a csökkent képességű vezetésben vallotta magát bűnösnek.

A vádalku részeként körülbelül 250 ezer forintnak megfelelő bírságot és illetéket kellett fizetnie, emellett 90 napra bevonták a jogosítványát

New York államban, és 25 óra közösségi munkára ítélték. Magyarországon ennél jóval szigorúbb büntetéseket rónak ki ennél lényegesen enyhébb ittas vezetésű ügyekre is.

Zenei fronton az új album, az Everything I Thought It Was a Billboard 200-as listáján a negyedik helyen nyitott. A visszatérést egy különös popkulturális esemény is kísérte: amikor megjelent a Selfish című dala, Britney Spears rajongói egy akció keretében elkezdték vásárolni és streamelni Spears 2011-es, azonos című dalát, ami ennek hatására az iTunes-lista élére ugrott. A zenei visszatérés egyik csúcspontja volt, amikor 2024 márciusában Los Angelesben újra együtt állt színpadra a legendás fiúcsapat, az ’NSYNC.

A közös fellépésen előadták a Paradise című új dalt, de felcsendültek a régi klasszikusok is, mint a Bye Bye Bye.

A nehéz időszakban felesége, Jessica Biel végig mellette állt. Egy januári díjátadón a vörös szőnyegen áradozott férjéről. „Én vagyok az első számú rajongója… Egyszerűen nincs még egy olyan ember, mint ő, aki úgy tud fellépni és énekelni, ahogy ő. Nem érdekel, ha őrültnek néznek – két és fél órán keresztül végigtáncolom a koncertjét… Imádom őt.” Szép ez a nyilatkozat, de nem szabad elfelejtenünk, hogy immár 13 év házassággal a hátuk mögött az év végén nagyon felerősödtek a különköltözésről szóló pletykák, mondván: Jessica komoly terveket valósít meg a karrierjében, és nehezen viseli, hogy Justin csak a régi sikereken kesereg, a múltban ragadt.

A színpadi sikerek mellett Timberlake üzletemberként is aktív. 2022-ben egy nagyjából 33 milliárd forintnak megfelelő összegért eladta dalszerzői katalógusát egy befektetési alapnak. Emellett társtulajdonosa a Nashville-ben működő Twelve Thirty Club nevű, több szintes étteremnek és zenei klubnak, amelynek terjeszkedését is tervezik: Austinban egy közel 10 milliárd forintos beruházással nyitnak új egységet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: