KULT
A Rovatból

Árpa Attila: Én inkább egy szerencsevadász voltam, aki jól el tudta magát adni, nem pedig tévés szakember

November 20-án indult az RTL új nyomozós realityje Árpa Attila vezetésével. Interjúnkban elárulta, milyen érzés „egyszerű” szereplőként belépni az RTL székházába, hogyan áll a filmrendezői karrierje, és miről fog szólni hamarosan induló podcastje.


Árpa Attila ott bábáskodott a hazai kereskedelmi tévézés születésénél, bár utóbb úgy látja, nem volt igazi tévés szakember. Manapság inkább színész és celeb. Az Árulók című új reality műsor sajtóbemutatója után beszélgettünk.

– Amikor utoljára találkoztunk az RTL-ben, az olyan rég volt, hogy szerintem még nem is itt történt, a székházban, hanem a Fehérvári úton. Te már akkor is „az” Árpa Attila voltál. Nem furcsa „egyszerű” szereplőként visszatérni ide?

– Egyáltalán nem. Egyrészt volt már rá példa, hiszen szerepeltem az Apatigrisben, az Álarcos énekesben, a Keresztanyunak is az egyik szereplője voltam.

Másrészt, az én televíziós korszakom az már nagyon régen volt. Nagyon sok minden megváltozott, és az évtizedek során azok, akikkel annak idején itt dolgoztam, olyan szinten kitanulták a szakmát, amiről nekem sok tekintetben még fogalmam sem volt akkoriban. Ők most már tényleg szakemberek.

Én inkább egy szerencsevadász voltam, aki jól el tudta magát adni, nem pedig tévés szakember.

Ők már azok, és én ezt teljes mértékben elfogadom hierarchiában, tiszteletben, munkamorálban és fegyelemben is.

– És a másik oldalon sincs tüske a régi idők miatt?

– Ezt tőlük kell megkérdezni. Bennem semmiféle tüske nincs és nem is volt. Az igaz, hogy Herman Pierre-ék elmondták, először nem tudtak elképzelni erre a szerepre, mert nem vagyok az a klasszikus műsorvezető. Nem hittek abban, hogy ezt a feladatot kellőképpen meg tudom oldani. De annál jobb érzés, hogy végül én kaptam, mivel eléggé nagy, ismert neveket tudtam megelőzni – sajnos nem mondhatom el, hogy kiket.

– Mennyire válogatod meg, hogy milyen felkérésre mondasz igent, és mik a fő szempontjaid?

– A Covid óta lett ez igazán nehéz kérdés. Előtte azért volt egyfajta elképzelésem, hogy mit vállalok el és mit nem. Mi érdekel, és mi nem. De a Covid nekem is azt jelentette, hogy majdnem egy évig nem dolgoztam. Minden ami színház, film, haknik, minden ami bevételt jelentett, az megszűnt, és ezt én is megéreztem. Az inflációról nem is beszélve.

Amikor megkérdeztem a közértben, hogy a trappista sajtot megkaphatom-e jó hírnévért, azt mondta az eladó, hogy nem lehet. Na és jó imidzsért ideadja? Nem. Presztízsért? Azért sem? Akkor miért?

Úgyhogy akkor kicsit megváltozott a gondolkodásom, és ott kezdtem el olyan műsorokat vállalni, amiket alapból nem feltétlenül.

Nem kell őket minősíteni, mert mindegyiket vállalom, és mindegyikben szívből vettem részt. De legyünk őszinték, nem vállaltam volna sem a Dancing With the Starst, sem az Álarcos énekest. Nem azért, mert azt gondoltam, hogy nem nekem valók, hanem mert tudtam, mennyi stresszel, izgalommal és elfoglaltsággal járnak és mennyire mozdítanak ki a komfortzónámból.

De igenis elvállaltam, és hozzá kell tennem, hogy egyáltalán nem bánom, mert ha egyszer egy olyan útra léptél, hogy téged úgymond celebként számon tartanak és hívnak, akkor igen is kell menni mindenféle műsorban.

Az emberek arra emlékeznek csak, amit utoljára csináltál, de nem hiszem, hogy szégyellnem kéne bármit, amit elvállaltam. Amikor például az RTL azt kérdezi, hogy volna-e kedved egy valóságshow-t vezetni, akkor alapvetően az lenne erre a természetes válaszom, hogy nem nekem való, vannak erre remek szakemberek az RTL-nél.

Csakhogy ez nem egy hagyományos valóságshow, hanem egészen új formátum, Agatha Christie, valóságshow és kincskeresés egyben. Na, ott már azt mondtam, hogy figyelek. És… hadd fogalmazzak így: vannak felkérések, amikor az első kérdésem az, hogy mennyit kapok érte, és az utolsó, hogy miről szól.

Itt fordítva volt, mert sokkal jobban érdekelt, hogy miről szól.

– Egy régebbi interjúban azt mondtad, szereted megreformálni a műsorokat, amikben szerepelsz. Az Árulókban volt ilyen?

– Talán az, hogy nem próbáltam leutánozni semmilyen külföldi tévés műsorvezető viselkedését, nem próbáltam klasszikus értelemben tévés műsorvezető lenni, mert nem vagyok az. De szerepet játszani sem akartam.

A műsort nagyon nem kell megreformálni, hiszen most indult, nem szorul még reformra. Annyira jó a formátum úgy, ahogy van. A játékmester szerepét egyéni módon oldottam meg, ha ez megreformálásnak számít.

– Beszéljünk kicsit a Sztárboxról. Kialakult a nehézsúly elődöntős mezőnye. Úgy alakultak a mérkőzések, ahogy vártad?

– Úgy alakultak, ahogy vártam, és nem minden esetben úgy, ahogy reméltem.

– Ez azt jelenti, hogy az nyert, akire gondoltál, és nem az, akivel szeretnél összekerülni?

– Igen, ez így van. De konkrétumokat is mondok. Nyilván azért szurkoltam KKevinnek – hogy őszinte legyek, egy dalát sem hallottam –, mert Brasch Bence évek óta lejár bokszolni és 20 évvel fiatalabb nálam. Ráadásul egyfajta tisztelet él bennem iránta, mint színész és kolléga. Úgyhogy örültem volna, ha valaki más veri meg őt.

– Mit gondolsz, ki ellen lenne a legtöbb esélyed, és ki az, akit lehetőleg elkerülnél, amíg lehet? (Az interjú készültekor még nem ismertük az elődöntő sorsolását – KMG.)

– Szerintem itt nincs olyan, hogy legjobb vagy legrosszabb. Nem létezik ez a fogalom. Mindenki a saját stílusában bokszol, már ha ezt egyáltalán boksznak lehet minden esetben nevezni, amit mi ott művelünk. Vagyunk páran, akik csak néhány hónapja tanuljuk ezt.

Ha most azt kérdeznéd tőlem, hogy a három nehézsúlyú közül kivel szeretnék a következő körben bokszolni… Nem tudnék dönteni.

– Gondolod, hogy Fecsónak ugyanannyi esélye van ellened, mint Bencének?

– Nem az esélyek miatt. Azért tegyük hozzá, hogy az élmény miatt vállaltuk. Nem leszünk már bokszvilágbajnokok. Ezek az emberek a ringen kívül nem ellenfeleim, ellenségeim, hanem kollégák, ismerősök, sőt barátok.

Tehát innentől kezdve egy jó show-t kell mutatni, jó mérkőzést, jó bunyót. Remélhetőleg kevés sérüléssel és sportszerűen. Ez a lényeg. Tehát ha azt kérdezed, kivel bokszolnék szívesen… akkor valószínűleg az lenne a válaszom, hogy… Dobos Evelinnel. (nevet) De az se biztos.

– Hogy állsz az amerikai filmrendezéssel?

– Az egyik ötletemet eladtam, ennek az előkészületei zajlanak, mert ez sem egyik napról a másikra történik. Egy másik film pedig, ami szintén külföldi produkció, de itthon forog, szintén előkészítés alatt van. De tegyük hozzá, hogy lehet, kicsit elszámoltam magam. Ugyanis ha csak az RTL-t nézem, itt a Valami Amerika, a Sztárbox és az Árulók, meg ami hozzá kapcsolódik. És ez csak egy munkaadó! Amellett ugye van színház, saját podcast, ami hamarosan indul… És akkor a Sztárbox heti 3-4 edzését nem is említettem.

– A kastélyban volt edzőterem?

– Lett volna, csak a bokasérülésem miatt nem nagyon edzhettem. Szóval ez a film is jövőre meg fog valósulni, de nem biztos, hogy tavasszal elkezdhetjük a forgatást.

– Mesélj kicsit a podcastedről.

– Az a címe, hogy Be a Real Man (Légy igazi férfi), ami – ahogy a címe is sugallja – arról fog szólni, mit jelent igazi férfinak lenni a mai világban. A férfi szerepe, kommunikációja, értékrendje, udvarlási szokásai… Mennyire korlátozza a társadalom a mai világban az igazi férfit. Beszélgetek hölgyekkel, férfiakkal, olyanokkal, akik még nem döntötték el, melyikek a kettő közül, tehát itt bármi belefér.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei
A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Sziget Fesztivál és a közmédia szerdán megállapodást írt alá, amelynek értelmében az M1 csatorna a nyár folyamán műsorára tűzi a fesztivál magyar előadóinak koncertjeit. A felvételek korlátozott ideig online, a Médiaklikk felületén is visszanézhetők lesznek – áll a közmédia közleményében.

Az erről szóló dokumentumot Gerendai Károly, a Sziget alapítója és Horváth P. András, a közmédia megbízott vezérigazgatója írta alá.

Gerendai Károly a bejelentés kapcsán a magyar zenei élet népszerűsítését hangsúlyozta.

„Örülünk annak, hogy ezek az élmények idén azokhoz is eljuthatnak a közmédia segítségével, akik személyesen nem tudnak részt venni a fesztiválon. Bízunk benne, hogy ez az együttműködés még több emberhez viszi közelebb a magyar zenei élet kiemelkedő előadóit” – mondta az alapító.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Puzsér Róbert: Bocsánatot kérek a nERDŐ című kulturális merényletért, alávalósága a magyar kultúra sérelmére elkövetett botrány
A Szélsőközép vezetője szerint a produkció „hitványság” lett, és elismerte, hogy a publikálás előtt nem is látta az epizódot. Szerinte a rajzfilm a „South Parkhoz foghatónak hirdette magát”, de végül „Ihos József, Sas József és az Aradi-Varga Show örököse lett.”


Puzsér Róbert kedden videóban kért bocsánatot a nERDŐ című animációs sorozatért, amelyet „kulturális merényletnek” nevezett. A publicista teljes felelősséget vállalt a projekt minőségéért, és élesen elhatárolódott a hozzá kapcsolódó termékektől és támogatói csomagoktól is.

„Mélyen tisztelt felhasználók! Ezennel töredelmesen bocsánatot kérek tőletek azért, amit munkatársaim oldalán, a nERDŐ című kulturális merénylettel a hazai nyilvánosság ellen elkövettem” – kezdte bejegyzését.

Hozzátette, hogy szívből bánja és szégyelli „a nERDŐ címre keresztelt hitványságot.” Szerinte a projekt „alávalósága nem pusztán az én személyes szégyenem, és nem pusztán a Szélsőközép szégyene, hanem a magyar kultúra sérelmére elkövetett botrány.”

Puzsér elmondja, a bocsánatkérésnek már a „közgyalázat megjelenése után közvetlenül” el kellett volna hangzania. Ezt azért halogatta, mert bízott benne, hogy a vizuálisan igényesnek tartott rajzfilm egy újraírással még menthető lehet. „Mára ez az illúzió szertefoszlott” – szögezte le.

A produkció színvonalát éles szavakkal illette, mondván, az

a „South Parkhoz foghatónak hirdette magát, de még Maksa Zoltán humorát is alulmúlta.” Úgy vélte, a gazdag magyar rajzfilmhagyomány folytatójának szánt sorozat végül „Ihos József, Sas József és az Aradi-Varga Show örököse lett.” majd

A publicista elismerte személyes felelősségét, noha a rajzfilm úgy került fel a csatornájára, hogy abból egy percet sem látott. Úgy fogalmazott, megbízott a stábtagok ízlésében, de „ez a kifogás nem állná meg a helyét.” Kijelentette: „Igenis gondot kellett volna fordítanom rá, és felelősséget kellett volna vállalnom a minőségéért, főleg úgy, hogy a készítők a stáblistára írták a nevem.” Külön kitért a projekt anyagi vonzataira is.

„A hatalmas arccal előadott merchandise ajánlatok, meg a pofátlan mohósággal beárazott támogatói csomagok pedig csak súlyosbítottak ezen” – írta, és bár ezek megalkotásában sem vett részt, az ezért való felelősség alól sem akar kibújni.

Puzsér a bejegyzés végén önkritikusan megjegyezte: „Nem voltam jó gazdája a Szélsőközépnek.” Egyúttal ígéretet tett arra, hogy a jövőben másképp kezelik az ilyen jellegű projekteket.

„A Szélsőközépre közelebb akkor tesz majd úgy, minthogyha rajzfilmstúdió volna, amikor valóban az lesz. Ha minden jól megy, soha napján.”

A nERDŐ című, közéleti szatírának szánt animációs sorozat idén februárban debütált a Puzsér Róberthez köthető Szélsőközép YouTube-csatornáján. A publicista posztja szerint a produkciót a magyar rajzfilmhagyományok folytatójának szánták, azonban a megjelenést követően rendkívül negatív fogadtatásra talált.

A kritikák politikai oldaltól függetlenül bírálták a sorozat humorát, dramaturgiáját és ritmusát. A sajtóvisszhangok többsége a koncepciót és a kivitelezést is „fáradtnak” minősítette, amely szerintük nem képes szellemesen megragadni a közéleti karikatúra műfaját.

A sorozat körüli felháborodást tovább erősítette, hogy a premierrel egy időben az alkotók webshopot indítottak, ahol a rajzfilmhez kapcsolódó termékeket és különböző árú támogatói csomagokat kínáltak.

Puzsér bocsánatkérése:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Taylor Sheridan megint megcsinálta! Visszatért az év egyik legjobb akciósorozata - Ilyen lett a Lioness 3. évadnyitánya
A Lioness egyszerre feszült kémsorozat, karakterdráma és brutális akcióthriller. Zoe Saldaña ismét remek formában vezeti a CIA legveszélyesebb programját, miközben Taylor Sheridan újabb nagyszabású történetet indít útjára. Az évadnyitó alapján a sorozat továbbra sem veszített a lendületéből.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Taylor Sheridan neve mára szinte önálló márkává vált a televíziózásban, legalábbis a SkyShowtime/Paramount+-nál biztos. A legtöbben a Yellowstone-univerzum miatt ismerhetik a nevét, de az elmúlt években bebizonyította, hogy nemcsak a modern westernhez ért. Akár olajfúrókról, maffiavezérekről, börtönökről vagy titkos CIA-műveletekről mesél, mindig ugyanazzal a magabiztossággal épít karaktereket és feszültséget.

A Lioness ennek talán az egyik legjobb bizonyítéka. Olyan sorozat, amely egyszerre működik akciófilmként, kémtörténetként és családi drámaként.

Ráadásul mindhárom műfajban meglepően magabiztos.

Bevallom, a Lioness sokáig radar alatt maradt nálam. Aztán teljesen beszippantott, és egy hétvége alatt ledaráltam az első két évadot. Nem pusztán a látványos katonai akciók miatt, hanem azért, mert Sheridan itt is azt csinálja, amihez talán a legjobban ért: hús-vér karaktereket ír. A lövöldözések mögött végig emberek állnak, akiknek minden döntése valódi következményekkel jár.

Ebben természetesen óriási szerepe van a szereplőgárdának is. Zoe Saldaña, Nicole Kidman és Morgan Freeman már önmagukban is olyan névsor, amely bármelyik produkciót eladja, bár azt hozzá kell tenni, hogy utóbbi kettő eléggé mellékszereplő. A sorozat azonban szerencsére nem csak a sztárnevekre épít. A mellékszereplői is zseniálisak. Bármennyire nem kedvelem, különösképpen Saldaña remek választás Joe szerepére, aki a CIA Lioness-programjának irányítója.

A program lényege egyszerű, de rendkívül izgalmas. A hírszerzés olyan női ügynököket toboroz és képez ki, akik képesek olyan hálózatokba bejutnak, ahová férfi kollégák nem tudnak.

Cél: terroristák, bűnözők különféle családtagjaival összebarátkozni, majd közel kerülni a célponthoz.

Küldetéseik rendszerint életveszélyesek, és legtöbbször egy célpont likvidálásával érnek véget.

A sorozat azonban nem azért épít női főszereplőkre, hogy kipipáljon egy aktuális trendet. A Lioness-program létezésének világos dramaturgiai oka van: ezekhez a fedett műveletekhez valóban olyan ügynökökre van szükség, akik olyan körökbe is beépülnek, ahová férfi operátorok esélytelenek lennének. Emiatt a koncepció végig természetes hatást kelt, nem erőltetett.

Sheridan akár cowboyokról, olajmunkásokról vagy CIA-ügynökökről ír, mindig ugyanazzal az alapossággal nyúl a szereplőihez. Joe története sem csupán a titkos műveletekről szól. Miközben az egyik legfontosabb CIA-programot irányítja, próbál helytállni anyaként és feleségként is. Kívülről szinte tökéletes családot látunk: sikeres sebész férj, két gyerek, rendezett élet. A valóság azonban jóval bonyolultabb.

Sheridan kiváló érzékkel szemlélteti, milyen ára van annak, ha valaki olyan munkát végez, amelyben egyetlen telefonhívás is örökre megváltoztathatja az életét.

A Lioness ezért sokkal több egyszerű akciósorozatnál. A családi jelenetek legalább olyan fontosak és szórakoztatóak, mint a tűzharcok vagy a kiképzések. Szerencsére egyik sem megy a másik rovására. Az első két évad különálló történeteket mesélt el. A szereplők ugyan visszatértek, de minden szezon új geopolitikai konfliktus köré épült. Az első a Közel-Keletre koncentrált, a második a mexikói drogkartellek világába vezetett, így szinte borítékolható volt, hogy a harmadik évad ismét új terepre viszi a történetet.

A harmadik évad rögtön egy sokkoló jelenettel nyit: Joe eltűnik. Ahelyett, hogy azonnal választ adna a rögtön felmerülő kérdésekre, a sorozat hat hónapot ugrik vissza az időben, és apránként rakja össze, hogyan jutottunk idáig. Az új történet ezúttal az orosz–ukrán konfliktus közepén zajlik, az első epizód pedig gyakorlatilag egy nagyszabású különleges katonai művelet bemutatása, aminek a célja, hogy egy magas rangú orosz tisztet elkapjanak.

Sheridan pedig továbbra sem finomkodik: az akciók brutálisak, nyersek és kifejezetten realista hangulatúak.

Jól mozgat nagy létszámú katonai egységeket, és a lövöldözések soha nem érződnek öncélúnak. A feszültség végig működik, és az akciójelenetek mögött mindig ott húzódik a politikai és emberi tét is.

A Lioness egyik legnagyobb erénye azonban nem az akcióban rejlik. Sheridan nem próbál ötpercenként sokkolni, nem épít mesterséges csavarokra, és nem akar minden jelenetet világmegváltó fordulatként eladni. A történet logikusan építkezik, a karakterek döntései következetesek, a konfliktusoknak pedig valódi súlya van. Emiatt az egész sokkal hitelesebb, mint a legtöbb modern kémsorozat.

Ha a folytatás is tartja ezt a színvonalat, a Lioness könnyedén megőrizheti helyét a legjobb modern akciósorozatok között.

Az évadnyitó minden fontos kérdést feltesz, látványos, feszült és végig magabiztosan építkezik. Az egyetlen igazi probléma ugyanaz, mint eddig: amikor igazán beindulna, egyszerűen véget ér. A záró cliffhanger után pedig aligha lesz olyan néző, aki ne akarná azonnal elindítani a következő részt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Azért jöttem vissza, mert nélkülem megszűnt volna a Sziget” - Gerendai Károly másfél milliárdos veszteséggel menti meg a fesztivált
Gerendai Károly a Telexnek adott interjújában jelentette be, hogy idén tudatosan másfél milliárdos veszteséget vállalnak a Sziget Fesztiválon. Az üzletember szerint ez egy befektetés a jövőbe, amivel a rendezvény élményalapú megújulását alapozzák meg.
F. O. - szmo.hu
2026. július 30.



A Sziget Fesztivál régi-új tulajdonosa, Gerendai Károly a Telex After című műsorában beszélt a fesztivál megmentésének körülményeiről, az új stratégiáról és arról, hogyan látja a Sziget jövőjét a megváltozott politikai és piaci környezetben. Gerendai elmondta, hogy bár hivatalos státusza még nincs a cégben, heti 4-5 napot a fesztivállal foglalkozik, miután nyolc év szünet után visszatért a tulajdonosok közé.

A beszélgetés elején kifejtette, hogy a Sziget jövőjének biztosítása érdekében idén tudatosan másfél milliárd forintos veszteséggel terveznek, amit egyfajta befektetésnek tekint. Szerinte a fesztiválpiacnak fel kell hagynia azzal a gyakorlattal, hogy mindent a sztárfellépőkre tesz fel.

„Le kell jönni arról a szerről, amin most az elmúlt időszakban nagyon erősen voltak, hogy mindent a sztárfellépőkre teszünk föl egy lapra, és ha sikerül épp jó sztárfellépőket szerezni, akkor majd eladunk sok jegyet, ha nem sikerül, akkor meg nem adunk el sok jegyet” – jelentette ki.

Úgy látja, egy külföldi fiatal nem fog csak azért repülőre ülni, hogy olyan előadókat nézzen meg Budapesten, akiket otthon is láthatna, ezért a Szigetnek plusz érveket, egyedi élményt kell nyújtania. Hozzátette, hogy a nagy nevek egyre kevésbé akarnak fesztiválokon fellépni, mert a szólókoncertekkel anyagilag és kreatív szempontból is jobban járnak.

Gerendai szerint a korábbi tulajdonosi kör minden pénzt a fellépőkre csoportosított át, ami az élményt nyújtó egyéb programelemek rovására ment.

A visszatérése után az egyik elsődleges célja az volt, hogy ezt a gondolkodásmódot megváltoztassa. A korábbi, adatvezérelt bookinggal kapcsolatban úgy fogalmazott, az torz eredményt hoz: „Ez egy ilyen önbecsapó helyzet tud lenni, hogyha azokat kérdezed csak, akik jönnek, hogy mit szeretnének, és nem azokat, akik nem jönnek, hogy miért nem jöttek és mit szerettek volna.”

A fesztivál zenei sokszínűségével kapcsolatban elmondta,

a fiatalok zenehallgatási szokásai megváltoztak, már nem műfajokban, hanem előadókban és slágerekben gondolkodnak, ezért a korábbi, tematikus színpadok modellje ma már kevésbé működőképes.

Ennek ellenére fontosnak tartotta egy új, magyar nagyszínpad létrehozását, hogy ezzel is üzenjék, a hazai előadókat újra komolyan veszik. A Bródy János életműve előtti tisztelgés ötletét is ő vetette fel, mert úgy érezte, fontos, hogy egy ilyen jelentős életművet még az alkotó életében megünnepeljenek. „Jó lenne nem kivárni a Bródynál is, az mégiscsak az az életmű, amit ő itt letett az asztalra, az egy annyira egyértelmű ügy” – indokolta a döntést.

Gerendai Károly furcsállja, hogy a korábbi években a Sziget elsősorban a legfiatalabb, legkevesebb pénzzel rendelkező korosztályt célozta meg.

Szerinte ez demográfiai és gazdasági szempontból sem volt logikus lépés, hiszen a Sziget mindig is egy többgenerációs fesztiválként működött jól. Ezzel kapcsolatban beszélt a legrosszabbul fogyó jegytípusról, a félárú diákbérletről is.

„Hát nagyon fura nekem is, és itt egy picit talán ebben az interjúban azt is mondtam, hogy hát nekem itt nagyjából meg is állt a tudásom” – ismerte el. Egyetlen racionális magyarázatának azt tartja, hogy mivel ennek a jegytípusnak az ára nem emelkedik, a diákok az utolsó pillanatig kivárnak a vásárlással, figyelembe véve például az időjárás-előrejelzést is.

„Csak azt senki nem gondolja hozzá, hogy nekem fel kell hozzáépíteni azt a művelődési házat is. És ugyanabból a bevételből kell mindezt kigazdálkodnom.”

A fesztivál magas áraival kapcsolatos kritikákra reagálva elmondta, a látogatók gyakran elfelejtik, hogy a Szigetnek a teljes infrastruktúrát fel kell építenie a semmiből. Ugyanez igaz a vendéglátósokra is, akiknek egy hét alatt kell kitermelniük a teljes költségüket, ami indokolja a magasabb árakat. Állítása szerint ma már nem vonzó a vendéglátósoknak a Sziget, és sokszor rá kell beszélni őket a kitelepülésre.

A kormányváltás utáni üzleti környezetről bizakodóan nyilatkozott, reméli, hogy a jövőben újra a teljesítmény fog számítani, nem a politikai kapcsolatok.

A Sziget szempontjából pozitív változásra számít, mert szerinte a korábbi kormány politikájával sok külföldi fiatal nem szimpatizált, ami visszatartó erő lehetett. Ugyanakkor felvetette, hogy a Sziget eddigi vonzerejéhez hozzátartozhatott az is, hogy egy „megtűrt” eseményként állt ki bizonyos értékek mellett egy olyan országban, ahol ezek nem voltak magától értetődőek. „Teljesen más dolog elmenni Hollandiába kiállni a szabadságjogok mellett, vagy Észak-Koreába.” Ez a fajta „megkülönböztetett státusz” szerinte most megszűnhet.

„Nem gondolom, hogy én nagyon alkalmas vagyok az ilyen típusú struktúrákban való működésre. Én ezt mindig az előző kormánynál is, meg az az előttin is mindenkinek elmondtam, hogy ha valaki kíváncsi az én szakmai véleményemre, akkor tök mindegy, hogy én kire szavazok.”

A beszélgetésben szóba került, hogy több zenekar, például a Gogol Bordello és a System of a Down is politikai okokból nem lépett fel Magyarországon. Gerendai elmondta, a kormányváltás után tervezik felvenni a kapcsolatot ezekkel az előadókkal. Saját politikai szerepvállalását kizártnak tartja. A korábban a Sziget portfóliójába tartozó Volt Fesztivál és Balaton Sound sorsáról elmondta, azokat a Superstruct azért szüntette meg, mert ráfizetésesek voltak. Jelenleg a Sziget talpra állítása a legfontosabb, nem újabb veszteséges projektek beindítása.

A Lupa-tó projektjét személyes kudarcnak éli meg.

„Nekem személyesen inkább kudarc sztori. Szerencsére a látogatóknak nem az” – fogalmazott, hozzátéve, hogy tévedett, amikor azt hitte, nagy igény van a magas minőségű szolgáltatásokra, és alulbecsülte, mennyire szélsőségesen időjárásfüggő a strand látogatottsága.

Végül elárulta, a Sziget nem hiányzott neki az elmúlt években, de a megmentése érdekében muszáj volt lépnie. „Nekem tök jó volt az életem anélkül, hogy én a szigettel kellett foglalkoznom... de nekem az a helyzet úgy tevődött föl, hogy akkor majd nem lesz, hogyha egyébként én nem lépek ebben.” Hosszú távú terveiről pedig így nyilatkozott: „Én azt remélem, hogy a lehető leggyorsabban sikerül eljutni oda, hogy ne legyen rám megint szükség.”

A TELJES BESZÉLGETÉS


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk