hirdetés

KULT
A Rovatból
hirdetés

Az alkohol feloldja a gátlásainkat, aztán az egész életünket is - erről szól az Oscar-díjas Még egy kört mindenkinek

A legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díj nyertese ítélkezés nélkül mesél róla, mit adhat és mit vehet el az alkohol.
Fotó: ScarletPleasure/YouTube - szmo.hu
2021. május 03.


Link másolása

hirdetés

Milyen lehet egyfolytában spiccesnek lenni? Persze, ez a kérdés Magyarországon magas labda: mindannyiunknak van egy haverja, nagybácsija, felső szomszédja, aki évek óta csavaros kiflivel indítja a napot.

Na de mi itt most nem a részegségről beszélünk! Csak a szalonspiccről, amivel az ittas személy nem írja ki magát a kultúremberek köréből, nem borogat állólámpákat, és nem köt ki a HR-es kolléga szájában a céges bulin.

Szóval, vajon mi történik, ha mikrodózisban ugyan, de szünet nélkül adagoljuk magunknak az alkoholt? Segíthet-e a szorongásainkat magunk mögött hagyva, intenzívebben megélni az emberi kapcsolatokat? Előhívhatja-e a párunk, hivatásunk, életünk iránti régi szenvedélyt?

A Még egy kört mindenkinek című dán film cseppet sem szájbarágós, hanem nagyon is érzékeny módon járja körül a kérdést, amivel idén Thomas Vinterberg (a Dogma95 egyik alapítója, többek közt a Születésnap rendezője) bezsebelte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat is.

A film négy gimis tanár történetét meséli el, akik a fenti kísérletbe kezdenek - szigorúan tudományos céllal. Elhatározzák, élesben tesztelik egy filozófus elméletét, miszerint ha mindig van néhány ezrelék alkohol a vérünkben, attól a saját kreatívabb, szociálisabb, egyszóval jobbik énünkké változunk.

Hogy a főhőseink éppen tanárok, az sem lehet véletlen. Különféleképp ugyan, de mindannyiukat ugyanaz az életközépi válság sújtja: a házasságuk kihűlt, az értelmiségi pálya nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és belefáradtak, hogy hülyegyerekek fejébe verjék bele a kötelező minimumot. (Ugyanez a karakter kesernyés, kelet-európai humorral fűszerezve bukkan fel A bolond egy napja című lengyel filmben. Na meg minden második magyar középiskolában.)

hirdetés

Tommy, Peter, Nikolaj és Martin tehát bele is csapnak az emberkísérletbe. Permanens piálás veszi kezdetét a szünetekben előkerülő laposüveggel. És a csoda meg is történik: szebben szól a kórus az énekórán, és a tesiórán is jobban sikerül a focimeccs. Legjobban mégis a töritanárnak, Martinnak működik a minidózis. Őt Mads Mikkelsen (Ádám almái, Casino Royale, A vadászat) alakítja, aki nagyfokú érzékenységgel hozza a tépelődő karaktert. Martin visszatalál a családjához, felpezsdíti a széthullóban lévő házasságát, sőt, a diákok lanyhuló figyelmét is sikerül magára vonnia.

Egyre nagyobb szenvedéllyel ecseteli például, mi köti össze Churchillt, Hemingway-t és az Európai Bizottság egykori elnökét, az Orbán Viktort kedélyesen megpaskoló Jean-Claude Junckert. Naná, hogy a pia! Hát nem éppen attól voltak ilyen zseniálisak, hogy ők is egyfolytában be voltak nyomva?

Csakhogy az etanol nem bizonyul jó barátnak, még szigorúan kontrollált mennyiségben sem. Először csak az ajtófélfa jön a hőseinknek a tanáriban, azután alattomos lassúsággal, építőkockánként kezd szétesni az addig egyben tartott életük.

A film méltán vígjáték és dráma egyszerre, hiszen helyenként már-már börleszkbe hajlik, amit láthatunk, például amikor már a tőkehalat sem sikerül megvásárolni a szupermarketben. Nagyon nem… fájdalmasan nem. Gulyás Marci a Partizánban úgy jellemezné a helyzetet, hogy “méltóságdeficites”.

Mert hát éppen az a buli az alkoholban, hogy percek alatt bontja le a társadalmi szerepekből összetákolt felettes énünket. Éppen ettől olyan kellemes és felszabadító - de csak a legelején. És mint azt a film is példázza, ha valaki stabil szociális háló nélkül fogyasztja az alkoholt, azt végül az alkohol fogja elfogyasztani. Így szinte előre kódolt a tragédia is.

Na jó, mondhatnánk, de ki az a hülye, aki - akárcsak Martinék - folyamatos részegséggel próbálkozik? Hiszen borítékolható, hogy nem lesz jó vége. Csakhogy épp ez a lényeg: szépíthetjük, de valójában sose lesz jó vége. Legyen szó egy átpiált estéről vagy évtizedről, mindig befizetjük az árát.

Magyarországon és Dániában egyaránt százezrek isznak kiégettség ellen, szorongásból, terápia helyett. Mert a gyerek ordít, mert kizsigerelte őket a váltott műszak, mert hó végére már egy mozira sem maradt pénz. Mégis abban nőttünk fel, hogy egy kokainnal vetekedő kemény drog filléres élvezeti cikk, a közösségi élet szerves része. A megalázó vergődésünk meg utólag csak egy jópofa sztori.

Hogy ezek szélsőséges gondolatok? Meglehet, de éppen attól erős ez a történet, mert két aperolos szelfi közt elgondolkodtat az alkohol szerepéről a kultúránkban és a személyes életünkben. Vinterberg filmje kellő alapossággal közelíti meg ezt a sokrétű témát, nem tukmál kétmondatos bölcsességeket, és láttatja: az alkohol önmagában nem jó és nem rossz, de a tűzzel játszunk, ha rábízzuk magunkat.

A Még egy kört mindenkinek valamelyest megidézi a Dogma-mozgalom alapelveit, például azt, hogy a rendező nem alkotást próbál létrehozni - ehelyett a pillanatot, magát az életet mutatja be a lehető leghitelesebben. Már csak ezért is jó, hogy a történetet nem a végső összeomlás, hanem egy szédületes parti képei koronázzák meg.

A forgatásra árnyékként vetül, hogy itt debütált volna színészként a rendező 19 éves lánya, Ida, aki azonban egy autóbalesetben elhunyt. Vinterberg és Mikkelsen utólag úgy látják: ez a tragédia hozzájárult, hogy összességében mégis egy életigenlő, az életet ünneplő film szülessen.

A parti egy ugrással végződik, ami mögött nincsen öngyilkos szándék. Egyetlen kimerevített képkocka az egész. Ebben a megállított pillanatban hagyjuk ott a hőseinket, ahogyan ivás közben is kilépünk az idő kényszeréből - de azért tudjuk, mi a folytatás. Ismerjük a gravitációt, és hogy innen csak lefelé vezethet az út. Hogy a megsemmisülés, vagy csak egy csúnya másnap felé? Ezt már a nézőre bízzák.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

Elegánsan szólt oda a kormánynak a Netflix a melegellenes törvénykezés miatt

Semmi hosszú közlemény, csak a szivárvány színeivel illusztrálták, mennyire sokfélék a streaming-szolgáltató nézői.

Link másolása

hirdetés

Több hazai médiacég is bírálta a melegellenes törvényt, amely összemossa a pedofíliát a homoszexualitással, és korlátozná a nemváltoztatás vagy homoszexualitás megjelenítését és „népszersítését”. Az RTL Magyarország tiltakozott először, azt írták, hogy

"a tervezet aránytalanul és az alapvető szabadságjogokat figyelmen kívül hagyva korlátozná a homoszexualitás bárminemű megjelenítését a médiában, és tiltaná, hogy a kiskorúak eltérő nemi identitású emberekkel találkozzanak a műsorokban, filmekben, vagy akár csak a reklámokban".

Azt is megjegyezték, hogy

"a tervezet alapján csak késő este, 18 éven felülieknek lehetne olyan alkotásokat bemutatni, mint például a Billy Eliott, a Philadelphia, a Bridget Jones naplója, vagy akár a Harry Potter-filmadaptációk egyes részei, és tiltólistára kerülnének olyan sorozatok is, mint a Modern család, a Jóbarátok, vagy éppen a Szomszédok és a Barátok közt számos epizódja."

A tiltakozáshoz már csatlakozott a héten az A+E Networks UK, az AMC, az HBO és a WarnerMedia, valamint a ViacomCBS is. A vállalatok szerint a törvény súlyosan sérti a szólásszabadságot és kirekeszti a szexuális kisebbségeket a tömegmédiából, de ellentmond az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai uniós egyezmény diszkrimináció tilalmáról szóló rendelkezéseinek is.

A Netflix eddig nem szólalt meg, de most egy Facebook-posztban mégis hangot adott a véleményének, szivárvány színeivel illusztrálta, mennyire sokfélék a streaming-szolgáltató nézői.

hirdetés

Ennyit tettek hozzá:

"A történetet együtt írjuk"


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT

Sokkal kevesebb, mint egy film, de felhőtlenül szórakoztat – Sokkal több mint, testőr 2

A 2017-es Sokkal több, mint testőr teljesen felesleges, cserébe rendkívül szórakoztató folytatását hozta el nekünk Patrick Hughes rendező. Lássuk milyen lett.

Link másolása

hirdetés

Belecsapok a közepébe. Ahogy a film se nagyon foglalkozik a nézői elvárásokkal, így jómagam is eltekintek az olvasói elvárásoktól: gyorsan túlleszünk az ítéleten. Közepesen gyenge film lett címszereplőnk,

de mint agykikapcsoló akció-vígjáték teljesen működik.

Nem tudom ez azért van-e, mert jelenleg teljesen más a filmes helyzet, mint 2017-ben, vagy én vagyok jobb hangulatban, de míg az első részen maximum fel-fel kacagtam, a második rész őrült hülyeségei még egy-egy hangos nevetést is kihoztak belőlem.

Története: hát az sok nincs, ami pedig van az egyszerre klisés és elképesztően őrült. Michael Bryce (Ryan Reynolds) megpróbálja rendbe tenni testőri karrierjét, ezért orvosa tanácsára, elvonul a munkájától relaxálni, de régi ellensége/ügyfele Darius Kincaid (Samuel L. Jackson) felesége

Sonia Kinkaid belerángatja egy újabb örült kalandba.

Nem viccelek, amikor azt írom, őrült. A film forgatókönyve eredetileg nem az előző rész folytatásához készült, hanem egy különálló projekt volt, és ezt a forgatókönyvet szabták rá Patrick Hughes agymenésére. Így nem csoda, hogy az előző rész ismerete nem szükséges a mozi teljesértékű élvezetéhez.

Márpedig itt hangsúlyoznom kell, nem kritikát szándékozok írni a filmről, mivel ott teljesen megbukna. Filmként értékelhetetlen összevisszaságok és ripacskodás érthetetlen keveréke, ámde mint

hirdetés
agykikapcsoló akció-vígjáték egy szórakoztató összevisszaságokkal teli ripacskodás

lesz a végeredmény. Van egy apró nüansz a kettő között, amit csakis kizárólag egy ilyen élménybeszámolóval lehet leírni.

A folytatás jobb lett, mint az elődje. Valószínűleg ez annak köszönhető, hogy a Ryan Reynolds-Samuel L. Jackson pároshoz hozzácsapták Salma Hayek által alakított őrült Sonia karakterét, aki ellopta a show-t. Nem vagyok benne biztos, hogy most

Sonia a hollywoodi akciófilmek karikatúrája akar-e lenni, vagy pedig tényleg komolyan gondolták a készítők,

de Salma Hayek egyszerűen kihagyhatatlan a filmből, és a legjobb pillanatok többnyire hozzá fűzhetők. Ryan Reynoldsot nem kell bemutatni. Aki eddig szerette, amit minden filmben játszott, az most is imádni fogja. Viszont, aki nem kedvelte, nem ezzel a filmmel fogja megszeretni.

Ez ugyanis Ryan Reynolds legryanreynoldsosabb szerepe, amit eddig valaha tőle filmben láttam.

Ezzel teljesen leírható, mit csinál egész film alatt: neki kellene a „felnőttet” játszania a robbanások és gyilkolás közepette, de ő csak rövid beszólásokat, fricskákat tartogat mindennek és mindenkinek. Samuel L. Jackson, pedig eldob egy két beszólást, és nagyon menő.

Ami megmenti ezt az egész katyvaszt, az a három karakter között működő kémia és humoros interakciók. Egyszerűen jó volt látni, ahogy a házaspár egymásnak esik, miközben Reynolds próbálja őket életben tartani. Röhejes, de szórakoztató. A főbb karakterek mellett említést kell tenni Antonio Banderas főgonoszáról, aki egy James Bond-főgonosz paródiája. De mindent kihoz belőle, amit az amúgy botrányos forgatókönyvvel a kezébe nyomtak.

Morgan Freemant hiába keressük a filmben, ugyanis körülbelül 5 perces szerepe van,

de lehet, hogy sokat mondtam 5 perccel. Valószínűleg a színész poszterre fotózásával több időt töltöttek a készítők, mint Mr. Freeman felvételeivel.

Az akció sajnos a negatívumokat erősíti,

ugyanis a 2010-es évekhez hűen, teljesen szétszabdalták az akciójeleneteket. Gyors vágások, felesleges több oldalról vett összevisszaság. Szerencsére kellően véres a film, így legalább a morbid humornak van esélye működni. Sokszor átcsap a fekete komédia zsánerébe, de Ryan Reynoldsszal még ez is szerethető.

Összefoglalva:

Egy hatalmas, országokon átívelő blődség,

amit főszereplői visznek a hátukon, és hurcolják át a szórakoztató filmek közé. Kimondottan közepes, totál elszállt baromság, de legalább szórakoztató, és nyáron elmegy egynek.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

Variety: kivonulhatnak a homofób törvények miatt a külföldi filmstúdiók Magyarországról?

A filmügyi kormánybiztos szerint a jól képzett szakemberek és az adókedvezmények fontosabbak lesznek, mint a politika.

Link másolása

hirdetés

A Variety, amely a legismertebb amerikai filmszaklapok egyike, cikket közölt arról, hogy mennyire befolyásolhatja a héten elfogadott homofób törvény azt, hogy a nagy filmstúdiók továbbra is forgatnak-e majd filmeket Magyarországon.

Mielőtt a járvány beütött volna, és a filmszakmát is elérte volna a válság százmilliárdos nagyságrendben ömlött a pénz az országba jórészt a hollywoodi produkcióknak, és a felpörgő stream-platformnak köszönhetően.

A magyar állam pedig nagyvonalúan, milliárdos adókedvezményekkel támogatta azt, hogy a nagy stúdiók és stream-szolgáltatók ide hozzák a produkcióik forgatásának legalább egy részét.

Mivel az új törvény megtiltja a 18 éven aluliak számára a homoszexualitás és a nemváltás „népszerűsítését” és megjelenítését, illetve az iskolai szexuális felvilágosítás nem irányulhat a nem megváltoztatása és a homoszexualitás „népszerűsítésére”, ezért könnyen lehet, hogy ez hatással lesz bizonyos stúdióknál a magyarországi forgatásokra.

A Varietynek még senki nem nyilatkozott, hogy milyen következmények lehetnek Magyarországon, a cikkebn viszont végigveszik, hogy azért nem ez az egyetlen eset, amikor nagy stúdiók kiakadtak hasonló törvénykezésen. A Disney, a Netflix, a WarnerMedia, a Sony és más stúdiók is bojkottal fenyegették meg annak idején Georgia államot a melegellenes törvényei miatt. A Netflix ennél tovább is ment, hiszen az Outer Banks forgatását el is vitte Észak-Karolina államból azután, hogy ott is homofób törvényeket fogadtak el.

hirdetés

A Variety megkérdezte a WarnerMediát, és ők ki is adtak egy közleményt, amelyben elítélik a homofóbiát, az előítéleteket és a diszkriminációt. Megkérdezték Káel Csaba filmügyi kormánybiztost is, aki a lapnak elmondta,

szerinte fontosabb lesz a politikai szempontoknál, hogy Magyarország jól képzett szakembereket, eszközöket és adókedvezményeket tud biztosítani a külföldi produkcióknak. Ő abban reménykedik, hogy nem éri semmilyen hátrány ezért a magyar filmipart.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT

Túrákat indítanak a Keresztanyu forgatási helyszínére, „Makkosszállásra”

A díszletfalu valójában Budakeszi határában található, ide várják a sorozat rajongóit, amíg szünetel a forgatás,

Link másolása

hirdetés

Év elején mutatkozott be Molnár Piroska főszereplésével az RTL Klubon a Keresztanyu, ami a fiktív, ukrán-magyar határon található községben, Makkosszáláson játszódó sorozat. A Keresztanyu díszlete valójában Budakeszi mellett található, a sorozat díszletét most megnyitják az érdeklődőknek.

Az IBUSZ által 2021. július 2. és augusztus 29. között szervezett túrákon a látogatók végig sétálhatnak Makkosszállás utcáin, terein, meglátogathatják a rendőrségi díszletépület közösségi terét, a fogadót, a templomot, az edzőtermet, a tűzoltóságot és az autószerelő műhelyt, bemehetnek Róza mama, Babos és a Harangozó család házába is.

Fotó: IBUSZ

A látogatókat többek között a sorozat olyan karakterei kísérik, mint Karlo és Ajtony (Sótonyi Frigyes sofőrje), akik bennfentesként minden adatot és információt megosztanak a díszletfaluról és a sorozat kulisszatitkairól – olvasható az IBUSZ oldalán.

A látogatás során találkozni lehet Molnár Piroskával (Róza mama). Gálvölgyi Jánossal (Sótonyi Frigyes), Lengyel Ferenccel (Tivadar), Kékesi Gáborral (Márk), Magyar Attilával (Oleg), Sajgál Erikával (Krisztina), Józan Lászlóval (Igor), Mihályfi Balázzsal (Lajos), Dobos Evelinnel (Petra), Rátonyi Hajnival (Elza), Dzsupin Ibolyával (Sárika), Farkas Dénessel (Bonifác) is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: